Jelentős változást jelentett be Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés 2026. november 2-i ülésén. A kormányfő közölte: megszüntetik azt az évente fejenként 73 millió forintos állami pénzkeretet, amelyből a volt köztársasági elnökök civil szervezeteket és alapítványokat támogathattak. A 2027-es költségvetési tervezetben még szereplő összeg négy korábbi államfő esetében összesen 292 millió forintot jelentene. A változás Schmitt Pált, Áder Jánost, Novák Katalint és Sulyok Tamást érintheti. Magyar Péter emellett azt is bejelentette, hogy külön törvényjavaslatot nyújtanak be azoknak a volt államfőknek az élethosszig tartó juttatásairól, akik nem töltötték ki hivatali idejüket. Mutatjuk, milyen pénzekről van szó, miért került elő az ügy, milyen támogatásokat kaphatnak jelenleg a korábbi köztársasági elnökök, és pontosan mi változhat 2027. január 1-jétől – írja a Forbes.
Rendkívüli bejelentést tett Magyar Péter a Parlamentben
A volt köztársasági elnököknek biztosított állami juttatások kérdése ismét a politikai és közéleti viták középpontjába került. Magyar Péter miniszterelnök november 2-án, hétfőn az Országgyűlésben jelentette be, hogy a 2027-es költségvetés parlamenti tárgyalása során megszüntetik a korábbi államfők közcélú adományozására elkülönített pénzkeretet.
A bejelentés előzménye, hogy az október 30-án, pénteken késő este benyújtott költségvetési tervezetben még megtalálható volt a támogatási lehetőség. A dokumentum alapján négy volt köztársasági elnök jövőre is fejenként 73 millió forintos keretből támogathatott volna civil szervezeteket és alapítványokat.
A Telex október 31-én számolt be arról, hogy a jövő évi büdzsében változatlanul szerepelnek ezek a kiadási tételek. A hír azért kapott különösen nagy figyelmet, mert Magyar Péter korábban már beszélt a volt köztársasági elnökök élethosszig tartó juttatásainak felülvizsgálatáról.
A miniszterelnök hétfői felszólalásában egyértelművé tette, hogy a tervezett változtatások között az adományozási keret megszüntetése is szerepel.
A kormányfő a parlamenti vitában a korábbi rendszer kiváltságainak megszüntetéséről beszélt, és azt ígérte, hogy a 2027-es költségvetésben már nem biztosítják a volt államfők számára ezt a lehetőséget.
Fontos azonban, hogy a november 2-i bejelentés politikai és jogalkotási vállalás volt. A keret megszüntetéséhez a költségvetési tervezet módosítása, a hozzá kapcsolódó jogosultságok rendezéséhez pedig további jogszabályi lépések szükségesek.
Fejenként 73 millió forint: ennyi pénzről van szó
A 2027-es költségvetési tervezetben négy korábbi köztársasági elnök neve mellett szerepelt az évi 73 millió forintos adományozási keret.
Ez azt jelenti, hogy a négy államfő számára összesen 292 millió forintnyi közpénzt különítettek volna el közcélú felajánlásokra.
| Volt köztársasági elnök | A 2027-es eredeti tervezetben szereplő éves keret |
|---|---|
| Schmitt Pál | 73 000 000 Ft |
| Áder János | 73 000 000 Ft |
| Novák Katalin | 73 000 000 Ft |
| Sulyok Tamás | 73 000 000 Ft |
| Összesen | 292 000 000 Ft |
A táblázat az október 30-án benyújtott költségvetési javaslatban szereplő kereteket mutatja, nem a ténylegesen elköltött támogatások összegét.
A 292 millió forintos összeg jelentős közpénzügyi tétel, de fontos pontosítani, mit jelent a gyakorlatban.
A volt köztársasági elnökök ezt a pénzt nem saját fizetésként vagy szabadon elkölthető magánjövedelemként kapják.
A jogszabály olyan állami előirányzatról rendelkezik, amelynek felhasználásáról közcélú felajánlások és adományozások keretében dönthetnek.
Vagyis a 73 millió forintos keret nem azt jelenti, hogy minden volt államfő évente ennyivel növelheti a saját vagyonát.
A rendszer lényege az, hogy az állami költségvetésből biztosított forrásokat az általuk kiválasztott, megfelelő jogosultságú szervezetek támogatására fordíthatják.
A keret megszüntetése ugyanakkor azt jelentené, hogy ez a különálló, személyükhöz kötött döntési lehetőség megszűnne.
Négy volt államfő érintett: Schmitt Pál, Áder János, Novák Katalin és Sulyok Tamás
A tervezett változtatás mind a négy korábbi köztársasági elnök adományozási keretét érintené.
Schmitt Pál 2010 és 2012 között töltötte be az államfői tisztséget, majd lemondott. Áder János 2012-től 2022-ig két teljes ötéves elnöki cikluson keresztül volt Magyarország köztársasági elnöke.
Novák Katalin 2022-ben lépett hivatalba, 2024 februárjában pedig a kegyelmi ügy nyomán bejelentette lemondását.
Sulyok Tamás 2024 márciusában lett államfő, és 2026-ban távozott a hivatalából.
A négy politikai és közjogi életút között jelentős különbségek vannak, különösen abban a tekintetben, hogy ki töltötte ki a teljes hivatali idejét.
Ez azért fontos, mert a miniszterelnök két különböző változtatásról beszélt.
Az egyik a valamennyi érintett volt államfő számára rendelkezésre álló éves adományozási keret megszüntetése.
A másik az olyan volt köztársasági elnökök élethosszig tartó személyes juttatásainak felülvizsgálata, akik megbízatásuk lejárta előtt távoztak.
A két intézkedés tehát nem feltétlenül ugyanazt a jogosulti kört érintené, és jogilag is eltérő szabályokhoz kapcsolódik.
Miért került elő most a volt köztársasági elnökök pénze?
Az ügy közvetlen előzménye a 2027-es költségvetési tervezet benyújtása volt.
A dokumentum október 30-án késő este vált nyilvánossá, és a sajtó azonnal vizsgálni kezdte, mely intézmények, szervezetek és közjogi szereplők milyen állami támogatásokkal számolhatnak a következő évben.
A Telex október 31-i cikkében arra hívta fel a figyelmet, hogy a volt államfők adományozási kerete a korábbi politikai bejelentések ellenére is szerepel az előterjesztésben.
A lap azt is megvizsgálta, hogy a korábbi kormányzati időszakban létrehozott egyes intézmények milyen támogatásokat kapnának 2027-ben.
A volt államfők juttatásai azonban különösen nagy visszhangot váltottak ki, mivel Magyar Péter júniusban már jelezte, hogy felül kívánják vizsgálni azoknak a köztársasági elnököknek az élethosszig tartó járandóságait, akik nem töltötték ki a teljes hivatali ciklusukat.
A pénteken benyújtott dokumentum még nem tükrözte az adományozási keret megszüntetését, így kérdésessé vált, hogy a kormány miként kívánja megvalósítani a korábbi vállalást.
A miniszterelnök először közösségi oldalon reagált, majd hétfőn a Parlamentben ismertette a konkrét szándékot.
Egy Facebook-komment után érkezett a parlamenti bejelentés
Magyar Péter már október 31-én reagált a költségvetési tervezetről szóló sajtóhírre.
A miniszterelnök a Telex Facebook-bejegyzése alatt jelezte, hogy szerinte a 2027-es költségvetés végleges formájában már nem feltétlenül marad meg a kérdéses támogatási lehetőség.
A hozzászólás egyik legfontosabb mondata így hangzott:
„Január 1. még messze van”
A megjegyzés arra utalt, hogy az október végén benyújtott költségvetési dokumentum még nem a végleges törvény, és az Országgyűlés tárgyalásai során módosulhat.
A november 2-i parlamenti felszólalásban a kormányfő már konkrétan beszélt a változtatásról.
Azt mondta, hogy a parlamenti vita során eltávolítják a költségvetésből a volt köztársasági elnökök adományozására biztosított külön keretet.
Ez azért jelentős fordulat, mert az eredeti költségvetési javaslat még a korábbi támogatási rendszer fennmaradásával számolt.
A kormányfő bejelentése alapján tehát a kabinet már nem kívánja változatlan formában fenntartani a keretet, de a jogszabályi megvalósítás és a parlamenti elfogadás még hátravan.
Milyen törvény alapján jár a 73 millió forintos keret?
A volt köztársasági elnökök támogatási rendszerének jogi alapját a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény tartalmazza.
A jogszabály 2012. január 1-jén lépett hatályba, és többek között azt is meghatározza, milyen juttatások illetik meg a korábbi államfőket hivatali idejük befejezése után.
A törvény 21. §-a rendelkezik a közcélú felajánlásokra és adományozásokra felhasználható állami keretről.
Ennek alapján a volt köztársasági elnökök a közéletben történő részvételükhöz kapcsolódóan külön költségvetési előirányzat felett rendelkezhetnek.
A pénzt a központi költségvetésben, az Országgyűlés fejezetén belül kell megtervezni.
Az összeg nagyságát tehát az adott év költségvetése határozza meg, míg a jogosultság alapját az államfők javadalmazásáról szóló külön törvény biztosítja.
A rendszer nem azonos a volt köztársasági elnökök havi pénzbeli juttatásával.
Ez a különbség azért fontos, mert a novemberi bejelentés az adományozási keret megszüntetésén túl egy másik törvény módosítását is előrevetíti.
Szabadon dönthettek arról, ki kapjon támogatást?
A volt államfők eddig viszonylag széles döntési lehetőséggel rendelkeztek az adományozási keret felhasználásánál.
A törvény szerint a támogatásokat pályázat útján vagy pályázat nélkül, egyedi döntés alapján is odaítélhették.
Ez azt jelenti, hogy nem volt minden esetben szükség nyilvános pályázati eljárásra ahhoz, hogy egy szervezet közcélú támogatáshoz jusson.
A jogszabály ugyanakkor korlátozásokat is tartalmaz.
A keretből nem lehet támogatni politikai pártot, pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezetet vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetet.
A támogatások felhasználását tehát nem lehet teljesen korlátlan, ellenőrizetlen pénzosztásként leírni.
A törvény azt is előírja, hogy az Országgyűlés Hivatalának a kötelezettségvállalástól számított 15 napon belül közzé kell tennie az adomány kedvezményezettjének nevét, a támogatás célját és összegét.
Ennek köszönhetően a nyilvánosság tájékozódhat arról, hogy mely szervezetek jutottak támogatáshoz.
A közéleti vita egyik központi kérdése ugyanakkor az, indokolt-e, hogy az állam ilyen jelentős összeg felhasználásáról egykori közjogi tisztségviselők egyéni döntések alapján rendelkezhessenek.
A rendszer támogatói a volt államfők közéleti tapasztalatának és kapcsolatrendszerének hasznosítását tekinthetik előnynek, míg a bírálói a közpénzek elosztásának átláthatóságát és az egységes támogatási eljárásokat hangsúlyozhatják.
Hová kerültek korábban a volt köztársasági elnökök adományai?
A 73 millió forintos éves keret felhasználása nem minden korábbi államfőnél alakult egyformán.
A Népszava 2025 júliusában közzétett összesítése alapján jelentős különbségek voltak abban, hogy a volt köztársasági elnökök az adott év első hónapjaiban mennyi támogatásról döntöttek, és hány szervezetnek juttattak pénzt.
Az összesítés szerint Áder János 2025 első hét hónapjában két szervezetet támogatott, összesen 68 millió forinttal.
A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége 62 millió forintot kapott, míg a Hungarokult Kulturális és Zenei Egyesület számára 6 millió forintos támogatást ítélt meg.
Schmitt Pál ugyanebben az időszakban 25 különböző szervezet számára nyújtott támogatást, összesen mintegy 41 millió forint értékben.
A támogatottak között szerepelt a Magyar Máltai Lovagok Alapítványa is.
Novák Katalin a Népszava akkori adatai szerint 2025 júliusáig összesen 1,2 millió forintnyi adományról döntött. Ebből egymillió forintot a Sütni jó! Alapítvány kapott, további 200 ezer forint pedig a Csorvás Népművészetért Egyesülethez került.
Ezek a 2025-ös adatok jól mutatják, hogy a rendelkezésre álló teljes éves keret és a ténylegesen felhasznált pénz között jelentős különbség lehet.
A 73 millió forintos előirányzat tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy minden érintett korábbi államfő minden évben el is költötte a teljes összeget.
A 2027-re tervezett keret megszüntetésének tényleges költségvetési hatását ezért nem lehet egyszerűen a korábbi évek kifizetéseivel azonosítani.
Mi történhet azokkal az alapítványokkal, amelyek eddig támogatást kaptak?
A bejelentés nemcsak a volt köztársasági elnökök juttatási rendszerét érintheti, hanem azokat a civil és közhasznú szervezeteket is, amelyek korábban ilyen forrásokhoz jutottak.
Egy alapítvány számára néhány százezer vagy több millió forintos támogatás jelentős segítséget jelenthet.
Az adományokat felhasználhatják például oktatási, kulturális, szociális, egészségügyi vagy közösségi célok megvalósítására, amennyiben az megfelel az adott támogatás feltételeinek.
Ha a volt államfők külön kerete megszűnik, az ezen a csatornán keresztül elérhető finanszírozási lehetőség is eltűnhet.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy az érintett civil szervezetek minden állami támogatásukat elveszítik.
A civil szféra finanszírozásában többféle támogatási program, adományozási lehetőség és pályázati rendszer is szerepet játszik.
Egyelőre nem ismert, hogy a kormány tervezi-e a megszüntetett keret egy részének átcsoportosítását más civil támogatási programokba.
A pontos következmények ezért attól is függenek majd, hogy a 2027-es költségvetés végleges elfogadásakor a felszabaduló előirányzatoknak milyen szerepet szánnak.
A havi többmilliós juttatásokhoz is hozzányúlna a kormány
A november 2-i bejelentés másik fontos része a volt köztársasági elnökök élethosszig tartó személyes juttatásaira vonatkozott.
Magyar Péter közölte, hogy a kormány hamarosan az Országgyűlés elé terjeszti azt a törvényjavaslatot, amely megváltoztatná azoknak a korábbi államfőknek a jogosultságát, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket.
A jelenlegi törvény alapján a volt köztársasági elnököt meghatározott feltételekkel a mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjnak megfelelő havi pénzbeli juttatás illeti meg.
A Telex november 2-i összefoglalója szerint ennek jelenlegi bruttó összege körülbelül 4,19 millió forint.
Ez éves szinten, tizenkét havi összeggel számolva, hozzávetőleg 50,3 millió forintos bruttó juttatási szintet jelenthet.
Fontos azonban, hogy a törvény már most is tartalmaz jogosultsági korlátozásokat.
Például bizonyos biztosítási jogviszonyok fennállása esetén a havi juttatás nem jár, öregségi nyugdíj folyósításakor pedig az ellátás összegének figyelembevételére vonatkozó szabályok érvényesülnek.
A 4,19 millió forint tehát nem minden esetben azonos az egyes volt államfőknek ténylegesen, minden hónapban kifizetett nettó összeggel.
Lakás, autó, titkárság: ezek a további juttatások is szerepelnek a törvényben
A volt köztársasági elnökökre vonatkozó szabályozás több olyan juttatást is tartalmaz, amely túlmutat a havi pénzbeli ellátáson és az adományozási kereten.
A 2011. évi CX. törvény alapján meghatározott feltételekkel a korábbi államfők megfelelő lakás használatára, titkárság működtetésére, egészségügyi ellátásra és személyes gépkocsihasználatra is jogosultak.
A legfontosabb juttatások jelenleg a következők:
| Juttatás | A jelenlegi szabályozás lényege |
|---|---|
| Havi pénzbeli juttatás | A mindenkori köztársasági elnöki tiszteletdíjhoz igazodik |
| Lakáshasználat | Megfelelő lakás használata, kérelemre és a törvényi feltételekkel |
| Titkárság | Legfeljebb háromfős titkárság |
| Egészségügyi ellátás | Térítésmentes ellátás a jogszabály szerinti keretek között |
| Gépkocsihasználat | Személyes gépkocsihasználat és a kapcsolódó szolgáltatások |
| Közcélú adományozási keret | A költségvetésben külön meghatározott éves előirányzat |
Ezek a juttatások eltérő célt szolgálnak.
A lakáshasználatot, a gépkocsit és a titkárságot a volt államfők közéleti szerepvállalásához és a korábbi tisztségükhöz kapcsolódó feladatokhoz is kötik.
A havi pénzbeli juttatás ezzel szemben a tisztség megszűnését követő személyes ellátás egyik formája.
A most bejelentett változtatások közül az adományozási keret megszüntetése valamennyi érintett korábbi államfőt érintheti, míg a hivatali időt ki nem töltők külön jogosultsági korlátozása egy szűkebb csoportnak szólhat.
Azt azonban még nem lehet pontosan megállapítani, hogy a készülő törvényjavaslat a havi pénzbeli juttatáson kívül mely további jogosultságokat érintené.
Ehhez a konkrét normaszöveg nyilvánosságra hozatalára lesz szükség.
Nem minden volt köztársasági elnök helyzete azonos
A tervezett szabályozás megértéséhez különbséget kell tenni a teljes hivatali időt kitöltő és a mandátum lejárta előtt távozó államfők között.
Áder János két teljes elnöki ciklust töltött ki, ezért helyzete eltér azokétól, akik megbízatásuk vége előtt hagyták el a tisztséget.
Schmitt Pál és Novák Katalin lemondással távoztak az államfői hivatalból.
Sulyok Tamás megbízatása szintén a teljes ötéves időszak lejárta előtt szűnt meg.
A kormányfő korábbi nyilatkozataiban azt hangsúlyozta, hogy az idő előtt távozó államfők élethosszig tartó juttatásait kívánják felülvizsgálni.
Az új szabályozás kialakításánál azonban fontos lesz meghatározni, pontosan milyen típusú idő előtti távozásokra vonatkozik majd a rendelkezés.
Nem mindegy ugyanis, hogy a törvény kizárólag lemondás esetén alkalmazna korlátozást, vagy általánosabban minden olyan helyzetben, amikor a köztársasági elnök nem tölti ki az eredeti mandátumát.
A jelenlegi törvény egyes, az Alaptörvényben meghatározott tisztségmegszűnési okokhoz már most is juttatásvesztést kapcsol.
A készülő módosítás tehát a meglévő rendelkezések kiegészítését vagy átalakítását is jelentheti.
Automatikusan megszűnhetnek a juttatások 2027. január 1-jén?
A november 2-i parlamenti bejelentés alapján a kormány célja, hogy a jótékonysági keret már a 2027-es költségvetésben ne szerepeljen.
Ez azonban nem azonos egy már kihirdetett törvénnyel.
Az Országgyűlés elé október 30-án benyújtott költségvetési tervezet még tartalmazta a négy volt államfő fejenkénti 73 millió forintos keretét.
A megszüntetéshez ezért módosító indítványokra és parlamenti döntésre lesz szükség.
Ráadásul a volt államfők adományozási jogosultsága külön törvényben is szerepel, ezért az éves költségvetési előirányzat módosítása mellett a jogosultsági szabályok összhangját is biztosítani kell.
A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény érintett részei sarkalatos szabályozási körbe tartoznak.
Ez azt jelenti, hogy a személyes juttatások módosításánál nemcsak a politikai szándék, hanem a megfelelő jogalkotási eljárás és parlamenti támogatás is meghatározó.
2026. november 3-án tehát még nem lehet kijelenteni, hogy a volt államfők valamennyi érintett juttatása már megszűnt. A miniszterelnöki bejelentés megtörtént, de a végleges jogi következményekhez további parlamenti döntések szükségesek.
Mennyi pénzt takaríthat meg az állam?
Ha a 2027-es költségvetésből teljes egészében kikerül a négy volt köztársasági elnök fejenként 73 millió forintos adományozási kerete, akkor összesen 292 millió forintnyi tervezett előirányzat megszüntetéséről beszélhetünk.
Ez azonban nem feltétlenül azonos a tényleges költségvetési megtakarítással.
A különbségnek több oka is van.
Egyrészt az éves keretet nem feltétlenül használják fel teljes egészében. A korábbi évek támogatási adatai is azt mutatják, hogy egyes volt államfők a rendelkezésre álló összeg jelentős részét elköltötték, mások viszont jóval kisebb támogatásokról döntöttek.
Másrészt jelenleg nem ismert, hogy a kormány a megszüntetett keretek összegét más támogatási célokra csoportosítja-e át.
Ha az összeg más költségvetési előirányzatba kerül, az nem feltétlenül jelent azonos mértékű tényleges kiadáscsökkentést.
A volt államfők havi juttatásainak esetleges korlátozásából származó megtakarítás pedig külön kérdés.
Annak pontos nagyságát csak akkor lehet megbízhatóan kiszámítani, ha ismertté válnak a törvényjavaslat rendelkezései, az érintett jogosultak köre és az esetleges átmeneti szabályok.
A 292 millió forint tehát jelenleg a megszüntetni tervezett éves adományozási keretek összege, nem a teljes reform biztosan elérhető pénzügyi eredménye.
Miért fontos a közpénzek átlátható felhasználása?
A volt köztársasági elnökök juttatásairól szóló vita egy szélesebb kérdést is előtérbe helyez: hogyan történjen a közpénzek elosztása, és milyen szerepet kaphatnak ebben a korábbi közjogi tisztségviselők?
A jelenlegi rendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a volt államfők közéleti tevékenységük részeként saját döntéseik alapján támogassanak különböző szervezeteket.
Ez elősegíthet olyan ügyeket, amelyek az adott volt elnök számára fontosak, és amelyek esetleg más állami támogatási csatornákon nehezebben jutnának forráshoz.
Ugyanakkor kérdésként merülhet fel, mennyire indokolt, hogy egy-egy korábbi tisztségviselő évről évre több tízmillió forint sorsáról dönthessen.
A közpénzügyi átláthatóság szempontjából fontos az is, hogy a támogatások odaítélésének feltételei, a kedvezményezettek és az elszámolás módja nyilvánosak és ellenőrizhetők legyenek.
A hatályos törvény a kedvezményezettek nevének, a támogatás céljának és összegének közzétételét előírja, ezért a rendszerben jelenleg is vannak nyilvánossági garanciák.
A tervezett megszüntetés azonban ennél továbbmenne: magát a volt államfőkhöz kapcsolódó külön adományozási jogosultságot alakítaná át vagy szüntetné meg.
A parlamenti költségvetési vita még további változásokat hozhat
A 2027-es költségvetési javaslat október 30-i benyújtása csak a parlamenti eljárás egyik lépése volt.
A törvényjavaslatot az Országgyűlésnek még meg kell tárgyalnia, és a képviselők módosító indítványokat is benyújthatnak.
A volt köztársasági elnökök adományozási keretének megszüntetése ezek között szerepelhet.
A kormányfő hétfői felszólalása alapján egyértelműen az a politikai szándék, hogy 2027-ben a korábbi államfők ne rendelkezzenek ilyen elkülönített éves támogatási forrás felett.
A személyes juttatásokat érintő külön törvényjavaslatot szintén a következő időszakra ígérte.
A két intézkedés végrehajtásának pontos ütemezése azonban még nem ismert.
A parlamenti vitában a javaslatok tartalma is változhat, így a végső szabályok csak az elfogadott és kihirdetett jogszabályok alapján lesznek egyértelműek.
A kérdés azért is jelentős, mert a változtatás nem egyszeri pénzügyi döntés, hanem egy 2012 óta működő, törvényben szabályozott juttatási rendszer jövőjét befolyásolhatja.
Mi változhat a volt köztársasági elnökök számára 2027-ben?
A november 2-i bejelentés alapján két jelentős változtatás körvonalazódik.
Az első a négy volt államfő számára biztosított, fejenként évi 73 millió forintos közcélú adományozási keret megszüntetése. Ez összesen 292 millió forintnyi, a 2027-es eredeti költségvetési javaslatban szereplő előirányzatot érintene.
A második azoknak a korábbi köztársasági elnököknek az élethosszig tartó személyes juttatásaira vonatkozna, akik nem töltötték ki a hivatali idejüket.
Az első változtatás minden érintett volt államfő számára megszüntetheti a külön adományozási lehetőséget, míg a második intézkedés a mandátumukat idő előtt befejezők jogosultságát alakíthatja át.
A pontos jogszabályi tartalom és a tényleges pénzügyi következmények még nem ismertek.
A legfontosabb fejlemény, hogy Magyar Péter miniszterelnök 2026. november 2-án nyilvánosan bejelentette a volt köztársasági elnökök évi 73 millió forintos keretének megszüntetését, és további törvénymódosítást ígért a hivatali idejüket ki nem töltő államfők juttatásairól.
A következő hetek parlamenti döntései mutathatják meg, hogy a bejelentett változtatások pontosan milyen formában és mikortól lépnek életbe.
