Egyre több aggasztó beszámoló érkezik Budapest XIV. kerületéből, ahol a lakók szerint elszaporodtak a patkányok. Zugló több utcájában már nemcsak a kukák és pincék környékén, hanem a társasházak udvarán, a járdákon, sőt még a fákon is megjelentek a rágcsálók. Vannak, akik már az ablakokat sem merik kinyitni, mert attól tartanak, hogy az állatok bejutnak az otthonukba. Rózsa András polgármester sürgős intézkedést kért a fővárostól és a csatornázási művektől. A helyzetet a közelgő hideg időszak is nehezítheti, hiszen a patkányok előszeretettel keresnek táplálékot és menedéket a lakóépületek környezetében. De milyen betegségeket terjeszthetnek valójában, hogyan juthatnak be a lakásokba, és mit tehetünk, ha patkányt látunk a házunkban? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat és a hivatalos bejelentési lehetőségeket – írja a Dívány.
Aggasztó helyzet Zuglóban: több utcában is patkányokra panaszkodnak a lakók
Komoly aggodalmat váltottak ki az elmúlt hetekben Budapest XIV. kerületében megszaporodott patkányészlelések. A lakossági beszámolók szerint Zugló egyes részein a rágcsálók már rendszeresen feltűnnek a társasházak udvarán, a pincékben, a járdákon és a kertekben.
A probléma különösen a Róna, a Bosnyák, a Bácskai és az Ilka utcában került előtérbe, ahonnan több panasz is érkezett. A lakók szerint az állatok nemcsak az esti órákban mozognak, hanem fényes nappal is előfordulnak, és látszólag egyre kevésbé kerülik az ember közelségét.
Az ügy 2026 októberének második felében kapott országos figyelmet, amikor több televíziós és internetes beszámoló is foglalkozott a környéken tapasztalt jelenségekkel.
A Blikk október 21-én közölt riportjában egy Róna utcai társasházban tapasztalt állapotokat mutatott be. Az egyik helyi lakos arról beszélt, hogy a patkányok járatokat ásnak a házak alatt, rendszeresen megjelennek a pincében, és a korábban kihelyezett csapdák sem oldották meg tartósan a problémát.
A helyzetet tovább súlyosbítja a lakók bizonytalansága: sokan nem tudják, hová forduljanak segítségért, kinek kell gondoskodnia a rágcsálóirtásról, és milyen intézkedéseket várhatnak a hatóságoktól.
A patkányok megjelenése ugyanakkor nem pusztán kellemetlenség. A rágcsálók kárt tehetnek az épületekben, élelmiszereket szennyezhetnek, és bizonyos fertőző betegségek terjesztésében is szerepet játszhatnak.
Videóra vették, ahogy egy hatalmas patkány mászik a fán
A zuglói patkányhelyzet egyik legmegdöbbentőbb részlete egy olyan videófelvétel, amelyen egy termetes rágcsáló látható, amint egy társasház udvarán álló fára mászik fel.
A felvétel a Róna utcában készült, és gyorsan felkeltette a környéken élők figyelmét.
Sokan úgy gondolják, hogy a patkányok kizárólag a földön, a csatornákban vagy a pincékben mozognak. Valójában azonban a rágcsálók egy része kifejezetten ügyesen mászik, és megfelelő körülmények között fákat, kerítéseket, vezetékeket és egyéb szerkezeteket is használhat a közlekedéshez.
A Róna utcai lakók számára különösen nyugtalanító, hogy az állatok a talajszint fölött is mozognak. Emiatt néhányan attól tartanak, hogy a fák ágairól vagy a homlokzat közeléből akár a lakások felé is eljuthatnak.
Ettől függetlenül fontos megjegyezni, hogy egy fán mászó patkány látványa önmagában nem bizonyítja, hogy a környék minden lakása közvetlen veszélyben lenne.
A tényleges kockázatot az határozza meg, milyen közel vannak az ágak az épülethez, vannak-e nyitott vagy sérült szellőzőnyílások, illetve találhatók-e olyan rések, amelyeken keresztül a rágcsálók bejuthatnak.
Már szellőztetni sem mernek: egyre nagyobb a lakók aggodalma
A zuglói beszámolók egyik legmegrázóbb része, hogy egyes lakók már saját otthonukban sem érzik magukat biztonságban.
Az Ilka utcában élők közül volt, aki arról számolt be, hogy naponta többször kell feltakarítania a társasház közös területén megjelenő rágcsálóürüléket.
Mások a nyitott ablakok miatt aggódnak, különösen azokban az épületekben, ahol a kert növényzete vagy a fák ágai közel kerülnek az ablakokhoz.
A Róna utcában egy lakos szerint a probléma már évek óta fennáll, és hiába jelezték többször, nem tapasztaltak tartós javulást.
A lakók aggodalma érthető, ugyanakkor a megfelelő tájékoztatás különösen fontos. A patkányok megjelenése nem jelenti automatikusan azt, hogy fertőzés történt, vagy hogy valamennyi környező lakás veszélyessé vált.
A legfontosabb teendő ilyenkor a rágcsálók jelenlétének dokumentálása, a hivatalos bejelentés és a megfelelő megelőző intézkedések megtétele.
Megszólalt Zugló polgármestere: sürgős intézkedést kérnek
A lakossági panaszok nyomán Rózsa András, Zugló polgármestere is foglalkozni kezdett a kialakult helyzettel.
A kerületvezető Karácsony Gergely főpolgármesterhez és a Fővárosi Csatornázási Művek vezetéséhez fordult, és sürgős vizsgálatot, valamint hatékonyabb patkánymentesítési intézkedéseket kért.
A polgármester az InfoRádiónak adott október 28-i nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy 2017 óta nem tapasztaltak ilyen kedvezőtlen helyzetet a rágcsálók és más kártevők tekintetében.
Ugyanakkor fontos különbséget tett a lakossági beszámolókban gyakran szereplő „patkányinvázió” kifejezés és a hivatalosan megállapított közegészségügyi helyzet között. A polgármester szerint a helyzet súlyosbodott, de akkor nem állt fenn megállapított közegészségügyi veszélyhelyzet.
A kerületvezető arra is felhívta a figyelmet, hogy a felszíni patkányirtás önmagában nem feltétlenül elegendő. Ha ugyanis a rágcsálók a csatornahálózatból vagy más, nehezen hozzáférhető területekről folyamatosan visszajutnak a felszínre, az egyszeri beavatkozás csak átmeneti eredményt hozhat.
Ezért a közterületi irtás mellett a csatornarendszer és az érintett épületek környezetének vizsgálatát is fontosnak tartja.
A Rákosrendező környéki állapotok is szerepet játszhatnak
A patkányok elszaporodásának lehetséges okai között a zuglói önkormányzat részéről Rákosrendező területének állapota is felmerült.
Az elhanyagolt, növényzettel benőtt vagy hulladékkal szennyezett területek megfelelő búvóhelyeket biztosíthatnak a rágcsálóknak. Ha emellett táplálék és víz is rendelkezésükre áll, a környezet kedvezhet az állomány fennmaradásának.
A csatornahálózat szintén fontos szerepet játszhat a városi patkányok mozgásában. A csatornákban a rágcsálók viszonylag védett útvonalakat találhatnak, amelyek összeköttetést biztosítanak különböző városrészek között.
A zuglói probléma pontos okát azonban még nem lehet egyetlen tényezőre visszavezetni.
Jelenleg nem bizonyított, hogy kizárólag Rákosrendező, a csatornahálózat vagy egy konkrét irtási hiányosság okozza a kerületi patkányészlelések megszaporodását. Az okok feltárásához helyszíni vizsgálatokra és az érintett szervezetek együttműködésére van szükség.
A hideg idő beköszöntével még közelebb húzódhatnak a lakóházakhoz
A novemberi lehűlés újabb kihívást jelenthet a patkányokkal érintett lakóközösségek számára.
A rágcsálók egész évben aktívak, és nem alszanak téli álmot. A hidegebb idő beköszöntével azonban különösen vonzóvá válhatnak számukra a védett, viszonylag meleg helyek, ahol táplálékhoz és vízhez is juthatnak.
Ilyen területek lehetnek a társasházak pincéi, a kazánházak, a garázsok, a tárolók, a szigetelt falak üregei és az épületek közelében kialakult búvóhelyek.
Az élelmiszer-maradékok, a nem megfelelően lezárt hulladékgyűjtők és a szabadban hagyott állateledelek különösen vonzóvá tehetik az épületek környezetét.
Fontos azonban, hogy a tél közeledése nem jelenti automatikusan a patkányállomány növekedését. A hideg elsősorban az állatok mozgását, búvóhelyválasztását és a táplálékforrások keresését befolyásolhatja.
A városi patkányok számára a föld alatti infrastruktúra és a fűtött épületek környezete kedvező feltételeket biztosíthat az átteleléshez.
Éppen ezért a következő hetekben különösen fontos lehet a pincék, tárolók és közös használatú helyiségek ellenőrzése.
Milyen betegségeket terjeszthetnek a patkányok?
A patkányok egészségügyi jelentőségét elsősorban az adja, hogy különböző kórokozókat hordozhatnak, és bizonyos fertőzések terjesztésében szerepet játszhatnak.
A fertőzés többféle módon történhet. Egyes betegségek a rágcsálók vizeletével vagy más váladékával szennyezett környezettel való érintkezés során terjedhetnek, más kórokozók harapás vagy fertőzött élelmiszer útján juthatnak az emberi szervezetbe.
A legfontosabb lehetséges kockázatok közé tartozik a leptospirózis, a patkányharapási láz, valamint bizonyos élelmiszer-eredetű bakteriális fertőzések.
A rágcsálók egyes élősködői szintén hordozhatnak kórokozókat, bár ezek jelentősége földrajzi térségenként és az adott rágcsálófajtól függően eltérő.
A betegségekkel kapcsolatban azonban lényeges különbséget tenni az elméletileg lehetséges fertőzések és a Magyarországon ténylegesen jellemző egészségügyi kockázatok között.
Egy patkány puszta megpillantása nem jelenti azt, hogy az állat fertőzött, vagy hogy a környéken fertőzőbetegség-járvány alakult ki.
A megelőzés ettől függetlenül indokolt, különösen akkor, ha a rágcsálók rendszeresen megjelennek az épületek belső tereiben vagy az élelmiszerek tárolására szolgáló helyiségekben.
Leptospirózis: fertőzött vízzel vagy vizelettel is terjedhet
A patkányokhoz kapcsolódó egyik fontos fertőző betegség a leptospirózis, amelyet a Leptospira nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak.
A kórokozók fertőzött állatok, köztük rágcsálók vizeletével kerülhetnek a környezetbe. Ha a vizelet vízbe vagy nedves talajba jut, megfelelő körülmények között egy ideig életképes maradhat.
Az ember fertőzött vízzel, talajjal vagy más szennyezett anyaggal történő érintkezés során fertőződhet meg, különösen akkor, ha a kórokozó sérült bőrön vagy nyálkahártyán keresztül jut a szervezetébe.
A leptospirózis tünetei között láz, fejfájás, izomfájdalom, hányinger és általános rossz közérzet is előfordulhat.
Súlyos esetben a betegség a vesét és a májat is károsíthatja, ezért a fertőzés gyanúja orvosi vizsgálatot igényel.
A kockázat csökkentése érdekében fontos kerülni a rágcsálók váladékával szennyezett anyagokkal való közvetlen érintkezést, és a takarítás során megfelelő védőeszközöket használni.
Patkányharapási láz: ritka, de komolyan kell venni
A patkányharapási láz olyan bakteriális fertőzés, amely elsősorban fertőzött rágcsálókkal való közvetlen érintkezés után alakulhat ki.
A betegség harapással, karmolással vagy bizonyos esetekben a rágcsálók váladékával szennyezett anyagokkal történő érintkezés során is terjedhet.
A tünetek között láz, izomfájdalom, fejfájás, hányás, bőrkiütés és ízületi panaszok szerepelhetnek.
A fertőzés ritka, de kezelés nélkül súlyos szövődményekhez vezethet.
Patkányharapás vagy karmolás esetén a sebet azonnal alaposan ki kell mosni folyó vízzel és szappannal, majd orvosi ellátást kell kérni.
Az orvos a seb állapotának és a sérülés körülményeinek megfelelően mérlegelheti a további kezelést, az esetleges antibiotikum szükségességét és a tetanusz elleni védettség ellenőrzését.
Fontos, hogy a patkányharapási láz tünetei nem feltétlenül azonnal jelentkeznek. Ha valaki a sérülést követő napokban lázas lesz vagy szokatlan panaszokat tapasztal, feltétlenül jelezze az orvosnak a korábbi rágcsálókontaktust.
Hantavírus, pestis és más betegségek: nem minden veszély egyformán jellemző Magyarországon
A patkányokról szóló cikkekben gyakran hosszú felsorolásokat találunk a lehetséges fertőző betegségekről. Ezek azonban olykor félrevezetők lehetnek, ha nem különítik el az egyes kórokozók tényleges terjedési viszonyait.
A hantavírusok például valóban rágcsálókhoz köthetők, és bizonyos típusaik súlyos, vesét vagy más szerveket érintő megbetegedéseket okozhatnak.
Európában azonban a bejelentett emberi hantavírus-fertőzések többsége nem a városi vándorpatkányokhoz kapcsolódik.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ tájékoztatása szerint a kontinensen leggyakrabban előforduló Puumala-vírus természetes hordozója az erdei pocok, míg más hantavírusok különböző egérfajokhoz kötődnek. Létezik patkányok által hordozott hantavírus is, de ennek emberi megbetegedései jóval ritkábbak Európában.
Ezért nem megalapozott azt állítani, hogy Magyarországon a városi patkányok által terjesztett leggyakoribb betegség a hantavírus okozta vérzéses láz lenne.
Hasonlóan fontos a pestis kérdésének tisztázása. Bár a pestis kórokozója történelmileg rágcsálókhoz és azok bolháihoz kapcsolódik, a pestis ma nem tekinthető a magyarországi városi patkányészlelések reális, jellemző közegészségügyi következményének.
A nem megfelelően kezelt élelmiszerek rágcsálók általi szennyeződése és az egyes bakteriális fertőzések kockázata ezzel szemben olyan gyakorlati probléma, amely ellen minden érintett háztartásnak érdemes védekeznie.
A zuglói helyzettel kapcsolatban jelenleg nincs olyan nyilvánosan megerősített információ, amely patkányokhoz köthető fertőzőbetegség-járvány kialakulását igazolná.
Nemcsak fertőzést, hanem komoly anyagi károkat is okozhatnak
A rágcsálók megjelenése nem kizárólag egészségügyi szempontból jelent problémát.
A patkányok metszőfogai folyamatosan növekednek, ezért rendszeresen rágnak különféle anyagokat.
Az épületekben ez a szigetelések, műanyag csövek, faelemek és bizonyos vezetékburkolatok károsodását eredményezheti.
Különösen veszélyes lehet, ha a rágcsálók elektromos vezetékek szigetelését sértik meg. Ez zárlatot, áramkimaradást vagy kedvezőtlen esetben tüzet is okozhat.
A pincékben és tárolókban elhelyezett dobozokat, bútorokat, textíliákat és egyéb tárgyakat szintén megrongálhatják.
A patkányok emellett táplálékot keresve élelmiszer-tároló helyiségekbe is bejuthatnak, ahol a csomagolások megrágása mellett a termékeket is beszennyezhetik.
Ha valaki patkányrágásra vagy ürülékre utaló nyomokat talál az élelmiszerek közelében, különösen fontos a szennyeződött ételek elkülönítése és a környezet megfelelő fertőtlenítése.
Az elektromos vezetékeken vagy a gázvezetékek környezetében észlelt sérülések esetén nem szabad házilag, ellenőrzés nélkül megkezdeni a javítást. Ilyenkor megfelelő szakember segítségét kell kérni.
Ezek a jelek árulkodhatnak arról, hogy patkányok vannak a házban
A patkányokat nem mindig könnyű észrevenni. Az állatok gyakran rejtett útvonalakon közlekednek, és sokszor éjszaka aktívabbak.
Ezért előfordulhat, hogy valaki egyetlen élő példányt sem lát, a jelenlétükre utaló nyomok mégis megjelennek.
Ilyenek lehetnek az apró, sötét ürülékek, a megrágott élelmiszer-csomagolások, a falak és padlók közelében található rágásnyomok, valamint az épület mellett kialakított járatok.
A pincében, padláson vagy álmennyezetben hallható kaparászó, motoszkáló hangok szintén gyanúra adhatnak okot.
Nagyobb fertőzöttség esetén jellegzetes, kellemetlen szag is kialakulhat.
A nyomok értékelésénél azonban figyelembe kell venni, hogy egyes jelek egerekre vagy más állatokra is utalhatnak.
Ha rendszeresen új ürülék vagy rágásnyom jelenik meg, az aktív rágcsálójelenlét valószínűségét erősítheti.
A pontos azonosításban és a megfelelő védekezési módszer kiválasztásában szakember tud segíteni.
A pincék és tárolók különösen veszélyeztetettek lehetnek
A régebbi építésű társasházakban gyakran találhatók olyan pincék és közös tárolók, amelyekben sokféle tárgyat halmoznak fel a lakók.
A régi bútorok, kartondobozok, textíliák és ritkán használt berendezések között a patkányok megfelelő búvóhelyeket találhatnak.
Ha az épületben emellett repedések, sérült szellőzőrácsok vagy a csövek körül kialakult nyílások is vannak, a rágcsálók könnyebben közlekedhetnek az egyes helyiségek között.
A pincékben előforduló tartós nedvesség és a csatornahálózattal való közelség ugyancsak hozzájárulhat a kedvező környezet kialakulásához.
A rágcsálók elleni hatékony védekezés ezért nem korlátozódhat kizárólag a látható patkányok eltávolítására.
Fel kell tárni a lehetséges bejutási útvonalakat, és lehetőség szerint meg kell szüntetni azokat a körülményeket, amelyek vonzzák vagy segítik az állatokat.
A rendszeres lomtalanítás, a közös helyiségek rendben tartása és az épületszerkezeti hibák javítása ezért a megelőzés fontos része.
Egy apró rés is elég lehet a bejutáshoz
A patkányok meglepően kis nyílásokon is képesek átpréselni magukat, különösen akkor, ha a rés környezetében lévő anyagot tovább tudják rágni.
A rágcsálók bejuthatnak az épületekbe sérült ajtók alatt, pinceablakokon, nem megfelelően zárt szellőzőkön vagy a csővezetékek körül kialakult réseken keresztül.
A védekezés során ezért érdemes alaposan átvizsgálni a falak alsó részét, a pincelejárókat, az ajtók küszöbét, a közművezetékek áttöréseit és a szellőzőnyílásokat.
A nyílások lezárására megfelelően rögzített fémháló, lemez, habarcs vagy más rágásálló építőanyag használható, az adott szerkezetnek megfelelően.
A puha szigetelőanyagok vagy a könnyen rágható tömítések önmagukban nem minden esetben nyújtanak tartós védelmet.
A szellőzőnyílásokat ugyanakkor nem szabad egyszerűen légmentesen lezárni, mert egyes berendezések biztonságos működéséhez megfelelő szellőzés szükséges.
Különösen a gázkészülékek közelében és az elektromos berendezéseknél indokolt szakember bevonása.
Ezekkel a szokásokkal akaratlanul is odavonzhatjuk a patkányokat
A rágcsálók elszaporodásának egyik legfontosabb feltétele a könnyen elérhető táplálék.
A nyitott szemetesek, a földre szóródott élelmiszer-maradékok, a nem megfelelően tárolt állateledelek és a komposztálók mind vonzó táplálékforrást jelenthetnek.
Különösen fontos a társasházak hulladékgyűjtő helyiségeinek tisztán tartása. Ha a kukák teteje rendszeresen nyitva marad, vagy a hulladék a gyűjtőedények mellé kerül, az kedvezhet a rágcsálók megjelenésének.
A háziállatoknak kihelyezett eledel is problémát jelenthet, ha egész éjszakára a kertben marad.
A madarak etetése során földre hulló magvak ugyancsak táplálékforrást biztosíthatnak a rágcsálóknak.
A kertben vagy udvaron elhelyezett komposztálót célszerű megfelelően zárni, és kerülni az olyan élelmiszer-maradékok elhelyezését, amelyek különösen vonzóak lehetnek a patkányok számára.
A megelőzés tehát részben azzal kezdődik, hogy megszüntetjük azokat a táplálékforrásokat, amelyek miatt a rágcsálóknak érdemes az épületek közelében maradniuk.
Ecet, borsmentaolaj és levendula: valóban elűzhetik a patkányokat?
Az interneten számos házi praktikát ajánlanak a patkányok távol tartására.
Gyakran említik az ecetet, a borsmentaolajat, a levendulát vagy a fokhagymát, amelyek erős szaga állítólag kellemetlen a rágcsálók számára.
Bár bizonyos szagok átmenetileg befolyásolhatják az állatok viselkedését, nem áll rendelkezésre megbízható bizonyíték arra, hogy ezek a házi módszerek önmagukban tartósan megoldanának egy patkányfertőzöttséget.
A rágcsálók alkalmazkodóképes állatok. Ha egy területen elegendő táplálékot, vizet és menedéket találnak, egy kellemetlen szag önmagában általában nem jelent hatékony akadályt számukra.
Az illóolajok alkalmazása ráadásul kockázatot jelenthet egyes háziállatok számára, különösen akkor, ha koncentrált formában érintkeznek velük.
A valódi védekezés ezért elsősorban a bejutási útvonalak lezárására, a táplálékforrások megszüntetésére, a környezet rendben tartására és szükség esetén a szakszerű irtásra épül.
A házi praktikák nem helyettesítik ezeket az intézkedéseket.
A patkányméreg használata komoly körültekintést igényel
A patkányirtó szerek megfelelő alkalmazás mellett hatékonyak lehetnek, de helytelen használatuk súlyos veszélyt jelenthet a gyermekekre, a háziállatokra és más állatokra.
Különösen veszélyes lehet, ha a mérgezett csalétket egyszerűen a kertben, a pincében vagy a közös folyosón helyezik el.
Ilyenkor nemcsak a patkányok, hanem a háziállatok vagy más, nem célzott állatfajok is hozzáférhetnek.
A szakszerű rágcsálóirtás során megfelelően kialakított, illetéktelen hozzáférést akadályozó csalétekállomásokat használhatnak, amelyek elhelyezése és ellenőrzése meghatározott szabályok szerint történik.
A fővárosi patkánymentesítési rendszer is zárt, figyelmeztetéssel ellátott csalétekállomások alkalmazását ismerteti.
Társasházaknál, különösen rendszeresen visszatérő patkányészlelések esetén, érdemes képzett kártevőirtó szakember segítségét kérni.
A nem megfelelően kihelyezett méreg nemcsak balesetveszélyes lehet, hanem a probléma megoldását sem feltétlenül biztosítja, ha közben a patkányok továbbra is találnak táplálékot és új bejutási útvonalakat.
Patkányürüléket találtál? Így takarítsd fel biztonságosan
Sokan ösztönösen seprűt vagy porszívót vesznek elő, amikor rágcsálóürüléket találnak a pincében, a kamrában vagy a lakás valamelyik helyiségében.
Ez azonban nem megfelelő első lépés.
Az amerikai járványügyi központ, a CDC ajánlása szerint a patkányok vagy egerek ürülékét, vizeletét és fészekanyagát nem szabad szárazon felsöpörni vagy azonnal felporszívózni, mert ezzel a szennyezett részecskék a levegőbe kerülhetnek.
Az érintett helyiségben először megfelelő szellőzést kell biztosítani. A takarításhoz gumikesztyűt vagy más megfelelő védőkesztyűt érdemes használni.
A szennyezett felületet alkalmas fertőtlenítőszerrel alaposan be kell nedvesíteni, és meg kell várni a termék használati utasításában előírt behatási időt.
Ezután az ürülék papírtörlő segítségével óvatosan összegyűjthető, a hulladékot pedig megfelelően zárható zacskóban kell elhelyezni.
A tisztítás után a felületet újra fertőtleníteni kell, majd alapos kézmosás szükséges.
A háztartási vegyszereket mindig a címkén szereplő előírások szerint kell használni, és különböző fertőtlenítőszereket, különösen klórtartalmú készítményeket más tisztítószerekkel összekeverni tilos.
Ha egy helyiségben nagy mennyiségű ürülék, több fészek vagy elpusztult rágcsáló található, célszerű szakemberre bízni a fertőtlenítést és a mentesítést.
