Fontos változásokat hozhat 2027 a magyar nyugdíjasok számára, de nem mindenki részesül majd ugyanakkora emelésben. A kormány tervei szerint januártól általánosan 3 százalékkal növekednének a nyugdíjak, a legalacsonyabb összegeknél azonban külön, sávos felzárkóztatás is érkezhet. A döntő határ 146 ezer forint: aki az általános januári emelés után már eléri ezt az összeget, az a jelenlegi tervezet alapján nem kaphatja meg a kisnyugdíjasoknak szánt további emelést. A 120 ezer forintos nyugdíjminimum bevezetése eközben mintegy 455 ezer embert érinthet. A 13. havi nyugdíj megmaradna, a 14. haviból egyheti részlet érkezne, és új nyugdíjas SZÉP-kártyát is terveznek. Mutatjuk a részletes emelési táblázatot, a konkrét összegeket, valamint azt, hogy kik járhatnak jelentősen jobban, és kik maradnak ki a külön támogatásból – írja a Meglepetés
Nyugdíjemelés 2027: két különböző emeléssel számol a kormány
A 2027-es nyugdíjemelés sokakat foglalkoztat, hiszen az idősek számára minden havi többlet fontos lehet az élelmiszerek, a gyógyszerek, a rezsi és az egyéb mindennapi kiadások finanszírozásában. A következő év azonban eltérhet a korábbiaktól, mivel az általános nyugdíjemelés mellett egy külön, alacsony nyugdíjakra szabott támogatási rendszert is bevezetnének.
A kormány 2026. október 31-én közzétett tájékoztatása alapján 2027 januárjától 3 százalékkal növelnék a nyugdíjakat. Ez a rendes, inflációkövető emelés, amely a meghatározott ellátásokban részesülőkre általánosan vonatkozna.
A második lépcső viszont már nem mindenkinek járna.
A tervek szerint azok a nyugdíjasok, akiknek a havi ellátása a 3 százalékos emelés után sem éri el a 146 ezer forintot, külön felzárkóztató emelésben részesülhetnének.
A változtatás célja, hogy a legalacsonyabb nyugdíjakból élők a szokásos százalékos növelésnél nagyobb segítséget kapjanak.
A különbség jelentős lehet. Egy jelenleg 100 ezer forintos nyugdíj például a tervek szerint 120 ezer forintra növekedhetne, ami havi 20 ezer forintos többletet jelent. Ezzel szemben egy 200 ezer forintos nyugdíj esetében a 3 százalékos emeléssel 206 ezer forint lenne a havi járandóság, de ehhez már nem kapcsolódna sávos kiegészítés.
Vagyis a magasabb nyugdíjban részesülők nem az általános emelésből, hanem a külön felzárkóztató támogatásból maradnának ki.
Fontos hangsúlyozni, hogy a 2027-es költségvetést és a kapcsolódó jogszabályokat a cikk készítésekor még nem fogadták el végleges formában. Az összegek ezért a jelenleg ismert terveket tükrözik.
A 146 ezer forintos határ döntheti el, kinek jár a pluszemelés
A nyugdíjasok számára az egyik legfontosabb adat a 146 ezer forintos összeghatár.
Sokan azonban könnyen félreérthetik, pontosan mikor kell ezt az összeget vizsgálni.
A jelenlegi tervek alapján ugyanis nem a 2026 decemberében folyósított nyugdíj alapján állapítanák meg a jogosultságot.
Először minden érintett nyugdíját megemelnék 3 százalékkal, és csak ezután vizsgálnák, hogy az így kialakult összeg beleesik-e a külön emelési sávok valamelyikébe.
Ez egy nagyon fontos különbség.
Ha valaki például 2026 végén havi 140 ezer forintos nyugdíjat kap, a 3 százalékos emelés után 144 200 forint járna neki. Mivel ez még nem éri el a 146 ezer forintos határt, a tervezett szabályok szerint további 1800 forintos kiegészítést kaphatna, így a nyugdíja végül 146 ezer forint lenne.
Ha viszont valakinek jelenleg 145 ezer forintos a nyugdíja, a 3 százalékos emelés után 149 350 forintot kapna. Ez már meghaladja a határt, ezért a külön felzárkóztatás nem vonatkozna rá.
Erre a határra kell figyelni
A tervezett 3%-os emelés esetén a 2026-os havi nyugdíj alapján a külön felzárkóztatás felső határa megközelítőleg:
141 748 Ft
Aki most körülbelül 141 748 forintnál kevesebbet kap, annak az általános emelés után még 146 ezer forint alatt maradhat a nyugdíja. A jogosultság az ellátás típusától és a végleges szabályoktól is függ.
A 146 ezer forintos határ tehát sok érintett számára már a jelenleg folyósított, körülbelül 142 ezer forintos nyugdíjnál is meghatározó lehet.
Itt a teljes nyugdíjemelési táblázat 2027-re
A kormányzati tájékoztatás és az októberben társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet alapján az alacsony nyugdíjaknál hat különböző emelési sávot alkalmaznának.
A következő táblázat a 3 százalékos januári általános emelés után kialakuló összegeket mutatja.
| Havi nyugdíj a 3%-os emelés után | További tervezett emelés |
|---|---|
| Legfeljebb 108 000 Ft | Kiegészítés 120 000 Ft-ra |
| 108 000 Ft felett, legfeljebb 125 000 Ft | +12 000 Ft |
| 125 000 Ft felett, legfeljebb 130 000 Ft | +10 000 Ft, de legalább 137 000 Ft-ra |
| 130 000 Ft felett, legfeljebb 135 000 Ft | +8 000 Ft, de legalább 140 000 Ft-ra |
| 135 000 Ft felett, legfeljebb 140 000 Ft | +6 000 Ft, de legalább 143 000 Ft-ra |
| 140 000 Ft felett, de 146 000 Ft alatt | Kiegészítés 146 000 Ft-ra |
| 146 000 Ft vagy több | Nem jár külön sávos emelés |
A táblázat a 2026. október 8-án közzétett rendelettervezet szabályait tartalmazza. A külön felzárkóztatás a jogszabályban meghatározott, jogosult ellátásokra vonatkozna.
A sávos emelés célja, hogy a legkisebb összegből élők jelentősebb támogatást kapjanak, miközben a magasabb, de még mindig alacsonynak tekinthető nyugdíjaknál is történjen valamennyi felzárkóztatás.
A részletes rendelettervezet három köztes minimumot is meghatároz: a 137, a 140 és a 143 ezer forintos végösszeget.
Ezeknek azért van jelentőségük, mert bizonyos sávhatárok közelében előfordulhatna, hogy egy eredetileg valamivel magasabb nyugdíjat kapó személy a kiegészítés után kevesebb pénzhez jutna, mint egy alacsonyabb nyugdíjból induló jogosult.
A köztes minimumok ezt a különbséget hivatottak mérsékelni.
Nyugdíjtáblázat 2027: ennyit kaphatsz a jelenlegi nyugdíjad után
Az alábbi részletes számítás bemutatja, hogyan változhatnak a különböző összegű, már folyósított nyugdíjak a kétlépcsős emelés következtében.
| 2026-os havi nyugdíj | 3%-os emelés után | Tervezett 2027-es végösszeg | Teljes havi növekedés |
|---|---|---|---|
| 70 000 Ft | 72 100 Ft | 120 000 Ft | +50 000 Ft |
| 80 000 Ft | 82 400 Ft | 120 000 Ft | +40 000 Ft |
| 90 000 Ft | 92 700 Ft | 120 000 Ft | +30 000 Ft |
| 100 000 Ft | 103 000 Ft | 120 000 Ft | +20 000 Ft |
| 105 000 Ft | 108 150 Ft | 120 150 Ft | +15 150 Ft |
| 110 000 Ft | 113 300 Ft | 125 300 Ft | +15 300 Ft |
| 115 000 Ft | 118 450 Ft | 130 450 Ft | +15 450 Ft |
| 120 000 Ft | 123 600 Ft | 135 600 Ft | +15 600 Ft |
| 125 000 Ft | 128 750 Ft | 138 750 Ft | +13 750 Ft |
| 130 000 Ft | 133 900 Ft | 141 900 Ft | +11 900 Ft |
| 135 000 Ft | 139 050 Ft | 145 050 Ft | +10 050 Ft |
| 140 000 Ft | 144 200 Ft | 146 000 Ft | +6 000 Ft |
| 142 000 Ft | 146 260 Ft | 146 260 Ft | +4 260 Ft |
| 150 000 Ft | 154 500 Ft | 154 500 Ft | +4 500 Ft |
| 180 000 Ft | 185 400 Ft | 185 400 Ft | +5 400 Ft |
| 200 000 Ft | 206 000 Ft | 206 000 Ft | +6 000 Ft |
| 250 000 Ft | 257 500 Ft | 257 500 Ft | +7 500 Ft |
| 300 000 Ft | 309 000 Ft | 309 000 Ft | +9 000 Ft |
A táblázat feltételezi, hogy az érintett jogosult a sávos emelésre, ha a havi összege az előírt sávba esik. Nem alkalmazható automatikusan minden özvegyi, résznyugdíj- vagy más jogcímen folyósított ellátásra.
A számítások jól mutatják, hogy két különböző helyzet alakulhat ki.
A legalacsonyabb nyugdíjjal rendelkezők akár 20–50 ezer forintos vagy ennél nagyobb havi növekedést is kaphatnának, míg a 146 ezer forintos januári határ felett már kizárólag az általános emelés érvényesülne.
Ezért különösen fontos, hogy az érintettek ne csupán a százalékos adatot nézzék, hanem a teljes, emelés utáni havi összeget is.
Közel félmillió nyugdíjast érinthet a külön emelés
A kormány becslése szerint a 120 ezer forintos minimum bevezetése és az alacsony nyugdíjak sávos felzárkóztatása összesen mintegy 455 ezer embert érinthet.
Ez a szám azonban nem azt jelenti, hogy mind a 455 ezer nyugdíjas ugyanakkora összegű támogatást kapna.
A növekedés mértéke attól függ, mennyi volt az érintett korábbi havi ellátása.
A legkisebb nyugdíjaknál az emelés akár több tízezer forint is lehet, míg a 146 ezer forintos felső határ közelében már csupán néhány száz vagy néhány ezer forintos kiegészítésről lehet szó.
A különbség éves szinten is jelentős.
Aki például jelenleg havi 100 ezer forintos, a felzárkóztatásra jogosító nyugdíjat kap, az a tervek szerint 2027 januárjától 120 ezer forintra számíthatna.
A havi 20 ezer forintos többlet tizenkét hónap alatt 240 ezer forintot jelent.
Ezzel szemben egy havi 200 ezer forintos nyugdíj a 3 százalékos általános emelés után 206 ezer forintra növekedne. Ez havi 6000, éves szinten 72 ezer forintos emelkedést jelentene, külön felzárkóztatás nélkül.
A számítás természetesen nem tartalmazza a 13. és 14. havi különjuttatásokat, valamint az esetleges további támogatásokat.
A 120 ezer forintos minimálnyugdíj az egyik legnagyobb változás lehet
A 2027-es támogatási csomag egyik legfontosabb eleme az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összegének jelentős emelése.
Ez az összeg 2008 óta 28 500 forint Magyarországon.
A jelenlegi kormányzati tervek szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra növekedne, ami 91 500 forintos emelkedést jelent.
Ez valóban rendkívül jelentős változás lenne azok számára, akiknek a nyugdíját a jelenlegi minimumösszeg figyelembevételével állapították meg.
Ugyanakkor érdemes tisztázni, hogy a minimálnyugdíj jogi fogalom.
Az öregségi teljes nyugdíj minimumösszege nem azt jelenti, hogy Magyarországon minden olyan személy automatikusan 120 ezer forintot kapna, aki bármilyen nyugdíjszerű ellátásban részesül.
A résznyugdíjak, a hozzátartozói nyugellátások és egyes más támogatások eltérő jogosultsági szabályok alá tartoznak.
A kormányzati kommunikációban szereplő 120 ezer forintos minimumot ezért mindig az adott ellátásra vonatkozó törvényi feltételekkel együtt kell értelmezni.
A tervek szerint 2028-tól a minimumösszeget már évente, a rendes nyugdíjemelés mértékével növelnék, így az nem maradna hosszú időre változatlan.
Ezek a nyugdíjasok nem számíthatnak a sávos pluszemelésre
A 2027-es szabályozás egyik legfontosabb következménye, hogy a sávos emelésből sok nyugdíjas kimaradna.
Ide elsősorban azok tartoznának, akiknek a 3 százalékos januári emelés utáni nyugdíja már eléri vagy meghaladja a 146 ezer forintot.
Ez a jelenlegi nyugdíjösszegek alapján megközelítőleg 142 ezer forintos határt jelent.
Érdemes azonban egy másik szempontot is figyelembe venni.
A sávos felzárkóztatás nem minden nyugdíjszerű ellátásra azonos feltételekkel vonatkozik.
Az októberi rendelettervezet elsősorban meghatározott saját jogú ellátásokra terjesztené ki a külön kiegészítést. Az öregségi nyugdíj mellett ilyen lehet például a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a saját jogú mezőgazdasági járadék.
A rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra külön emelési szabályokat terveznek.
Az özvegyi nyugdíjak és más hozzátartozói ellátások szintén eltérő szabályozás alá tartozhatnak.
Ezért a jogosultság megállapításakor nem elegendő pusztán a havi összeget vizsgálni. Azt is ellenőrizni kell, milyen jogcímen folyósítják az ellátást.
Mi lesz azokkal, akiknek 150, 180 vagy 200 ezer forint a nyugdíjuk?
A közepes összegű nyugdíjban részesülők egy része különösen csalódott lehet, ha jelentős emelésre számított.
A jelenlegi tervek alapján egy 150 ezer forintos nyugdíj például 154 500 forintra nőne, ami havi 4500 forintos emelés.
Egy 180 ezer forintos ellátásnál az emelkedés 5400 forint, így az új összeg 185 400 forint lenne.
Aki havi 200 ezer forintos nyugdíjat kap, annál a tervezett emelés 6000 forintot jelentene, vagyis januártól 206 ezer forintos járandósággal számolhatna.
Ezeknél az összegeknél a külön sávos felzárkóztatás már nem lenne elérhető.
Fontos azonban, hogy a tervezett rendszer nem csökkentené a magasabb nyugdíjak összegét.
A 150, 180 vagy 200 ezer forintos nyugdíjat kapók is megkapnák a rendes januári emelést, amennyiben az ellátásukra az általános emelési szabályok vonatkoznak.
A különbség tehát abban állna, hogy a legalacsonyabb ellátásokban részesülőket egy további, célzott intézkedéssel is segítenék.
Farkas András szerint a nyugdíjrendszer egyik régi problémája is felszínre kerül
Farkas András nyugdíjszakértő több nyilatkozatában is értékelte a 2027-re tervezett változtatásokat.
A NyugdíjGuru alapítója szerint a minimálnyugdíj növelése és a legalacsonyabb ellátások felzárkóztatása a leginkább rászoruló időseknek hozhat jelentős könnyebbséget.
Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a nyugdíjrendszer hosszú távú problémáit a mostani intézkedések nem oldják meg teljes egészében.
Az egyik legfontosabb kérdés a régebben megállapított nyugdíjak és a frissen nyugdíjba vonulók ellátásai közötti különbség.
Magyarországon a már megállapított nyugdíjak emelése alapvetően az inflációhoz igazodik.
A frissen nyugdíjba vonulók ellátását ugyanakkor az aktuális valorizációs szorzókkal számítják ki, amelyek a korábbi kereseteket a nyugdíjmegállapítást megelőző év bérszínvonalához igazítják.
Ha az aktív keresetek hosszabb időn keresztül gyorsabban nőnek az inflációnál, akkor a régebben nyugdíjba vonultak ellátása fokozatosan lemaradhat az újonnan megállapított nyugdíjakhoz képest.
Farkas András szerint ezért a nyugdíjemelések rendszerét hosszabb távon érdemes lenne úgy átalakítani, hogy a keresetek növekedése is szerepet kapjon az éves emelésekben.
A szakértő októberi értékelésében azt is felvetette, hogy a sávos felzárkóztatás felső határa akár 180 ezer forintig is kiterjedhetne.
Ez azonban szakértői javaslat, nem pedig a jelenlegi kormányzati terv része.
Miért jelenthet problémát az inflációkövető nyugdíjemelés?
Az inflációkövető emelés elsődleges célja a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzése.
Ha például az árak átlagosan 3 százalékkal növekednek, és a nyugdíjak is 3 százalékkal emelkednek, akkor a havi ellátások átlagos vásárlóereje megközelítőleg változatlan maradhat.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nyugdíjasok helyzete az aktív munkavállalókéhoz képest is változatlan marad.
Ha ugyanis a fizetések ennél gyorsabban növekednek, akkor az aktív dolgozók átlagos jövedelme nagyobb mértékben emelkedhet.
A nyugdíjak és a bérek közötti különbség ilyenkor fokozatosan nőhet.
Ez különösen azokat érintheti, akik már sok éve nyugdíjban vannak.
A régebben megállapított nyugdíjak esetében az inflációkövető rendszer a vásárlóerő megtartását célozza, de nem biztosít automatikus részesedést a nemzetgazdasági reálbérek növekedéséből.
Farkas András ezért több alkalommal javasolta, hogy a nyugdíjemelés számításánál a reálkeresetek emelkedésének egy részét is vegyék figyelembe.
A 2027-es költségvetési tervekben azonban ilyen általános nyugdíjemelési reform jelenleg nem szerepel.
Nem minden nyugdíjszerű ellátás emelkedne ugyanúgy
A 2027-es emelési csomag több olyan ellátást is érint, amely nem azonos a hagyományos öregségi nyugdíjjal.
A kormány tervei szerint a rokkantsági és rehabilitációs ellátások 10 százalékkal emelkednének.
Ezeknél tehát nem egyszerűen a 3 százalékos általános nyugdíjemelést kell alapul venni.
A nyugdíjkorhatárt betöltött, megfelelő jogosultsággal rendelkező rokkantsági ellátottak számára a 120 ezer forintos minimumhoz kapcsolódó garanciát is bevezetnék.
Az árvaellátás legkisebb összegét 50 ezer forintról 60 ezer forintra növelnék.
Az időskorúak járadékának jogosultsági jövedelemhatárait és összegeit szintén jelentősen megemelnék.
Fontos, hogy ezek külön jogcímek és külön számítási szabályok.
Aki például rehabilitációs ellátásban részesül, nem alkalmazhatja automatikusan a saját járandóságára az öregségi nyugdíjakra kidolgozott sávos táblázatot.
Az egyes jogosultságokat és az emelés pontos mértékét a végleges jogszabályi rendelkezések alapján kell ellenőrizni.
A 13. havi nyugdíjat azok is megkaphatják, akik kimaradnak a külön emelésből
A 146 ezer forintos határ kizárólag az alacsony nyugdíjak külön felzárkóztatásánál lenne meghatározó.
Ez nem jelenti azt, hogy az ennél magasabb nyugdíjban részesülők más pluszjuttatásoktól is elesnének.
A kormány 2027-ben is fenntartaná a teljes 13. havi nyugdíj kifizetését.
A 13. havi nyugdíj összege főszabály szerint a februárra járó, már megemelt nyugdíjjal egyezne meg.
Ha valakinek például a januári emelés után 206 ezer forint lenne a havi nyugdíja, akkor a 13. havi különjuttatása is 206 ezer forint lehetne.
Ugyanígy egy 309 ezer forintos havi nyugdíj mellett további 309 ezer forintos különkifizetés járhatna.
Fontos azonban, hogy a 13. havi nyugdíjnak külön jogosultsági feltételei vannak.
A hatályos szabályok szerint 2027-ben főszabály szerint az lehet jogosult, aki 2026 legalább egy napjára, valamint 2027 februárjára is megfelelő nyugellátásban részesül.
Ezért például aki csak 2027 januárjában válik először nyugdíjassá, nem feltétlenül kapja meg a februári 13. havi juttatást.
A külön emelésből való kimaradás és a 13. havi nyugdíjra való jogosultság tehát két külön kérdés.
A 14. havi nyugdíjból egyheti részletet terveznek 2027-ben
A 13. havi nyugdíj mellett a 14. havi ellátás is fontos szerepet kap a következő évi tervekben.
A kormány bejelentése szerint 2027-ben is a 14. havi nyugdíj első, egyheti részletét fizetnék ki.
Ez a havi nyugdíj 25 százalékának megfelelő összeget jelentene.
Egy 200 ezer forintos havi nyugdíj esetében például 50 ezer forintos, egy 300 ezer forintos ellátásnál pedig 75 ezer forintos különjuttatásról lenne szó.
A teljes 14. havi nyugdíj tehát a jelenlegi kormányzati terv alapján még nem érkezne meg 2027-ben.
Farkas András nyugdíjszakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a 14. havi juttatás további, fokozatos növelése nem szerepel a most ismertetett tervekben.
A korábbi várakozásokhoz képest ez különbséget jelenthet azoknak, akik már kétheti pluszjuttatással számoltak.
A kormány ugyanakkor a jelenlegi egyheti részlet megtartását tervezi.
A 2027-es pontos mértékhez még a szükséges jogszabályi rendelkezéseket is véglegesíteni kell.
Februári nyugdíjkifizetés 2027: ennyi pénz érkezhet egyszerre
Amennyiben a 2027-re bejelentett 14. havi egyheti részletet is jogszabályba foglalják, a februári rendes nyugdíj, a teljes 13. havi nyugdíj és a 14. havi 25 százalékos részlet együtt a havi járandóság 225 százalékát tehetné ki.
A következő táblázat a 2026-os nyugdíjakból indul ki, és figyelembe veszi a tervezett januári emelést is.
| 2026-os nyugdíj | 2027-es havi nyugdíj | Tervezett februári összes kifizetés |
|---|---|---|
| 100 000 Ft | 120 000 Ft | 270 000 Ft |
| 120 000 Ft | 135 600 Ft | 305 100 Ft |
| 150 000 Ft | 154 500 Ft | 347 625 Ft |
| 180 000 Ft | 185 400 Ft | 417 150 Ft |
| 200 000 Ft | 206 000 Ft | 463 500 Ft |
| 250 000 Ft | 257 500 Ft | 579 375 Ft |
| 300 000 Ft | 309 000 Ft | 695 250 Ft |
| 400 000 Ft | 412 000 Ft | 927 000 Ft |
A számítások feltételezik, hogy az érintett a megfelelő ellátás után a teljes 13. havi nyugdíjra és a tervezett 25 százalékos 14. havi részletre is jogosult. A táblázat nem tartalmazza a nyugdíjas SZÉP-kártyát.
A 2027-es februári időszak tehát a jelentős külön felzárkóztatásból kimaradó nyugdíjasok számára is fontos lehet.
Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a 13. és 14. havi juttatás a 2026-os kifizetésekben is szerepelt. A 2027-es kifizetés ezért nem teljes egészében új, az előző évhez képest járó többlet.
Nyugdíjas SZÉP-kártya 2027: itt már 500 ezer forint lehet a határ
A sávos nyugdíjemeléstől teljesen különálló támogatási forma lehet a nyugdíjas SZÉP-kártya.
A kormány a 2027-es költségvetésben az új juttatás fokozatos bevezetésével számol.
A hivatalos tájékoztatás szerint a támogatás első részlete azoknak a nyugdíjasoknak járhatna, akik havi 500 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjban részesülnek.
A bejelentett program mintegy 2,2 millió embert érinthet.
Ez azt jelenti, hogy egy 200, 300 vagy akár 400 ezer forintos nyugdíjban részesülő személy ugyan már nem jogosult a 146 ezer forint alatti ellátások külön felzárkóztatására, de a SZÉP-kártyás támogatás első részletére még jogosult lehet.
A jelenlegi tervek szerint a kártyára érkező összeg élelmiszerekre, gyógyszerekre és pihenési célokra is felhasználható lenne.
A kormány által eddig közzétett tájékoztatás azonban nem tartalmazza teljes részletességgel az első feltöltések összegét és valamennyi jogosultsági feltételt.
Ezért a SZÉP-kártyával kapcsolatos későbbi összegeket egyelőre csak a tervezett rendszer alapján lehet értékelni.
25 vagy 50 ezer forint érkezhet a SZÉP-kártyára?
A nyugdíjas SZÉP-kártya teljes bevezetését a kormány többéves folyamatként tervezi.
A korábbi ismertetések alapján a támogatás teljes kiépítése után a havi 250 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat kapók évente akár 200 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők pedig legfeljebb évi 100 ezer forintot kaphatnának.
A 2027-es indulásnál ennek az éves összegnek az egynegyedével számolnak egyes szakértői értelmezések.
Ez alapján a következő összegek adódhatnak:
| Havi nyugdíj | 2027-es lehetséges SZÉP-kártyás összeg |
|---|---|
| 250 000 Ft alatt | 50 000 Ft |
| 250 000 Ft-tól, 500 000 Ft alatt | 25 000 Ft |
| 500 000 Ft-tól | A bejelentett első ütemben nem jogosult |
Fontos: az 50 és 25 ezer forintos összegek jelenleg a fokozatos bevezetésből levezetett szakértői számítások, nem minden részletükben véglegesített, kihirdetett juttatási összegek.
A kormány hivatalos közlése az 500 ezer forintos jogosultsági határt és a 2027-es első részlet bevezetését erősíti meg, de a pontos összegeket, feltételeket és feltöltési időpontokat további szabályozásnak kell meghatároznia.
A SZÉP-kártyára érkező pénz ráadásul nem azonos a havi nyugdíj készpénzes emelésével.
A támogatást a megengedett vásárlási és szolgáltatási célokra lehetne elkölteni.
Három fontos összeghatárt kell megjegyezni 2027-re
A különböző támogatások miatt könnyen összekeverhetők a 2027-es nyugdíjváltozások.
Pedig három fontos összeghatár teljesen eltérő szabályhoz kapcsolódik.
Az első a 120 ezer forintos új öregségi teljesnyugdíj-minimum. Ez a jelenlegi 28 500 forintos minimumot váltaná fel, a jogszabályban meghatározott jogosultsági körben.
A második a 146 ezer forintos sávos emelési határ. A tervezett külön felzárkóztatás azoknak a jogosult ellátottaknak járhatna, akiknek a januári 3 százalékos általános emelés után is ennél kisebb a havi ellátásuk.
A harmadik az 500 ezer forintos határ, amely az új nyugdíjas SZÉP-kártya első lépcsőjének jogosultságánál lehet meghatározó.
A három szabályt az alábbi táblázat foglalja össze:
| Összeghatár | Mit jelent? |
|---|---|
| 120 000 Ft | Tervezett új öregségi teljesnyugdíj-minimum |
| 146 000 Ft | A külön sávos felzárkóztatás felső határa az általános emelés után |
| 500 000 Ft | A tervezett nyugdíjas SZÉP-kártya első ütemének felső jogosultsági határa |
Ezekhez kapcsolódik még az általános, 3 százalékos januári emelés, amely a rendes nyugdíjemelésben részesülőkre a külön sávos támogatástól függetlenül vonatkozna.
Ezért nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy aki 146 ezer forintnál magasabb nyugdíjat kap, az semmilyen pluszpénzre nem számíthat.
A sávos felzárkóztatásból való kimaradás nem jelenti a többi, külön jogosultsági feltételekhez kötött juttatás elvesztését.
Automatikusan járna a sávos emelés, vagy külön kérvényezni kell?
A kormány által ismertetett rendelettervezet szerint a már folyósított, megfelelő jogosultságú alacsony nyugdíjak felzárkóztatását a nyugdíjfolyósító hivatalból hajtaná végre.
Ez azt jelentené, hogy a jogosultaknak a külön emeléshez főszabály szerint nem kellene külön kérelmet benyújtaniuk.
A folyósító először végrehajtaná az általános januári nyugdíjemelést, majd az így kialakult összeg és az ellátás jogcíme alapján alkalmazná a megfelelő sávos kiegészítést.
Az érintetteknek ezért elsősorban a januárban megállapított, tényleges havi nyugdíjösszegüket érdemes figyelemmel kísérniük.
Ha a végleges szabályok hatálybalépését követően valaki úgy gondolja, hogy jogosult lett volna az emelésre, de nem kapta meg, a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságánál kérhet tájékoztatást.
A SZÉP-kártya esetében viszont még nem ismert teljes körűen az igénybevétel technikai menete.
Ezért a kártya regisztrációjára, igénylésére vagy aktiválására vonatkozó, nem hivatalos felhívásokkal különösen körültekintően kell bánni.
Mikor derülnek ki a végleges 2027-es nyugdíjösszegek?
A 2027-es költségvetési tervezetet a kormány 2026. október 30-án nyújtotta be az Országgyűlésnek.
A minimálnyugdíj emeléséhez és az alacsony összegű ellátások felzárkóztatásához kapcsolódó törvény- és rendelettervezetek előkészítése szintén megkezdődött.
A külön sávos emelést részletező rendelettervezetet már októberben társadalmi egyeztetésre bocsátották.
A pontos januári kifizetések azonban a végleges költségvetési, törvényi és kormányrendeleti rendelkezések alapján állapíthatók meg.
Fontos az is, hogy a nyugdíjak rendes januári emelését a hatályos nyugdíjtörvény az emelés évére tervezett fogyasztóiár-növekedéshez kapcsolja, ezért a végleges 2027-es emelési mértéknél az alkalmazandó jogszabály az irányadó.
A jelenleg bemutatott számítások a kormány által közölt 3 százalékos emelésre épülnek.
Ha a végleges jogszabályban ettől eltérő általános százalék szerepelne, az a sávos emelésre jogosító összeghatárt a 2026-os nyugdíjakhoz viszonyítva is módosítaná.
Kinek lehet a legnagyobb segítség a 2027-es változás?
A jelenlegi tervek alapján a legnagyobb arányú növekedésre az igen alacsony nyugdíjban részesülők számíthatnak.
Egy havi 70–100 ezer forintos ellátás esetében a 120 ezer forintra történő felzárkóztatás jelentős különbséget jelenthet a havi háztartási költségvetésben.
Az ilyen összegek mellett különösen nagy terhet jelenthetnek a mindennapi élelmiszer-kiadások, a lakhatás, a fűtés és a rendszeres gyógyszerek.
A 120–140 ezer forint közötti, már folyósított saját jogú nyugdíjaknál szintén számottevő lehet a növekedés, bár a kiegészítés összege fokozatosan csökken.
A magasabb nyugdíjaknál az inflációkövető emelés maradna az alapvető változás.
A 13. és a 14. havi nyugdíj, valamint a nyugdíjas SZÉP-kártya azonban a külön felzárkóztatásra nem jogosultak számára is további támogatást jelenthet a saját szabályaik szerint.
A 2027-es rendszer tehát több különböző intézkedést kapcsolna össze, amelyek eltérő nyugdíjösszegű és eltérő ellátási jogcímmel rendelkező embereket érintenek.
Nyugdíjemelés 2027: sokan kimaradnak a jelentős pluszemelésből, de ez nem jelenti a nyugdíjuk csökkenését
A 2027-es nyugdíjváltozások egyik legfontosabb tudnivalója, hogy a kormány kétlépcsős emelési rendszert tervez.
Az első lépcső az általános, 3 százalékos januári nyugdíjemelés lenne.
A második lépcső a legalacsonyabb nyugdíjak külön felzárkóztatása, amely a jelenlegi tervek alapján mintegy 455 ezer embert érinthet.
A kiegészítő emelés felső határa 146 ezer forint lenne, de ezt már a 3 százalékos januári emelés után kialakuló összeg alapján vizsgálnák.
Ezért a jelenlegi havi nyugdíj alapján megközelítőleg 142 ezer forint körül húzódhat az a határ, amely alatt a külön emelés még szóba jöhet.
A jogosultak egy részénél a havi növekedés akár több tízezer forint is lehet, míg mások csupán a rendes januári emelést kapnák meg.
A teljes 13. havi nyugdíj továbbra is megmaradna, a 14. havi juttatásból pedig a jelenlegi tervek szerint egyheti részlet érkezne.
A nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése szintén új segítséget jelenthet, de annak pontos összegeit és részletszabályait még véglegesíteni kell.
A legfontosabb tehát: 2027-ben nem minden nyugdíjas kap jelentős külön emelést. A 146 ezer forintos januári határ fölött a sávos kiegészítés nem járna, de az általános nyugdíjemelés és a külön jogosultsághoz kötött egyéb juttatások továbbra is érinthetik őket.
Aki szeretné előre kiszámítani a várható nyugdíját, annak érdemes először a jelenlegi havi összeghez hozzáadnia a tervezett 3 százalékot, és csak ezután megvizsgálnia a sávos emelési táblázatot.
