Aki rendszeresen nagy élelmiszerláncokban vásárol, könnyen észreveheti, hogy ugyanazon a polcon sokszor magyar és külföldi termékek versenyeznek egymással. A kormány most ezen az arányon is változtatna, miközben magát a kiskereskedelmi szabályozást is újragondolná.
Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a Lidl Magyarország vezetőségével tárgyalt, és a megbeszélés egyik központi témája a magyar termékek, illetve a hazai beszállítók helyzete volt. A miniszter szerint a cél az, hogy a nagy üzletláncok több növekedési lehetőséget adjanak a magyar vállalkozásoknak, és több hazai áru kerüljön a polcokra.
A terv azonban nem áll meg Magyarország határainál.
Több magyar terméket szeretnének látni a polcokon
Kapitány István szerint a kormány egyik egyértelmű célja, hogy a magyar vállalkozások nagyobb szerephez jussanak a kiskereskedelemben. Ez nemcsak azt jelentheti, hogy több hazai élelmiszerrel és más termékkel találkozunk majd a magyar üzletekben, hanem azt is, hogy a beszállítók könnyebben kapcsolódhatnak be a nagy láncok nemzetközi hálózatába.
Ez azért különösen fontos, mert egy Lidlhez, Aldihoz vagy Pennyhez hasonló hálózat nem pusztán a magyarországi üzleteket jelenti. A megfelelő beszállítói kapcsolatok akár külföldi értékesítési lehetőséget is teremthetnek a magyar gyártóknak.
A miniszter bejegyzése alapján éppen ezt szeretnék erősíteni: ne csak itthon legyen több magyar termék, hanem a hazai vállalkozások külföldön is nagyobb piachoz jussanak.
A Lidl vezetőivel már leültek tárgyalni
A mostani egyeztetés konkrétan a Lidl Magyarország vezetőségével zajlott, de a Pénzcentrum szerint ez egy szélesebb kormányzati párbeszéd része. A tervek szerint más kiskereskedelmi szereplőkkel, magyar vállalkozásokkal, beszállítókkal és szakmai szervezetekkel is egyeztetnek.
Kapitány István szerint a személyes találkozók azért fontosak, mert a vállalkozások olyan működési problémákra is felhívhatják a figyelmet, amelyek egy minisztériumi elemzésből nem feltétlenül láthatók.
Vagyis nem egyszerűen egy új szabályt akarnak ráerőltetni az üzletláncokra: a mostani kommunikáció szerint előbb meghallgatják a piaci szereplőket.
A szabályokhoz is hozzányúlhatnak
A hír egyik legfontosabb része nem is feltétlenül a termékekről szól.
Kapitány István szerint a jelenlegi kiskereskedelmi szabályozási környezetet is felülvizsgálják. Azokat az intézkedéseket, amelyek a kormány megítélése szerint a magyar családok érdekeit szolgálják, meg szeretnék tartani, ugyanakkor az indokolatlan vállalkozási terheket csökkentenék.
Ez már komolyabb átalakítást is jelenthet, de jelenleg még nincs nyilvánosan ismertetett részletes jogszabálycsomag.
Fontos tehát: nem jelentették be, hogy holnaptól megváltozik a Lidl, Aldi vagy Penny kínálata, és azt sem, hogy pontosan milyen kötelező arányban kellene magyar termékeket tartaniuk.
A tárgyalások és a szabályozás felülvizsgálata zajlik.
Nem új cél, hogy a magyar beszállítók bekerüljenek a nemzetközi hálózatokba
A magyar termelők és a nagy boltláncok együttműködésének erősítése nem teljesen új gondolat.
Már 2016-ban megállapodást kötött a Nemzeti Befektetési Ügynökség és a Lidl Magyarország annak érdekében, hogy több hazai vállalat kerülhessen be a lánc beszállítói rendszerébe. Az akkori hivatalos adatok szerint a Lidl már akkor több száz magyar beszállítóval dolgozott, és magyar termékeket a külföldi üzleteiben is értékesített.
A mostani terv ezért inkább ennek a folyamatnak a felgyorsításáról és szélesebb kiskereskedelmi együttműködésről szólhat.
Mit nyerhetnek ezzel a magyar cégek?
Egy kisebb vagy közepes magyar élelmiszeripari vállalkozás számára az egyik legnehezebb feladat nem feltétlenül maga a termék előállítása, hanem az értékesítési piac megszerzése.
Ha egy gyártó bekerül egy országos üzletlánc beszállítói közé, egyszerre sokkal nagyobb vevőkört érhet el. Ha pedig ugyanazon kereskedelmi hálózaton keresztül külföldön is megjelenhet, a növekedési lehetőség még jelentősebb lehet.
A kormány mostani terve ezért elsősorban a hazai beszállítók piacra jutását és növekedését szeretné segíteni.
Ez azonban nem automatikusan jelenti azt, hogy minden magyar termék bekerülhet a nagy láncokba. A minőségi, mennyiségi, logisztikai és árversenyképességi követelmények továbbra is meghatározóak lehetnek.
És mit jelenthet mindez a vásárlóknak?
A hétköznapi vásárló számára a legszembetűnőbb változás az lehetne, ha bizonyos termékkategóriákban nagyobb arányban jelennének meg magyar áruk.
Ez különösen az élelmiszereknél lehet érdekes: tejtermékeknél, húsáruknál, zöldségeknél, gyümölcsöknél, pékáruknál vagy feldolgozott termékeknél.
A Pénzcentrum forrása azonban nem sorolja fel, pontosan mely termékcsoportoknál szeretne a kormány változást, ezért ennél konkrétabb állítást jelenleg nem lehet tenni.
Az árakra is hatással lehet?
Ez az egyik legfontosabb kérdés a vásárlók számára, de egyelőre nincs rá biztos válasz.
A miniszter szerint olyan környezetre van szükség, amely egyszerre védi a fogyasztók érdekeit, biztosítja a tisztességes versenyt, és nem akadályozza a beruházásokat vagy a vállalkozások fejlődését.
Ebből azonban nem következik automatikusan, hogy a több magyar termék olcsóbb vagy drágább bevásárlást eredményez majd.
A végső fogyasztói árakat rengeteg tényező befolyásolja: a termelési költség, energia, bérek, logisztika, adók, kereskedői árrés és a piaci verseny egyaránt számít.
A kormány egyszerre akar fogyasztóvédelmet és kevesebb terhet
A mostani kommunikáció egyik érdekes része, hogy Kapitány István két, első látásra egymással versengő célt fogalmazott meg.
Egyrészt meg akarják tartani azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány a családok védelme szempontjából fontosnak tart. Másrészt felülvizsgálnák azokat az előírásokat, amelyek feleslegesen vagy indokolatlanul nehezítik a vállalkozások működését.
A konkrét változás ezért azon múlik majd, hogy a jelenlegi szabályozás mely részeit minősítik szükségesnek, és melyeket fölösleges tehernek.
Erről a Pénzcentrum által ismertetett bejelentés még nem közöl részleteket.
Lidl után jöhetnek más láncok is
Bár a mostani tárgyalás a Lidl vezetőségével zajlott, a kormány által megfogalmazott cél nem kizárólag erre az egy vállalatra vonatkozik.
A Pénzcentrum cikke szélesebb kiskereskedelmi együttműködésről ír, ezért a folyamat más nagy kereskedelmi szereplőket is érinthet.
A cikk címében szereplő Lidl, Aldi és Penny tehát a nagy diszkontláncok példái, miközben a forrásban ismertetett konkrét tárgyalás a Lidl Magyarországgal történt. Ezt érdemes pontosan kezelni.
Egyelőre tervről van szó, nem kész szabályról
A vásárlók szempontjából talán ez a legfontosabb pontosítás.
A kormány célja világosan megfogalmazódott: több magyar terméket szeretnének a boltok polcain, és több lehetőséget teremtenének a hazai beszállítóknak itthon és külföldön is.
Emellett felülvizsgálják a kiskereskedelmi szabályozást is.
A konkrét jogszabályi változásokat, az érintett termékköröket vagy esetleges kötelező arányokat azonban egyelőre nem jelentették be. Ezért jelenleg nem lehet azt állítani, hogy már eldőlt, pontosan hogyan változik a Lidl, Aldi vagy Penny kínálata.
A következő időszakban az lesz igazán érdekes, hogy a tárgyalásokból milyen konkrét intézkedések születnek – és azokból mit érzékel majd a magyar vásárló a kasszánál és a boltok polcain.
