Újabb fordulat jöhet a magyar üzemanyagpiacon. Magyar Péter miniszterelnök a 2026. szeptember 9-i kormányülés előtt közölte, hogy Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is berendelték a kabinet ülésére, ahol a benzin és különösen a gázolaj drágulása az egyik legfontosabb téma. A kormányfő ugyanakkor egyértelművé tette: az általános üzemanyagárstop visszaállítását nem támogatja, mert szerinte az rövid időn belül készlethiányhoz és benzinturizmushoz vezethetne – írja a 24.hu
A helyzet közben tovább romlott a kutakon. A Holtankoljak.hu szeptember 9-i adatai szerint a 95-ös benzin országos átlagára már 626 forintra, a gázolajé pedig 701 forintra emelkedett literenként. Mindkét üzemanyag újabb 4 forinttal drágult egyetlen nap alatt. A dízel tehát már nem egyszerűen közelít a 700 forintos szinthez, hanem országos átlagban át is lépte azt.
A kormány azonban nem akar minden autósnak azonos kedvezményt adni. Magyar Péter korábbi közlései szerint célzott segítség készülhet, elsősorban azoknak, akik munkába járáshoz, gyermekük iskolába viteléhez vagy gazdasági tevékenységhez használják dízeljárművüket. A részletes feltételekről a szerdai kormányülésen tárgyalnak, így a cikk írásakor még nincs végleges, nyilvánosan kihirdetett támogatási konstrukció.
Már 701 forint a gázolaj országos átlagára
Az üzemanyagárak alakulása egyre komolyabb terhet jelent az autósoknak. A Holtankoljak.hu szeptember 9-én közzétett adatai szerint a 95-ös benzin átlagára 626 forint, a gázolajé pedig 701 forint literenként. Egy nappal korábban mindkettő 4 forinttal volt olcsóbb.
Az egy évvel korábbi különbség még látványosabb. A 2025. szeptember 7–13. közötti időszakban a normál benzin és a dízel heti átlagára egyaránt 589 forint körül alakult. Most a gázolaj heti átlaga 693 forint, vagyis több mint száz forinttal magasabb a tavalyi szintnél.
Egy 50 literes dízeltank megtöltése 701 forintos átlagáron 35 050 forintba kerül. Ugyanez 589 forintos literenkénti áron 29 450 forint lett volna. Egyetlen tankolásnál tehát körülbelül 5600 forintos többletről beszélünk.
Aki havonta háromszor tankol 50 litert, annak ez már nagyjából 16 800 forintnyi pluszkiadást jelenthet a tavaly szeptemberi árszinthez képest.
Hernádi Zsoltot is behívták a kormányülésre
Magyar Péter a szerdai kormányülés előtt közzétett videójában jelentette be, hogy Hernádi Zsoltot, a Mol első emberét is meghallgatja a kabinet.
Ennek célja, hogy a kormány közvetlenül a legnagyobb hazai olajipari vállalat vezetőjével tekintse át az ellátási helyzetet, az importlehetőségeket, a hazai finomítói kapacitásokat és az árak alakulását.
A meghallgatásnak azért is különös jelentősége van, mert a gázolaj esetében egyszerre jelent problémát a magas világpiaci ár és az európai kínálat szűkössége. Egy rosszul megválasztott állami beavatkozás ezért nemcsak az árakra, hanem arra is hatással lehet, mennyi üzemanyag érkezik Magyarországra.
Magyar Péter kizárta az általános árstopot
A miniszterelnök ezen a ponton határozott álláspontot képviselt. Nem akarják visszahozni a korábbi, általános védett üzemanyagárat.
Magyar Péter érvelése szerint ha Magyarország a piaci árnál lényegesen olcsóbb benzint és dízelt biztosítana mindenkinek, az egy-két héten belül komoly ellátási problémát okozhatna. A miniszterelnök szerint ilyen helyzetben az importőröknek nem érné meg Magyarországra üzemanyagot behozni, miközben a környező országokból tömegesen érkezhetnének tankolni az autósok.
Ez két oldalról szorítaná a kínálatot: csökkenhetne a behozatal, miközben mesterségesen megnőne a kereslet.
Már volt példa arra, hogy az ársapka mellett eltűnt az import
A kormány mostani érvelésének van korábbi tapasztalati alapja. A korábbi üzemanyagárstop időszakában a Mol vezetése szintén arra figyelmeztetett, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott árak miatt jelentősen visszaesett az import.
Amikor a korábbi ársapkát kivezették, az akkori kormány és Hernádi Zsolt is arra hivatkozott, hogy Magyarországnak szüksége van a külföldről érkező üzemanyagra, a hazai finomítás önmagában nem garantál minden helyzetben elegendő kínálatot.
A jelenlegi helyzetben ez még érzékenyebb kérdés lehet, mert az európai dízelpiac eleve feszes.
100 dollár fölé ment az olaj
Az üzemanyagárakat ráadásul most olyan világpiaci folyamat hajtja felfelé, amelyet a magyar kormány közvetlenül nem tud befolyásolni.
A Brent nyersolaj ára szeptember 9-én 100 dollár fölé emelkedett hordónként, miután tovább éleződött a közel-keleti konfliktus. A Reuters szerint a Brent 100,69 dollár közelében járt, ami hathetes csúcsot jelentett.
A piac különösen érzékenyen figyeli a Hormuzi-szoros helyzetét, hiszen ez a világ egyik legfontosabb energiakereskedelmi útvonala.
A háborús kockázatok miatt a térségben közlekedő tankhajók biztosítási és szállítási költségei is meredeken emelkedtek. Egyes szállítmányoknál már 10–20 millió dolláros többletköltségről beszélnek.
A dízel különösen drága lett Európában
A 100 dolláros olaj önmagában sem kedvező, de a dízel helyzete ennél is rosszabb.
A Reuters szerint az európai dízel határidős ára a globális finomítói szűkösség miatt különösen magasra emelkedett, miközben a finomítói árrések rekordközeli szinteket értek el.
Ez megmagyarázza, miért nő sokkal gyorsabban a gázolaj ára Magyarországon, mint a benziné.
A szeptember 9-i országos átlagban már 75 forint különbség volt a 626 forintos benzin és a 701 forintos dízel között.
A kormány célzott segítséget akar
Magyar Péter szerint az általános ársapka helyett olyan rendszert kell kialakítani, amely azokhoz juttat támogatást, akiknek valóban komoly problémát jelent a magas gázolajár.
A korábbi miniszterelnöki nyilatkozatok alapján szóba kerültek azok, akik dízelautóval járnak munkába vagy viszik gyermeküket iskolába, valamint a mezőgazdasági termelők és más, jelentős dízelfogyasztással működő ágazatok.
A kabinet olyan konstrukciót keres, amely nem ösztönzi a benzinturizmust, nem veszélyezteti az importot, és a költségvetés számára is finanszírozható marad.
Nem biztos, hogy minden dízelautós kap pénzt
Ez különösen fontos. A „dízeltámogatás” kifejezésből könnyű arra következtetni, hogy minden dízelautó tulajdonosa automatikusan valamilyen összeget kap majd.
Ezt egyelőre nem jelentették be.
A jelenlegi információk alapján éppen ellenkezőleg: a támogatás célzott lehet. Elképzelhető járműteljesítményhez, felhasználási célhoz, foglalkozáshoz vagy más jogosultsági feltételhez kötött rendszer, de a végleges szabályokat még nem tették közzé.
Ezért jelenleg még azt sem lehet biztosan megmondani, mekkora összeg járhat egy átlagos autósnak.
A mezőgazdaság különösen érzékeny a 700 forintos dízelre
A mezőgazdaság számára a dízel ára egészen más nagyságrendű kérdés, mint egy átlagos személyautónál.
Az őszi betakarítás során a traktorok, kombájnok, szállítójárművek és más munkagépek hatalmas mennyiségű gázolajat használnak. Egy hektáronként néhány literes többletfogyasztás vagy 50–100 forintos literenkénti áremelkedés országos szinten már komoly költséget jelenthet.
A mezőgazdaság ráadásul idén az aszály és más piaci problémák miatt is nehéz helyzetbe került. A kormány augusztusban már egy külön agrármentő csomagot is bejelentett.
A dízel támogatása ezért az élelmiszerárak szempontjából is fontos lehet: ha a termelők üzemanyagköltsége jelentősen nő, annak egy része később beépülhet a termékek árába.
A fuvarozásnál is gyorsan megjelenik a drágulás
Hasonló a helyzet a közúti áruszállításban. Egy kamion üzemanyagtartálya több száz literes lehet, így a literenkénti 100 forintos különbség egyetlen nagyobb tankolásnál tízezrekben mérhető.
Ha ezt a fuvarozó nem tudja kigazdálkodni, a többletköltség egy részét a megrendelőre háríthatja, onnan pedig végül akár a bolti árakba is beépülhet.
Ezért a 701 forintos gázolaj nem kizárólag az autósok problémája. Az üzemanyag ára közvetve az élelmiszer, a csomagszállítás, az építőanyag és számos más termék árát is befolyásolja.
A kormány 38 napirendi pontot tárgyal
Magyar Péter tájékoztatása szerint a szerdai kormányülésen 38 napirendi pont szerepel. Az ülés különösen hosszú parlamenti nap után kezdődött: az Országgyűlés keddi ülése a miniszterelnök szerint hajnali fél kettőig tartott.
Az üzemanyagárak mellett a kabinet a költségvetési helyzettel és a következő évi büdzsé előkészítésével is foglalkozik.
Magyar Péter közlése szerint már megkezdődött a 2027-es költségvetés előkészítése, miközben a 2026-os büdzsét is módosítják. A kormány egyik deklarált célja, hogy a hiányt és az államadósságot csökkenő pályára állítsa.
Orbán Viktor állításaira is reagált
A miniszterelnök a kormányülés előtti videóban politikai ellenfelének, Orbán Viktornak a korábbi kormánykritikus kijelentéseire is válaszolt.
Magyar Péter az előző Fidesz-kormányt tette felelőssé a magas államadósságért és költségvetési hiányért. Azt állította, hogy az előző kabinet a választások előtti időszakban mintegy 5000 milliárd forinttal növelte az államadósságot, miközben saját kormánya az első három hónapban körülbelül 1000 milliárd forinttal javította a hiányt a szerinte felesleges kiadások visszafogásával.
Ezek Magyar Péter politikai és költségvetési állításai. Az ellenzéki pártok ezeket vitatják, és például a Mi Hazánk parlamenti felszólalásában arra hivatkozott, hogy az államadósság a kormányváltás óta is emelkedett.
Miért kapcsolódik mindez az üzemanyagárakhoz?
A kapcsolat a költségvetés.
Egy széles körű üzemanyag-támogatás rendkívül drága lehet az államnak. Ha például több millió autósnak literenként jelentős összeget térítene vissza az állam, annak éves költsége gyorsan több tíz- vagy akár százmilliárdos nagyságrendbe kerülhetne.
Ezért számít, hogy a kormány mekkora költségvetési mozgástérrel rendelkezik.
A célzott rendszer egyik előnye éppen az lehet, hogy ugyanakkora pénzügyi keretből nagyobb támogatást lehet biztosítani egy kisebb, valóban rászoruló csoportnak.
Csütörtökön Pozsonyba utazik Magyar Péter
A kormányülést követően a miniszterelnök külpolitikai programja is sűrű lesz. Magyar Péter bejelentette, hogy 2026. szeptember 10-én, csütörtökön Pozsonyba utazik, ahol részt vesz a visegrádi négyek miniszterelnöki találkozóján.
A találkozóval indul a V4 szlovák elnökségének új időszaka.
Magyar Péter közlése szerint Robert Fico szlovák miniszterelnök az ír kormányfőt is meghívta az eseményre.
Újra fontos szerepet kaphatnak a visegrádi négyek
A visegrádi együttműködés Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország regionális fóruma.
A V4 az elmúlt években több kérdésben megosztottá vált, különösen az ukrajnai háborúhoz, Oroszországhoz és az európai uniós politikához való eltérő hozzáállás miatt. A magyar kormányváltás után azonban újra napirendre került az együttműködés megerősítése.
A pozsonyi találkozó ezért Magyar Péter számára az első fontos V4-es csúcstalálkozók egyikét jelentheti miniszterelnökként.
A téma ráadásul az energia szempontjából sem mellékes.
Az energiaellátás regionális kérdés is
Magyarország, Szlovákia és Csehország energetikai rendszere számos ponton összekapcsolódik. Kőolajvezetékek, finomítói kapacitások és üzemanyag-kereskedelmi útvonalak miatt az egyik országban kialakuló ellátási probléma könnyen hatással lehet a másikra.
A korábbi magyar kormány és a Mol is többször hangsúlyozta, hogy a Barátság kőolajvezeték esetleges kiesése esetén Magyarország, Szlovákia és Csehország számára az Adria vezeték és más alternatív beszerzési útvonalak kapacitása kulcsfontosságú.
A mostani 100 dollár feletti olajár és a bizonytalan közel-keleti helyzet ezért egy V4-csúcson is könnyen fontos témává válhat, még akkor is, ha a csúcstalálkozó részletes napirendjéről egyelőre kevés nyilvános információ áll rendelkezésre.
A Hormuzi-szoros helyzete minden európai országot érint
A miniszterelnök külön megemlítette a rendezetlen hormuzi helyzetet is az üzemanyagárak egyik okaként.
Ennek jelentőségét a nemzetközi piaci adatok is mutatják. A Reuters szerint a közel-keleti konfliktus kiéleződése miatt szeptember 9-én ismét 100 dollár fölé került a Brent, miközben a szállítási és biztosítási költségek is meredeken emelkedtek.
Ha a Hormuzi-szoros forgalma tartósan korlátozódna, annak messze túlmutató következményei lennének a magyar benzinkutakon is.
Ez magyarázza, hogy a kormány miért ódzkodik egy olyan árstop bevezetésétől, amely még tovább növelhetné a hazai keresletet.
Mit jelent mindez egy átlagos magyar autósnak?
A legfontosabb jelenleg az, hogy nem lesz általános üzemanyagárstop. Tehát nem arra kell számítani, hogy egyik napról a másikra minden kúton meghatározott, jóval alacsonyabb hatósági árat vezetnek be.
A második fontos pont, hogy valamilyen célzott segítség továbbra is készülhet, különösen a dízel magas ára miatt.
A harmadik pedig az, hogy az erről szóló végleges döntés a cikk írásakor még nem ismert. A kormány szerdán tárgyalja a kérdést Hernádi Zsolttal és más érintettekkel.
Ezért aki most azt olvassa valahol, hogy már biztosan meghatározott összegű támogatást kap minden dízelautós, kezelje fenntartással: ilyen általános döntést egyelőre nem jelentettek be.
Öt kérdésre várnak most választ az autósok
A kormányülés után elsősorban az derülhet ki, pontosan kik kerülnek be a támogatott körbe. Ugyanilyen fontos lesz, hogy meghatároznak-e teljesítmény- vagy járműérték-határt.
Nyitott kérdés az is, hogy a támogatás milyen formában érkezik: közvetlen pénz, adókedvezmény, üzemanyag-visszatérítés vagy más konstrukció lesz.
A negyedik kérdés a támogatás összege, az ötödik pedig az indulás időpontja.
Ezek ismerete nélkül még nem lehet pontosan kiszámolni, hogy egy átlagos család havonta mennyit nyerhet az intézkedéssel.
Egy biztos: az árstop visszatérésére most nem érdemes számítani
A szerdai miniszterelnöki bejelentés legfontosabb, már egyértelmű része tehát az árstop elutasítása.
Magyar Péter szerint az alacsony hatósági ár a jelenlegi piaci helyzetben gyorsan elriasztaná az importot, miközben benzinturizmust indíthatna el. Ezt a kockázatot a kormány nem kívánja vállalni.
Közben az árak tovább emelkednek: szeptember 9-én a benzin országos átlaga már 626 forint, a gázolajé pedig 701 forint.
A következő nagy bejelentés ezért már arról szólhat, hogy az általános ársapka helyett pontosan kik és milyen módon kapnak célzott segítséget.
Magyar Péterre pedig egy nappal később újabb fontos tárgyalás vár: szeptember 10-én Pozsonyban találkozik a visegrádi országok vezetőivel. Így az üzemanyagárak, a regionális energiabiztonság és a közel-keleti konfliktus hatásai a következő napokban továbbra is a magyar gazdaságpolitika legfontosabb kérdései között maradhatnak.
