A szokásosnál jóval kisebb földgázkészlettel közelít Európa a 2026–2027-es fűtési szezonhoz. Az uniós gáztárolók szeptember elején mindössze 66,9 százalékos töltöttségen álltak, miközben az elmúlt években ilyenkor ennél lényegesen magasabb készletszint volt megszokott. A helyzet önmagában még nem jelent energiaválságot vagy közvetlen gázhiányt, de az alacsony készletek és a magas világpiaci árak együtt könnyen drágább telet hozhatnak Európának – írja a Dívány.
Magyarországon valamivel kedvezőbb a kép: a Gas Infrastructure Europe legfrissebb adatai szerint a hazai tárolók 70,77 százalékos töltöttségen álltak, vagyis az uniós átlagnál magasabb szinten. Szőcs Gábor, a Hold Alapkezelő szenior portfóliókezelője szerint hazánk fogyasztásarányosan jelentős tárolókapacitással rendelkezik, ezért jelenleg nem az ellátásbiztonság jelenti a legnagyobb veszélyt. A magasabb beszerzési ár azonban a magyar gazdaság számára is többletterhet jelenthet.
Európában mindössze 66,9 százalékon állnak a tárolók
A Gas Infrastructure Europe szeptember 7-én közzétett adatai szerint az Európai Unió föld alatti gáztárolóiban 757 terawattóra földgáz volt, ami a teljes tárolókapacitás 66,9 százalékának felel meg.
Ez különösen alacsonynak számít szeptember elején. Egy AGSI+-adatokra épülő összehasonlítás szerint egy évvel korábban ugyanezen időszakban körülbelül 79 százalékos volt a töltöttség, az elmúlt öt év átlaga pedig 83 százalék felett alakult. Vagyis Európa több mint 16 százalékponttal marad el az ötéves átlagtól.
A Reuters szerint ilyen alacsony szeptember eleji európai tárolói szintre az elmúlt másfél évtizedben nem volt példa.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy télen biztosan elfogy a gáz. Sokkal inkább azt, hogy Európa kisebb biztonsági tartalékkal indul neki a hidegebb hónapoknak, így érzékenyebbé válhat minden váratlan ellátási problémára vagy rendkívül hideg időszakra.
Magyarország jobban áll az uniós átlagnál
Magyarország helyzetét érdemes külön kezelni. A szeptember 7-i GIE-adatok alapján a magyar föld alatti tárolókban 47,91 terawattóra gáz volt, a tárolók 70,77 százalékos töltöttsége mellett. Ez mintegy négy százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.
Szőcs Gábor az InfoRádiónak azt mondta, Magyarország a saját fogyasztásához képest kifejezetten nagy tárolókapacitással rendelkezik. Értékelése szerint ezért gázoldalon jelenleg jó az ellátásbiztonság, és sokkal inkább az árak jelenthetnek problémát, nem pedig az, hogy fizikailag rendelkezésre áll-e megfelelő mennyiségű földgáz.
Vagyis a „kevés gáz van Magyarországon” megfogalmazás félrevezető lehet. A hazai készletek sem olyan magasak, mint egyes korábbi években, de európai összevetésben Magyarország jelenleg kedvezőbb helyzetben van.
Németországban sokkal aggasztóbb a helyzet
Az országok között óriási különbségek vannak. A legnagyobb európai gazdaságban, Németországban például szeptember elején mindössze 54–55 százalék körül voltak feltöltve a gáztárolók. A Reuters szerint ez 15 éves mélypontot jelent az év ezen időszakában.
Hollandiában szintén mindössze körülbelül 50 százalékon álltak a készletek, miközben Lengyelország 96, Olaszország pedig közel 84 százalékos töltöttséggel rendelkezett.
A német kormány ennek ellenére egyelőre nem lát szükséget rendkívüli beavatkozásra. Berlin szerint a vezetékes import, az LNG-terminálok és a diverzifikált beszerzési útvonalak miatt még a 60–70 százalék körüli tárolói szint is elegendő lehet a tél átvészeléséhez, ha nem következik be rendkívüli hideg vagy komoly újabb ellátási sokk.
Az Európai Bizottság szerint nincs közvetlen veszély
Az Európai Bizottság szeptember 3-án összehívta a gázellátás biztonságával foglalkozó koordinációs csoportot. A tagállamok és a Bizottság szakértőinek közös értékelése szerint jelenleg nincs közvetlen veszélyben Európa gázellátása, annak ellenére sem, hogy a tárolók jóval kevésbé vannak feltöltve, mint az előző években.
A legfontosabb különbség 2022-höz képest, hogy Európa azóta jelentősen bővítette LNG-importkapacitását, több országból szerez be földgázt, és közben a fogyasztása is csökkent.
A Bizottság szerint ezért a jelenlegi helyzetet nem szabad automatikusan egy újabb 2022-es energiaválságként értelmezni.
Az európai gázár viszont már több mint kétszerese a tavalyinak
Az árak azonban jóval kevésbé megnyugtató képet mutatnak. A Reuters szeptember 8-i elemzése szerint az európai földgáz ára 75 euró/MWh fölé emelkedett, ami több mint kétszerese az egy évvel korábbi szintnek.
Az InfoRádiónak nyilatkozó Szőcs Gábor hasonló tendenciáról beszélt: szerinte a gáz jelenlegi ára mintegy 50 százalékkal magasabb a tavalyi év első nyolc hónapjának átlagánál, a téli ár pedig akár a tavalyi érték kétszerese is lehet.
Ez már nemcsak az energiacégeket érinti. A magas gázár megjelenhet az ipari termelés, az áramtermelés, a vegyipar, a műtrágyagyártás és számos más ágazat költségeiben is.
Szőcs Gábor: most nincs olyan energiaválság, mint 2022-ben
A szakértő ugyanakkor óva int attól, hogy a mostani helyzetet a 2022-es energiakrízishez hasonlítsuk. Az ukrajnai háború első időszakában az európai földgáz ára rövid idő alatt akár 10–15-szörösére is emelkedett.
Ehhez képest a jelenlegi drágulás komoly, de egészen más nagyságrendű.
Szőcs számítása szerint, ha a jelenlegi gázár egy teljes éven keresztül fennmaradna, annak többletterhe a magyar gazdaság számára a GDP valamivel több mint 1 százalékát jelenthetné. A 2022-es energiakrízis idején ugyanez a többletteher 15–16 százalék körüli volt.
Miért van most kevesebb gáz a tárolókban?
A probléma hátterében több tényező áll egyszerre. Az egyik legfontosabb, hogy az európai kereskedők hónapokig arra számítottak, hogy a közel-keleti konfliktus enyhül, és ismét nagyobb mennyiségű cseppfolyósított földgáz érkezhet Európába.
Ez nem következett be.
A Reuters szerint a közel-keleti konfliktus miatt a térség LNG-exportja mintegy 85 százalékkal visszaesett, miközben a forró ázsiai nyár miatt ott is jelentősen megnőtt az energiaigény. Európának ezért egyre erősebben kell versenyeznie a globális LNG-szállítmányokért.
A kínálat egy részét az Egyesült Államokból és más térségekből érkező több LNG pótolja, de ez eddig nem volt elég ahhoz, hogy az árakat visszaszorítsa.
A magas ár miatt még tárolni sem mindig éri meg
A jelenlegi helyzet egyik furcsa következménye, hogy a drága gáz bizonyos időszakokban éppen a tárolók feltöltését nehezítheti.
Ha egy kereskedő úgy látja, hogy a jelenlegi azonnali piaci ár magasabb vagy hasonló a téli határidős árhoz, kevés gazdasági ösztönzője van arra, hogy most drágán gázt vásároljon, majd hónapokig tárolja.
A német gazdasági minisztérium is arra hívta fel a figyelmet, hogy a jelenlegi piaci árviszonyok miatt kevésbé vonzó a betárolás, ami részben magyarázza az alacsony készletszinteket.
Európa az elmúlt években sokkal kevesebb gázt használ
Az alacsonyabb tárolói szintek mögött ugyanakkor nemcsak ellátási probléma áll. Európa gázfogyasztása az energiaválság óta jelentősen csökkent.
Szőcs Gábor szerint az ukrajnai háború kitörése óta 15–20 százalékkal lett kisebb az európai fogyasztás, ezért ugyanakkora ellátásbiztonsághoz ma már nem feltétlenül kell annyi gázt tárolni, mint néhány évvel ezelőtt.
Az Európai Bizottság ugyancsak a mérséklődő keresletet említi annak egyik okaként, hogy a mostani alacsonyabb készletszint ellenére sem számít közvetlen ellátási válságra.
Az El Niño valóban nagyon erős lehet
A következő tél időjárása döntő jelentőségű lesz. Enyhe tél esetén Európa viszonylag kényelmesen átvészelheti a szezont a mostani készletekkel, egy hosszabb és kemény hideghullám azonban gyorsan növelhetné a fogyasztást és az árakat.
A NOAA legfrissebb előrejelzése alapján 90 százaléknál is nagyobb az esélye annak, hogy 2026 őszén és telén nagyon erős El Niño alakul ki. A jelenlegi modellek alapján akár történelmi erősségű esemény lehet.
Szőcs Gábor szerint ez egy enyhébb tél esélyét is növelheti, ami mérsékelné az európai gázigényt.
De az El Niño nem garantál enyhe magyar telet
Ezen a ponton fontos óvatosan fogalmazni. A NOAA valóban nagyon erős El Niño kialakulását várja, de ebből önmagában nem következik biztosan, hogy Magyarországon vagy egész Európában enyhe lesz a tél.
A NOAA is hangsúlyozza, hogy még a rendkívül erős El Niño-események esetében sem garantált, hogy minden térségben a tipikus időjárási hatások jelennek meg.
Európa téli időjárására számos más tényező – az észak-atlanti légköri cirkuláció, a sarki örvény, az Atlanti-óceán állapota és más légköri folyamatok – is hat.
Vagyis az energiaszektor nem építheti kizárólag arra a terveit, hogy „úgyis meleg tél lesz”.
Mit jelenthet mindez a magyar gázszámlákra?
Ez a legfontosabb kérdés a magyar családok számára, és itt különösen fontos egy pontosítás: a világpiaci gázár emelkedése nem jelenti automatikusan azt, hogy ugyanilyen arányban nő a magyar lakossági gázszámla.
Magyarországon a lakossági gázár szabályozott. Az MVM jelenlegi tájékoztatása szerint mérési pontonként évente 63 645 MJ, azaz legalább 1729 köbméteres fogyasztásig kedvezményes áron jár a földgáz. Az e fölötti fogyasztásra a mindenkori versenypiaci költségeket tükröző ár vonatkozik.
A lakossági tarifákat tehát nem a holland TTF gázár napi mozgása határozza meg közvetlenül.
Nem jelentették be a lakossági gázár emelését
2026. szeptember 9-én nincs olyan bejelentett döntés, amely szerint a fűtési szezon kezdetével automatikusan emelkedne minden magyar háztartás gázára.
Ez fontos különbség.
A világpiaci drágulás ugyan növeli az ország energiaimport-számláját és az energiarendszer költségeit, de hogy ebből mennyit és milyen formában éreznek meg közvetlenül a lakossági fogyasztók, az a magyar árszabályozástól is függ.
Az MVM jelenleg továbbra is a meglévő kétsávos lakossági rendszerről tájékoztat.
Ezért olyan címet, hogy „biztosan emelkedik télen minden magyar gázszámla”, jelenleg nem lehetne tényszerűen állítani.
A magasabb fogyasztású háztartások érzékenyebbek lehetnek
A piaci árváltozásokkal szemben azok lehetnek érzékenyebbek, akik az éves kedvezményes mennyiségnél több gázt fogyasztanak.
A jelenlegi rendszerben a 63 645 MJ/év – tájékoztató közelítésben 1729 köbméter – fölötti mennyiségre már a versenypiaci költségeket tükröző árszabás érvényes.
Különösen a rosszul szigetelt, nagyobb családi házak kerülhetnek nehezebb helyzetbe, hiszen ezekben egy hideg télen sokkal több energiára van szükség ugyanazon belső hőmérséklet fenntartásához.
Ezért az időjárás nemcsak az európai gázpiac szempontjából fontos, hanem közvetlenül a háztartások fogyasztását is meghatározza.
A vállalkozások hamarabb megérezhetik a drágulást
A piaci gázár emelkedését jellemzően gyorsabban érzik azok a cégek, amelyek nem lakossági, szabályozott tarifán vásárolják az energiát.
A nagy energiafogyasztású vállalatoknál a drágább földgáz növeli a termelési költséget. Ez különösen fontos a vegyiparban, az élelmiszeriparban, az üveggyártásban, a műtrágyaiparban és más energiaintenzív szektorokban.
Ha ezek a költségek tartósan magasak maradnak, egy részük később megjelenhet a fogyasztói árakban is. Így a gáz drágulását akár az is megérezheti, aki egyáltalán nem gázzal fűt.
Az áram ára is összefügg a földgázzal
A földgáz ára azért is fontos, mert számos európai országban gázerőművek termelik az elektromos energia egy részét. Amikor a gáz ára gyorsan nő, az az áram nagykereskedelmi árát is felfelé húzhatja.
Szőcs Gábor éppen ezért nemcsak a földgáz, hanem az elektromos energia és az üzemanyagok drágulását is ugyanannak a szélesebb energiaár-emelkedési folyamatnak a részeként említette.
A magas energiaár így egyszerre több csatornán keresztül terhelheti az európai gazdaságot.
A közel-keleti konfliktus most az egyik legnagyobb kockázat
A következő hónapok árainál kulcskérdés lesz, mi történik a Közel-Keleten. Az európai gázpiac az orosz vezetékes szállítások visszaesése után egyre jobban függ a cseppfolyósított földgáztól.
A Reuters szerint a jelenlegi konfliktus miatt a katari és más közel-keleti LNG-szállítások jelentősen visszaestek, ami éppen a tél előtti feltöltési időszakban szűkíti az európai kínálatot.
Ha a helyzet javul és újra több LNG érkezik Európába, az lefelé nyomhatja az árakat. Egy további eszkaláció viszont pontosan az ellenkező hatást válthatja ki.
Három dolog dönti el, mennyire lesz nehéz a tél
A jelenlegi adatok alapján három tényező lesz meghatározó.
Az első az időjárás. Egy enyhe tél jelentősen visszafoghatja a fogyasztást, míg egy többhetes hideghullám gyorsan apaszthatja a készleteket.
A második az LNG-ellátás. Ha a Közel-Keletről újra nagy mennyiségben érkezik gáz, Európa könnyebb helyzetbe kerülhet.
A harmadik pedig az ár. A kontinensnek van lehetősége gázt vásárolni a világpiacon, de egy feszes piacon ennek komoly ára lehet.
Éppen ezért a jelenlegi európai problémát helyesebb ár- és kockázati problémaként, nem pedig azonnali fizikai gázhiányként értelmezni.
Magyarország ellátása most biztonságosabbnak tűnik
Magyarország számára kedvező, hogy a hazai tárolók az uniós átlagnál magasabb, közel 71 százalékos szinten állnak. Emellett Szőcs Gábor szerint fogyasztásarányosan kiemelkedően nagy tárolói kapacitással rendelkezünk.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarország teljesen független lenne az európai piacoktól.
Ha Európában extrém magasra emelkedik a gáz ára, annak Magyarország számára is lesz gazdasági következménye, hiszen az importált energia többe kerül. A kérdés az, hogy ebből végül mekkora rész jelenik meg közvetlenül a lakossági tarifákban, és mennyit vállal át a költségvetés vagy az energiarendszer más szereplője.
Most még nincs ok energiaválságtól tartani
Az Európai Bizottság, a tagállamok és az InfoRádiónak nyilatkozó magyar szakértő értékelése ezen a ponton egy irányba mutat: a készletszint alacsonyabb a megszokottnál, az árak magasak, de jelenleg nincs 2022-höz hasonló energiaválság.
Európa több LNG-terminállal, több beszállítóval és lényegesen alacsonyabb gázfogyasztással rendelkezik, mint az ukrajnai háború első évében.
A kockázatok azonban kétségtelenül magasabbak, mint egy átlagos tél előtt.
Drága tél jöhet, de ez még nem jelent automatikusan magasabb lakossági számlát
A legfrissebb adatokból tehát az látszik, hogy 2026 őszén Európa szokatlanul alacsony, mindössze 66,9 százalékos tárolói szintről készül a télre, miközben a földgáz nagykereskedelmi ára már több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Magyarország 70,77 százalékos töltöttségével valamivel jobb helyzetben van, és jelenleg a hazai ellátásbiztonságot sem tartják veszélyben.
A valódi kérdés most az ár.
Ha hideg lesz a tél, elhúzódik a közel-keleti konfliktus és továbbra is kevés LNG érkezik Európába, újabb komoly drágulás következhet. Ha viszont enyhe lesz az idő és helyreállnak a szállítások, a piac gyorsan megnyugodhat.
A magyar háztartások számára ugyanakkor jelenleg nincs bejelentett általános gázáremelés, ezért a magas európai piaci ár és egy esetleges magyar lakossági számlaemelkedés közé nem szabad automatikus egyenlőségjelet tenni.
