Komoly átalakítás jöhet a magyar önkormányzati rendszerben. Magyar Péter miniszterelnök szeptember 8-án arról írt, hogy a megyei önkormányzatok jelenlegi formájukban szerinte feleslegessé váltak, ezért a kormány napirendre veheti a rendszer átszervezését, sőt akár a jelenlegi megyei közgyűlések megszüntetése is szóba kerülhet. Konkrét törvényjavaslatot, határidőt vagy új szervezeti modellt azonban egyelőre nem jelentettek be.
A bejelentés azért különösen jelentős, mert nem egyszerű névváltoztatásról lenne szó. A megyei önkormányzatok választott testületek, saját költségvetéssel, közgyűléssel és törvényben meghatározott feladatokkal. Igaz, szerepük az elmúlt másfél évtizedben valóban jelentősen visszaszorult: a korábban hozzájuk tartozó közszolgáltatások és intézmények jelentős része állami kézbe került, feladataik ma elsősorban a terület- és vidékfejlesztéshez, valamint a települések közötti koordinációhoz kapcsolódnak.
Magyar Péter szerint kiüresítették a rendszert
A miniszterelnök rövid, de egyértelmű közösségi médiás bejegyzésben fogalmazta meg álláspontját. Magyar Péter szerint a korábbi Fidesz-kormányok az elmúlt években fokozatosan elvették a megyei önkormányzatok tényleges feladatait, ezért azok mára elveszítették eredeti jelentőségüket.
Magyar úgy fogalmazott, hogy a rendszert a Fidesz „teljesen kiüresítette”, és azt állította, hogy a testületek ma már elsősorban politikai kifizetőhelyként működnek. Ez utóbbi Magyar Péter politikai értékelése, nem objektív jogi vagy pénzügyi ténymegállapítás. A miniszterelnök ugyanakkor egyértelművé tette: szerinte a jelenlegi struktúra fenntartása nem indokolt.
A mondat azért keltett nagy visszhangot, mert a kormányfő nem egyszerűen több feladatot adna a megyei közgyűléseknek, hanem arra utalt, hogy magának az intézményi szintnek a létjogosultságát is megkérdőjelezik.
Nem a megyék megszüntetéséről van szó
Fontos különbséget tenni a megye mint területi egység és a megyei önkormányzat mint választott intézmény között. Magyar Péter mostani bejegyzése a megyei önkormányzatokról szólt, nem pedig arról, hogy Magyarország területi beosztásából eltűnnének a megyék.
Ez azért lényeges, mert a politikai vita már kedden délelőtt elindult. Rétvári Bence azt állította, hogy a Tisza a megyerendszert akarja felszámolni és régiókba szervezné át a közigazgatást. A nyilvánosan ismert miniszterelnöki bejelentés azonban ilyen tervet nem tartalmazott: Magyar a megyei önkormányzati testületek jelenlegi formáját nevezte feleslegesnek.
Vagyis jelenleg nincs olyan bejelentett döntés, amely szerint eltűnne például Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Pest vagy Győr-Moson-Sopron megye mint földrajzi és közigazgatási területi egység.
Mi egyáltalán a megyei önkormányzat?
Sokan elsősorban a települési önkormányzatokkal találkoznak a mindennapokban: ezek működtetnek helyi szolgáltatásokat, foglalkoznak településfejlesztéssel, közterületekkel, óvodákkal és számos más helyi feladattal. A megyei önkormányzat egészen más szerepet tölt be.
A jelenleg hatályos önkormányzati törvény szerint a vármegyei önkormányzat – amelynek megnevezése ismét megyeire változhat – területi önkormányzat, amely elsősorban területfejlesztési, vidékfejlesztési és koordinációs feladatokat végez. Képviselő-testülete a megyei közgyűlés.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy nem ugyanazokkal a napi, lakosság által közvetlenül érzékelhető feladatokkal foglalkozik, mint egy város vagy község önkormányzata.
Régen sokkal több feladatuk volt
A megyei önkormányzatok szerepe korábban jóval nagyobb volt. Egykor számos olyan intézményt és szolgáltatást tartottak fenn, amely a települési határokon túlmutatott: az oktatás, a kultúra, az egészségügy és más térségi közszolgáltatások egy része is hozzájuk kapcsolódott.
A 2010 utáni közigazgatási átalakítások során azonban ezeknek az intézményeknek és feladatoknak jelentős része az államhoz került. A Portfolio összefoglalója szerint ezzel a megyei önkormányzatok korábbi klasszikus szolgáltató szerepe nagyrészt megszűnt, és elsősorban fejlesztési, tervezési és koordinációs feladatok maradtak náluk.
Ez az a változás, amelyre Magyar Péter mostani bejegyzését is alapozza.
Ma főként fejlesztési feladatokat végeznek
Attól még, hogy kevesebb közvetlen lakossági szolgáltatást működtetnek, nem igaz, hogy a megyei önkormányzatoknak semmilyen feladatuk nincs. A hatályos szabályozás egyértelműen feladatokat telepít hozzájuk.
Egy megyei önkormányzat részt vehet például az Integrált Területi Program kidolgozásában és végrehajtásában, térségi fejlesztési szempontokat határozhat meg, együttműködik a településekkel, valamint részt vesz a fejlesztési projektek koordinálásában. A megye területrendezési tervének elfogadásában is szerepe van.
Éppen ezért egy esetleges megszüntetésnél nem lenne elegendő egyszerűen bezárni a hivatalokat. El kellene dönteni, hogy ezeket a feladatokat a jövőben ki látja el.
Mi történne a feladataikkal?
Ez jelenleg az egyik legnagyobb kérdés. Ha a kormány valóban megszüntetné a megyei önkormányzatokat, a területfejlesztési és koordinációs feladatokat valamilyen más intézménynek át kellene vennie.
Elméletileg kerülhetnének a kormányhivatalokhoz, egy új területi fejlesztési szervezethez, a települési önkormányzatok társulásaihoz vagy akár más állami intézményekhez. Magyar Péter azonban egyelőre egyetlen ilyen modellt sem jelentett be, ezért ezek jelenleg csak lehetséges megoldások, nem kormányzati döntések.
A következő bejelentések egyik legfontosabb kérdése éppen az lesz, hogy a kormány egyszerű megszüntetésben vagy egy teljesen új területi önkormányzati modellben gondolkodik-e.
A megyei közgyűléseket közvetlenül választják
A rendszer megszüntetése választási kérdéseket is felvet. A megyei közgyűlések tagjait ugyanis a választópolgárok választják meg listás rendszerben.
A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint egy megye egy választókerületnek számít a megyei közgyűlési választásnál, ugyanakkor a megyei jogú városok választói ebben a választásban nem vesznek részt. A mandátumokat a pártok és más jelölő szervezetek listái a megszerzett szavazatok arányában kapják.
A legutóbbi ilyen választást 2024. június 9-én tartották. A mostani közgyűlések tehát választói felhatalmazással működnek.
Nem lehet egyik napról a másikra eltörölni a rendszert
A mostani miniszterelnöki bejegyzést ezért nem szabad úgy értelmezni, hogy a megyei önkormányzatok holnaptól megszűnnek. 2026. szeptember 8-án nincs elfogadott törvény, amely megszüntetné őket, és Magyar Péter sem közölt konkrét hatálybalépési dátumot.
A helyi önkormányzatok működésének alapvető szabályait sarkalatos törvény rendezi. Az Alaptörvény kimondja, hogy Magyarországon a helyi közügyek és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzatok működnek, a részletes szabályozást pedig sarkalatos törvény határozza meg.
A jelenlegi önkormányzati törvény külön rendelkezik a megyei önkormányzatokról. Egy teljes megszüntetéshez ezért legalább az önkormányzati és választási szabályok érdemi átalakítására lenne szükség. Hogy ehhez pontosan milyen további jogszabályokhoz kellene hozzányúlni, az a kormány által választott új modelltől függne.
Saját költségvetésük és vagyonuk is van
A megyei önkormányzat nem egyszerű politikai bizottság. Jogi személy, saját vagyonnal rendelkezik, költségvetési bevételeivel és kiadásaival pedig önállóan gazdálkodik.
Ezért egy megszüntetésnél a pénzügyi kérdéseket is rendezni kellene. Mi történik az ingatlanokkal és más vagyontárgyakkal? Ki veszi át a folyamatban lévő uniós vagy hazai fejlesztési projekteket? Mi lesz a hivatalokban dolgozó köztisztviselőkkel? Ki viszi tovább a már megkötött szerződéseket?
Ezekre jelenleg nincs nyilvános válasz.
Jelentős részben állami pénzből működnek
A Telex a korábbi pénzügyi adatok alapján arra emlékeztetett, hogy a megyei önkormányzatok bevételeinek túlnyomó része közvetlenül vagy közvetve állami forrásokból származott. A lap egy korábbi elemzésre hivatkozva azt írta, hogy bizonyos években a bevételek mintegy 92 százalékát közvetlen kormányzati átutalások adták, miközben saját működési bevételeik aránya rendkívül alacsony volt.
Ez részben magyarázza, miért került újra napirendre az a kérdés, hogy szükség van-e külön választott megyei intézményrendszerre akkor, ha annak pénzügyi és feladatellátási önállósága korlátozottabb, mint korábban.
A másik oldalról viszont az is érv lehet, hogy a területfejlesztésben szükség van olyan választott testületre, amely nem kizárólag központi kormányzati irányítás alatt áll, hanem egy egész térség településeinek szempontjait képviseli.
Az ellenzék már támadja a tervet
A miniszterelnök bejegyzése után gyorsan politikai vita alakult ki. Rétvári Bence szerint a megyei önkormányzatok felszámolása valójában a hagyományos magyar megyerendszer elleni támadás lenne, és azt állította, hogy a kormány régiós átszervezésre készülhet. Erre azonban Magyar Péter eddigi nyilatkozatában nincs konkrét utalás.
Bóka János szintén bírálta az elképzelést. Szerinte a kormány politikai okból kívánja eltávolítani azokat a testületeket, amelyek kontrollt jelenthetnek az uniós fejlesztési pénzek elosztásánál. Ez ugyancsak ellenzéki politikai állítás, amelyet a kormány részéről közzétett konkrét megszüntetési terv hiányában jelenleg nem lehet tényként kezelni.
A vita várhatóan csak tovább erősödik, amikor megjelenik az első tényleges kormányzati javaslat.
Közben a „vármegye” név is eltűnhet
A történetet külön érdekessé teszi, hogy éppen most zajlik egy másik, a megyéket érintő változtatás is. Az Országgyűlés előtt van az a törvénycsomag, amely a „vármegye” helyett ismét a „megye”, a „főispán” helyett pedig a „kormánymegbízott” elnevezést vezetné vissza.
A vármegye elnevezést 2023. január 1-jétől vezette be a korábbi kormány. A mostani parlamenti javaslat ezt fordítaná vissza. A két ügy azonban nem ugyanaz: az egyik az elnevezésekről szól, a másik pedig arról, hogy a megyei önkormányzati közgyűléseknek van-e jövőjük.
Mit érezne ebből egy átlagos ember?
A legtöbb magyar valószínűleg nem tapasztalna egyik napról a másikra látványos változást. A szemétszállítás, az óvodák, a helyi utak, a települési ügyintézés vagy például a helyi szociális támogatások jelentős része nem a megyei önkormányzat hatáskörébe tartozik.
Ezért a városi és községi önkormányzatok megszüntetéséről nincs szó. A polgármesterek, települési képviselő-testületek és helyi hivatalok működését Magyar Péter mostani bejelentése önmagában nem érinti.
A változás elsősorban a háttérben működő területfejlesztési, tervezési és politikai intézményrendszert alakítaná át.
Az uniós fejlesztéseknél viszont lehet jelentősége
A lakosság számára kevésbé látható, de gazdasági szempontból annál fontosabb kérdés az európai uniós és hazai fejlesztések szervezése. A megyei önkormányzatok jelenleg több térségi program kidolgozásában, véleményezésében és végrehajtásában is szerepet kapnak.
Ha ez a szint megszűnik, akkor valakinek át kell vennie a települések közötti koordinációt. Egy kisebb község számára ugyanis egészen más lehetőségek állnak rendelkezésre, mint egy nagy megyei jogú város számára, ezért térségi szinten gyakran szükség van közös tervezésre.
A kormány előtt ezért nem pusztán az a kérdés áll, hogy mennyibe kerülnek a megyei önkormányzatok, hanem az is, milyen rendszer működne helyettük hatékonyabban.
Akár teljesen új modell is jöhet
Magyar Péter megfogalmazása alapján jelenleg két fő forgatókönyv képzelhető el. Az egyik a megyei önkormányzatok jelentős átalakítása, kevesebb politikai tisztségviselővel és más feladatmegosztással. A másik a jelenlegi választott közgyűlések teljes megszüntetése és feladataik átadása más szervezeteknek.
A miniszterelnök egyelőre nem mondta meg, melyiket támogatja a kormány. Ezért az olyan kijelentések, hogy „megszűnnek a megyék”, vagy hogy már eldőlt a megyei önkormányzatok megszüntetése, jelenleg túlmennek azon, amit hivatalosan bejelentettek.
Ami biztos: Magyar Péter szerint a jelenlegi rendszer „felesleges és okafogyott”, és ezzel a kormányfő egyértelműen megnyitotta a megyei önkormányzati rendszer átalakításáról szóló vitát.
A következő lépés a konkrét törvényjavaslat lehet
Most minden azon múlik, mikor és milyen formában követi jogszabályi előterjesztés a miniszterelnöki bejelentést. Csak ebből derülhet ki, hogy valóban megszüntetés készül-e, mikor történhet meg az átalakítás, mi lesz a jelenlegi közgyűlések mandátumával, és hová kerülnek a most ellátott feladatok.
Addig a megyei önkormányzatok a jelenlegi törvényi keretek között tovább működnek.
A kérdés azonban immár hivatalosan is a politikai napirend része, és ha a kormány valóban felszámolja a jelenlegi rendszert, az a magyar önkormányzati struktúra egyik legnagyobb átalakítása lehet az elmúlt másfél évtizedben.
