Komoly változás érkezik 2027 januárjától a megváltozott munkaképességű emberek ellátásában. Magyar Péter miniszterelnök bejelentése szerint a rokkantsági és rehabilitációs ellátások összege 10 százalékkal emelkedik, miközben a nyugdíjkorhatárt elért érintetteknél havi 120 ezer forintos alsó határt is bevezetnek. A kormány közlése szerint az intézkedés összesen mintegy 238 ezer embert érinthet – írja a szeretlekmagyarorszag.hu
A bejelentést azonban nem mindenki fogadta elégedetten. Sok érintett azért érzi kevésnek a 10 százalékot, mert jelenleg is rendkívül alacsony, néhány tízezer forintos ellátásból próbál megélni. Farkas András nyugdíjszakértő konkrét példákon keresztül mutatta meg, mit jelent majd a gyakorlatban a 10 százalékos emelés, és arra is felhívta a figyelmet: szerinte hosszabb távon nem egyszerű százalékos korrekcióra, hanem a teljes rendszer újragondolására lenne szükség.
Január 1-jétől emelik a rokkantsági és rehabilitációs ellátást
A kormány szeptember 6-i hivatalos közlése szerint 2027 januárjától egyaránt 10 százalékkal emelkedik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás. Ez a legalacsonyabb nyugdíjak és szociális ellátások rendezésére meghirdetett több lépcsős program része.
Ugyancsak januártól lép életbe az a szabály, hogy a 65. életévüket betöltött érintettek ellátása nem lehet havi 120 ezer forintnál kevesebb. A kormány korábban arról is döntött, hogy az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2027. január 1-jétől a korábbi 28 500 forintról szintén 120 ezer forintra emelkedik.
A két intézkedést azonban érdemes külön kezelni. A 10 százalékos emelés széles körben érinti a rokkantsági és rehabilitációs ellátottakat, míg a 120 ezer forintos alsó határ a 65 év feletti érintetteknél jelenthet különösen nagy változást.
Egy 57 ezer forintos ellátásnál mindössze 5700 forint a 10 százalék
A százalékos emelés egyik legnagyobb problémája éppen az, hogy minél alacsonyabb a jelenlegi ellátás, annál kisebb forintösszeget jelent a változás.
Farkas András egy 61 éves, havi 57 ezer forintos ellátásból élő nő példáját említette. 57 ezer forint 10 százaléka mindössze 5700 forint, vagyis pusztán ezzel az emeléssel az összeg 62 700 forintra nőne. A szakértő szerint ez továbbra is rendkívül kevés lehet annak, akinek ebből kell fedeznie a mindennapi megélhetését.
Havi 70 ezer forintos ellátásnál 7000, 100 ezer forintnál 10 ezer, 150 ezer forintnál pedig 15 ezer forintos pluszt jelent önmagában a 10 százalék. Vagyis ugyanaz a százalék egészen más segítséget jelent annak, aki eleve magasabb ellátásban részesül.
Így változnának az összegek a jelenlegi értékekből kiindulva
Farkas András számításai szerint a 2026-os 147 175 forintos alapösszegből kiindulva már most meg lehet becsülni, mit eredményezne pusztán a bejelentett 10 százalékos emelés. A 2026-os alapösszeget a hatályos kormányrendelet is 147 175 forintban határozza meg.
| Kategória | 2026-os összeg | 10%-os emelés után* |
|---|---|---|
| B1–B2 alsó összeg | 44 155 Ft | kb. 48 570 Ft |
| B1–B2 felső összeg | 66 230 Ft | kb. 72 855 Ft |
| C1–C2 alsó összeg | 66 230 Ft | kb. 72 855 Ft |
| C1–C2 felső összeg | 220 765 Ft | kb. 242 840 Ft |
| D kategória alsó összeg | 73 590 Ft | kb. 80 950 Ft |
| D kategória felső összeg | 220 765 Ft | kb. 242 840 Ft |
| E kategória alsó összeg | 80 950 Ft | kb. 89 045 Ft |
| E kategória felső összeg | 220 765 Ft | kb. 242 840 Ft |
*A táblázat Farkas András számítását követi, és csak a jelenlegi összegekre alkalmazott 10 százalékos emelést mutatja. A tényleges 2027-es összegek ennél eltérhetnek.
A végleges 2027-es összegek ennél magasabbak is lehetnek
A számítás egyik fontos bizonytalansága, hogy 2027 januárjában nem feltétlenül csak a külön bejelentett 10 százalékos korrekció lép életbe. Farkas András szerint várhatóan az alapösszegnek is követnie kell majd a rendes éves emelést, és erre jöhet rá a további 10 százalék.
A szakértő az interjúban körülbelül 2,2–2,6 százalékos általános emeléssel számolt, de ez jelenleg még becslés. A kormány hivatalos szeptember 6-i közleménye azt rögzíti biztosan, hogy januártól 10 százalékkal nő a rokkantsági és rehabilitációs ellátás; azt, hogy ezt pontosan milyen sorrendben számítják össze a rendes éves korrekcióval, a végrehajtási szabályoknak kell egyértelművé tenniük.
Ez azért nem mindegy, mert ha először például 2,5 százalékkal megemelik az alapösszeget, majd az így kapott értékre számítanak további 10 százalékot, az valamivel magasabb végeredményt ad, mintha kizárólag a jelenlegi összegre alkalmaznák a 10 százalékot.
Miért ennyire alacsonyak egyes ellátások?
A jelenlegi rendszer gyökerei a 2011-ben elfogadott átalakításig nyúlnak vissza. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alapján 2012-től a korábbi rokkantsági nyugdíj helyett alapvetően rehabilitációs vagy rokkantsági ellátást állapítanak meg, a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján.
A törvény alapelve szerint azt vizsgálják, hogy az érintett rehabilitálható-e, visszavezethető-e a munkaerőpiacra, vagy egészségi és egyéb körülményei miatt rokkantsági ellátás indokolt. A korábbi rendszer ezzel szemben szorosabban kapcsolódott a nyugdíjrendszerhez, és az ellátás megállapításánál a szolgálati időnek és a korábbi kereseteknek is nagy szerep jutott.
Farkas András szerint a változás sok érintett esetében jóval alacsonyabb ellátást eredményezett, ezért úgy látja, a mostani 10 százalékos emelés fontos, de nem oldja meg a rendszer alapvető problémáját.
Két fő ellátási forma létezik
A jelenlegi törvény két alapvető ellátást különböztet meg: rehabilitációs ellátást és rokkantsági ellátást. A komplex minősítés során a rehabilitációs hatóság többek között azt állapítja meg, hogy az érintett foglalkoztathatósága helyreállítható-e, tartós foglalkozási rehabilitációra szorul-e, vagy rehabilitációja nem javasolt.
Rehabilitációs ellátás főszabály szerint annak jár, akit rehabilitálhatónak minősítenek. Rokkantsági ellátás járhat akkor, ha a rehabilitáció nem javasolt, illetve bizonyos esetekben akkor is, ha az érintett ugyan rehabilitálható lenne, de már legfeljebb öt év van hátra az öregségi nyugdíjkorhatár eléréséig.
Mit jelentenek a B, C, D és E kategóriák?
A komplex minősítési rendszerben az egészségi állapot és a rehabilitálhatóság alapján több kategória létezik. A B kategóriába tartozóknál még 51–60 százalék közötti egészségi állapotról beszélhetünk, míg a C kategóriában ez 31–50 százalék közötti. A legsúlyosabb D és E kategóriában az egészségi állapot 1–30 százalék között van.
A D kategóriába azok kerülhetnek, akik csak folyamatos támogatással foglalkoztathatók, míg az E kategóriánál már olyan jelentős lehet az egészségkárosodás, hogy az érintett önellátásra nem vagy csak segítséggel képes. A törvény is külön nevesíti ezt a két állapotot a rehabilitáció nem javasolt kategóriáin belül.
A besorolás azért különösen fontos, mert nemcsak azt határozza meg, milyen ellátást kap az érintett, hanem annak kiszámítására és minimumára, maximumára is hatással van.
A korábbi keresetet is figyelembe veszik
A rokkantsági ellátás összegének meghatározásánál szerepet játszik az érintett korábbi havi átlagjövedelme. Ha megfelelő átlagjövedelem nem állapítható meg, akkor a jogszabályban meghatározott alapösszegből indulnak ki.
Farkas András ismertetése szerint például a C1–C2 kategóriában az ellátás a havi átlagjövedelem 60 százaléka lehet, meghatározott alsó és felső korláttal. A D kategóriában 65, az E kategóriában 70 százalékos arány lehet az alap, miközben a maximum jelenleg az alapösszeg 150 százalékához kötődik.
Ez magyarázza, hogy azonos egészségi állapot mellett sem feltétlenül ugyanakkora ellátást kap mindenki.
A 65 év felettiek egy részének sokkal nagyobb változást hozhat a 120 ezer forintos határ
A legnagyobb ugrás nem feltétlenül a 10 százalékos emelésből következik. A kormány azt is bejelentette, hogy a nyugdíjkorhatárt elérő rokkantsági ellátottak nem kaphatnak havi 120 ezer forintnál kevesebbet.
Ha például egy érintett 65 éves kora után jelenleg 80 ezer forintos ellátásban részesülne, önmagában 10 százalékos emelés után 88 ezer forintot kapna. A 120 ezres minimum viszont ennél lényegesen nagyobb, 40 ezer forintos növekedést jelentene.
Farkas András ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ez várhatóan csak néhány ezer embert érint közvetlenül, mert a nyugdíjkorhatár elérése után sok rokkantsági ellátott öregségi nyugdíjat kér, amely számára kedvezőbb lehet.
Mintegy 238 ezer emberről beszélünk
A kormány hivatalos közlése szerint a mostani intézkedéscsomag 238 ezer megváltozott munkaképességű ember számára jelenthet segítséget.
Ez hatalmas csoport, amelyen belül azonban nagyon különböző élethelyzetek vannak. Van, aki részmunkaidőben vagy támogatott foglalkoztatásban dolgozni tud, mások súlyos egészségkárosodás miatt gyakorlatilag kiszorultak a munkaerőpiacról. Az életkor is döntő: egy ötvenes vagy hatvanas éveiben járó, tartós egészségkárosodással élő ember számára rendkívül nehéz lehet új munkát találni még akkor is, ha a minősítés elméletileg valamilyen munkavégzést lehetővé tenne.
Ezért különösen érzékeny kérdés, hogy milyen összeg tekinthető olyan ellátásnak, amely tényleges megélhetési biztonságot nyújt.
Miért elégedetlenek sokan a 10 százalékkal?
Az elégedetlenség egyik oka a nagyon alacsony kiinduló összeg. Egy 40–60 ezer forintos ellátásnál a 10 százalékos növekedés mindössze néhány ezer forint. Miközben az élelmiszer, a gyógyszerek, a lakhatás és a rezsi havi költsége ennél nagyságrendekkel magasabb lehet, az érintettek közül sokan úgy érzik, hogy a korrekció nem hoz valódi fordulatot.
A Szeretlek Magyarország beszámolója szerint a miniszterelnöki bejelentést követő hozzászólások között számos csalódott reakció jelent meg, és az érdekképviseleti oldalról is felmerült, hogy szélesebb egyeztetésre és nagyobb rendszerkorrekcióra lenne szükség.
Fontos ugyanakkor, hogy a 10 százalékos emelés tényleges pluszpénzt jelent, és a szakértő sem vitatta, hogy ez segítség. A vita inkább arról szól, elegendő-e ekkora korrekció egy hosszú idő alatt kialakult probléma rendezésére.
Farkas András visszahozná a rokkantsági nyugdíj korszerű változatát
A szakértő szerint a hosszabb távú megoldás nem feltétlenül az lenne, hogy évről évre néhány százalékkal emelik a jelenlegi ellátást. Azt javasolja, hogy vizsgálják meg a rokkantsági nyugdíj korszerű formában történő visszaállításának lehetőségét.
Ennek egyik fő eleme az lehetne, hogy ismét nagyobb szerepet kapjanak azok a nyugdíjjogosultságok, amelyeket az érintett aktív évei alatt megszerzett. Vagyis a szolgálati időt és a korábbi kereseteket erősebben figyelembe vevő rendszer válthatná fel vagy egészíthetné ki a jelenlegi egészségbiztosítási alapú ellátást.
Farkas szerint egy ilyen modell méltányosabb lehetne, és közelebb állna számos európai ország gyakorlatához. Ez azonban szakértői javaslat, nem bejelentett kormányzati döntés.
Akár kétszer magasabb ellátást is jelenthetne egy új rendszer
Farkas András úgy véli, hogy ha a korábban megszerzett nyugdíjjogosultságokat ismét megfelelő súllyal vennék figyelembe, sok érintettnél a mostani rendkívül alacsony ellátás akár legalább kétszer magasabb összegre is nőhetne.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden rokkantsági ellátott automatikusan kétszer annyi pénzt kapna egy reform után. Egy új rendszerben a korábbi kereset, szolgálati idő, egészségi állapot és más feltételek alapján egyénileg kellene meghatározni az összeget.
A költségvetési hatása pedig óriási lehetne. A szakértő éppen ezért az interjúban nem vállalkozott arra, hogy megbecsülje egy teljes reform árát.
A kérdés végül a költségvetésnél dőlhet el
A 238 ezer érintett miatt már egy havi néhány ezer forintos átlagos többlet is éves szinten több tízmilliárd forintos kiadást jelenthet. Egy olyan rendszer pedig, amely a jelenlegi ellátások jelentős részét akár másfélszeresére vagy kétszeresére emelné, ennél lényegesen nagyobb költségvetési forrást igényelne.
Farkas András szerint azonban végső soron prioritás kérdése, mire fordít pénzt az állam. A valódi kérdés ezért nem csupán az, hogy szakmailag kialakítható-e méltányosabb rendszer, hanem az is, hogy mekkora összeget hajlandó erre biztosítani a mindenkori költségvetés.
2027 januárja lesz az első nagy lépés
Ami jelenleg biztos: 2027. január 1-jétől a kormány 10 százalékos emelést jelentett be a rokkantsági és rehabilitációs ellátásoknál, a 65 év feletti érintetteknél pedig havi 120 ezer forintos minimumot vezetne be.
A pontos egyéni összeg attól függ majd, hogy az érintett jelenleg milyen ellátást kap, milyen minősítési kategóriába tartozik, milyen korábbi jövedelemmel rendelkezik, illetve pontosan hogyan számítják össze a 2027-es rendes emelést a most bejelentett plusz 10 százalékkal.
A döntés tehát sok ember számára valódi segítséget jelenthet, de a vita ezzel aligha zárul le. A kérdés most már az, hogy a januári emelés egyszeri nagyobb korrekció marad-e, vagy valóban elkezdődik a megváltozott munkaképességű emberek ellátási rendszerének mélyebb átalakítása.
