Régi kockaházak, szigeteletlen falak, több évtizedes nyílászárók és korszerűtlen fűtési rendszerek. Magyarországon különösen a kisebb településeken találni sok olyan családi házat, amelynek energiaigénye jóval meghaladja egy korszerű otthonét.
A probléma mérete hatalmas. A Pénzcentrum által ismertetett hazai kutatás szerint több mint kétmillió magyar lakóingatlan tartozik a legrosszabb energetikai kategóriákba, és ezek döntő része vidéken található.
Közben az Európai Unió új épületenergetikai szabályai 2030-ra és 2035-re is komoly célokat határoztak meg. Ez azonban nem azt jelenti, hogy egyik napról a másikra minden régi családi ház tulajdonosának kötelező lesz többmilliós felújításba kezdenie.
Több mint kétmillió magyar otthon lehet rossz energetikai állapotban
A Pénzcentrum által közölt adatok szerint a hazai lakóépület-állomány közel 47 százaléka a legkorszerűtlenebb, H vagy I energetikai kategóriába tartozik. Ez több mint kétmillió ingatlant jelenthet.
A probléma ráadásul erősen területi jellegű.
A rossz állapotú ingatlanok körülbelül 80 százaléka falvakban és kisebb városokban található, és nagy részük családi ház. A Pénzcentrum szerint a fővárosban és a megyeszékhelyeken a lakások kevesebb mint negyede tartozik a legrosszabb kategóriákba, kisebb városokban viszont már 53, falvakban pedig 76 százalékos arányról írnak.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet 2026-os elemzése hasonló problémára hívja fel a figyelmet: a legrosszabb teljesítményű magyar épületek közel négyötöde falvakban és kisebb városokban található, és döntő többségük családi ház.
Miért fogyasztanak sokat a régi családi házak?
Egy régebbi családi ház energetikai problémája általában nem egyetlen hibából ered.
A hőszigetelés hiánya, a régi ablakok, az elavult kazán vagy más fűtési rendszer, illetve maga az épület kialakítása együttesen eredményezhet nagy energiaigényt.
A Pénzcentrum arra is felhívja a figyelmet, hogy a családi házaknál a fűtött térfogathoz képest nagy a külső környezettel érintkező, lehűlő felület. Ez az egyik oka annak, hogy energetikai szempontból különösen problémás lehet ez az ingatlantípus.
A KSH 2026 januárjában publikált becslése szerint egy átlagos magyar lakás éves primerenergia-igénye 2022-ben négyzetméterenként 274 kWh volt.
Most jön az uniós fordulat
Az Európai Unió felülvizsgált épületenergetikai irányelve, az úgynevezett EPBD 2024. május 28-án lépett hatályba. Az uniós cél az, hogy 2050-re az épületállomány gyakorlatilag karbonmentessé váljon.
A következő fontos állomás azonban jóval közelebb van.
A lakóépületeknél a tagállamoknak olyan nemzeti pályát kell kialakítaniuk, amelynek révén az átlagos primerenergia-felhasználás 2030-ra 16 százalékkal, 2035-re pedig 20–22 százalékkal csökken.
Ez jelentős korszerűsítési hullámot vetít előre.
A legrosszabb állapotú házak kerülnek előre
Az uniós szabályozás egyik kulcspontja, hogy a megtakarítás nem származhat kizárólag az új vagy eleve jó állapotú épületekből.
Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint a lakóépületeknél elérendő átlagos energiamegtakarítás legalább 55 százalékának a legrosszabb energetikai teljesítményű épületek korszerűsítéséből kell származnia.
Ez az a pont, ami miatt Magyarországon különösen nagy jelentősége lehet a vidéki családi házaknak.
Ha több mint kétmillió ingatlan tartozik a legrosszabb kategóriákba, akkor nehéz elképzelni a magyar célok teljesítését anélkül, hogy ezekből nagyon sokat korszerűsítenének.
De valóban kétmillió háztulajdonosra „csap le az EU”?
Nem. Ez így túl erős megfogalmazás.
Az EPBD lakóépületekre vonatkozó szabálya nem mondja ki, hogy minden H vagy I kategóriás magyar családi házat egy adott határidőre kötelezően fel kell újítani.
Sőt, az Európai Bizottság kifejezetten azt írja, hogy a tagállamok szabadon dönthetik el, mely lakóépületeket célozzák meg, illetve milyen intézkedésekkel érik el az előírt energiamegtakarítást.
Ez óriási különbség.
Az EU országos szintű eredményt követel meg, nem pedig automatikusan egyenként ír elő felújítási kötelezettséget minden régi ház tulajdonosának.
Nem arról van szó, hogy 2030-ban hirtelen „betiltják” a régi házakat
Ezt azért is érdemes hangsúlyozni, mert az energetikai szabályok körül könnyen terjednek félreérthető hírek.
A lakóépületekre vonatkozó 16 százalékos 2030-as cél az ország lakóépület-állományának átlagos primerenergia-felhasználására vonatkozik.
Nem azt jelenti, hogy 2030. január 1-jétől egy meghatározott energetikai kategória alatt tilos lesz a saját családi házban lakni.
És jelenleg az uniós szabályból az sem következik, hogy minden rossz energetikai besorolású magyar ingatlantulajdonosnak saját pénzből, meghatározott időpontig kötelező lesz leszigetelnie a házát.
Akkor miért számít ennyire a kétmillió rossz állapotú ingatlan?
Mert Magyarország csak akkor tudja teljesíteni az országos energiamegtakarítási pályát, ha a legnagyobb fogyasztású épületeknél is történik valami.
Éppen ezért a következő évek egyik nagy kérdése az lesz, hogy milyen magyar támogatási, hitel- vagy egyéb ösztönző programok segítik majd a korszerűsítést.
A Pénzcentrum által ismertetett kutatás szerint ráadásul nem elég kizárólag műszaki alapon meghatározni, mely házakat kellene korszerűsíteni.
Sok tulajdonos egyszerűen nem tudná kifizetni a felújítást
Itt jön a probléma egyik legérzékenyebb része.
A legrosszabb energetikai állapotú házak jelentős része éppen olyan kisebb településeken található, ahol a tulajdonosok pénzügyi lehetőségei is korlátozottabbak lehetnek.
A Pénzcentrum által ismertetett kutatás szerint ezért a korszerűsítési programoknak egyszerre kellene figyelembe venniük az épület energetikai állapotát és a háztartás társadalmi, anyagi helyzetét.
Ha ugyanis kizárólag a legrosszabb házak kapnának támogatást, rászoruló családok maradhatnának ki. Ha pedig kizárólag a jövedelmi helyzet döntene, akkor sok rendkívül energiapazarló épület felújítása maradhatna el.
Szigetelés, ablakcsere vagy fűtéskorszerűsítés?
Az energiahatékonyság javítása nem feltétlenül ugyanazt jelenti minden háznál.
Az Európai Bizottság szerint egy épület energetikai teljesítményében többek között a falak és más határoló szerkezetek szigetelése, az ablakok állapota, a fűtési és hűtési rendszer hatékonysága, a melegvíz-előállítás és a megújuló energia használata számít.
Ezért egy régi családi háznál más lehet az optimális sorrend. Van, ahol először a padlásfödém szigetelése hozza a legnagyobb megtakarítást, másutt a nyílászárók vagy a fűtési rendszer korszerűsítése lehet sürgetőbb.
Az önkormányzatokra is nagyobb szerep hárulhat
A Pénzcentrum által ismertetett tanulmány szerint a helyi önkormányzatok bevonása kulcsfontosságú lehet, különösen vidéken.
A települések ugyanis jobban ismerhetik a helyi lakásállományt és azt is, mely háztartások szorulnak leginkább segítségre. Megfelelő állami és uniós finanszírozással az önkormányzatok részt vehetnének a támogatásra jogosultak megtalálásában és a lakossági tanácsadásban is.
A kutatás egyablakos tanácsadó rendszerek kialakítását is fontosnak tartja.
A következő nagy dátum: 2030
Az uniós szabályozás hosszú távú végpontja ugyan 2050, de a magyar háztulajdonosok számára a következő évek lehetnek igazán érdekesek.
2030-ra 16 százalékkal kell csökkennie a lakóépület-állomány átlagos primerenergia-felhasználásának, 2035-re pedig 20–22 százalékos csökkentést vár el az irányelv.
Ehhez Magyarországnak saját nemzeti felújítási stratégiát kell működtetnie. Az Európai Bizottság szerint a végleges nemzeti épületfelújítási terveket 2026. december 31-ig kell benyújtani.
Vagyis a következő hónapokban és években válhat egyre világosabbá, pontosan milyen magyar intézkedésekkel akarják teljesíteni az uniós célokat.
Vidéken lehet a legnagyobb feladat
Magyarország sajátos helyzetben van, mert a legrosszabb energetikai állapotú épületek erősen koncentrálódnak a kisebb településeken.
A Magyar Energiahatékonysági Intézet friss elemzése szerint a magyar lakóépület-állomány közel fele a legrosszabb teljesítményű épületek közé sorolható, és ezek közel négyötöde falvakban vagy kisebb városokban található.
Ezért a következő évek energiahatékonysági programjai nem egyszerűen klímapolitikai kérdések lesznek. Lakhatási és szociális kérdéssé is válhatnak.
Amit a háztulajdonosoknak most érdemes tudni
A jelenlegi szabály alapján tehát nem igaz, hogy az EU most egyenként kötelez több mint kétmillió magyar családot a háza felújítására.
Az viszont igaz, hogy Magyarországnak nagyon jelentős energiamegtakarítást kell elérnie a lakóépületeknél, és ennek nagy részét éppen a legrosszabb energetikai állapotú épületek korszerűsítésével kell megvalósítani.
Mivel ezekből Magyarországon több mint kétmillió lehet, a következő években nagy volumenű felújítási és támogatási programokra lehet szükség. Hogy ezek pontosan kiket érintenek majd, milyen támogatási aránnyal és milyen feltételekkel, azt a most hivatkozott forrás még nem határozza meg.
Ezért a „kétmillió háztulajdonosra lecsap az uniós szigor” helyett pontosabb úgy fogalmazni: több mint kétmillió rossz energetikai állapotú magyar otthon kerülhet a következő felújítási hullám középpontjába.
