Új szakasz kezdődik a magyar egészségügyben: a kormány elindítja a műtéti várólisták csökkentését célzó programot, amelynek egyik legfontosabb eleme, hogy a jelenleginél több beavatkozást végeznének délután és hétvégén. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter 2026. szeptember 27-én jelentette be a program indulását. A tárcavezető közlése szerint a cél nem egyszerűen az, hogy több műtétet írjanak elő a kórházaknak, hanem az, hogy jobban kihasználják a jelenleg rendelkezésre álló műtőket, szakembereket és intézményi kapacitásokat – írja a 24.hu
A változás elsősorban azokat érintheti közvetlenül, akik hónapok óta valamilyen tervezett beavatkozásra várnak. A program azonban nem egyik napról a másikra tünteti el a várólistákat. A bejelentett rendszer több különböző intézkedésből áll, és kórházanként eltérő megoldásokat alkalmaznának.
Délután és hétvégén is több műtét lehet
A program egyik legfontosabb eleme, hogy a kórházak a normál munkaidőn kívül is több tervezett műtétet végezzenek.
Ez elsősorban a délutáni időszakot, valamint a hétvégéket jelenti.
Hegedűs Zsolt közlése szerint a kormány ehhez külön finanszírozási ösztönzőt vezet be. A többletforrás jelentős részét azok az egészségügyi dolgozók kapnák, akik ténylegesen részt vesznek az extra ellátásban: az orvosok mellett a műtősnők, ápolók, asszisztensek és más szakdolgozók is.
Ez azért lényeges, mert egy műtét elvégzéséhez önmagában nem elegendő egy sebész és egy szabad műtő.
Szükség lehet aneszteziológusra, műtős szakasszisztensre, ápolóra, diagnosztikai háttérre, sterilizálásra, kórházi ágyra és a műtét utáni ellátást biztosító személyzetre is.
A korábbi szakmai elemzések szerint éppen az emberi erőforrás hiánya az egyik olyan tényező, amely sok intézményben korlátozza a műtétek számának növelését. A NEAK főigazgatója korábban arról beszélt, hogy az orvos- és szakdolgozóhiány mellett infrastrukturális problémák is lassíthatják az ellátást.
Nem minden kórház ugyanazt a megoldást kapja
A bejelentés egyik fontos része, hogy a minisztérium nem egyetlen, minden intézményre kötelező sablont akar alkalmazni.
Hegedűs Zsolt szerint külön problématérképet készítenek az egyes kórházakról. Ennek alapján azt vizsgálják meg, hogy az adott intézményben pontosan mi okozza a hosszabb várakozást.
Ez azért lehet fontos, mert két hasonló méretű kórházban teljesen eltérő okból alakulhat ki hosszú várólista.
Az egyik helyen például elegendő műtő állhat rendelkezésre, de kevés az aneszteziológus. Máshol lehet elegendő szakember, miközben a műtő kihasználtsága, a betegcsere vagy a műtéti időpontok szervezése okoz problémát.
A miniszter által ismertetett 2026-os problématérkép a hosszabb várakozási idő lehetséges okai között említi a létszámhiányt, a magánegészségügy elszívó hatását, a műtőmenedzsment hiányosságait és az alacsony személyes érdekeltséget is.
Pénzügyi ösztönzőt kapnának az egészségügyi csapatok
A program működésének egyik kulcskérdése a finanszírozás lehet.
A kormány terve szerint azok az intézmények és egészségügyi csapatok, amelyek pluszkapacitást vállalnak, pozitív pénzügyi ösztönzőt kapnak.
A jelenlegi bejelentés alapján ennek jelentős részét közvetlenül az ellátást végző szakemberekhez irányítanák.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a délutáni vagy hétvégi többletmunkát külön finanszírozással támogatnák.
A részletes országos finanszírozási szabályokat azonban a most nyilvánosságra került információk még nem tartalmazzák. Így például egyelőre nem ismert minden részlet arról, hogy pontosan milyen műtétek után, milyen összegű többletfinanszírozás jár majd.
A várólista-csökkentési tervről már augusztusban jelezte a miniszter, hogy elkészült a szakmai program, és a szükséges kormányzati döntések után ősszel kezdődhet a végrehajtás.
Nemcsak a műtétek száma számítana
A most bejelentett rendszer másik fontos eleme az úgynevezett értékalapú egészségügyi megközelítés.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem kizárólag azt néznék, hány beteget operált meg egy kórház.
A finanszírozási ösztönzők egy részét szakmai minőségi mutatókhoz, valamint a betegek által jelzett eredményekhez és elégedettséghez kötnék.
Ez azért jelenthet változást, mert önmagában a műtétszám emelése még nem mutatja meg az ellátás eredményességét.
Fontos lehet például, hogy milyen gyorsan épül fel a beteg, milyen szövődmények jelentkeznek, mennyi idő szükséges a rehabilitációhoz, illetve miként értékeli maga a páciens az ellátást és annak eredményét.
Két egyetemen már készülnek a kapacitás bővítésére
A program megvalósításában az egyetemi klinikák is szerepet kaphatnak.
A bejelentés szerint a Semmelweis Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen már dolgoznak olyan további kapacitások kialakításán, amelyek segíthetik a várólisták csökkentését.
A programhoz külföldi szakemberek is csatlakozhatnak.
A tervek szerint olyan szakértők is részt vesznek a munkában, akik gyorsított rehabilitációs protokollok alkalmazásában rendelkeznek tapasztalattal.
Az ilyen protokollok célja általában az, hogy megfelelő betegkiválasztás és szakmai kontroll mellett a páciens a műtét után hamarabb mobilizálható legyen, és gyorsabban térhessen vissza a mindennapi élethez.
A mostani bejelentés ugyanakkor nem részletezi, hogy pontosan mely beavatkozásoknál és mely intézményekben vezetik be elsőként ezeket a módszereket.
Megkezdik a várólisták „tisztítását” is
A várólisták csökkentése nem kizárólag új műtétek elvégzését jelentheti.
A program részeként megkezdik a listák felülvizsgálatát, vagyis azt is ellenőrzik, hogy a nyilvántartott betegek továbbra is várnak-e az adott beavatkozásra.
Ez azért szükséges, mert hosszabb várakozási idő esetén előfordulhat, hogy egy beteg időközben más intézményben kapott ellátást, megváltozott az egészségi állapota, vagy valamilyen okból már nincs szüksége az eredetileg tervezett beavatkozásra.
A lista pontosítása azonban önmagában nem jelent ténylegesen elvégzett műtétet.
Ezért a várólista hosszának későbbi változásánál érdemes különbséget tenni a nyilvántartás adminisztratív rendezése és a valóban elvégzett többletműtétek között.
Változik a 35 feletti BMI-vel rendelkező betegek kezelése
Az ortopédiai várólisták egyik korábban vitatott szabályát is felülvizsgálják.
A bejelentés szerint megszűnne az a megközelítés, amely a 35 feletti testtömegindexhez automatikus ideiglenes korlátozást kapcsolt.
Ehelyett egyéni kockázatértékelést alkalmaznának, és a kezelőcsapat dönthetné el, hogy egy adott betegnél biztonságosan elvégezhető-e a beavatkozás.
A BMI, vagyis a testtömegindex a testsúly és a testmagasság alapján számított mutató.
A magasabb BMI egyes műtéteknél növelhet bizonyos kockázatokat, de önmagában nem ad teljes képet egy beteg általános egészségi állapotáról.
Az új megközelítés ezért a közlés szerint nem egyetlen szám alapján hozná meg a döntést.
A beteg életkorát, társbetegségeit, általános állapotát és az adott beavatkozás kockázatait együtt értékelheti a kezelőcsapat.
Miért ilyen összetett probléma a várólista?
A hosszú várólisták mögött sokszor nem egyetlen ok áll.
Egy korábbi szakmai összefoglaló több olyan tényezőt is felsorolt, amely miatt egy tervezett műtét elhalasztható vagy későbbre kerülhet.
Ilyen lehet a szakemberhiány, az eszközhiány, valamely műtéti berendezés meghibásodása, a steril műszerek hiánya vagy akár az intenzív és posztoperatív ágykapacitás szűkössége.
A sürgősségi betegek érkezése szintén felboríthat egy előre elkészített műtéti programot.
Ha egy intézménybe olyan beteg érkezik, akinek azonnali beavatkozásra van szüksége, természetesen ő kerül előre, miközben egy tervezett műtétet későbbre helyezhetnek.
A beteg egészségi állapotának hirtelen változása szintén okozhat halasztást.
Ez mutatja, miért nem lehet a várólisták kérdését kizárólag azzal megoldani, hogy egyszerűen „több műtétet” rendelnek el.
A kormány korábban már jelezte, hogy ősszel indulhat a program
A várólista-csökkentési program nem most jelent meg először a kormány egészségügyi tervei között.
Hegedűs Zsolt augusztus végén már arról számolt be, hogy elkészült a szakmai program, és a szükséges döntések után ősszel elkezdődhet annak végrehajtása.
A mostani szeptember 27-i bejelentés ehhez képest már konkrét működési elemeket is megnevezett.
A program elindítását Magyar Péter miniszterelnök korábban egy szolnoki rendezvényen is előrevetítette – számolt be róla a 24.hu.
Magyar Péter 2026 májusa óta Magyarország miniszterelnöke, Hegedűs Zsoltot pedig 2026. május 13-i hatállyal nevezték ki egészségügyi miniszterré.
Mit érezhet ebből egy műtétre váró beteg?
A betegek számára a legfontosabb kérdés természetesen az, hogy a program eredményeként ténylegesen hamarabb kerülhetnek-e sorra.
A bejelentett intézkedések célja ez, a tényleges hatás azonban csak a végrehajtás után lesz mérhető.
Egyelőre nem ismert olyan országos határidő, amely minden várólistán szereplő beteg számára meghatározná, mennyivel rövidül a várakozási idő.
Az sem következik a bejelentésből, hogy minden kórházban és minden műtéttípusnál azonnal hétvégi műtéteket kezdenek végezni.
A program kifejezetten intézményenkénti problématérképre épít, ezért várhatóan eltérhet, hogy egy adott kórházban milyen intézkedést vezetnek be.
A betegek számára így továbbra is a saját kezelőorvosuk, az adott intézmény és a hivatalos várólista-információ jelenti a biztos tájékozódási pontot.
A következő hónapok mutathatják meg, mennyit változnak a várólisták
A mostani intézkedés több ponton eltér attól, mintha egyszerűen központilag magasabb műtétszámot írnának elő.
A pluszműtéteket anyagi ösztönzőkkel kapcsolnák össze, az egyes kórházak problémáit külön vizsgálnák, és az ellátás minőségét, valamint a betegek visszajelzéseit is figyelembe vennék.
Az, hogy mindez mekkora változást hoz a gyakorlatban, az elvégzett pluszműtétek számából, a tényleges várakozási idők alakulásából és az intézményi eredményekből lesz majd megítélhető.
A betegek szempontjából végső soron nem az lesz a döntő, hogy hány új intézkedést jelentenek be, hanem az, hogy valóban rövidebb idő telik-e el az orvosi döntéstől a szükséges műtétig.
