Jelentősen megváltozhat a Nemzeti Dohányboltok éjszakai működése Magyarországon: a kormány olyan szabályozási lehetőséget vizsgál, amely nagyobb hatalmat adna a helyi önkormányzatoknak a trafikok nyitvatartásának korlátozására, de egyelőre sem országos kötelező záróra, sem egységes új időpont nem lépett hatályba – írja a Pénzcentrum.
A kérdés elsősorban Budapest sűrűn lakott belső kerületeiben került ismét napirendre. Több kerületi önkormányzat szerint az éjszaka nyitva tartó dohányboltok környezetében rendszeresen olyan problémák alakulnak ki, amelyek túlmutatnak magán a dohánytermék-értékesítésen. Az önkormányzatok beszámolói az utcai alkoholfogyasztást, a hangoskodást, a csoportosulásokat, a szemetelést, az agresszív viselkedést és a közterületi vizelést említik visszatérő gondként. Álláspontjuk szerint ezek egyes környékeken a lakók biztonságérzetét és éjszakai nyugalmát is rontják.
A vita azonban korántsem arról szól egyszerűen, hogy „bezárják-e éjszakára az összes trafikot”. A jelenlegi információk alapján a kormány még vizsgálja a lehetséges szabályozást, a kezdeményező önkormányzatok pedig a sajtóértesülések szerint elsősorban azt szeretnék elérni, hogy helyi problémák esetén tényleges hatósági eszközük legyen. A HVG a 24.hu információira hivatkozva arról írt, hogy a kerületek egyik elsődleges célja az lehet: ne lehessen a problémás dohányboltokban korlátlanul alkoholt vásárolni az éjszakai órákban.
Ez lényeges különbség. Az egyik megoldás azt jelentené, hogy egy trafiknak éjszaka teljesen be kell zárnia. A másik azt, hogy nyitva maradhatna, dohányterméket továbbra is értékesíthetne, viszont például alkoholt éjszaka nem adhatna el.
Hogy végül melyik modell kerül a jogszabályba, egyelőre nem eldöntött.
Öt budapesti kerület indította el a kezdeményezést
A történet nem szeptemberben kezdődött.
Budapest több belső kerületének polgármesterei már július közepén közös javaslatcsomaggal fordultak a kormányhoz a főváros közbiztonsági problémái miatt. A kezdeményezéshez Baranyi Krisztina ferencvárosi, Niedermüller Péter erzsébetvárosi, Pikó András józsefvárosi, Soproni Tamás terézvárosi és Tóth József XIII. kerületi polgármester kapcsolódott.
Augusztus végén a polgármesterek arról számoltak be, hogy a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetés után több kezdeményezésük kormányzati támogatást kapott. Ezek között szerepelt a fővárosi rendőri jelenlét erősítése, a rendvédelmi dolgozóknak szánt Budapest-pótlék lehetősége, a közterületi kamerákkal dokumentálható szabálytalanságok hatékonyabb szankcionálása, valamint a dohányboltok szabályozásában kért nagyobb önkormányzati jogkör.
A dohányboltok ügyében a közlemény szerint a belügyminiszter támogatta, hogy az önkormányzatok „valódi hatósági jogköröket” kapjanak. A polgármesterek azt szeretnék, hogy szükség esetén korlátozhassák a trafikok éjszakai működését, súlyos jogsértésnél pedig akár a működés felfüggesztésére is lehetőség legyen. Az ehhez szükséges kormány-előterjesztés előkészítése a közlemény szerint már augusztus végén elkezdődött.
Ma már sok más üzlet nyitvatartásába beleszólhat az önkormányzat
A szabályozási vita megértéséhez fontos megnézni, mi történik jelenleg egy átlagos kereskedelmi üzletnél.
A kereskedelemről szóló törvény alapján az üzlet nyitvatartási idejét főszabály szerint maga a kereskedő határozza meg, ugyanakkor a települési – Budapesten a kerületi – önkormányzat rendeletben szabályozhatja az üzletek 22 óra és reggel 6 óra közötti nyitvatartási rendjét, a helyi sajátosságokat figyelembe véve.
A törvény emellett lehetővé teszi, hogy veszélyes mértékű zaj esetén a kereskedelmi hatóság korlátozza egy üzlet éjszakai működését, akár kötelező zárvatartási időszakot is előírva.
A Nemzeti Dohányboltok helyzete azonban különleges.
Működésüket nemcsak az általános kereskedelmi szabályok, hanem a dohány-kiskereskedelemre vonatkozó külön országos előírások és koncessziós rendszer is meghatározza. A 24.hu összefoglalása szerint emiatt a kerületek jelenleg nem rendelkeznek olyan egyszerű és egyértelmű hatáskörrel, amellyel egy trafikot pusztán helyi döntéssel ugyanúgy éjszakai zárásra kötelezhetnének, mint más üzleteket.
Éppen ezen változtatna a most előkészítés alatt álló szabály.
Miért pont a dohányboltok kerültek célkeresztbe?
Első hallásra furcsának tűnhet, hogy egy közbiztonsági problémát éppen a trafikok nyitvatartásával próbálnának kezelni.
A helyzet hátterében az áll, hogy a Nemzeti Dohányboltok jelentős részében nemcsak dohánytermékek vásárolhatók.
Sok helyen italokat és alkoholt is árusítanak, miközben a környék hagyományos élelmiszerboltjai vagy italüzletei éjszakára már bezárnak.
A kerületek álláspontja szerint ez egyes helyeken olyan éjszakai vásárlási pontot hozott létre, amely körül hosszabb ideig csoportok maradnak, és az üzlet környezetében megjelenhet az utcai alkoholfogyasztás.
A 24.hu és a HVG szerint az önkormányzatok ezért elsősorban nem feltétlenül a cigarettavásárlást szeretnék megakadályozni, hanem az éjszakai alkoholeladást korlátoznák.
A 24.hu címében ezt „dohánybolti kocsmaturizmusként” írta le, de ez a lap saját megfogalmazása. A tényleges önkormányzati indoklás a közterületi renddel, zajjal, szemeteléssel és az éjszakai alkoholfogyasztással kapcsolatos problémákra koncentrál.
Legalább két tucat trafikot érinthetne csak a vizsgált budapesti körben
Egyelőre azt sem lehet pontosan megmondani, hány üzletre vonatkozna majd egy esetleges korlátozás.
A HVG által ismertetett információk szerint az érintett kerületek nem tudtak pontos számot megadni, de legalább két tucat olyan trafikról lehet szó, ahol az éjszakai működés kérdése felmerülhet.
Ez sem jelenti azt, hogy mindegyiket automatikusan bezárnák.
Az egyik legfontosabb, még nyitott kérdés éppen az, hogy az önkormányzat általános helyi zárórát írhatna-e elő minden dohányboltnak, vagy csak konkrétan problémás üzletekkel szemben kapna hatósági lehetőséget.
Az is elképzelhető, hogy a végleges rendszer nem egységes zárórára, hanem az alkoholeladás időbeli korlátozására épül.
A kormány megerősítette: valóban vizsgálják az önkormányzati jogkör növelését
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a sajtó megkeresésére megerősítette, hogy a dohány-kiskereskedelmi szabályozás felülvizsgálata folyamatban van.
A tárca úgy fogalmazott, a kormány arra törekszik, hogy a helyi közösségek nagyobb beleszólást kapjanak az életkörülményeiket érintő ügyekbe, és ennek egyik lehetséges eszköze az önkormányzati jogosítványok megerősítése. Azt azonban nem közölték, mikor születhet végleges döntés.
Ezért jelenleg félrevezető lenne azt írni, hogy „éjszakára bezárják a dohányboltokat”.
A pontos állítás az, hogy a kormány egy olyan jogszabályi megoldást vizsgál, amely lehetővé teheti az önkormányzatok számára az éjszakai működés korlátozását.
Nincs még országosan meghatározott új záróra.
Nincs olyan hatályos szabály sem, amely alapján minden trafiknak például 22 vagy 24 órakor kötelező lenne lehúznia a rolót.
A trafikosok megértik a lakók problémáját, de tartanak az új rendszertől
A Magyar Dohány Kiskereskedők Szövetsége nem vitatja, hogy egyes budapesti kerületekben valódi problémák lehetnek az éjszaka működő üzletek környezetében.
Lengyel Antal, a szövetség elnöke ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az önkormányzati szabályozás széttörheti az eddig országosan egységes működési rendszert.
Az érdekképviselet egyik legfontosabb érve az, hogy a dohányboltok koncessziós rendszerben működnek.
Ha a koncessziós feltételek országosan egységesek, miközben minden önkormányzat eltérő nyitvatartási szabályokat határozhat meg, egy kereskedőnek egyszerre többféle követelménynek kellhet megfelelnie.
Lengyel Antal szerint ez olyan helyzetet teremthet, amelyben egy vállalkozó számára nem egyértelmű, melyik szabály elsődleges: a koncessziós szerződés vagy a helyi önkormányzati előírás.
Az érdekképviselet ezt a kiszámíthatóság szempontjából kockázatosnak tartja.
A szövetség a feketepiac erősödésétől is tart
A trafikos érdekképviselet másik érve, hogy ha éjszaka egy adott térségben nagyon kevés legális értékesítési pont marad nyitva, egyes vásárlók illegális csatornák felé fordulhatnak.
Lengyel Antal szerint fennállhat annak veszélye, hogy az éjszaka legálisan nem elérhető termékeket egyesek feketepiaci forrásból próbálják beszerezni.
Ez az érdekképviselet által megfogalmazott kockázat, nem bizonyított következménye a tervezett szabályozásnak.
Azt, hogy egy helyi záróra ténylegesen növelné-e az illegális dohánykereskedelmet, csak a végleges szabályozás, annak földrajzi kiterjedése és későbbi hatása alapján lehetne megítélni.
Ha például a szabály csak az éjszakai alkoholeladást korlátozná, miközben a dohánytermékek értékesítése folytatódhatna, a trafikos szövetség ezen aggályának súlya is más lehetne.
Az önkormányzatok szerint viszont most kevés az eszközük
A vita másik oldalán azok az önkormányzatok állnak, amelyekhez a lakossági panaszok beérkeznek.
Ha egy üzlet környékén éjszakánként rendszeresen hangoskodnak, szemetelnek vagy közterületen fogyasztanak alkoholt, akkor a helyi közterület-felügyeletnek és rendészetnek kell kezelnie a következményeket.
A kerületek érvelése szerint azonban jelenleg nincs elegendő hatósági eszközük ahhoz, hogy a probléma forrását – az adott kereskedelmi működést – közvetlenebbül szabályozzák.
A polgármesterek augusztusi közös közleményükben ezért kifejezetten olyan jogosítványt kértek, amely lehetővé tenné az éjszakai nyitvatartás korlátozását, súlyos jogsértés esetén pedig akár a működés felfüggesztését.
Ez jóval több lenne egyszerű köztisztasági intézkedésnél.
Nem feltétlenül egész Budapestre ugyanaz a szabály jönne
A tervezett modell egyik lényege éppen a helyi döntési lehetőség.
Ha az önkormányzatok kapják meg a szabályozási jogot, elképzelhető, hogy Budapest egyik kerületében szigorúbb, egy másikban jóval enyhébb előírások érvényesülnek.
Egy sűrűn lakott belvárosi utcában más problémák jelentkezhetnek, mint egy külvárosi bevásárlóterület vagy olyan trafik esetében, amelynek közelében nincs lakóépület.
Az általános kereskedelmi szabályoknál ma is létezik hasonló logika: a kereskedelmi törvény kifejezetten a helyi sajátosságok figyelembevételével ad lehetőséget az önkormányzatoknak a 22 és 6 óra közötti nyitvatartás helyi szabályozására.
A trafikosok éppen ezt a sokféleséget tartják potenciális problémának, míg a kerületek szerint éppen erre lenne szükség ahhoz, hogy valóban helyi problémákra helyi válaszokat lehessen adni.
Nem most találkozik először Budapest az éjszakai nyitvatartás problémájával
Több fővárosi kerületben már jelenleg is léteznek az éjszakai kereskedelmet és vendéglátást szabályozó önkormányzati rendeletek.
Újbuda szabályozása például bizonyos, alkoholt árusító kereskedelmi és vendéglátó üzletekre külön éjszakai előírásokat alkalmaz, miközben külön kivételeket is meghatároz.
A dohányboltok országos, speciális státusza miatt azonban ezekre az üzletekre nem lehet minden esetben egyszerűen ráhúzni ugyanazt a helyi szabályt.
A mostani jogalkotási munka éppen ezt az eltérést próbálhatja rendezni.
Egy másik jelentős változás is jön novemberben
A trafikok számára nem ez az egyetlen változás, amely 2026 őszén napirenden van.
Az Országgyűlés szeptember 15-én megszavazta a dohánytermékek jövedéki adójának emelését. A módosítás november 1-jén lép hatályba.
A cigaretta jövedéki adója 9 százalékkal, a hevített dohánytermékeké 25 százalékkal, a finomra vágott fogyasztási dohányé 26 százalékkal nő. A Pénzcentrum által ismertetett kormányzati várakozás szerint a hagyományos cigaretta fogyasztói ára körülbelül 5 százalékkal, a hevített termékeké hozzávetőleg 10 százalékkal emelkedhet, attól függően, hogy a gyártók az adónövekedés mekkora részét építik be az árba.
A tényleges bolti drágulás tehát nem feltétlenül lesz pontosan akkora, mint az adómérték emelése.
Ez a változás a nyitvatartási ügytől jogilag független, de a trafikok működési környezetét egy időben több irányból is módosíthatja.
Mit jelenthet ez annak, aki éjszaka vásárol?
Jelenleg még semmit nem kell másképpen csinálni pusztán a szeptember 21-i hírek miatt.
Ha egy adott dohánybolt ma engedélyesen éjszaka is nyitva tarthat, azt a mostani kormányzati előkészítés önmagában nem változtatja meg.
Csak egy később elfogadott jogszabály, majd – amennyiben valóban helyi hatáskört hoznak létre – az adott önkormányzat rendelete teremthet új kötelezettséget.
Ezért az sem biztos, hogy minden magyar településen változik majd a trafikok éjszakai működése.
A vita jelenleg elsősorban Budapest belső kerületeiből indult, ahol a sűrű beépítés és az éjszakai élet miatt más jellegű problémák vannak, mint sok vidéki településen.
Előfordulhat, hogy csak az alkohol kerül korlátozás alá
Ez az egyik legfontosabb részlet, amely a rövidebb hírekből könnyen kimarad.
A HVG szeptember 21-i összefoglalója szerint a kezdeményező önkormányzatok alapvetően nem feltétlenül azt szeretnék, hogy minden problémás trafik teljesen zárjon be éjszakára, hanem azt, hogy ezekben az órákban ne lehessen alkoholt értékesíteni.
Ez sokkal célzottabb intézkedés lenne.
A trafik továbbra is kiszolgálhatná a dohányterméket vásárló nagykorúakat, viszont megszűnne az a helyzet, hogy a környéken bezárt más üzletek után a dohánybolt marad az egyik könnyen elérhető éjszakai alkoholforrás.
Hogy végül valóban ez kerül-e a törvénybe, azt még nem lehet kijelenteni.
Súlyos jogsértésnél akár működésfelfüggesztés is felmerült
A kerületi polgármesterek eredeti augusztusi javaslata nem állt meg a nyitvatartás szabályozásánál.
Azt is kérték, hogy súlyos jogsértés esetén legyen lehetőségük a trafik működésének felfüggesztésére.
Ez már lényegesen erősebb hatósági eszköz lenne.
Itt különösen fontos lesz a jogszabály pontos megfogalmazása: mit tekintenek súlyos jogsértésnek, milyen bizonyítás szükséges hozzá, mennyi időre rendelhető el felfüggesztés, és milyen jogorvoslata lehet az üzlet üzemeltetőjének.
Ezekről jelenleg nincs végleges, kihirdetett szabály.
A lakók és a kereskedők érdekei között kell majd határt húzni
Az ügyben két legitim érdek találkozik.
Az egyik oldalon azok a lakók állnak, akik szeretnének éjszaka pihenni, és azt várják a helyi önkormányzattól, hogy lépjen fel a rendszeres zaj, szemetelés vagy közterületi rendetlenség ellen.
A másik oldalon vállalkozások működnek olyan koncessziós és országos szabályok alapján, amelyekre üzleti modelljüket és nyitvatartásukat építették.
A végleges szabályozás egyik legnagyobb feladata ezért az lesz, hogy ne automatikus kollektív büntetésként működjön minden trafik ellen, ugyanakkor adjon érdemi eszközt ott, ahol ténylegesen visszatérő probléma van.
A kormány jelenlegi közlése alapján éppen ezt a kérdést vizsgálják a szabályozás felülvizsgálatakor.
Vidéken is alkalmazhatnák?
Ha országos törvény általánosan felhatalmazná a települési önkormányzatokat, elvileg nem kizárólag budapesti szabály lehetne.
A vita ugyan a fővárosi belső kerületekből indult, de egy általános törvényi felhatalmazás más településeknek is lehetőséget teremthetne helyi rendelet alkotására.
Hogy pontosan mekkora területi körre terjed majd ki a jog, még nem ismert.
Lehetséges olyan megoldás is, amely kizárólag bizonyos településtípusokra vagy konkrét feltételek teljesülése esetén enged beavatkozást.
A végleges választ az előterjesztés szövege adhatja meg.
Mikor léphet életbe az új szabály?
Erre jelenleg nincs hivatalos dátum.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium megerősítette, hogy vizsgálják az önkormányzatok jogosítványainak bővítését a dohánykereskedelmi szabályozás felülvizsgálata során, ugyanakkor a tárca nem közölte, mikorra várható döntés.
Ezért bármilyen konkrét dátum – például hogy „október 1-jétől bezárnak a trafikok” – jelenleg megalapozatlan lenne.
Az új szabályhoz először kormányzati döntés és megfelelő jogszabály szükséges, utána pedig – ha a rendszer valóban helyi szabályozásra épül – az egyes önkormányzatoknak saját rendeletet is alkotniuk kellhet.
Jelenleg tehát nincs országos trafikzárás
A szeptember 21-i helyzet alapján ezt érdemes a legerősebben hangsúlyozni.
A kormány nem jelentette be, hogy Magyarország minden Nemzeti Dohányboltjának kötelezően be kell zárnia éjszakára.
Ami valóban történik: folyamatban van a dohány-kiskereskedelem szabályainak felülvizsgálata, és ennek során a kabinet vizsgálja, hogy az önkormányzatok több hatósági jogkört kaphassanak.
A belvárosi kerületek ennél konkrétabb intézkedéseket szeretnének.
A trafikok érdekképviselete viszont azt kéri, hogy az országosan egységes kereskedelmi rendszer ne váljon túlzottan széttagolttá.
A végleges szabály e két szempont között próbálhat egyensúlyt teremteni.
Mi változhat a következő hónapokban?
Ha a kormány végül támogatja a felhatalmazást, a legfontosabb változás az lehet, hogy egy helyi önkormányzat többé nem pusztán a trafik környezetében keletkező problémák következményeit próbálhatja kezelni rendészeti eszközökkel.
Bizonyos feltételek mellett magára a működésre is hatással lehet.
Ez jelenthet éjszakai zárórát.
Jelenthet éjszakai alkoholértékesítési tilalmat.
Jelenthet egy problémás üzlet nyitvatartásának egyedi korlátozását.
Súlyos jogsértésnél pedig az eredeti önkormányzati javaslat szerint még a működés időleges felfüggesztése is szóba kerülhet.
Hogy ezek közül melyik kerül ténylegesen a jogszabályba, azt jelenleg még nem lehet biztosan megmondani.
Egy biztos: a trafikok működése ismét jelentős változás előtt állhat
A Nemzeti Dohányboltok rendszere eleve szigorúan szabályozott, országos koncessziós modellben működik.
Ehhez képest komoly változás lenne, ha a helyi önkormányzatok érdemi döntési lehetőséget kapnának abban, hogy egy adott üzlet mikor tarthat nyitva, mikor értékesíthet alkoholt, vagy milyen jogsértés esetén függeszthető fel a működése.
A részletszabályok azonban még hiányoznak.
Ezért jelenleg annak érdemes fenntartással kezelnie a hírt, aki azt olvassa valahol, hogy már eldőlt a trafikok országos éjszakai bezárása.
Nem dőlt el.
A kormány vizsgálja a lehetőséget, az előterjesztés előkészítése zajlik, a kezdeményező budapesti kerületek pedig nagyobb helyi hatósági jogkört szeretnének. A trafikos szakmai szervezet mindeközben arra figyelmeztet, hogy egy rosszul kialakított rendszer megbontaná az országosan egységes működést.
A következő valóban fontos fejlemény ezért nem egy újabb politikusi nyilatkozat lesz, hanem maga a konkrét törvény- vagy rendelettervezet. Abból lehet majd pontosan megtudni, hogy ki rendelhet el korlátozást, milyen esetben, mely órákra, milyen üzleteknél és milyen jogorvoslati lehetőséggel.
