Fontos változás lép életbe 2026. szeptember 1-jén: ettől a naptól a kézzel kitöltött papírnyugtákról és a számítógéppel előállított nyugtákról is adatot kell szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak. Az új szabály elsősorban azokat a kisvállalkozókat érinti érzékenyen, akik eddig hagyományos nyugtatömböt használtak, és nem működtettek olyan pénztárgépet, amely automatikusan továbbította az adatokat a NAV felé – írja a Femina.
A változás ráadásul már csak néhány nap múlva élesedik. A nyugta kibocsátását követő három naptári napon belül kell beküldeni az adatokat, vagyis a hétvége is beleszámít a határidőbe. A NAV ugyanakkor négy hónapos átállási időszakot biztosít: szeptember 1. és december 31. között az új kötelezettség elmulasztása miatt még nem bírságolnak, hanem elsősorban segítséget adnak a vállalkozásoknak az átálláshoz.
A hivatal most újabb oktatóvideót is közzétett, amely azt mutatja be lépésről lépésre, hogyan tudják a papírnyugtát használó vállalkozók kézzel rögzíteni az adatokat a Pénztárgép Portálon. A NAV szerint ugyanakkor ennél egyszerűbb megoldás is létezik: aki az ingyenes NAV ePénztárgép alkalmazást használja, annak az adatszolgáltatás automatikusan megtörténik.
Szeptember 1-jétől a hagyományos nyugtatömb sem marad „offline”
A változás lényege, hogy a korábban teljesen papíralapon működő nyugtaadás bekerül a NAV digitális adatszolgáltatási rendszerébe. Ettől még nem szűnik meg a kézzel kitöltött nyugtatömb, és senkit sem köteleznek pusztán emiatt arra, hogy elektronikus pénztárgépre váltson.
Aki szeretné, szeptember után is használhat klasszikus papírnyugtát. A különbség az lesz, hogy az így kiállított nyugták forgalmi adatait utólag elektronikusan el kell juttatnia a NAV-hoz.
Ugyanez vonatkozik a számítógéppel előállított nyugtákra is, függetlenül attól, hogy azokat végül papíron adják át a vásárlónak vagy elektronikus formában készítik el.
Ez különösen fontos lehet például olyan egyéni vállalkozóknak, piaci árusoknak, kisebb szolgáltatóknak, szerelőknek vagy szépségipari vállalkozóknak, akiknek a működésében eddig a kézi nyugtatömb volt a legegyszerűbb megoldás. A NAV maga is ezeket a vállalkozói csoportokat emelte ki a most megjelent oktatóanyag kapcsán.
Három naptári nap lesz a határidő – a hétvége is számít
Az egyik legfontosabb szabály, amit érdemes megjegyezni, hogy nem három munkanapról, hanem három naptári napról van szó.
A NAV saját példája szerint ha valaki pénteken állít ki nyugtát, akkor az arról szóló adatszolgáltatást legkésőbb hétfő éjfélig kell beküldenie. Szombat és vasárnap tehát beleszámít a határidőbe.
Nem kell ugyanakkor minden egyes vásárlás után azonnal belépni a NAV rendszerébe. A vállalkozó a napi nyugtákat összesítheti, majd a határidőn belül egyben továbbíthatja az adatokat.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például egy piaci árusnak, aki egy nap alatt ötven papírnyugtát állít ki, nem ötven külön adatszolgáltatást kell beküldenie. Az azonos naptári napon kibocsátott nyugtákat napi szinten kell összesíteni.
Nem nyugtánként, hanem napi összesítésben kérik az adatokat
A NAV tájékoztatása szerint az adatszolgáltatást napi szinten összesítve, az alkalmazott áfamértékek szerinti bontásban kell teljesíteni.
Ez azt jelenti, hogy külön kell összesíteni a 0, az 5, a 18 és a 27 százalékos áfakulcs alá tartozó értékesítéseket, valamint az alanyi adómentes és az egyéb kategóriába tartozó összegeket.
Egy alanyi adómentes egyéni vállalkozónak ez természetesen egyszerűbb lehet, hiszen nála jellemzően az alanyi mentes kategóriában kell rögzíteni az aznapi bevételt.
A NAV tehát nem azt várja el, hogy minden egyes nyugtát tételesen újra begépeljenek. A hangsúly a napi forgalom összesítésén van.
Ezeket az adatokat kell majd megadni
A hivatal részletes tájékoztatója szerint az adatszolgáltatás többek között a nyugtát kibocsátó vállalkozás adatait, a nyugták keltét, a napi összesített bruttó ellenértéket, a darabszámot és a kezdő nyugtasorszámot tartalmazza. Ha a nyugtát nem forintban állították ki, akkor a pénznemet és az alkalmazott árfolyamot is fel kell tüntetni.
Ha valaki egyszerre több nyugtatömböt használ, azokat nem lehet egyetlen nagy összegként összevonni. Sorszámtartományonként, vagyis nyugtatömbönként külön kell összesíteni az adott napi forgalmat.
Ez például akkor lehet fontos, ha egy vállalkozásnak több munkatársa vagy több értékesítési pontja használ külön nyugtatömböt.
Több nyugtatömb esetén több adatszolgáltatás is kellhet
Tegyük fel, hogy egy vállalkozás ugyanazon a napon három külön nyugtatömbből állít ki bizonylatokat. Ebben az esetben a NAV tájékoztatása szerint a három sorszámtartomány adatait külön-külön kell összesíteni.
Ugyanarra a napra tehát több adatszolgáltatás is beküldhető, ha erre szükség van.
A kezdő nyugtasorszám különösen fontos adat, mert ez alapján azonosítható, hogy az adott összesítés melyik nyugtatömbhöz tartozik.
A rontott vagy sztornózott nyugtákról sem szabad megfeledkezni
Az új szabály nemcsak a normál értékesítési nyugtákat érinti. A módosító és érvénytelenítő nyugták adatait is szerepeltetni kell az adatszolgáltatásban.
A NAV példája szerint ha valaki ugyanazon a napon kiállít egy értékesítési nyugtát, majd azt később érvényteleníti, mindkét bizonylatot figyelembe kell venni az adatszolgáltatásban.
Az érvénytelenítő és módosító tételeket az összeg előjelének és az alkalmazott áfamértéknek megfelelően kell kezelni.
Ha hibázott a vállalkozó, később javíthatja
Nem kell attól tartani, hogy egyetlen rosszul beírt adat végleg bent marad a rendszerben. A NAV szerint a már beküldött adatszolgáltatás később javítható, és a javítások számát sem korlátozzák.
Ha például valaki rossz áfamértéket ad meg, kihagy egy nyugtát vagy rosszul számolja össze a napi összeget, később felülírhatja az eredeti adatszolgáltatást a helyes adatokkal.
Egy kivétel van: a kezdő nyugtasorszámot nem lehet egyszerűen átírni. Ha ezt hibásan rögzítették, az eredeti adatszolgáltatást érvényteleníteni kell, majd új, helyes adatokat tartalmazó adatszolgáltatást kell beadni.
Így lehet kézzel beküldeni a papírnyugták adatait
A papírnyugtát használók számára a NAV a KOBAK-, illetve Pénztárgép Portálon biztosít kézi adatrögzítési lehetőséget.
A „Nyugtaadatok rögzítése” menüpont szeptember 1-jén válik elérhetővé, vagyis jelenleg még nem minden vállalkozó látja a felületet.
Az augusztus 26-án közzétett új NAV-videó éppen ezt a folyamatot mutatja be: a bejelentkezéstől kezdve végigvezeti a vállalkozót azon, melyik menüpontra kell kattintani, milyen adatot hová kell beírni, majd hogyan lehet véglegesíteni és beküldeni az összesítést.
A NAV már július végén részletes, képernyőképekkel ellátott írásos segédletet is közzétett a KOBAK-portál használatához.
Nagyobb forgalomnál nem feltétlenül a kézi rögzítés lesz a legjobb
A kézi adatrögzítés elsősorban azoknak lehet kényelmes, akik naponta kevés papírnyugtát állítanak ki.
Egy olyan vállalkozásnál azonban, ahol naponta sok nyugta keletkezik, a manuális összesítés és rögzítés hosszú távon jelentős pluszadminisztrációt okozhat.
Erre a NAV gépi megoldást is biztosít. A nyugtaadat-szolgáltatás M2M interfészen keresztül automatikusan is teljesíthető, amelyhez a hivatal a fejlesztők számára már közzétette a technikai dokumentációt.
Ez elsősorban olyan vállalkozások számára lehet érdekes, amelyek saját számlázó-, értékesítési vagy ügyviteli programot használnak, és a szoftver fejlesztője képes összekötni azt a NAV rendszerével.
A NAV szerint ennél is egyszerűbb az ingyenes ePénztárgép
A NAV most is azt hangsúlyozza, hogy az egyik legegyszerűbb lehetőség az ingyenes NAV ePénztárgép alkalmazás használata.
Az applikáció okostelefonra telepíthető, és a hivatal megfogalmazása szerint gyakorlatilag zsebben hordható pénztárgépként működik. A vállalkozó az alkalmazásban elkészíti a nyugtát, az adat pedig automatikusan eljut a NAV-hoz. Ilyenkor nincs szükség arra, hogy három napon belül külön kézzel rögzítsék ugyanazokat az adatokat.
Az ePénztárgép alkalmazás már 2025 júliusa óta használható, és Androidra, illetve iPhone-ra is elérhető. Az alkalmazás használatához először üzembe helyezési folyamaton kell végigmenni, amely a KOBAK-portálon indul, majd egy QR-kód beolvasásával kapcsolható össze az adott mobilkészülékkel.
Nem kötelező mindenkinek e-pénztárgépre váltani
Ez egy gyakori félreértés lehet a szeptemberi változás kapcsán. Az e-pénztárgép használata önmagában nem válik általánosan kötelezővé szeptember 1-jétől.
A NAV hivatalos tájékoztatója szerint senkinek sem kötelező kizárólag az új nyugtaadat-szolgáltatás miatt e-pénztárgépet választania. A vállalkozó továbbra is dönthet úgy, hogy papírnyugtát használ, csak ebben az esetben a szükséges adatokat külön kell elektronikusan továbbítania.
A hagyományos nyugtatömb tehát nem tűnik el szeptemberben.
Az online pénztárgépet használóknál más a helyzet
A rendszer célja éppen az, hogy azoknak a nyugtáknak az adatai is eljussanak a NAV-hoz, amelyek eddig nem érkeztek be automatikusan.
Az online pénztárgépek és az e-pénztárgépek adatai már eleve automatikusan bekerülnek a NAV rendszerébe. A hivatal szerint az új kötelezettség azért szükséges, hogy a kézi és számítógéppel előállított nyugták adatai se maradjanak ki.
Ezért annak, aki a napi normál forgalmában már olyan pénztárgépet használ, amely automatikusan továbbítja a nyugtaadatokat, nem kell ugyanazt az adatot még egyszer kézzel elküldenie.
Van egy speciális kivétel a pénztárgép meghibásodásánál
A NAV külön kitér arra az esetre is, amikor egy online pénztárgépet használó vállalkozás valamilyen rendkívüli ok, például pénztárgéphiba miatt átmenetileg kézi nyugtára kényszerül.
A hivatal jelenlegi tájékoztatása szerint az ilyen, jogszabályban meghatározott rendkívüli helyzetben kiállított kézi nyugtákra nem vonatkozik az általános új adatszolgáltatás ugyanúgy, mint egy eleve nyugtatömböt használó vállalkozás esetében.
Ez egy speciális szabály, ezért az online pénztárgépes vállalkozásoknak érdemes az adott helyzetben a NAV aktuális útmutatóját követniük.
Négy hónapig nem bírságolnak az új kötelezettség miatt
Az új szabály szeptember 1-jén ugyan hatályba lép, de a NAV 2026. december 31-ig szankciómentes átállási időszakot biztosít.
A hivatal közlése szerint ebben a négy hónapban a revizorok az új nyugtaadat-szolgáltatás elmulasztása miatt még nem bírságolnak. Ehelyett tájékoztatni és segíteni szeretnék a vállalkozásokat abban, hogy mindenki megtalálja a saját működéséhez megfelelő módszert.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy szeptember és december között nem kell teljesíteni a kötelezettséget. A szabály szeptember 1-jétől él, csupán a NAV ellenőrzési gyakorlata lesz támogató jellegű az év végéig.
Éppen ezért érdemes ezt az időszakot valódi próbaüzemként használni: aki papírnyugtázik, jobb, ha már szeptembertől rendszeresen begyakorolja a napi összesítést és a beküldést.
2027-től már nem érdemes türelmi idővel számolni
A NAV hivatalos közleménye kifejezetten 2026. szeptember 1. és december 31. közötti időszakot nevez meg szankciómentesként.
Ez alapján januártól már nem szabad arra építeni, hogy az elmulasztott adatszolgáltatást következmények nélkül hagyják.
A vállalkozásoknak ezért legkésőbb az év végére célszerű olyan rutint vagy technikai megoldást kialakítaniuk, amely biztosítja, hogy minden érintett napi adat határidőben eljusson a NAV-hoz.
Egy pénteki munkanap könnyen okozhat meglepetést
A három naptári napos szabály miatt az egyik tipikus hibaforrás a hétvége lehet.
Ha például egy vállalkozó pénteken egész nap dolgozik és papírnyugtákat ad, majd hétfőig nem foglalkozik adminisztrációval, akkor hétfő már a beküldési határidő utolsó napja.
A NAV hivatalos példája szerint a pénteki nyugták adatait hétfő éjfélig kell továbbítani.
Ugyanez ünnepnapok környékén is különösen fontos lehet, hiszen a szabály nem munkanapokhoz igazodik.
Alanyi adómentesként sem lehet figyelmen kívül hagyni az új szabályt
Az új kötelezettség szempontjából önmagában az sem mentesít, ha a vállalkozó alanyi adómentes.
A NAV kifejezetten külön kategóriaként kezeli az alanyi adómentes értékesítések összegét a napi nyugtaadatok között.
Vagyis egy olyan egyéni vállalkozó is érintett lehet, aki nem számít fel áfát, ha kézi vagy számítógéppel előállított nyugtákat bocsát ki.
Ez különösen sok kis szolgáltatót érinthet.
Nemcsak az egyéni vállalkozókra vonatkozik
A kötelezettség nem a vállalkozási forma alapján dől el. Nem kizárólag egyéni vállalkozóknak szól, hanem alapvetően a nyugta kibocsátásának módjához kapcsolódik.
Ezért érintett lehet társas vállalkozás is, ha olyan kézi vagy számítógéppel előállított nyugtát használ, amelynek adata nem jut el más módon automatikusan a NAV-hoz.
Éppen ezért a szeptemberi változást nem célszerű egyszerűen „egyéni vállalkozói új szabályként” kezelni.
Miért akarja látni a NAV a papírnyugtákat is?
A NAV indoklása szerint az online pénztárgépek és az e-pénztárgépek forgalmi adatai már most is automatikusan eljutnak az adóhatósághoz, miközben a hagyományos kézi és számítógépes nyugták jelentős része eddig kívül maradt ezen a rendszeren.
Az új szabállyal a NAV teljesebb képet kaphat a nyugtával bizonylatolt értékesítésekről, az adatokat pedig később olyan szolgáltatásokhoz is felhasználhatja, mint a könyveléstámogatás vagy az eÁFA-rendszer.
A változás tehát nem pusztán ellenőrzési célú digitalizáció: a hosszabb távú elképzelés szerint az adatokból automatizált könyvelési és adózási szolgáltatások is épülhetnek.
Mire érdemes most felkészülnie annak, aki nyugtatömböt használ?
A legfontosabb, hogy a vállalkozó először tisztázza: milyen típusú nyugtát állít ki, és az adat jelenleg automatikusan eljut-e a NAV-hoz.
Ha hagyományos nyugtatömböt használ, szeptembertől szüksége lesz a napi összegek pontos nyilvántartására, a nyugtasorszámok követésére és rendszeres elektronikus adatszolgáltatásra.
Érdemes előre eldönteni azt is, hogy kézi KOBAK-rögzítést választ, gépi kapcsolatot épít ki, vagy áttér a NAV ePénztárgép alkalmazására.
Különösen annak lehet előnyös az applikáció, aki egyedül dolgozik, okostelefon mindig van nála, és szeretné elkerülni, hogy néhány nappal később újra adminisztrálnia kelljen az aznapi forgalmát.
A papírnyugta maradhat, de több adminisztrációval jár
Az új rendszer egyik legegyszerűbb összefoglalása éppen ez lehet: szeptember 1-jétől nem tiltják be a papírnyugtát, de a papír már nem jelenti azt, hogy a tranzakció teljesen offline marad.
A vállalkozó továbbra is kézzel kitöltheti a nyugtát, átadhatja a vevőnek és megtarthatja a megszokott működését. Cserébe viszont legfeljebb három naptári napon belül elektronikusan is jelenteni kell a napi adatokat.
Minél több nyugtát állít ki valaki, annál inkább érdemes lehet elgondolkodni az automatikus megoldásokon.
A legfontosabb dátumok
2026. szeptember 1. – elindul az általános nyugtaadat-szolgáltatás, és megnyílik a Pénztárgép Portál kézi nyugtaadat-rögzítő funkciója.
A kibocsátást követő 3. naptári nap vége – eddig kell beküldeni az adott napi nyugtaadatokat.
2026. december 31. – eddig tart a NAV által meghirdetett szankciómentes átállási időszak.
A vállalkozóknak tehát nincs sok idejük felkészülni, de az év végéig rendelkezésre áll egy olyan időszak, amikor még következmények nélkül lehet megszokni az új rendszert.
A NAV most inkább segítene, mint büntetne
A hivatal az elmúlt hetekben több tájékoztatót, részletes útmutatót és oktatóvideót tett közzé. Először az ePénztárgép letöltését és üzembe helyezését mutatták be, most pedig már a papírnyugták kézi adatbeviteléhez is készült videó.
Ez is azt jelzi, hogy a NAV számol azzal: az új rendszer leginkább éppen azokat a kisebb vállalkozásokat érintheti, amelyek eddig kevés digitális adminisztrációval működtek.
Az év végéig ezért még lesz lehetőség kitapasztalni, hogy a kézi rögzítés vagy az automatikus ePénztárgép a kényelmesebb megoldás.
Ezt a hibát érdemes mindenképpen elkerülni
A legnagyobb félreértés az lehet, ha valaki úgy gondolja, hogy a négy hónapos szankciómentes időszak miatt csak 2027 januárjától kell elkezdenie az adatszolgáltatást.
Ez nem így van.
A kötelezettség 2026. szeptember 1-jén hatályba lép, és ettől kezdve kell teljesíteni. December 31-ig csupán azért nem bírságol a NAV az új kötelezettség elmaradása miatt, hogy legyen idő megtanulni az új rendszert.
Ezért annak, aki szeptember után is papírnyugtát használ, már az első naptól érdemes vezetnie a napi összesítést.
Röviden: kinek mi a teendője szeptembertől?
Ha valaki kézi nyugtatömböt vagy számítógépes nyugtát használ, és az adatok nem jutnak el automatikusan a NAV-hoz, három naptári napon belül napi összesítő adatot kell továbbítania.
Ha a vállalkozó a NAV ePénztárgépet használja, az adatküldés automatikus, külön nyugtaadat-rögzítésre nincs szükség.
Ha valaki nagyobb forgalmat bonyolít, gépi M2M-adatszolgáltatást is használhat.
A papírnyugtázás tehát szeptemberben nem szűnik meg, de jelentősen megváltozik a hozzá kapcsolódó adminisztráció.
