Több, közvetlenül a magyar családok, nyugdíjasok és kisvállalkozók pénztárcáját érintő változásról beszélt Kármán András pénzügyminiszter a Kossuth Rádióban. A kormány dolgozik a kata szélesebb körű visszahozásán, a 13–14. havi nyugdíj jövőjénél pedig a rászorultsági elv is szerepet kaphat. Ez utóbbiról ugyanakkor még nincs végleges kormánydöntés, így egyelőre nem lehet kijelenteni, hogy 2027-től ki, milyen összegű plusznyugdíjat kap majd – írja az atv.hu
A pénzügyminiszter az euró ügyében is fontos célt fogalmazott meg: a kabinet azt vállalja, hogy a jelenlegi politikai ciklus végére, 2030-ra Magyarország teljesíteni fogja az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket. Ez azonban még nem azonos azzal, hogy 2030-ban automatikusan lecseréljük a forintot euróra. A maastrichti kritériumok teljesítése csak az egyik – igaz, nélkülözhetetlen – lépés a közös valuta bevezetéséhez vezető úton.
Mindeközben a Pénzügyminisztérium a költségvetés rendbetételével is foglalkozik. A kormány szerint eddig körülbelül 400 milliárd forintnyi hiányjavító intézkedést azonosítottak és hajtottak végre, az év végéig pedig további mintegy 300 milliárd forintnyi megtakarítást várnak az állami működés és korábbi szerződések felülvizsgálatától.
A 14. havi nyugdíjnál jöhet az egyik legnagyobb változás
A rádióinterjú nyugdíjasokat érintő része minden bizonnyal különösen nagy figyelmet kap majd. Kármán Andrást arról kérdezték, indokolt-e, hogy például egy havi 120 ezer forintos nyugdíjból élő ember és egy 500 ezer forintos nyugdíjat kapó személy ugyanolyan rendszer szerint részesüljön a 13. és 14. havi juttatásból.
A pénzügyminiszter erre világossá tette: erről még nincs végleges kormánydöntés. Azt viszont hangsúlyozta, hogy a Tisza programjában fontos szerepet kap a rászorultsági elv.
Ez tehát egyelőre nem jelenti azt, hogy a magasabb nyugdíjat kapók elveszítik a 14. havi nyugdíjat, és azt sem, hogy már megszületett volna egy meghatározott jövedelmi határ. Nincs hivatalos döntés például arról, hogy 300, 400 vagy 500 ezer forint fölött csökkenne vagy megszűnne valamelyik pluszjuttatás.
A jelenlegi helyzetben a legpontosabb megfogalmazás az, hogy a kormány vizsgálja a nyugdíjasoknak járó pluszjuttatások rendszerét, és az egyik lehetséges szempont a rászorultság lehet.
Jelenleg így működik a 13. és 14. havi nyugdíj
A 2026-os szabályok még egyértelműek voltak. A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása szerint a jogosultak februárban a teljes havi ellátásuknak megfelelő 13. havi nyugdíjat, valamint a havi ellátásuk 25 százalékának megfelelő 14. havi nyugdíjat kapták meg. A 14. havi juttatás ugyanis fokozatosan került bevezetésre.
Ez 2026-ban például így nézett ki:
| Havi nyugdíj | 13. havi nyugdíj | 2026-os 14. havi nyugdíj |
|---|---|---|
| 120 000 Ft | 120 000 Ft | 30 000 Ft |
| 200 000 Ft | 200 000 Ft | 50 000 Ft |
| 300 000 Ft | 300 000 Ft | 75 000 Ft |
| 400 000 Ft | 400 000 Ft | 100 000 Ft |
| 500 000 Ft | 500 000 Ft | 125 000 Ft |
A mostani rendszer tehát arányos: akinek magasabb a rendes havi nyugdíja, annak magasabb a pluszjuttatása is.
Éppen ezt az elvet érinthetné egy esetleges rászorultsági átalakítás. Hogy pontosan hogyan, arról azonban még nincs döntés.
Mit jelenthet a rászorultsági elv?
Többféle megoldás létezhetne. Lehetne például felső összeghatárt meghatározni, sávossá tenni a juttatást, vagy az alacsonyabb nyugdíjúak számára nagyobb pluszt biztosítani. Ezek azonban jelenleg kizárólag lehetséges modellek, egyiket sem jelentette be elfogadott kormányzati intézkedésként Kármán András.
Ez azért különösen fontos, mert könnyen elindulhatnak olyan hírek, hogy „elveszik az 500 ezer forint feletti nyugdíjasoktól a 14. havit”. Jelenleg ilyen döntés nincs.
A miniszter maga is azt hangsúlyozta, hogy találgatás lenne részéről konkrétumokról beszélni, amíg nincs kormányhatározat.
Vagyis egyelőre egy politikai és költségvetési irány látszik: az alacsonyabb jövedelmű idősek nagyobb támogatása, de a végleges képletet még nem ismerjük.
Közben már eldőlt a 120 ezer forintos nyugdíjminimum
A rászorultsági elv nem előzmény nélküli. Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön jelentette be, hogy a kormány döntése szerint 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelkedik az öregségi nyugdíj legkisebb összege.
A jelenlegi nyugdíjminimum 28 500 forint, amely 2008 óta változatlan. Az új, 120 ezer forintos összeg több mint négyszerese ennek.
A kormány közlése szerint az intézkedés több százezer idős ember helyzetét javíthatja, Magyar Péter pedig úgy fogalmazott, hogy sokaknál akár a nyugdíj megduplázódását is eredményezheti.
A részletes végrehajtási szabályok azonban itt is fontosak lesznek, mert a nagyon alacsony nyugdíjak között vannak résznyugdíjak és nemzetközi szolgálati idő alapján folyósított összegek is.
Az azonban világosan látható, hogy a kabinet nyugdíjpolitikájának egyik hangsúlya a legalacsonyabb ellátások felzárkóztatása.
A 14. havi nyugdíjnál ugyanez az irány jelenhet meg
Ezért válik érthetővé Kármán András mostani megjegyzése is. Ha a kormány abból indul ki, hogy a rendelkezésre álló költségvetési forrásokból elsősorban a kisebb jövedelmű háztartásokat kell támogatni, akkor a 14. havi nyugdíjnál is felmerülhet egy differenciált rendszer.
Egy ilyen átalakítás azonban politikailag és jogilag is érzékeny kérdés. A nyugdíj összege ugyanis főszabály szerint a korábbi keresetekhez és a megszerzett szolgálati időhöz kapcsolódik. Ezért alapvető változást jelentene, ha egy pluszjuttatásnál már nem kizárólag a havi nyugdíj összege, hanem külön rászorultsági szempont is megjelenne.
A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése tehát az lesz, megmarad-e a jelenlegi arányos rendszer, vagy 2027-től sávosabbá teszik a plusznyugdíjak kifizetését.
A katánál is fordulat készül
A vállalkozók számára legalább ennyire fontos Kármán András másik bejelentése. A pénzügyminiszter megerősítette, hogy folynak az egyeztetések a kata átalakításáról, mert a kormány olyan egyszerű, kis adminisztrációval járó adózási formát szeretne biztosítani az önfoglalkoztatók és a legkisebb vállalkozások számára, amely mellett valóban a munkájukra koncentrálhatnak.
Itt azonban szükséges egy fontos pontosítás: a kata jelenleg sem szűnt meg teljesen.
A 2022-ben elfogadott új kata 2026-ban is működik, csak a korábbi rendszerhez képest lényegesen szűkebb kör választhatja. A NAV tájékoztatása szerint jelenleg alapvetően az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő, főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja ezt az adózást.
Ezért amikor a kormány a „kata visszavezetéséről” beszél, az valójában a korábbihoz hasonló, szélesebb körben hozzáférhető kata visszaállítását vagy a jelenlegi rendszer jelentős kibővítését jelentheti.
A jelenlegi katások havi 50 ezer forintot fizetnek
A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a jelenlegi katás egyéni vállalkozó havi 50 ezer forintos tételes adót fizet. Az éves bevételi keret 18 millió forint, az ezt meghaladó bevétel után 40 százalékos különadó terheli a vállalkozót. Ha valaki nem egész évben katás, a keretet havi 1,5 millió forinttal kell arányosítani.
A jelenlegi konstrukció egyik legnagyobb korlátja ugyanakkor, hogy főszabály szerint nem használható szabadon cégeknek történő számlázásra. Ha a katás olyan bevételt szerez kifizetőtől – például cégtől –, amelyre a törvényi kivétel nem vonatkozik, az adóalanyisága megszűnhet.
Ez volt az egyik oka annak, hogy a 2022-es változtatás után vállalkozók tömege váltott átalányadózásra vagy más adózási formára.
Mi változhat az új katában?
A legnagyobb kérdés éppen az, hogy újra lehet-e majd vállalkozásoknak számlázni, illetve visszatérhetnek-e a rendszerbe azok a mellékállású vagy más jogviszony mellett vállalkozó személyek, akik jelenleg nem jogosultak rá.
Kármán András korábban már azt mondta, hogy a cél a kata széles körű elérhetőségének 2027-es visszaállítása, ugyanakkor olyan garanciákat akarnak beépíteni a rendszerbe, amelyek megakadályozzák a hagyományos munkaviszony vállalkozói jogviszonnyal történő mesterséges kiváltását.
A kormány dilemmája érthető. Az eredeti kata azért volt rendkívül népszerű, mert kevés adminisztrációval, előre kiszámítható összeggel lehetett adózni. Ugyanakkor a rendszer kritikusai szerint bizonyos cégek olyan munkavállalókat is katás vállalkozóként foglalkoztattak, akik valójában klasszikus alkalmazotti munkát végeztek.
Az új szabályozásnak ezért egyszerre kellene egyszerűnek és nehezen kijátszhatónak lennie.
Az 50 ezer forintos kata sem biztos, hogy változatlanul visszatér
Jelenleg azt sem lehet biztosan mondani, hogy a kibővített kata havi adója ugyanúgy 50 ezer forint lesz.
Nem ismert a végleges bevételi értékhatár, a céges számlázás szabálya, a mellékállású vállalkozók helyzete vagy az sem, hogyan számít majd a katás időszak a későbbi nyugdíj szempontjából.
Ezek azért alapvető kérdések, mert egy adózási forma valódi terhét nem kizárólag az határozza meg, hogy havonta mennyi adót kell befizetni. Számít a társadalombiztosítási jogviszony, a nyugdíjalap, az áfakötelezettség, az iparűzési adó és az adminisztratív költség is.
A kormány tehát vissza akarja hozni a szélesebb katát, de a végleges szabályokat még nem fogadták el.
Ősszel érkezik a 2027-es költségvetés
Az új intézkedések pénzügyi hátterét a következő évi büdzsé határozhatja meg. Kármán András szerint a kormány október végéig tervezi benyújtani a 2027-es költségvetést, valamint ezzel együtt az Európai Uniónak is bemutatja felülvizsgált középtávú költségvetési pályáját.
Ez lényeges változás a korábbi évek gyakorlatához képest, amikor már tavasszal elfogadták a következő évi költségvetést. A mostani Pénzügyminisztérium szerint az őszi tervezés reálisabb makrogazdasági adatok használatát teszi lehetővé.
A 2027-es költségvetésből derülhet ki többek között az is, hogy mennyi pénzt különítenek el a nyugdíjakra, a 120 ezer forintos minimumra, a 14. havi juttatásra és a vállalkozói adórendszer átalakítására.
A 3,7 százalékos tervből 7,5 százalékos hiánycél lett
A költségvetés helyzete ugyanakkor komoly kihívást jelent. A 2026-os költségvetést eredetileg a GDP 3,7 százalékának megfelelő hiánnyal fogadták el. Az új kormány átvilágítása szerint viszont intézkedések nélkül akár 8,3 százalék körüli deficit is kialakulhatott volna. A kabinet jelenleg 7,5 százalékos módosított hiánycéllal számol.
Fontos hozzátenni, hogy a 8,3 százalékos érték az új kormány által készített átvilágítás becslése, nem lezárt KSH-tényadat.
A kabinet szerint a helyzeten több tényező javított, köztük az uniós források felszabadítása, bizonyos állami struktúrák átalakítása, valamint a kedvezőbb finanszírozási környezet.
400 milliárdot már találtak, további 300 milliárdot keresnek
Kármán András arról beszélt, hogy az első száz napban körülbelül 400 milliárd forintnyi hiányjavító intézkedést sikerült meghozni. A kormány hivatalos költségvetési tájékoztatásában példaként szerepel több állami beruházás és szerződés felülvizsgálata, illetve az állami működés költségeinek csökkentése.
Az év hátralévő részében további 300 milliárd forintos megtakarítást terveznek. A tárcánkénti pontos összegekről és a konkrét szerződésekről a kormány október közepéig dönthet.
Így a kabinet számítása szerint 2026-ban összesen mintegy 700 milliárd forinttal lehet takarékosabb az állami működés.
Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy 700 milliárd forint szabadon elkölthető új pénz jelenik meg. A költségvetés közben más terhekkel – például az aszály, az energiapiaci helyzet és egyéb váratlan kiadások költségeivel – is szembesül.
Nem csak megszorítással akarják csökkenteni a hiányt
Kármán András szerint a cél az, hogy a deficit mérséklése ne hagyományos lakossági megszorításokra épüljön, hanem az állami pazarlás visszaszorítására és a gazdaság teljesítményének javítására.
Ez komoly vállalás, mert a 7,5 százalékos hiányról az euróhoz szükséges fiskális szint közelébe néhány év alatt kellene eljutni.
A maastrichti szabályok szerint a költségvetési hiánynál a GDP 3 százaléka, az államadósságnál pedig a 60 százalékos referenciaérték az egyik alapvető viszonyítási pont. Emellett az inflációra, hosszú távú kamatokra és árfolyam-stabilitásra vonatkozó követelményeket is teljesíteni kell.
2030-ra teljesítené Magyarország az euró feltételeit
A Kossuth Rádióban Kármán András megerősítette, hogy 2030-ra szeretnék teljesíteni az euró bevezetéséhez szükséges kritériumokat. A miniszter szerint Magyarország „ezer szállal” kapcsolódik az eurózónához, a közös valuta pedig kiszámíthatóbb árfolyamot és kedvezőbb kamatkörnyezetet hozhatna.
A kormány már júniusban is hasonló célt jelentett be az Eurócsoport elnökével folytatott budapesti tárgyalást követően. Akkor Magyar Péter úgy fogalmazott, 2030 környékére akarják elérni a maastrichti feltételeket.
Ez azonban továbbra sem hivatalos euróbevezetési dátum.
2030-ban még nem feltétlenül szűnik meg a forint
Az Európai Bizottság szabályai szerint az euró bevezetéséhez nem elég egyszer elérni megfelelő hiány- és inflációs adatokat.
A tagállamnak megfelelő árstabilitást, rendezett államháztartást, megfelelő hosszú távú kamatszintet és árfolyam-stabilitást kell felmutatnia. A nemzeti jogszabályokat – például a jegybank működését – szintén összhangba kell hozni az uniós követelményekkel.
Különösen fontos az ERM II árfolyam-mechanizmus. Egy országnak az euró bevezetése előtt legalább két éven keresztül részt kell vennie az ERM II-ben súlyos árfolyamfeszültségek és a központi árfolyam leértékelése nélkül.
Magyarország jelenleg nem tagja az ERM II-nek.
Kármán András júniusban azt mondta, szerinte egyelőre nem kell sietni az árfolyamrögzítési mechanizmushoz történő csatlakozással, elsőként a költségvetés és az államadósság rendezését tartja fontosnak.
Mit jelentene az euró a hétköznapokban?
A leglátványosabb változás természetesen az lenne, hogy megszűnne a forint és az euró közötti árfolyamkockázat. Egy magyar családnak euróövezeti utazáskor nem kellene pénzt váltania, a külföldről vásárolt termékek ára könnyebben összehasonlíthatóvá válna, az euróban bevételt vagy költséget elszámoló vállalkozásoknál pedig megszűnne a két pénznem közötti ingadozásból fakadó bizonytalanság.
Ugyanakkor Magyarország a saját valuta feladásával az önálló monetáris politika lehetőségéről is lemondana. Az irányadó monetáris döntéseket az Európai Központi Bank hozná meg az egész eurózóna szempontjai alapján.
Ezért sem elegendő politikailag kimondani, hogy Magyarország eurót szeretne: előbb tartósan megfelelő gazdasági feltételeket kell teremteni.
2026-ban még messze vagyunk a fiskális feltételtől
A legnagyobb különbség jelenleg a költségvetésnél látható. A kormány módosított 2026-os terve 7,5 százalékos GDP-arányos hiánnyal számol, miközben az euróövezeti csatlakozás egyik alapvető referenciaértéke 3 százalék.
Az államadósságnál sem egyszerű a helyzet. A kormány augusztusi költségvetési dokumentuma szerint az adósságráta 2026-ban átmenetileg 74,6 százalékról 77,5 százalékra emelkedhet, majd 2027-től szeretnék ismét csökkenő pályára állítani.
Éppen ezért lesz kulcsfontosságú az ősszel bemutatandó középtávú költségvetési terv. Abból kell kiderülnie, hogy a kormány milyen éves lépésekben kívánja elérni a 2030-as célokat.
Szeptembertől már érkezik egy biztos könnyítés
Miközben a kata és a 14. havi nyugdíj új szabályai még készülnek, az egyik adóváltozás már biztos. 2026. szeptember 1-jétől nullára csökken a vényköteles gyógyszerek eddigi 5 százalékos áfája. Az Országgyűlés augusztusban elfogadta a változtatást.
A kormány külön szabályokkal akarja biztosítani, hogy az áfacsökkentés az árakban is megjelenjen. A támogatott gyógyszereknél eleve kötöttebb az árképzés, ezért ott a gyógyszertárak nem tudják egyszerűen saját döntéssel felemelni a fogyasztói árat.
A változás elsősorban azoknak lehet érezhető, akik rendszeresen több vényköteles készítményt váltanak ki.
A tűzifánál is csökkentik az áfát
Szeptember 15-től a tűzifa áfája is jelentősen csökken: 27 százalékról 5 százalékra. A kedvezmény a hagyományos hasított és méteres tűzifa mellett többek között a pelletre és fabrikettre is vonatkozik.
Emellett a kormány a Szociális Tüzelőanyag Program keretösszegét is megduplázza. A kabinet szerint ennek oka, hogy a 2025–2026-os hidegebb télen az eredeti ötmilliárdos keret jelentős részét már felhasználták.
Ezek az intézkedések is ugyanabba a politikai logikába illeszkednek, amelyről Kármán András a nyugdíjaknál beszélt: a kabinet a korlátozott költségvetési mozgástérből nagyobb arányban kívánja támogatni a nehezebb anyagi helyzetben lévőket.
A katásoknak egyelőre nem kell semmit tenniük
Az új kata híre nyilván sok jelenlegi átalányadózó vállalkozónak felkelti a figyelmét, de az adózási módot pusztán a bejelentés alapján még nem érdemes megváltoztatni.
A jelenlegi kata szabályai továbbra is érvényesek. Az új rendszer részletes törvénytervezete még nem ismert, így nem lehet pontosan összehasonlítani az átalányadózással vagy más vállalkozói adózási formával.
A valódi döntést akkor lehet majd meghozni, amikor ismert lesz legalább a havi tételes adó összege, a jogosultak köre, a bevételi limit, a cégeknek történő számlázás szabálya és a társadalombiztosítási háttér.
A nyugdíjasoknak is érdemes kivárni a végleges döntést
Ugyanez igaz a 13–14. havi nyugdíjra. Jelenleg nincs olyan kormánydöntés, amely szerint egy 500 ezer forintos nyugdíjat kapó személy 2027-ben biztosan kevesebb plusznyugdíjat kapna.
Nincs bejelentett felső határ, nincs nyilvános sávos táblázat, és nincs olyan új jogszabály sem, amely meghatározná, hogyan alkalmaznák a rászorultsági elvet.
A következő konkrétumokra valószínűleg a 2027-es költségvetés előkészítése során derülhet fény. Kármán szerint ezt ősszel nyújtják be, így október lehet az egyik legfontosabb hónap a jövő évi nyugdíjak és adóváltozások szempontjából.
Három területen is nagy fordulat készülhet 2027-re
A pénzügyminiszter interjújából egyértelműen látszik, hogy a következő év gazdaságpolitikája nem pusztán néhány adókulcs módosításáról szólhat.
A nyugdíjasoknál már eldőlt a 120 ezer forintos legkisebb öregségi nyugdíj, miközben vizsgálják a plusznyugdíjak rászorultsági alapú átalakításának lehetőségét.
A vállalkozóknál készül a kata szélesebb körű visszahozása, amely akár százezrek számára teremthet ismét egyszerűbb adózási lehetőséget, de a végleges paraméterek még hiányoznak.
A harmadik nagy irány pedig az euró. A kormány 2030-ra szeretné elérni a szükséges feltételeket, amihez a következő években jelentősen javítani kell a költségvetési egyensúlyt, csökkenteni kell az adósságot és teljesíteni kell az uniós konvergenciakövetelményeket.
2027 lehet az egyik legfontosabb pénzügyi fordulópont
A következő hónapokban ezért egymás után jelenhetnek meg olyan döntések, amelyek hosszú évekre meghatározhatják a magyar háztartások pénzügyeit.
A legkisebb nyugdíj összegénél már van konkrét szám és dátum: 120 ezer forint, 2027. január 1. A 14. havi nyugdíj új szabályánál azonban még nincs végleges döntés. A katánál a visszahozás politikai szándéka egyértelmű, de a pontos feltételek kidolgozása folyamatban van. Az eurónál pedig 2030 nem kész bevezetési dátum, hanem a maastrichti feltételek teljesítésére kitűzött cél.
Éppen ezért most különösen fontos elkülöníteni a már elfogadott intézkedéseket azoktól a tervektől, amelyek még változhatnak.
A következő nagy mérföldkő a 2027-es költségvetés lesz. Abból már jóval tisztábban láthatjuk, mennyi pénzt szán a kormány az idősek támogatására, milyen irányt vesz a 14. havi nyugdíj, és milyen feltételekkel térhet vissza szélesebb körben a kata.
