Újabb információk kerültek nyilvánosságra Boros Gergely világ- és Európa-bajnok kajakos tragikus haláláról. A 42 éves korábbi élsportoló augusztus 26-án este, Pakson vesztette életét egy munkavégzés közben történt balesetben. A Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság az ügyben halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja miatt indított büntetőeljárást, a történtek pontos körülményeit pedig szakértők bevonásával vizsgálják – írja a hrportal.hu
Az első sajtóértesülések arról szóltak, hogy a Paksi SE teniszpályái közelében épülő padelpályáknál egy nagy méretű üvegfal vagy üvegelemeket tartó szerkezet zuhant Boros Gergelyre. Azóta további részletek is megjelentek, ám ezek nem minden ponton egyeznek egymással. A rendőrség egyelőre nem közölte hivatalosan a baleset pontos mechanizmusát, ezért fontos különválasztani a hatóság által megerősített információkat a szemtanúkra és helyszíni értesülésekre épülő sajtóbeszámolóktól.
Az biztos, hogy a tragédia augusztus 26-án, szerda este fél hét körül történt Pakson, és a rendőrség már büntetőeljárásban vizsgálja, történt-e olyan foglalkozási vagy munkavédelmi szabályszegés, amely összefüggésben állhat Boros Gergely halálával.
Halált okozó gondatlan veszélyeztetés miatt indult nyomozás
A rendőrség a Telex megkeresésére egyértelmű tájékoztatást adott az eljárásról. Farkas Kinga rendőrségi sajtóreferens közlése szerint a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatóságán indult büntetőeljárás a Pakson történt haláleset miatt.
A rendőrség közlése szerint:
„Az eset körülményeit szakértők bevonásával vizsgálja a rendőrség.”
A büntetőeljárás jelenlegi jogi minősítése halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségének gyanúja. Ez azonban önmagában még nem jelenti azt, hogy bárkinek a büntetőjogi felelősségét megállapították volna. A nyomozásnak éppen azt kell tisztáznia, hogy történt-e szabályszegés, ki volt köteles az adott szabály betartására, valamint fennáll-e okozati kapcsolat egy esetleges mulasztás és a halálos eredmény között.
Mit jelent pontosan ez a bűncselekmény?
A Büntető Törvénykönyv 165. paragrafusa szerint foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetésről lehet szó, ha valaki egy foglalkozási szabály megszegésével gondatlanságból más életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen veszélynek teszi ki, illetve testi sérülést okoz.
Ha a bűncselekmény halált okoz, a törvény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztést rendel hozzá. Ez természetesen csak a törvényi keret: büntetésről kizárólag akkor lehet szó, ha a nyomozás során megállapítható egy konkrét személy felelőssége, vádemelés történik, majd a bíróság jogerősen bűnösnek mondja ki az érintettet.
Munkabaleseteknél ezért nem elegendő pusztán megállapítani, hogy tragédia történt. A szakértőknek többek között azt kell feltárniuk, milyen munkafolyamat zajlott, ki irányította azt, milyen eszközöket használtak, megfelelően rögzítették-e a nagy tömegű elemeket, betartották-e a munkavédelmi előírásokat, és elkerülhető lett volna-e a baleset.
Egy padelpálya kialakításán dolgozhatott
A Nemzeti Sport és több Tolna vármegyei forrás szerint Boros Gergely a tragédia idején egy tervezett paksi padelpálya kialakításán dolgozott. A helyszín a Paksi SE teniszpályáinak közelében volt.
A Paks-Press Hírügynökség már szerda este beszámolt arról, hogy rendőri helyszínelés zajlik a Vácika utca és a teniszpályák közelében, ahol egy 42 éves paksi férfi életét vesztette. Ekkor az áldozat személyét hivatalosan még nem nevezték meg.
Csütörtök reggel aztán a Magyar Kajak-Kenu Szövetség közölte Boros Gergely halálhírét, ezt követően pedig a helyi és országos sajtó forrásai összekapcsolták a két eseményt.
Az első hírek szerint egy hatalmas üvegfal zuhant rá
Az Index elsőként közölt részletesebb információkat a történtekről. A portál értesülése szerint a padelpályák építése közben egy hatalmas üvegfal zuhant Boros Gergelyre. Ezt később több más lap is átvette, de hangsúlyozni kell, hogy az információ nem rendőrségi közleményből származott.
Az RTL Híradó később ennél is részletesebb verzióról számolt be. Értesülésük szerint egy daru egy üveget tartalmazó szerkezetet emelt, amikor egy tartókötél elszakadhatott, és a nagy tömegű rakomány a sportolóra zuhant.
Ezek súlyos részletek, de a nyomozás lezárásáig nem kezelhetők a baleset hivatalosan megállapított eseménysoraként.
Pénteken újabb, részben eltérő információk jelentek meg
Augusztus 28-án a TEOL helyszíni adatgyűjtésre és a környéken megforduló emberekkel folytatott beszélgetésekre hivatkozva egy újabb verziót közölt a tragédiáról. Eszerint Boros Gergely egy fémkonténerből pakolhatott ki, amikor egy nagy tömegű tárgy megmozdult, neki dőlt, majd a konténer falának szorította. A lap későbbi leírása szerint az érintett tárgy egy nagy tömegű fémkaloda is lehetett.
Ez első olvasatra eltérhet az üvegfal lezuhanásáról szóló korábbi beszámolóktól, ugyanakkor nem feltétlenül zárja ki azokat. Elképzelhető például, hogy az üvegelemeket valamilyen nagy méretű tartószerkezetben vagy kalodában mozgatták. Ezt azonban jelenleg nem lehet tényként kijelenteni, mert a rendőrség a pontos műszaki eseménysort nem hozta nyilvánosságra.
A biztos pont továbbra is az, hogy egy munkavégzés során bekövetkezett, nagy tömegű tárggyal kapcsolatos halálos eseményt vizsgálnak, és a hatóság szakértőket vont be annak rekonstruálására.
Most a szakértői vizsgálat lehet a kulcs
Egy ilyen ügyben többféle szakértő bevonása is szükségessé válhat. Vizsgálhatják például az emeléshez vagy mozgatáshoz használt eszközöket, a rögzítési pontokat, köteleket vagy más tartószerkezeteket, illetve azt is, hogyan helyezték el és tárolták a nagy tömegű építőelemeket.
A nyomozás számára lényeges lehet annak rekonstruálása is, pontosan hol tartózkodott Boros Gergely az anyagmozgatás során, milyen utasítások alapján folyt a munka, és volt-e olyan biztonsági terület, ahová a munkavégzés idején nem lett volna szabad belépni.
Ha gépi emelés is történt, annak dokumentációját, az eszköz műszaki állapotát, az emelés módját és az alkalmazott teherfelvevő eszközök megfelelőségét is vizsgálhatják. Hogy ezek közül pontosan mely kérdések relevánsak a paksi ügyben, azt azonban csak a hivatalos vizsgálat állapíthatja meg.
Egyelőre senkit nem lehet felelőssé tenni a nyilvánosság előtt
A büntetőeljárás megindulása után különösen fontos az ártatlanság vélelme. Jelenleg nincs nyilvánosan ismert jogerős megállapítás arról, hogy ki hibázott, történt-e munkavédelmi szabályszegés, vagy egyáltalán mely konkrét körülmény vezetett a tragédiához.
A rendőrségi minősítés azt mutatja, hogy a hatóság szerint felmerült egy foglalkozási szabály gondatlan megszegésének lehetősége, amelynek következménye halál lett. Ez a nyomozás kiindulópontja, nem pedig annak végeredménye.
A következő időszakban ezért a helyszíni szemle, a tanúvallomások, a dokumentáció és a műszaki szakértők megállapításai lehetnek döntők.
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség először nem közölte a halál okát
Boros Gergely halálhírét a Magyar Kajak-Kenu Szövetség augusztus 27-én reggel jelentette be. Az MKKSZ akkor még nem írt arról, hogyan történt a tragédia, hanem korábbi sportolója és szakmai igazgatója életútját idézte fel.
A szövetség így fogalmazott a 42 éves sportemberről:
„Munkáját mindig ugyanolyan alázattal és elhivatottságával végezte, mint amellyel élsportolóként a vízen küzdött a minél jobb eredményekért.”
Az MKKSZ Boros Gergelyt saját halottjának tekinti.
Világ- és Európa-bajnok volt
Boros Gergely a magyar férfi kajakozás egyik meghatározó versenyzője volt a 2000-es években. Fiatalon még a kosárlabdázást és a kajakozást párhuzamosan űzte az Atomerőmű SE-ben, végül a kajak mellett döntött. Tizennyolc évesen csatlakozott Séra Miklós felnőttcsapatához.
2004-ben Poznańban Európa-bajnoki címet szerzett K–4 200 méteren, majd 2007-ben Duisburgban ugyanebben a számban világbajnok lett. A győztes négyest Kadler Viktor, Beé István, Boros Gergely és Babella Balázs alkotta.
A 2006-os szegedi világbajnokságon K–1 200 méteren negyedik lett, 2008-ban pedig tartalékként tagja volt a pekingi olimpiai magyar csapatnak.
2014-ben még egyszer világbajnoki dobogóra állt
Boros Gergely hosszú éveken keresztül maradt a magyar válogatott meghatározó tagja. A 2011-es szegedi kvalifikációs világbajnokságon Kammerer Zoltánnal, Vereckei Ákossal és Kucsera Gáborral együtt indult K–4 1000 méteren.
Sportolói pályafutásának egyik utolsó nagy sikere 2014-ben jött: Dombi Rudolffal világbajnoki ezüstérmet nyertek K–2 500 méteren. Utolsó világversenye a 2015-ös milánói világbajnokság volt, aktív kajakos pályafutását pedig 2017-ben fejezte be.
Visszavonulása után sem hagyta el a sportágat
Sokan éppen ezért nemcsak egy korábbi világbajnokot gyászolnak. Boros Gergely az élsport befejezése után sportvezetőként is hosszú éveken keresztül dolgozott a magyar kajak-kenu fejlődéséért.
2017-től régiós feladatokat látott el, majd 2018-ban a Magyar Kajak-Kenu Szövetség szakmai igazgatója lett. Ezt a pozíciót egészen 2024-ig töltötte be.
Az MKKSZ későbbi, személyesebb megemlékezésében olyan emberként írt róla, aki nem kereste a figyelmet, ugyanakkor természetes kedvességgel és segítőkészséggel fordult mások felé.
Fekete karszalaggal versenyeznek a magyar kajakosok
Boros Gergely halála éppen akkor történt, amikor Poznańban zajlik a gyorsasági és para kajak-kenu világbajnokság. A magyar válogatott tagjait mélyen megrázta a hír.
A csütörtöki versenyeken a magyar gyorsasági egységek fekete karszalagot viseltek Boros Gergely emlékére. Elsőként a férfi K–4 tagjai – Nádas Bence, Fodor Bence, Kurucz Levente és Tótka Sándor – szálltak így hajóba, majd a magyar csapat többi egysége is csatlakozott a megemlékezéshez.
A szövetség vezetői és a versenyzők számára különösen nehéz helyzetet jelentett, hogy miközben a szezon legfontosabb versenyén kellett rajthoz állniuk, egy olyan embert veszítettek el, aki hosszú éveken át a magyar válogatott közösségéhez tartozott.
Sporttársai megrendítő üzenetekkel búcsúztak tőle
Boros Gergely egykori csapattársai és sportbarátai sorra emlékeztek meg róla. Kucsera Gábor, akivel több világversenyen is együtt szerepelt, éppen a születésnapján értesült barátja elvesztéséről. A korábbi világbajnok arról írt, hogy a tragédia miatt mély űrt érez, és felidézte a közös Európa-bajnoki sikereket, világversenyeket és edzőtáborokat.
Nádas Bence olimpiai ezüstérmes kajakos szintén személyes üzenetben búcsúzott Borostól. Vidám, céltudatos, segítőkész és családszerető emberként emlékezett rá.
A reakciókból jól látható, hogy Boros Gergely nemcsak eredményei vagy későbbi vezetői pozíciója miatt volt meghatározó alakja a sportágnak, hanem emberileg is szoros kapcsolatot ápolt több generáció versenyzőivel.
A sportág közben világbajnokságon szerepel
A poznani világbajnokság programja természetesen a tragédia ellenére sem állhatott meg. A magyar válogatott versenyzői folytatták szereplésüket, miközben a gyász végigkíséri a csapat napjait.
A Magyar Kajak-Kenu Szövetség csütörtöki beszámolóiban is érződött, milyen nehéz helyzetbe került a közösség. Az eredményekről szóló hírek mellett újra és újra Boros Gergely emléke került előtérbe.
Ez különösen erős szimbolikával bír: Boros hosszú éveken át maga is világversenyeken képviselte Magyarországot, később pedig szakmai igazgatóként azon dolgozott, hogy a következő generációk minél eredményesebben szerepeljenek.
A baleset pontos történetét még nem ismerjük
A sajtóban az elmúlt egy nap során több részlet is megjelent, ezért érdemes világosan rögzíteni, mi az, amit biztosan tudunk, és mi az, ami egyelőre sajtóértesülés.
Biztosan tudható, hogy Boros Gergely augusztus 26-án este fél hét körül Pakson életét vesztette, és a Tolna Vármegyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Igazgatósága büntetőeljárást indított. A hatóság halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúját vizsgálja, szakértők bevonásával.
Az viszont még nem hivatalosan tisztázott, hogy pontosan milyen szerkezet mozdult meg vagy zuhant rá, milyen munkafolyamat zajlott közvetlenül előtte, illetve történt-e gépi emelés, és ha igen, miért vált instabillá a teher.
Az üvegfalról, elszakadó kötélről, illetve fémkalodáról megjelent információk jelenleg médiabeszámolók.
A helyszín is fontos része lehet a vizsgálatnak
A tragédia a sajtóbeszámolók szerint a Paksi SE teniszpályái mellett kialakítás alatt álló padelpályáknál történt. A padelpályák építésekor nagy tömegű, merev szerkezeti elemek mozgatására is szükség lehet, ezért az anyagmozgatás módja kulcskérdés lehet a nyomozásban.
A szakértőknek várhatóan azt is rekonstruálniuk kell, milyen állapotban voltak a helyszínen található eszközök a baleset után. A helyszínelés során készült fényképek, a tárgyak elhelyezkedése és az esetleges műszaki sérülések szintén fontos bizonyítékok lehetnek.
Ez magyarázza azt is, miért tarthat hosszabb ideig egy ilyen ügy teljes körű kivizsgálása. Egy halálos munkabalesetnél nem elegendő a közvetlen kiváltó eseményt meghatározni: azt is fel kell tárni, miért történhetett meg.
Nem feltétlenül ugyanaz a közvetlen ok és a jogi felelősség
Ha például a vizsgálat végül megállapítja, hogy egy tartóelem, kötél vagy rögzítés hibásodott meg, az még önmagában nem válaszolja meg azt a kérdést, hogy történt-e bűncselekmény.
A nyomozásnak azt is tisztáznia kell, hogy az adott eszközt megfelelően választották-e ki, megfelelően ellenőrizték-e, megfelelő terhelésnek tették-e ki, illetve ki volt köteles minderről gondoskodni.
Ugyanez igaz arra az esetre is, ha egy nagy tömegű tárgy egyszerűen elmozdult egy konténerben. A jogi kérdés ilyenkor az lehet, hogy az adott tárgy tárolása, mozgatása és biztosítása megfelelt-e a vonatkozó szabályoknak.
Pontosan ezért korai most bárkit megnevezni vagy felelőssé tenni.
A rendőrségi nyomozás hosszabb időt is igénybe vehet
A szakértői vélemények elkészítése általában nem azonnali folyamat. A műszaki dokumentációkat össze kell gyűjteni, a helyszínen tartózkodó embereket meg kell hallgatni, esetleges kamerafelvételeket kell ellenőrizni, és rekonstruálni kell a baleset előtti perceket.
Amennyiben gépet, darut vagy más emelőberendezést használtak, annak kezelési és karbantartási dokumentációja is jelentős lehet. Ha pedig külső vállalkozások is részt vettek a munkában, tisztázni kell az egyes szereplők feladatait és felelősségi körét.
A nyomozás végén derülhet ki, hogy történt-e foglalkozási szabályszegés, és ha igen, az kinek róható fel.
Boros Gergely mindössze 42 éves volt
A tragédiát tovább súlyosbítja a korábbi világbajnok fiatal kora. Boros Gergely 1984-ben született, így halálakor mindössze 42 éves volt. A sportembert családja, barátai és a teljes magyar kajak-kenu közösség gyászolja.
Az MKKSZ első megemlékezése nem a tragédia körülményeire, hanem arra a több mint két évtizedes életútra helyezte a hangsúlyt, amely során Boros először versenyzőként, később vezetőként szolgálta a magyar kajaksportot.
Világbajnoki címét 2007-ben Duisburgban nyerte, Európa-bajnoki aranyát három évvel korábban szerezte, 2014-ben pedig még egyszer világbajnoki dobogóra állhatott.
Az aktív sport befejezése után sem szakadt el attól a közegtől, amelyben felnőtt.
Újabb rendőrségi tájékoztatás hozhat tisztább képet
Augusztus 28-án tehát a legfontosabb új fejlemény, hogy már nemcsak sajtóértesülés a munkabaleset ténye körüli hatósági vizsgálat: a rendőrség hivatalosan büntetőeljárást folytat.
A következő lényeges információt valószínűleg a rendőrségi nyomozás előrehaladása hozhatja. A szakértői vizsgálatok tisztázhatják, pontosan mi mozdult meg vagy zuhant le, hogyan történt az anyagmozgatás, milyen műszaki eszközöket használtak, és történt-e olyan szabályszegés, amely nélkül a tragédia elkerülhető lett volna.
Addig az Index, az RTL és a helyi sajtó által közölt részleteket értesülésként érdemes kezelni, nem pedig a nyomozás már bizonyított megállapításaiként.
Egy dolog azonban már most is biztos: a magyar sport egy világ- és Európa-bajnokot veszített el, a kajak-kenu közösség pedig egy olyan embert gyászol, aki sportolóként és vezetőként is hosszú éveket adott annak a sportágnak, amelyben a legnagyobb sikereit elérte.
