Egyszerre több, több millió magyar pénzügyeit érintő kérdésről beszélt Kármán András pénzügyminiszter csütörtök reggel a Kossuth Rádióban. A kormány a költségvetési hiányt megszorítások helyett elsősorban az állami pazarlás visszafogásával és előnytelen szerződések újratárgyalásával szeretné csökkenteni, közben újraszabályozná a katát, a nyugdíjasoknál pedig a rászorultsági elvet erősítené. A 14. havi nyugdíj jövője kapcsán azonban még nincs végleges döntés, így azt sem lehet jelenleg kijelenteni, hogy 2027-ben minden nyugdíjas ugyanolyan rendszer szerint kapja majd a pluszjuttatást – írja a Pénzcentrum.
A pénzügyminiszter az euró bevezetésének ügyében is konkrét időpontot említett: a kormány célja, hogy Magyarország 2030 végére teljesítse a közös valuta bevezetéséhez szükséges maastrichti feltételeket. Ez azonban nem azt jelenti, hogy 2030-ban automatikusan euróra váltjuk a forintot. Az eurózónához történő csatlakozáshoz több feltételt egyszerre kell teljesíteni, többek között az inflációra, a költségvetési hiányra, az államadósságra, a hosszú távú kamatokra és az árfolyam-stabilitásra vonatkozó követelményeket.
400 milliárd forintos megtakarításról beszélt a pénzügyminiszter
Kármán András szerint az új kormány hivatalba lépése után megkezdett költségvetési és szerződéses átvilágítások során eddig mintegy 400 milliárd forintnyi hiányjavító intézkedést sikerült azonosítani és végrehajtani. A kormány hivatalos tájékoztatása többek között állami szerződések újratárgyalását, beruházások költségeinek csökkentését, intézményi kiadások visszafogását és egyes korábbi konstrukciók megszüntetését sorolja ebbe a körbe.
A kabinet szerint az év hátralévő részében további mintegy 300 milliárd forintos megtakarítást szeretnének elérni, így 2026 egészében összesen körülbelül 700 milliárd forinttal lehet takarékosabb az állami működés. Fontos azonban, hogy a 300 milliárd forint jelentős része jelenleg még terv: a tárcánkénti és szerződésenkénti részletekről a kormány a következő hetekben dönt.
A pénzügyminiszter ezt úgy mutatta be, mint a lakosságot közvetlenül érintő megszorítások alternatíváját. A kormány kommunikációja szerint az állam először saját működésében keresi meg azokat a kiadásokat, amelyeket túlárazottnak, szükségtelennek vagy pazarlónak tart. A „pazarlás” és a korábbi szerződések minősítése ugyanakkor részben kormányzati értékelés: egyes konkrét ügyekben vizsgálatok vagy jogi eljárások is folyhatnak, ezért az egyedi felelősség csak ezek lezárása után állapítható meg.
3,7 százalék helyett akár 8,3 százalékos hiány alakult volna ki
A 2026-os költségvetést még az előző parlament fogadta el 3,7 százalékos GDP-arányos hiánycéllal. Az új kormány júliusi átvilágítása szerint azonban további intézkedések nélkül az idei deficit akár a GDP 8,3 százalékát is elérhette volna. A módosított költségvetés jelenlegi célja 7,5 százalék. Ezek az utóbbi értékek a jelenlegi kormány költségvetési felülvizsgálatán és előrejelzésén alapulnak, nem lezárt éves tényadatok.
Kármán szerint az eltérés egyik oka az volt, hogy az eredeti büdzsé a ténylegesnél lényegesen gyorsabb gazdasági növekedéssel számolt. A tárca emellett olyan korábban vállalt kiadásokat és szerződéses kötelezettségeket is említ, amelyek szerintük nem vagy nem megfelelő nagyságban szerepeltek az eredeti költségvetési tervekben.
A 7,5 százalékos hiány továbbra is nagyon magas, és messze van az euró bevezetésénél is fontos 3 százalékos referenciaértéktől. Magyarország jelenleg uniós túlzottdeficit-eljárás alatt áll; az Európai Unió Tanácsa korábban azt ajánlotta, hogy Magyarország rendezze túlzott hiányát. Az új kormány ezért új középtávú költségvetési pályát akar bemutatni Brüsszelnek.
Októberben mutathatják meg, hogyan csökkenne a hiány 2030-ig
A kormány terve szerint október végéig készülhet el az új középtávú költségvetési program, amelyet a 2027-es költségvetéssel együtt hoznának nyilvánosságra és mutatnának be az Európai Uniónak. Ebben már nemcsak az idei 7,5 százalékos deficit szerepelhet, hanem az is, milyen ütemben szeretnék a következő években 3 százalék alá csökkenteni a hiányt.
Ez azért kulcsfontosságú, mert a 2026-os költségvetési módosításban az államadósság-ráta átmeneti emelkedésével is számolnak. A kormány hivatalos közlése szerint az adósság a GDP 74,6 százalékáról 77,5 százalékra emelkedhet 2026-ban, majd 2027-től indulna újra csökkenő pályára.
A magas hiány és adósság közvetve a lakosság pénztárcájára is hatással van. Minél kockázatosabbnak ítélik meg a befektetők egy ország államháztartását, annál magasabb kamatot kérhetnek az állam finanszírozásáért. Ez pedig a gazdaság egészében is magasabb kamatkörnyezethez és kisebb költségvetési mozgástérhez vezethet.
A kormány szerint nem megszorításból akarják rendbe tenni a költségvetést
Kármán András hangsúlyozta, hogy a kabinet nem klasszikus lakossági megszorításokkal akarja végrehajtani a kiigazítást. Ezzel párhuzamosan ugyanis több új kiadási és adócsökkentési intézkedés is bekerült a módosított költségvetésbe. Ilyen a 100 ezer forintos, célzott iskolakezdési támogatás, a vényköteles gyógyszerek áfamentessége, a tűzifa áfájának csökkentése és a szociális tűzifakeret emelése.
A kormány ugyanakkor egy 500 milliárd forintos Havária Alapot is létrehoz, amelyből elsősorban az aszály és az energiapiaci problémák váratlan költségvetési következményeit finanszíroznák. Ez jól mutatja, hogy a 700 milliárdos tervezett megtakarítás nem egyenlő azzal, hogy ugyanekkora összeg szabadon elkölthetővé válik: közben új, rendkívüli kiadások is megjelentek.
Nagy változás jöhet a 14. havi nyugdíjnál
A rádióinterjú egyik legfontosabb része a 13. és 14. havi nyugdíj jövője volt. Kármán Andrást konkrétan arról kérdezték, indokolt-e, hogy ugyanakkora arányú pluszjuttatás járjon annak, aki havi 120 ezer forintos nyugdíjból él, mint annak, aki például 500 ezer forintot kap. A pénzügyminiszter azt mondta: ebben még nincs végleges kormánydöntés, de a Tisza programjában meghatározó szerepet kap a rászorultsági elv.
Ez nem azt jelenti, hogy a kormány már elvette vagy csökkentette volna a 14. havi nyugdíjat a magasabb nyugdíjúaktól. Ilyen döntés augusztus 27-ig nem született. A pénzügyminiszter egy lehetséges új elvről beszélt, amelynek részletes szabályait még nem dolgozták ki vagy legalábbis nem hozták nyilvánosságra.
Ez különösen fontos, mert 2026-ban a rendszer még teljesen más logika alapján működött. A Magyar Államkincstár februárban minden jogosultnál a havi ellátás 25 százalékának megfelelő 14. havi nyugdíjat vagy ellátást fizetett ki, a teljes 13. havi járandóság mellett. Vagyis aki 200 ezer forintos havi nyugdíjat kapott, annak a 14. havi első részlete 50 ezer forint volt; 400 ezer forintos nyugdíjnál pedig 100 ezer forint.
A rászorultsági elv teljesen átírhatná a mostani rendszert
A jelenlegi konstrukció alapelve az, hogy a pluszjuttatás összege közvetlenül a havi nyugdíjhoz igazodik. Emiatt minél magasabb valakinek a rendes nyugdíja, annál nagyobb összegű a 13. és a 14. havi juttatása is.
Egy rászorultsági alapú rendszer ezt többféleképpen változtathatná meg. Elképzelhető lenne felső összeghatár, sávos kifizetés, az alacsonyabb nyugdíjúaknak nagyobb arányú támogatás, vagy akár fix összegű pluszjuttatás is. Ezek azonban jelenleg csak lehetséges modellek, nem kormánydöntések. Kármán András konkrét összeghatárt, sávot vagy képletet nem jelentett be.
A Tisza korábbi programjában valóban erősen megjelent az az elv, hogy a támogatásokból a rosszabb anyagi helyzetben lévők kapjanak nagyobb segítséget. Ugyanakkor a program a 13. és 14. havi nyugdíj megvédését is vállalta. A két szempont összehangolásának pontos módja tehát a következő hónapok egyik legfontosabb nyugdíjpolitikai kérdése lehet.
2026-ban csak a 14. havi nyugdíj negyedét fizették ki
A 14. havi nyugdíjat még az előző kormány vezette be fokozatos rendszerben. 2026 februárjában az egyhavi nyugdíj 25 százaléka járt 14. havi juttatásként, vagyis valójában egyheti plusznyugdíjnak megfelelő összegről beszélhettünk.
A korábbi politikai ütemterv szerint a juttatás fokozatosan növekedett volna, és 2030-ig érte volna el egy teljes havi nyugdíj összegét. A 2027-től érvényes pontos rendszer azonban most ismét nyitott kérdéssé vált, mert az új kormány a rászorultsági szempont beépítését vizsgálja.
Ezért jelenleg nem lehet biztosan kijelenteni, hogy 2027-ben mindenki automatikusan a havi nyugdíja 50 százalékát kapja majd 14. havi nyugdíjként. Ehhez előbb meg kell várni az új kormány végleges döntését és a vonatkozó jogszabályokat.
Közben a legalacsonyabb nyugdíjaknál már megszületett egy fontos döntés
A nyugdíjpolitika másik irányában már konkrétabb lépések körvonalazódnak. A kormány bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. Ez azt jelzi, hogy a kabinet elsősorban a legalacsonyabb nyugdíjak felzárkóztatására akar koncentrálni.
A 14. havi nyugdíjnál emlegetett rászorultsági elv ugyanezt a gondolkodást követheti: nem feltétlenül minden jogosultnak ugyanakkora arányú pluszt adnának, hanem nagyobb súlyt kaphatna az, hogy kinek mekkora a rendszeres havi ellátása. A kettőt azonban nem szabad összekeverni: a 120 ezer forintos minimum bejelentett intézkedés, míg a 14. havi nyugdíj új elosztásáról egyelőre nincs végleges döntés.
A katánál is komoly fordulat készül
Nemcsak a nyugdíjasoknak érdemes figyelniük a következő hónapokat. Kármán András megerősítette, hogy a Pénzügyminisztérium dolgozik a kisadózók számára egy egyszerűbb, minimális adminisztrációval működő adózási konstrukción. A kormány ezt több alkalommal a kata „visszahozásaként” vagy újraszabályozásaként említette.
Van azonban egy fontos pontosítás: a kata jelenleg sem szűnt meg teljesen Magyarországon. A 2022-es átalakítás után egy jóval szűkebb rendszer maradt fenn. 2026-ban is működik a kisadózó vállalkozók tételes adója, de főszabály szerint csak főfoglalkozású, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozók választhatják, és a jelenlegi konstrukció erősen korlátozza a nem magánszemélytől származó bevételt.
A kormány terve tehát pontosabban a kata újbóli kiszélesítése és átalakítása, nem egy teljesen megszűnt adónem nulláról történő visszaállítása.
Jelenleg havi 50 ezer forint a kata
A jelenlegi szabályozás szerint a kisadózó havi 50 ezer forintos tételes adót fizet. Az éves bevételi keret főszabály szerint 18 millió forint; a keretet meghaladó rész után 40 százalékos különadó merül fel. Ha valaki év közben lesz katás, a 18 milliós keret arányosan, havi 1,5 millió forinttal számítandó.
A jelenlegi kata egyik legnagyobb korlátja, hogy főszabály szerint ha a vállalkozó nem magánszemélytől, hanem például cégtől, más egyéni vállalkozótól vagy egyéb szervezettől szerez bevételt, elveszítheti kataalanyiságát. Emellett nappali tagozatos hallgatók, nyugdíjasok és legalább heti 36 órás munkaviszony mellett vállalkozók sem minősülnek a kata szempontjából főfoglalkozásúnak.
Éppen ezek azok a korlátok, amelyek miatt a 2022 előtti több százezres katás kör jelentős része átalányadózásra vagy más adózási formára kényszerült.
Az új kata egyik kulcskérdése a cégeknek történő számlázás lehet
A kormány korábbi nyilatkozatai alapján az új rendszer célja az lenne, hogy az önfoglalkoztatók és valódi mikrovállalkozások ismét szélesebb körben használhassanak egyszerű adózási formát, miközben megakadályozzák a bújtatott munkaviszonyt. Kármán András júniusban azt mondta, olyan rendszert szeretnének, amelyben a katát nem lehet hagyományos munkaviszony kiváltására használni, ugyanakkor a belépők teljes értékű társadalombiztosítási jogosultságot szereznek.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara már egy 22 oldalas szakmai vitaanyagot is eljuttatott a Pénzügyminisztériumhoz, amely öt lehetséges szabályozási modellt vizsgál. A végleges konstrukció azonban még nincs kész, ezért jelenleg nem ismert például az új havi adó összege, a bevételi határ, a mellékállású vállalkozók helyzete vagy az, hogy milyen feltételekkel lehet majd cégeknek számlázni.
Ez különösen fontos azoknak, akik már most azon gondolkodnak, megéri-e 2027-re adózási formát váltani: egyelőre túl korai konkrét számításokat végezni az új kata alapján, mert a szabályok még nem véglegesek.
Több százezer vállalkozót érinthet a változás
A kata korábban azért vált rendkívül népszerűvé, mert egyszerű volt, kevés adminisztrációval járt és a vállalkozó előre tudta, mekkora havi adóteherrel számolhat. A 2022-es szigorítás után azonban jelentősen beszűkült a jogosultak köre.
A kormány választási programjában azt vállalta, hogy újra széles körben elérhetővé teszi a katát és csökkenti a vállalkozók adminisztratív terheit. A mostani pénzügyminiszteri nyilatkozat alapján ez továbbra is napirenden van, de az új rendszer indulásának pontos dátumát Kármán András most sem jelentette be.
Az egyik legnehezebb kérdés a bújtatott foglalkoztatás
Az új kata kialakításánál a kormány ugyanazzal a problémával szembesül, amely a korábbi rendszer egyik legnagyobb vitáját okozta. Ha nagyon egyszerű és kedvező a vállalkozói adózás, egyes munkáltatók számára megérheti alkalmazottak helyett „vállalkozóként” foglalkoztatni olyan embereket, akik a gyakorlatban továbbra is egyetlen cég számára, annak utasításai szerint dolgoznak.
Az Adótanácsadók Egyesülete is arra figyelmeztetett, hogy az egyszerűség megtartása mellett olyan szabályokra lesz szükség, amelyek megakadályozzák a munkaviszony adózási okból történő vállalkozói jogviszonnyá alakítását.
A kormány számára tehát az lesz a kihívás, hogy a valódi fodrász, szerelő, grafikus, informatikus, oktató vagy más mikrovállalkozó számára egyszerű rendszert biztosítson, de ne tegye olcsóbbá a munkaviszony mesterséges kiváltását.
Az euró ügyében is céldátumot mondott Kármán András
A pénzügyminiszter szerint Magyarország szorosan kötődik az eurózónához, ezért a közös valuta bevezetése számos gazdasági előnnyel járhatna. A kabinet célja, hogy 2030 környékére, illetve Kármán mostani megfogalmazása szerint 2030 végére teljesítse Magyarország a maastrichti kritériumokat. Ugyanezt az irányt Magyar Péter és Kármán már júniusban, az Eurócsoport elnökével folytatott budapesti találkozó után is bejelentette.
A pénzügyminiszter szerint az euró csökkenthetné az árfolyam bizonytalanságát és a kamatszintet, illetve kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremthetne a háztartások és a vállalkozások számára. Egy euróban kereskedő magyar cégnek például megszűnne a forint és az euró közötti árfolyamváltozásból fakadó jelentős kockázat.
De 2030 nem feltétlenül az euró bevezetésének éve
Ez különösen fontos pontosítás. A kormány jelenleg nem azt jelentette be, hogy 2030. január 1-jén vagy december 31-én megszűnik a forint. A cél az, hogy addigra teljesítsük a csatlakozási feltételeket.
Az Európai Bizottság szerint az euró bevezetéséhez négy fő gazdasági kritériumcsoportot kell teljesíteni: megfelelő árstabilitást, rendezett és fenntartható államháztartást, megfelelő hosszú távú kamatszintet és stabil árfolyamot. Emellett a nemzeti jogszabályokat – többek között a jegybank működésére vonatkozó szabályokat – is össze kell hangolni az uniós előírásokkal.
Külön feltétel az ERM II árfolyam-mechanizmusban legalább két éven keresztül történő részvétel, súlyos árfolyamfeszültség és az euróhoz képest végrehajtott leértékelés nélkül. Magyarország jelenleg nem tagja az ERM II-nek, így az euró tényleges bevezetése előtt ezt a lépést is teljesíteni kell.
A 7,5 százalékos hiánytól hosszú út vezet az euróig
Az egyik leglátványosabb akadály jelenleg a költségvetés. Az euróhoz kapcsolódó fiskális referenciaérték szerint az államháztartási hiány főszabály szerint nem lehet nagyobb a GDP 3 százalékánál, az államadósság referenciaértéke pedig 60 százalék, illetve ennél magasabb szintnél megfelelő ütemű csökkenést kell felmutatni.
Ehhez képest a kormány 2026-ra jelenleg 7,5 százalékos hiánnyal és 77,5 százalék körüli adósságrátával számol. Vagyis ha a 2030-as cél komoly, a következő négy évben jelentős költségvetési konszolidációra lesz szükség.
Ez teszi különösen érdekessé Kármán András azon állítását, hogy mindezt klasszikus lakossági megszorítások nélkül szeretnék elérni. A következő évek gazdaságpolitikájának egyik legfontosabb próbája éppen az lesz, hogy a pazarlások visszafogása, a gazdasági növekedés, az uniós források és az állami működés átalakítása elegendő lesz-e egy ilyen gyors hiánycsökkentéshez.
Mit jelentene az euró egy átlagos magyar családnak?
A legkézzelfoghatóbb változás az lenne, hogy megszűnne a forint-euró árfolyam mindennapi jelentősége. Nem kellene pénzt váltani egy euróövezeti utazáshoz, könnyebb lenne összehasonlítani az árakat, és az euróban felmerülő kiadással rendelkező vállalkozások sem viselnének forintárfolyam-kockázatot.
A közös valuta ugyanakkor nem kizárólag előnyökkel jár. Magyarország az euró bevezetése után nem rendelkezne önálló monetáris politikával, az alapkamat és az euróövezet monetáris kondíciói az Európai Központi Bank döntéseitől függnének. Ezért az uniós kritériumok éppen azt próbálják biztosítani, hogy az ország gazdasága megfelelően felkészüljön a belépésre.
A tényleges magyar euróbevezetési dátumról tehát még messze nincs döntés.
A következő két hónapban sok minden kiderülhet
A pénzügyminiszter mostani interjúja több irányt kijelölt, de számos olyan kérdés maradt, amelyre csak ősszel kaphatunk pontos választ. Augusztus 31-ig a kormány terve szerint benyújtják a 2026-os költségvetés módosítását, így részletesebben is láthatóvá válhatnak a 400 milliárd forintos megtakarítás mögötti intézkedések. Október közepéig dönthetnek a további 300 milliárdos takarékosság részletes elosztásáról, október végére pedig megérkezhet a 2027-es költségvetés és a középtávú fiskális terv.
Ebből már az is jobban látható lesz, hogyan szeretné a kabinet 7,5 százalékról fokozatosan 3 százalék alá vinni a hiányt, miközben új támogatásokat és adócsökkentéseket is finanszíroz.
Szeptemberben már két adóváltozás biztosan életbe lép
Miközben a kata részletei még kidolgozás alatt állnak, két másik adócsökkentés már eldőlt. 2026. szeptember 1-jétől 5 százalékról nullára csökken a vényköteles gyógyszerek áfája. Az Országgyűlés augusztusban elfogadta az ehhez szükséges törvénymódosítást.
Szeptember 15-től pedig 27 százalékról 5 százalékra csökken a tűzifa áfája, többek között a rönkfára, hasított fára, rőzsére, fabrikettre és pelletre is. A kormány becslése szerint az intézkedés mintegy 1,3 millió részben vagy teljes egészében fával fűtő háztartást érinthet.
Ezeket Kármán András azért is emelte ki, mert a kabinet gazdaságpolitikájának egyik hangsúlyos eleme a célzott támogatás: a szűkös költségvetési mozgástér mellett elsősorban azokhoz próbálnak több forrást irányítani, akiknek a kiadásaikhoz képest kisebb a jövedelmük.
Most a 14. havi nyugdíj lehet a legérzékenyebb kérdés
A rádióinterjú után minden bizonnyal ez váltja ki a legtöbb kérdést az idősek körében. A legfontosabb üzenet jelenleg az, hogy a 14. havi nyugdíjat nem törölték el, és nincs döntés arról sem, hogy bizonyos nyugdíjasok egyáltalán nem kapnák meg.
Ami változhat, az a kifizetés módja és arányossága. A pénzügyminiszter világossá tette, hogy a kormány mérlegeli: valóban ugyanannyi arányos pluszpénzt kapjon-e egy 120 ezer forintos és egy 500 ezer forintos nyugdíjból élő ember.
Egy ilyen változásnak természetesen lennének nyertesei és olyanok is, akik a jelenlegi rendszerhez képest kisebb pluszjuttatást kapnának. Éppen ezért a részletek nélkül még nem lehet személyre szabott összegeket számolni.
A katásoknak sem érdemes még adóformát váltani a bejelentés miatt
Hasonló a helyzet a vállalkozóknál. A kormány egyértelműen dolgozik egy új, egyszerűbb kisvállalkozói adózáson, de a végleges szabályokat még nem fogadták el. Nem ismert a havi tételes adó, a jogosultak pontos köre, a bevételi korlát vagy a cégeknek történő számlázás részletszabálya.
Aki jelenleg átalányadózó, katás vagy vállalkozói szja szerint adózik, annak ezért önmagában a mostani interjú miatt nem érdemes változtatnia. A valódi döntést csak akkor lehet meghozni, amikor ismert lesz az új konstrukció teljes adó- és járulékrendszere.
Négy nagy kérdés dőlhet el ősszel
Kármán András megszólalása alapján a következő hónapok gazdaságpolitikája négy nagy terület köré szerveződhet: a költségvetési hiány csökkentése, a nyugdíjrendszer célzottabbá tétele, a kisvállalkozói adózás átalakítása és az euróhoz vezető hosszabb távú út kijelölése.
A jelenlegi 7,5 százalékos hiányból 2030-ra 3 százalék alatti szintet szeretnének elérni. A kormány közben nem akar lemondani több szociális és adócsökkentési vállalásáról sem, ezért a következő években az lesz a döntő kérdés, hogy a most bejelentett állami megtakarítások és a gazdasági növekedés valóban elegendő forrást biztosítanak-e mindehhez.
A nyugdíjasok számára a következő nagy döntés a 13. és 14. havi juttatás pontos 2027-es szabályozása lehet. A vállalkozók számára az új kata részletei lesznek meghatározók. A forint és az euró szempontjából pedig az októberben bemutatandó költségvetési pálya lehet az első konkrét mérce arra, mennyire reális a 2030-ra kitűzött maastrichti cél.
A csütörtöki interjú tehát több fontos irányt kijelölt, de a legnagyobb döntések egy része még előttünk van. A 14. havi nyugdíjról nincs végleges új szabály, az új kata még készül, az euró bevezetésére nincs konkrét dátum, a 700 milliárd forintos állami megtakarításból pedig 300 milliárdot még csak az év hátralévő részében terveznek elérni. Éppen ezért az őszi költségvetési és adózási döntések minden korábbinál fontosabbak lehetnek a magyar családok, nyugdíjasok és vállalkozók számára.
