Szerda reggel megérkezett a bíróságra Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter, akit hétfőn vettek őrizetbe a Volánbusz-ügyben. A bíróságnak most arról kell döntenie, hogy a KDNP országgyűlési képviselője letartóztatásba kerül-e, enyhébb kényszerintézkedés mellett védekezhet tovább, vagy szabadlábra helyezik – írja az Index.
Seszták Miklós ügyében az elmúlt napokban rendkívül gyorsan követték egymást az események. Az Országgyűlés hétfő délelőtt felfüggesztette a politikus mentelmi jogát, Seszták pedig még aznap önként megjelent a Központi Nyomozó Főügyészség épületénél. Nem sokkal később őrizetbe vették, kihallgatása pedig hétfő délután kezdődött meg. Az NVVH vezetése már ekkor jelezte, hogy a bírósági ülésre szerdán kerülhet sor.
A mostani ülésen még nem Seszták bűnösségéről döntenek. A bíróság kizárólag azt mérlegeli, szükséges-e a politikus személyi szabadságának további korlátozása a nyomozás idejére. Ha a letartóztatást elrendelik, az első alkalommal legfeljebb egy hónapig tarthat. A bíróság ugyanakkor enyhébb kényszerintézkedést, például elektronikus nyomkövetővel ellenőrzött bűnügyi felügyeletet is választhat, vagy úgy is dönthet, hogy Seszták szabadlábon védekezhet.
Hétfőn függesztették fel a mentelmi jogát
Seszták Miklós mentelmi jogának felfüggesztését szeptember 22-én kezdeményezte a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes. A Központi Nyomozó Főügyészség akkor közölte, hogy hivatali vesztegetés elfogadása és más korrupciós bűncselekmények miatt folyik nyomozás, amelyben a volt fejlesztési miniszter is érintett.
Az Országgyűlés hétfői rendkívüli ülésén 139 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül függesztette fel Seszták mentelmi jogát. A Fidesz és a KDNP képviselői nem vettek részt a szavazáson. Seszták eközben nem a Parlamentben tartózkodott, hanem megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol azt mondta, kész minden vizsgálat elé odaállni, és azt szeretné, ha ügyét minél hamarabb tisztáznák.
Ez a körülmény a mostani kényszerintézkedési döntésnél is jelentős lehet. A védelem várhatóan arra hivatkozhat, hogy Seszták önként jelent meg a hatóságnál, nem próbált elrejtőzni és korábban is azt közölte, hogy együttműködik az eljárás során. A bíróságnak azonban nem kizárólag a szökés vagy elrejtőzés veszélyét kell vizsgálnia, hanem azt is, fennállhat-e a bizonyítás befolyásolásának vagy más, törvényben meghatározott kockázatnak a veszélye.
Seszták lett az NVVH első őrizetbe vett embere
Seszták ügyének különleges jelentőséget ad, hogy az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal első őrizetbe vett érintettje lett. Az NVVH új büntetőeljárási jogosítványai szeptember 27-én léptek életbe, és a hivatal már másnap intézkedett Seszták ügyében.
Unger Anna, az NVVH elnöke korábban úgy ismertette a történteket, hogy a hivatal egyik vezetője éppen az ügy átvételéről szóló döntést vitte az ügyészségre, amikor Seszták megjelent az épületnél. A hivatal megvárta, amíg a mentelmi jog felfüggesztéséről szóló parlamenti döntés hivatalosan megjelenik, ezt követően vették őrizetbe.
Ez volt az NVVH első ilyen intézkedése, ezért a mostani bírósági döntés az új szervezet működése szempontjából is kiemelt ügynek számít. A hivatal több más, korábban megindult korrupciós nyomozást is átvett, de Seszták esetében történt meg először, hogy az új jogosítványok alapján őrizetbe vételig jutottak.
Több mint 11 milliárd forintos jogtalan előny szerepel a gyanúban
Az ügyészség szerint Seszták Miklós és Szivek Norbert, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között közvetítőn keresztül több mint 11 milliárd forint jogtalan előnyt vehetett át a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégek képviselőjétől. Ez jelenleg ügyészségi gyanú, nem jogerős bírósági megállapítás.
Seszták 2014 júniusa és 2018 májusa között volt nemzeti fejlesztési miniszter. Az MNV felügyelete a tárcájához tartozott, a Volánbusz felett pedig az MNV gyakorolta a tulajdonosi jogokat. Az ügyészség szerint ennek a kapcsolati rendszernek lehet jelentősége annak megértésében, hogyan kerülhetett kapcsolatba a politikus a gyanúban szereplő cégekkel és közvetítőkkel.
A gyanú azonban nem kizárólag a Volánbusz szerződéseire terjed ki. Az ügyészség szerint egy másik, állami beruházásokban érdekelt építőipari cégcsoport képviselője azt ajánlhatta Sesztáknak, hogy az elnyert állami megrendelések vállalkozói díjának tíz százalékát közvetítő segítségével visszajuttatja neki. Az ügyészség szerint ebből több mint egymilliárd forint jogtalan előny származhatott.
További 270 millió forint is szerepel az ügyészségi gyanúban
A Központi Nyomozó Főügyészség közlése szerint egy további ügycsoport a Nemzeti Sportközpontok által kiírt uszoda- és tornaterem-beruházásokhoz kapcsolódik. A gyanú alapján Seszták ezekkel összefüggésben mintegy 270 millió forint jogtalan előnyt kaphatott egy, a beruházásokban érdekelt cég képviselőjétől.
Az ügyészség a rendelkezésre álló adatok alapján több rendbeli hivatali vesztegetés elfogadásának gyanúját közölte. A Telex által idézett ügyészségi jogi minősítés szerint az eljárásban többrendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzettel visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés elfogadása is szerepel.
Ezek különösen súlyos büntetőjogi minősítések, de továbbra is gyanúról beszélünk. Seszták Miklóst megilleti az ártatlanság vélelme, és büntetőjogi felelősségét csak jogerős bírósági ítélet állapíthatja meg.
Seszták minden vádat tagad
A volt miniszter már mentelmi jogának felfüggesztése előtt egyértelművé tette, hogy szerinte az ügyészségi állítások alaptalanok. Közlése szerint semmilyen bűncselekményt nem követett el, és nincs tudomása bűncselekmény elkövetéséről. Azt is jelezte, hogy bármikor hajlandó megjelenni a hatóság előtt és megvédeni az igazát.
Az őrizetbe vétel előtt adott interjújában arról is beszélt, hogy szerinte vádalku lehet az ügy hátterében. Úgy fogalmazott, nem ismeri azokat a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló cégeket és alvállalkozókat, amelyek az ügyészség gyanújában szerepelnek. Ez Seszták saját állítása, amelynek valóságtartalmát a nyomozás során kell összevetni az ügyészség bizonyítékaival és más gyanúsítottak vagy tanúk vallomásaival.
A bíróságnak most nem a 11 milliárdról kell döntenie
A szerdai ülés egyik legfontosabb jogi sajátossága, hogy a bíróság nem azt vizsgálja, valóban átvett-e Seszták több milliárd forintot. A korrupciós gyanú érdemi bizonyítása egy későbbi büntetőeljárás feladata lesz.
Most kizárólag a kényszerintézkedés szükségességét mérlegelik. A bíró azt vizsgálja, hogy a nyomozás jelenlegi szakaszában elegendő-e, ha Seszták szabadlábon védekezik, vagy fennállnak olyan konkrét körülmények, amelyek miatt szükség van letartóztatásra vagy más személyi szabadságot korlátozó intézkedésre.
Ezért abból sem lehet bűnösségre következtetni, ha letartóztatják, és abból sem következik az ártatlansága, ha szabadon engedik. A két kérdés jogilag teljesen különböző.
Több szereplőt már letartóztattak a Volánbusz-ügyben
A nyomozás Seszták őrizetbe vétele előtt már jelentős előrehaladást ért el. Szeptember közepén a bíróság letartóztatta Jellinek Dániel üzletembert és Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatóját. A 24.hu beszámolója szerint mindkettőjüket vesztegetéssel és más korrupciós bűncselekményekkel gyanúsítják a Volánbusz-ügyben.
A bíróság egy harmadik gyanúsított esetében ugyanakkor nem látta indokoltnak a letartóztatást, és őt szabadlábra helyezte. Ez is jól mutatja, hogy a kényszerintézkedésről személyenként, az adott gyanúsított helyzete és a vele kapcsolatban felmerült kockázatok alapján döntenek.
Seszták esetében tehát önmagában az, hogy más gyanúsítottak letartóztatásban vannak, még nem jelenti azt, hogy a bíróság automatikusan ugyanígy dönt.
Jellinek és Szivek esetében a kapcsolatrendszer is fontos szempont volt
A korábbi bírósági döntésekről szóló beszámolók szerint Jellinek Dániel és Szivek Norbert esetében a bíróság egyebek mellett a jelentős vagyont, a kiterjedt kapcsolatrendszert és a bizonyítás befolyásolásának kockázatát is mérlegelte. A Volánbusz-ügy több céget, vezetőt, közvetítőt és jelentős pénzmozgást érint, ezért a tanúk és más szereplők befolyásolásának veszélye kiemelt kérdés lehet a nyomozás során.
Seszták esetében a bíróság várhatóan hasonló jellegű szempontokat vizsgál, de saját személyes körülményeire és az ellene felhozott gyanúra szabva. Az egyik oldalon ott van a védelem számára kedvező körülmény, hogy önként megjelent az ügyészségen. A másik oldalon a nyomozó hatóság érvelhet az ügy súlyával, az érintett kapcsolatrendszerével vagy a bizonyítás védelmének szükségességével.
A Volánbusz-ügy éveken át alig mozdult
A büntetőeljárás előzményei évekre nyúlnak vissza. A Volánbusz beszerzéseivel kapcsolatban már 2021-ben érkezett feljelentés a Nemzeti Nyomozó Irodához, az ügy azonban hosszú ideig nem jutott el odáig, hogy a mostani kulcsszereplőket gyanúsítottként hallgassák ki.
A nyomozás 2026 szeptemberében gyorsult fel látványosan. Szeptember 10-én több korábbi cégvezetőt hallgattak ki gyanúsítottként, és házkutatásokra is sor került. Röviddel később újabb előállítások és őrizetbe vételek következtek, majd Jellinek Dániel és Szivek Norbert letartóztatása. A nyomozó hatóság már ekkor jelezte, hogy mentelmi joggal rendelkező személy is szerepelhet a vizsgálatban.
A buszbeszerzések túlárazását is vizsgálják
A Volánbusz-ügy alapja ennél szélesebb. A nyomozásban azt is vizsgálják, hogy a 2015 és 2018 közötti járműbeszerzéseknél keletkezett-e milliárdos kár túlárazások és más ügyletek miatt. A 24.hu korábbi összefoglalója szerint a hatóság több mint tízmilliárdos nagyságrendű kárral is számolhatott a vizsgált buszbeszerzések kapcsán.
Ez azonban nem azonos azzal a több mint 11 milliárd forintos jogtalan előnnyel, amelyet az ügyészség Seszták és Szivek vonatkozásában említ. A két összeget ezért nem szabad összekeverni: az egyik a feltételezett korrupciós előny nagysága, a másik a vizsgált ügyletekből eredő lehetséges vagyoni kár.
Vagyonzárak is történtek
A nyomozás pénzügyi oldala is egyre hangsúlyosabb. A hatóságok már több gyanúsított vagyonára intézkedéseket tettek, és ingatlanokat, gépjárműveket, illetve más vagyonelemeket biztosítottak. A 24.hu összefoglalója szerint a Volánbusz-ügyben milliárdos nagyságrendű vagyont zároltak vagy biztosítottak.
A vagyonbiztosítás célja nem büntetés, hanem annak megakadályozása, hogy egy esetleges későbbi vagyonelkobzás vagy más pénzügyi jogkövetkezmény végrehajthatatlanná váljon. A nyomozás során ezért a hatóság nemcsak tanúvallomásokra és szerződésekre, hanem bankszámlákra, céges kapcsolatokat bemutató iratokra és vagyoni mozgásokra is koncentrálhat.
Mit jelentene Seszták letartóztatása?
Ha a bíróság elrendeli Seszták Miklós letartóztatását, az első döntés legfeljebb egy hónapra szólhat. Ez alatt a nyomozás tovább folytatódik, és a hatóságok további tanúkat hallgathatnak meg, dokumentumokat elemezhetnek, valamint szembesíthetik a gyanúsított vallomását a már rendelkezésre álló bizonyítékokkal.
A letartóztatás később meghosszabbítható lehet, ha továbbra is fennállnak a törvényi feltételei, de minden ilyen döntést külön indokolni kell. A védelem pedig fellebbezhet a kényszerintézkedés ellen.
A letartóztatás tehát nem előrehozott büntetés. Arra szolgál, hogy a büntetőeljárást a törvényben meghatározott veszélyektől megvédjék.
Az enyhébb döntés sem jelentené az ügy végét
Ha a bíróság nem rendeli el Seszták letartóztatását, a volt miniszter elleni büntetőeljárás ugyanúgy folytatódik tovább. A bíróság elrendelhet bűnügyi felügyeletet is, amelyhez akár elektronikus nyomkövető, meghatározott terület elhagyásának tilalma vagy más korlátozás társulhat.
Az is lehetséges, hogy a bíróság úgy ítéli meg: még ilyen korlátozásra sincs szükség, és Seszták teljesen szabadlábon védekezhet. Ebben az esetben is köteles együttműködni a hatósággal, megjelenni az idézéseken, és a nyomozás során újabb kihallgatásokra is sor kerülhet.
Az ügy politikai súlya is rendkívüli
Seszták Miklós nem egyszerűen egy korábbi állami vezető. 2014 és 2018 között a harmadik Orbán-kormány egyik fontos minisztere volt, és tárcájához tartozott több olyan állami terület, amely most a büntetőeljárásban is előkerül.
Emellett 2010 óta országgyűlési képviselő, a KDNP politikusa, Kisvárda egyik legismertebb közéleti szereplője. Mindez erős politikai figyelmet irányít az ügyre.
A politikai jelentőség azonban nem változtat a büntetőeljárás jogi szabályain. A gyanút az ügyészségnek bizonyítania kell, Seszták és védője pedig vitathatja az állításokat és saját bizonyítékokat terjeszthet elő.
A KDNP és a Fidesz visszafogottabban reagált Seszták ügyére
A Seszták-ügy egyik politikailag érdekes sajátossága, hogy a Fidesz–KDNP kommunikációja jóval visszafogottabb volt, mint Hankó Balázs ügyében. A Fidesz vezető politikusai Hankó mellett látványosan kiálltak, Seszták esetében azonban kevesebb nyilvános politikai megszólalás történt.
Ebből ugyanakkor önmagában nem lehet jogi következtetést levonni, és azt sem lehet biztosan megmondani, mi áll a kommunikációs különbség hátterében. Seszták maga korábban azt mondta, szerinte saját ügyének és Hankó ügyének politikai helyzete eltér egymástól.
A bíróság döntése lehet a következő nagy fordulópont
A szeptember 30-i ülés ezért az eddigi egyik legfontosabb pont Seszták Miklós ügyében. Ha letartóztatják, a korábbi fejlesztési miniszter a nyomozás következő szakaszát fogva tartásban töltheti. Ha bűnügyi felügyeletet rendelnek el, szigorú korlátozások mellett maradhat szabadlábon. Ha pedig a bíróság egyik intézkedést sem tartja szükségesnek, szabadon távozhat.
A rendelkezésre álló, délelőtt megjelent legfrissebb hírek szerint a döntést még várják, ezért jelenleg nem lehet felelősen kijelenteni, melyik lehetőség valósul meg.
Az ártatlanság vélelme most különösen fontos
Az ügyben szereplő összegek rendkívül nagyok, a politikai következmények pedig súlyosak, ezért könnyű úgy beszélni a gyanúról, mintha már bizonyított tény lenne. Jogilag azonban nem ez a helyzet.
Az ügyészség szerint több mint 11 milliárd forintos jogtalan előny, további egymilliárdos építőipari kifizetés és 270 millió forintos sportberuházási korrupció gyanúja merült fel. Seszták ezeket az állításokat tagadja.
A két álláspont közötti vitát nem egy szerdai kényszerintézkedési ülés fogja végleg eldönteni. Ehhez a teljes nyomozásra, az összegyűjtött bizonyítékok értékelésére, esetleges vádemelésre és végül bírósági eljárásra lehet szükség.
A Volánbusz-ügy még sokáig tarthat
A nyomozás összetettsége alapján az ügy lezárása aligha várható rövid időn belül. Több évre visszanyúló állami beszerzéseket, cégeket, közvetítőket, több gyanúsítottat és milliárdos pénzmozgásokat kell feltárni. Emellett a hatóságnak nem pusztán azt kell bizonyítania, hogy bizonyos összegek átadására sor került, hanem azt is, hogy azok korrupciós kapcsolatban álltak konkrét állami döntésekkel.
A védelem részéről pedig várhatóan az lesz az egyik legfontosabb kérdés, mennyire bizonyíthatók hitelesen a tanúvallomások és a feltételezett pénzmozgások, illetve milyen közvetlen bizonyíték kapcsolja Sesztákot a vizsgált cégekhez és döntésekhez.
Most minden szem a bíróságra szegeződik
Seszták Miklós tehát szerda reggel megérkezett a bíróságra, és az őrizetbe vétel után most először kerül bíró elé annak eldöntésére, hogy szükséges-e személyi szabadságának további korlátozása. A döntés rövid időn belül megszülethet, utána pedig várhatóan részletesebb tájékoztatást adnak az indokokról is.
A Volánbusz-ügy ezzel újabb fontos állomásához érkezett. A korábbi állami vezetők és üzletemberek után most egy volt miniszter esetében mérlegeli a bíróság a letartóztatás szükségességét.
A politikai értelmezésektől függetlenül a következő kérdés most egyszerű: a bíróság szerint fennáll-e olyan konkrét veszély, amely miatt Seszták Miklós nem védekezhet teljesen szabadlábon.
