Orbán Viktor a tőle megszokottakhoz képest is keményen fogalmazott ma reggel a Kossuth Rádióban.
A miniszterelnök a mellettünk zajló háborúval kezdte az interjút.
– Egy éve még abban reménykedtünk, hogy nem lesz igazi háború az orosz–ukrán konfliktus, nem teljesedik ki, kevés bevont ország lesz. Sajnos, mindennek az ellenkezője történik: sokkal keményebben dúlnak a harcok, mint korábban – mondta Orbán Viktor. – Mindkét oldalon százezer felett van az áldozatok száma: 200-300 ezer ember nem tér haza soha többé a családjához. Ennek ellenére ahelyett, hogy a nemzetközi közvélemény elkötelezné magát a béke mellett, élesen kettévált. Van a Nyugat és az arabok, kínaiak, afrikaiak, akik szorgalmazzák az azonnali béketárgyalásokat, mert ha messzebb is vannak a háborútól, a gazdasági hatásait komolyan megérzik. Ezzel szemben a nyugati országok vezetői háborús lázban égnek. A németek sisakokkal kezdték az ukránok támogatását, most már tankokat szállítanak, sőt, egyre több szó esik a vadászrepülőkről is. Ráadásul komoly javaslat kerülhet az asztalra, hogy szövetséges katonák lépjenek Ukrajna területére harcolni. Soha ilyen közel nem voltunk ahhoz, hogy egy lokális háborúból világháború legyen. Sajnos, napról napra közelebb kerülünk hozzá.
Orbán Viktor szerint nem szabad elhinni, hogy a háborúban szereplő országok pusztán szívjóságból vesznek részt benne, hanem bizony vannak itt gazdasági megfontolások is.
– Mi nem azért akarunk békét, mert gyengék vagyunk, mert nem tudjuk megvédeni magunkat, hanem azért, mert a háború rossz, a béke pedig jó. A békéhez erő kell, ezt szokták mondani, ebben pedig sok igazság van. Magyarországnak egyszerre kell katonailag erősnek lenni, de békepártinak is. A magyarországi baloldal nagy része külföldi behatásra háború párti, amúgy lehet, hogy a békét szorgalmaznák.
A háború az eszköze Európa hatalmi átszerkesztésének.
– Már gondolkodunk azon, hogy mi lesz a háború vége, hogyan lehet érvényesíteni Magyarország érdekeit. De felelős politikusként egyelőre nem spekulálhatok még a nyilvánosság előtt. Nagy lehetőség nyílt azok előtt, akik szeretnék a hagyományos erőviszonyokat megváltoztatni, ami régóta egy erős francia–német tengelyt jelentett. Most az Egyesült Államok befolyása sokkal nagyobb, például az ukránok hősi háborúja csak addig folytatódhat, amíg az amerikaiak akarják.
A gazdasági kérdésekről így fogalmazott.
– Egyvalamiről tudok fixen nyilatkozni: év végére 10 százalék alá szorítjuk az inflációt, vagyis egyszámjegyű lesz. Mindenki ezen dolgozik. Úgy látom, még a baloldal is elismeri azt a 20 döntést és intézkedést, amelyekkel meg akarjuk védeni a magyar embereket. Biztos vagyok benne, hogy ezek meg is hozzák majd a várt eredményt, csak azt nem tudom még, mikor. Év végéig biztosan. Annyit kijelenthetek: ha a szankciókat holnap megszüntetnénk, az infláció azonnal megfeleződne, de utána is rohamosan csökkenne. Sajnos, erre Európában nincs esély, hiába szorgalmazzuk. Egyedül vagyunk ebben a harcban… egyelőre.
Három nagy ügyben van kibékíthetetlen ellentét Brüsszel és Magyarország között.
– Az egyik a migráció: el vagyunk ítélve az európai bíróság által. Pénzbüntetésre ítéltek minket, mert megvédjük a határainkat, és nem vagyunk hajlandóak beengedni a migránsokat. A másik a háború kérdése. A harmadik szintén nem feloldható, ami a gender, vagyis a gyermekvédelem ügye. Brüsszelben azt követelik, hogy a gyermeknevelés kérdésében szüntessük meg a szülők elsődleges felelősségét, ne csak az ő joguk legyen a gyereknevelés.
