Sokan úgy tekintenek a hormonális fogamzásgátlókra, mint megbízható, jól bejáratott megoldásra – és ez többnyire igaz is. Egy friss, több mint kétmillió svéd nő adatait elemző vizsgálat azonban finomítja a képet: nem mindegy, milyen hatóanyagú készítményt választunk, mert a mellrák kockázata kismértékben, de kimutathatóan eltérhet közöttük.
Pánikra semmi ok: az abszolút kockázat továbbra is alacsony, miközben a tabletták és eszközök számos bizonyított előnnyel járnak – a nem kívánt terhesség megelőzésétől a nőgyógyászati kórképek kezeléséig. A kérdés inkább az, hogyan lehet okosan, személyre szabottan dönteni: mely hatóanyagokkal érdemes óvatosabbnak lenni, és mikor jobb alternatívát választani? Alább közérthetően végigvesszük a legfontosabb számokat, a hatóanyagok közti különbségeket és azt is, miért nem „a fogamzásgátlásról úgy általában”, hanem konkrét készítményekről szól ez a vita.
Röviden: egy új, több mint 2 millió svéd nőt 13 éven át követő regisztervizsgálat szerint a hormonális fogamzásgátlás kismértékben növeli a mellrák relatív kockázatát, de az abszolút kockázat továbbra is alacsony. A különbség hatóanyagonként eltér: a desogesztrel-alapú (progesztin-only) készítményeknél volt a legnagyobb növekmény, az etonogesztrel-implantátumnál szintén emelkedett rizikót láttak, levonorgesztrel esetén kisebbet, míg egyes készítményeknél (pl. depot-medroxiprogeszteron) nem jeleztek számottevő többletet. A megfigyelés összhangban van korábbi, brit és nemzetközi eredményekkel is. uu.se+3jamanetwork.com+3PMC+3
Mit találtak pontosan?
-
Kik? 13–49 éves nők, 2006–2019 között; >2 millió főnyi svéd lakossági adat.
-
Mit mértek? A különféle hormonális fogamzásgátló-formulációkhoz (hatóanyagokhoz és adagolási módokhoz) társuló mellrák-kockázat különbségét.
-
Fő megállapítás: a hormonális fogamzásgátlót valaha használóknál a mellrák relatív kockázata átlagosan 20–25%-kal magasabb volt, mint a sosem használóknál — ez statisztikailag kimutatható, de kis abszolút többletet jelent. Például a svéd csapat durva becslése szerint 100 000 felhasználóra ~13 extra eset/év nagyságrendjéről beszélünk. A desogesztrel-tartalmú minipillák emelt kockázata kiemelkedik a mezőnyből. jamanetwork.com+1
A JAMA Oncology-ban közölt friss elemzés ugyanebbe az irányba mutat: a kockázat érzékenyen változik a progesztin-típustól, a desogesztrel a legkedvezőtlenebbnek látszik; ez a következtetés segítheti a személyre szabott választást. jamanetwork.com+1
Egybevág más nagy vizsgálatokkal?
Igen. A brit, beágyazott eset-kontroll vizsgálat és metaanalízis (Oxford Population Health) már 2023-ban jelezte, hogy minden progesztogén-alapú módszer (tabletta, injekció, implantátum, IUD) 20–30% relatív kockázatnövekedéssel jár a jelenlegi vagy friss használók körében — nagyságrendileg ugyanakkorával, mint a kombinált (ösztrogén+progesztin) készítményeknél. ox.ac.uk+3PLOS+3ceu.ox.ac.uk+3
A levonorgesztrel-tartalmú IUD (LNG-IUS) kapcsán a bizonyítékok vegyesek: egy nagy, 2024-es elemzés ~13% relatív kockázattöbbletet talált, miközben jelentősen csökkent az endometrium- és mérsékelten az ováriumrák kockázata; más metaanalízisek nem találtak kockázatnövekedést. Ez arra utal, hogy korcsoport, előzmények és módszertan szerint is eltérhetnek az eredmények. The ObG Project+3PubMed+3PMC+3
Hatóanyag-fókusz: mivel legyünk óvatosabbak?
-
Desogesztrel (minipill) – a svéd és JAMA Oncology adatok alapján a legnagyobb kockázatnövekedés ehhez köthető. jamanetwork.com+1
-
Etonogesztrel (implantátum) – emelkedett rizikó jelei. SciLifeLab
-
Levonorgesztrel (IUD, egyes tabletták) – kisebb többlet vagy ellentmondásos eredmények; egyes tanulmányok csekély növekedést, mások nem jelentőset találnak. PubMed+1
-
Depot-medroxiprogeszteron (DMPA) injekció – a svéd csapatnál nem mutatkozott többlet. SciLifeLab
Fontos: a kockázatok relatív értékek; egy 20–25%-os relatív növekmény alacsony kiinduló kockázatnál továbbra is nagyon kis abszolút különbséget jelent.
Miért nem „a fogamzásgátlásról úgy általában” szól?
A kutatók külön kiemelik: nem a fogamzásgátlás egészéről, hanem egyes hatóanyagok és adagolási formák eltérő biológiai hatásairól beszélünk. A progesztinek eltérően hathatnak a mell szöveteire (proliferációs jelek, receptor-kötődés stb.), ezért nem mindegy, ki melyik készítményt választja. jamanetwork.com
Előnyök, amelyeket a mérleg másik serpenyőjébe kell tenni
A hormonális fogamzásgátlók nem csak a nem kívánt terhességet előzik meg, hanem védőhatás is társulhat hozzájuk más daganatok ellen. Nagy adatelemzések szerint különösen a méhnyálkahártya-rák kockázata csökken (LNG-IUS: ~33%-kal alacsonyabb), és az ováriumráké is mérséklődhet. Ezek a hatások évekig fennmaradhatnak. PubMed
Mit jelent ez a gyakorlatban? – Személyre szabott döntési térkép
1) Nézd meg a saját alap-kockázatod:
családi halmozódás, BRCA státusz, első menstruáció/első szülés életkora, BMI, alkoholfogyasztás, dohányzás stb. Minél magasabb az alap kockázat, annál fontosabb a hatóanyag-tudatos választás. (Ezt háziorvossal/nőgyógyásszal beszéld át.)
2) Válaszd külön a célokat:
– elsődleges fogamzásgátlás,
– ciklusszabályozás/endometriózis/PMDD tünetmenedzsment,
– akne/androgén-tünetek.
Más cél → más hatóanyagprofil lehet optimális.
3) Ha aggódsz a mellrák miatt, érdemes mérlegelni:
-
Desogesztrel helyett más progesztint (vagy kombinált készítményt) – a friss adatok alapján ez ésszerű alternatíva lehet. jamanetwork.com
-
Levonorgesztrel-IUD: vegyes bizonyítékok, de nagyon alacsony abszolút kockázat mellett jelentős nőgyógyászati előny (endometriumvédelem). PubMed
-
Nem hormonális opciók: réz-IUD, óvszer, pesszárium, termékenységtudat-alapú módszerek — nincs hormonális emlőhatás.
4) Időtáv és életkor:
a relatív kockázat a használat alatt és röviddel utána magasabb, majd normalizálódik; fiatal korban a báziskockázat kicsi, ezért az abszolút többlet nagyon alacsony marad. PLOS+1
5) Kontroll és szűrés:
éves nőgyógyászati kontroll, önvizsgálat, rizikó alapján mammográfia/ultrahang — a korai felismerés sokat számít.
„Számokban” – hogyan értelmezd a kockázatot?
-
Ha egy korcsoport éves báziskockázata mondjuk 50/100 000, akkor egy +20% relatív növekedés 60/100 000-re emeli (≈ +10 eset/100 000/év).
-
A svéd becslés („~13 plusz eset 100 000 felhasználóra/év”) ezt a logikát illusztrálja: észrevehető, de kicsi az abszolút különbség. jamanetwork.com
