Jelentős átalakítás előtt állhat a Gondosóra program. A Szociális és Családügyi Minisztérium azt vizsgálja, hogyan lehetne a több mint egymillió idős ember által használt rendszert összehangolni a már több mint húsz éve működő jelzőrendszeres házi segítségnyújtással. A fejlesztési elképzelések között olyan új funkciók is megjelentek, amelyek révén az eszköz a jövőben bizonyos egészségügyi adatokat továbbíthatna a felhasználó háziorvosának.
Bódy Éva, a tárca szociális igazgatásért, szociális szolgáltatásokért és idősügyért felelős helyettes államtitkára az InfoRádióban arról beszélt, hogy először a Gondosóra eddigi működését és tapasztalatait értékelik. Ezt követően dönthetnek arról, milyen irányban érdemes továbbfejleszteni a szolgáltatást, illetve hogyan lehet megszüntetni azokat a párhuzamosságokat, amelyek a Gondosóra és a hagyományos jelzőrendszeres házi segítségnyújtás között kialakultak.
Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre nem született olyan döntés, amely megszüntetné a Gondosórát, fizetőssé tenné a szolgáltatást vagy automatikusan hozzáférést biztosítana a háziorvosoknak a felhasználók egészségügyi adataihoz. A most ismertetett elképzelések vizsgálati és fejlesztési lehetőségek, amelyek pontos működéséhez jogi, adatvédelmi és egészségügyi szabályokat is ki kell dolgozni.
A Gondosóra megmarad, de a működése átalakulhat
A helyettes államtitkár egyértelművé tette, hogy maga a Gondosóra mint segélyhívó eszköz megmarad. A vizsgálat középpontjában nem a program felszámolása, hanem annak hatékonyabb beillesztése áll a magyar szociális ellátórendszerbe.
A rendszer jelenlegi formájában elsősorban az idős ember, a diszpécserszolgálat és a felhasználó által megjelölt kontaktszemélyek közötti kapcsolatot teremti meg. A riasztást követően a diszpécser megpróbálja felmérni a helyzetet, majd szükség esetén értesíti a hozzátartozót, gondozót vagy a segélyhívó rendszert.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás mögött ezzel szemben professzionális szociális szolgáltatás áll. Riasztás esetén nemcsak telefonos segítség vagy egy hozzátartozó értesítése történik, hanem egy szakembert is a helyszínre küldhetnek. A két rendszer célja hasonló, de a segítségnyújtás módja és a mögöttük álló szolgáltatási háttér eltérő.
Ez a legfontosabb különbség a két rendszer között
A Gondosóra alapvetően a családi, ismerősi és közösségi segítségnyújtást támogatja. A felhasználó előre megadhat olyan kontaktszemélyeket, akiket szükség esetén a diszpécserszolgálat értesíthet. A kapcsolattartó lehet családtag, szomszéd, ismerős vagy gondozó, aki gyorsan el tud jutni az idős emberhez.
A hivatalos tájékoztató kifejezetten azt javasolja, hogy az elsőként megadott kontaktszemély lehetőleg a közelben lakjon, legyen kulcsa az érintett lakásához, és bizalmi kapcsolatban álljon a felhasználóval. Ez különösen akkor fontos, ha az idős ember elesik, rosszul lesz, kizárja magát, vagy más olyan probléma adódik, amely nem feltétlenül igényel azonnali mentőellátást, de gyors személyes segítségre van szükség.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetében a riasztás mögött intézményes ellátás működik. A szolgáltatás részeként kiképzett szakember indulhat a helyszínre, akinek meghatározott időn belül meg kell érkeznie. Ez nagyobb biztonságot jelenthet azoknak az időseknek, akiknek nincs a közelben mozgósítható családtagjuk vagy ismerősük.
Megszüntetnék a felesleges párhuzamosságokat
A két rendszer jelenleg részben ugyanazt a társadalmi csoportot szolgálja: azokat az idős vagy egészségi állapotuk miatt veszélyeztetett embereket, akik saját otthonukban élnek, de bizonyos helyzetekben gyors segítségre lehet szükségük.
Ezért a minisztérium azt vizsgálja, hogy a Gondosóra és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás miként kapcsolódhatna össze úgy, hogy ne két egymás mellett működő, részben átfedő szolgáltatás legyen. Bódy Éva szerint először pontosan fel kell mérni, milyen párhuzamosságok léteznek, és melyik rendszer milyen helyzetben képes hatékonyabb segítséget nyújtani.
Az összehangolás egyik lehetséges eredménye az lehetne, hogy a Gondosóráról érkező riasztás bizonyos esetekben közvetlenül egy helyi szociális szolgáltatóhoz is eljusson. Így a diszpécsernek nem kizárólag családtagot vagy mentőt kellene értesítenie, hanem indokolt esetben helyszínre küldhető szakember is bekapcsolódhatna.
Ez azonban jelenleg még nem tekinthető általánosan működő rendszernek. Léteznek már együttműködési megoldások a Gondosóra és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás között, de az országos, egységes integráció részleteit még vizsgálják. A Gondosóra külön felületén már most is megjelenik az a cél, hogy a két szolgáltatás technikai és szakmai feltételeit összehangolják.
A háziorvoshoz is eljuthatnának az egészségügyi adatok
A jövőbeli fejlesztések egyik legérdekesebb eleme az egészségügyi adatok továbbításának lehetősége. Az elképzelés szerint a Gondosóra később nemcsak vészjelzést küldhetne, hanem bizonyos egészségi állapotra vonatkozó adatokat is gyűjthetne és továbbíthatna a háziorvosnak.
Ez teljesen új szintet jelentene a program működésében. A jelenlegi Gondosóra elsősorban kommunikációs és helymeghatározó segédeszköz, nem pedig teljes értékű orvostechnikai állapotfigyelő rendszer. Az eszköz jelenleg nem helyettesíti a vérnyomásmérőt, a vércukormérőt, az EKG-t vagy az orvosi vizsgálatot.
Egy későbbi fejlesztés során elképzelhető lenne például, hogy az eszköz vagy hozzá kapcsolódó kiegészítők adatokat gyűjtsenek a pulzusról, mozgásról, elesésekről vagy más, egészségügyi szempontból fontos változásokról. A háziorvos így hamarabb észlelhetne bizonyos romló tendenciákat.
A pontosan továbbítható adatok köréről, az adatkezelés feltételeiről és az orvosok feladatairól azonban még nincs végleges döntés. Ilyen rendszer csak a beteg megfelelő tájékoztatásával, jogszerű adatkezeléssel, biztonságos informatikai háttérrel és egyértelmű szakmai protokollokkal működhetne.
Az adatvédelem kulcskérdés lesz
Az egészségügyi adatok a legérzékenyebb személyes adatok közé tartoznak. Amennyiben a Gondosóra a jövőben ilyen információkat továbbítana, pontosan meg kellene határozni, ki, milyen célból, mennyi ideig és milyen jogosultsággal férhet hozzájuk.
Nem lenne elfogadható például, hogy a felhasználó tudta nélkül korlátlan mennyiségű adatot gyűjtsenek róla, vagy hogy az információkhoz illetéktelen személyek hozzáférjenek. A rendszernek biztosítania kellene az adatok titkosítását, a hozzáférések naplózását és azt is, hogy a felhasználó átláthassa, milyen adatokat továbbítanak róla.
A Gondosóra adatkezelési és szerződési szabályai 2026 áprilisában már módosultak, részben azért, mert a program megvalósítása közfeladatnak minősül, illetve időközben informatikai fejlesztések történtek. A későbbi egészségügyi bővítés azonban várhatóan újabb, még részletesebb szabályozást igényelne.
Mit tud jelenleg a Gondosóra?
A készülék csuklón vagy nyakban viselhető, csepp- és ütésálló, ezért a hivatalos tájékoztatás szerint zuhanyzás közben is használható. Ez azért fontos, mert az időseknél sok elesés éppen a fürdőszobában történik.
A felhasználó a segélyhívó gomb hosszabb megnyomásával jelezhet a diszpécserközpontnak. A jelzést követően a diszpécser az eszközön keresztül felveszi vele a kapcsolatot, meghallgatja a problémát, majd a helyzetnek megfelelő segítséget szervez.
A készülék elesésérzékelővel is rendelkezik. Ha az eszköz esést érzékel, automatikus jelzést küldhet a diszpécserszolgálatnak. Ez különösen fontos lehet akkor, ha az idős ember az esés után nem tudja megnyomni a gombot, elveszíti az eszméletét vagy hosszabb ideig mozdulatlan marad.
A Gondosórában helymeghatározó funkció is működik, amely segítségkéréskor segíthet megállapítani a viselő tartózkodási helyét. A program tájékoztatása szerint ezeket a helyadatokat nem tárolják tartósan a rendszerben.
Nem közvetlenül a hozzátartozót hívja az óra
Gyakori félreértés, hogy a Gondosóra egy hagyományos telefonhoz hasonlóan közvetlenül felhívja a családtagot. Valójában a segélyjelzés elsőként a diszpécserközpontba érkezik.
A diszpécser beszél a felhasználóval, értékeli a kialakult helyzetet, majd szükség szerint értesíti a megadott kontaktszemélyt vagy súlyos egészségügyi vészhelyzetben a 112-t. Az eszközön keresztül közvetlenül a diszpécserszolgálat, illetve egészségügyi vészhelyzetben a mentésirányítás kommunikálhat a felhasználóval.
A Gondosóra és az Országos Mentőszolgálat között már most is működik szakmai együttműködés. A cél, hogy vészhelyzet esetén a mentésirányítás minél pontosabb információkat kapjon a felhasználó állapotáról és tartózkodási helyéről. A diszpécserek számára olyan kérdezési segédletet is kialakítottak, amely támogatja a beteg állapotának gyorsabb és egységesebb felmérését.
Már mobilalkalmazás is kapcsolódik hozzá
A Gondosóra mellé mobilalkalmazás is elérhető, amelyet a felhasználó és a megadott hozzátartozók egyaránt használhatnak. Az alkalmazás veszélyhelyzet esetén értesítést küldhet, továbbá lehetőséget biztosít a kontaktszemélyek kezelésére, bizonyos adatok módosítására és hibák bejelentésére.
Az alkalmazásban további kapcsolattartók is rögzíthetők, és a sorrendjük megváltoztatható. Így elsőként azt a személyt hívhatják, aki a leggyorsabban tud reagálni, de ha ő nem elérhető, további hozzátartozók vagy ismerősök is bevonhatók.
Egy másik fejlesztésnek köszönhetően a kontaktszemélyek már vissza is hívhatják a diszpécserszolgálatot, ha korábban nem tudták fogadni annak hívását. Az azonosítás után tájékoztatást kaphatnak arról, milyen jelzés érkezett a felhasználótól, és történt-e valamilyen intézkedés.
Több mint egymillióan használják
A Gondosóra program hivatalos közlése szerint a felhasználók száma már meghaladta az egymillió főt. A szolgáltatás minden 65 év feletti magyar állampolgár számára alanyi jogon, ingyenesen igényelhető, és a diszpécserszolgálat a nap 24 órájában működik.
A program adatai szerint több mint 85 ezer felhasználó esetében nyújtott már életmentő segítséget, és több mint 800 ezer alkalommal járult hozzá valamilyen hétköznapi probléma megoldásához. A megadott kontaktszemélyeket mintegy százezer esetben vonták be, a mobilalkalmazást pedig több mint 153 ezren töltötték le.
Ezek a program saját összesített adatai, amelyek jól mutatják a szolgáltatás méretét. Egy ekkora rendszernél azonban már kisebb működési változtatás is több százezer idős embert és családtagjaikat érintheti.
Fizetőssé válhat a Gondosóra?
A jelenlegi hivatalos információk alapján nincs szó arról, hogy az alapszolgáltatás fizetőssé válna. A Gondosóra most is ingyenesen igényelhető a jogosult idősek számára, és a 2026 áprilisi szerződési változásról szóló tájékoztató külön kiemelte, hogy az nem érinti a szolgáltatás ingyenességét.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás ugyanakkor más szabályok alapján működik, és annak igénybevételéért személyi térítési díjat állapíthatnak meg. Ennek összege függhet a helyi szolgáltatótól, az ellátott jövedelmétől és az érvényes jogszabályoktól.
Az összehangolás során ezért tisztázni kell majd, hogy mely szolgáltatáselemek maradnak minden 65 év feletti számára ingyenesek, és milyen esetben kapcsolódhat hozzájuk külön szociális ellátás. Egyelőre nincs olyan bejelentés, amely szerint a Gondosóra használatáért a jövőben általános díjat kellene fizetni.
Mi történhet egy riasztás után?
Ha a felhasználó rosszul lesz, elesik vagy segítségre van szüksége, megnyomja az eszköz gombját. A Gondosóra kapcsolatot létesít a diszpécserrel, aki beszél a felhasználóval és megpróbálja pontosan felmérni a helyzetet.
Ha kisebb problémáról van szó, a diszpécser értesítheti a megadott hozzátartozót. Ilyen eset lehet például, ha az idős ember nem tud felkelni, de nem sérült meg súlyosan, vagy segítségre van szüksége egy otthoni probléma megoldásához.
Sürgős egészségügyi veszély esetén a diszpécser bevonhatja a 112-t és a mentésirányítást. A helymeghatározási funkció segítheti a segítség gyors célba érését, különösen akkor, ha a felhasználó nem tudja pontosan megmondani, hol tartózkodik.
Az összehangolt rendszerben ehhez később egy helyi szociális szakember is társulhatna. Így olyan helyzetekben is gyors személyes segítség érkezhetne, amelyek nem igényelnek mentőt, de a családtag nem elérhető vagy túl messze tartózkodik.
Az egyedül élő idősek számára lehet a legfontosabb
A Gondosóra különösen azok számára jelenthet biztonságot, akik egyedül élnek, ritkán találkoznak hozzátartozóikkal, vagy olyan egészségi problémájuk van, amely miatt nagyobb az elesés és a rosszullét kockázata.
Egy családtag nem tud napi huszonnégy órában jelen lenni az idős hozzátartozó mellett. A jelzőeszköz azonban lehetőséget ad arra, hogy baj esetén az érintett akkor is segítséget kérhessen, ha nincs a közelében telefon.
A rendszer ugyanakkor nem helyettesíti az emberi kapcsolatokat, a rendszeres családi látogatásokat, a házi segítségnyújtást vagy az orvosi ellátást. Inkább egy további biztonsági háló, amely csökkentheti annak kockázatát, hogy valaki egy esés vagy rosszullét után hosszú ideig segítség nélkül maradjon.
A készüléket rendszeresen tölteni kell
A Gondosóra csak akkor tud biztonságot nyújtani, ha működőképes állapotban van és a felhasználó valóban viseli. Az akkumulátor átlagos használat mellett körülbelül három-négy napig üzemképes, ezért a készüléket két-három naponta fel kell tölteni.
Sok esetben a hozzátartozók feladata lehet ellenőrizni, hogy az óra nincs-e lemerülve, megfelelően működik-e, és az idős ember valóban magánál tartja-e. Hiába van ugyanis a készülék a lakásban, ha a felhasználó eleséskor egy másik helyiségben van, és nem éri el.
Az új mobilalkalmazás részben ebben is segíthet, mivel bizonyos értesítéseket és kezelési lehetőségeket a kapcsolattartóknak is biztosít.
Nem minden automatikus jelzés jelent valódi bajt
Az elesésérzékelő fontos funkció, de nem képes minden esetet tökéletesen megítélni. Előfordulhat, hogy egy hirtelen mozdulat vagy az eszköz leejtése téves riasztást eredményez, miközben bizonyos lassabb lecsúszásokat nem feltétlenül érzékel ugyanolyan módon.
Ezért riasztáskor a diszpécser megpróbál beszélni a felhasználóval. Ha kiderül, hogy nincs baj, nincs szükség további intézkedésre. Ha azonban a felhasználó nem válaszol, az már önmagában indokolhatja a kontaktszemély vagy a segélyszolgálat értesítését.
Az automatikus érzékelés tehát nem helyettesíti a gomb megnyomását. Aki képes rá, rosszullét vagy elesés esetén továbbra is a segélyhívó gomb használatával tudja a legbiztosabban jelezni, hogy segítségre van szüksége.
Mikor jöhetnek az új funkciók?
A minisztérium egyelőre nem közölt konkrét határidőt az átalakításra. Első lépésként a program tapasztalatait és a szociális ellátórendszerrel való kapcsolatát értékelik, majd ez alapján készülhetnek el a fejlesztési javaslatok.
Az egészségügyi adatok háziorvosi továbbítása különösen összetett fejlesztés lehet. Ehhez kompatibilis eszközök, orvosi szempontból megbízható mérési módszerek, biztonságos adatkapcsolat és megfelelő jogszabályi háttér szükséges.
A Gondosóra és a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás összehangolása valamivel hamarabb is megvalósulhat bizonyos térségekben, hiszen az együttműködés technikai és szakmai alapjai részben már léteznek. Országos, minden felhasználóra egységes rendszer bevezetéséről azonban még nem jelent meg végleges döntés.
Mit kell most tenniük a felhasználóknak?
A jelenlegi felhasználóknak az átalakítási elképzelések miatt egyelőre nincs külön teendőjük. A készülék továbbra is a megszokott módon használható, a diszpécserszolgálat pedig éjjel-nappal elérhető.
Érdemes ugyanakkor ellenőrizni, hogy a megadott kontaktszemélyek telefonszáma naprakész-e, és szükség esetén valóban elérhetők-e. Hasznos lehet legalább egy olyan kapcsolattartót megadni, aki a közelben él és gyorsan el tud jutni a felhasználóhoz.
A hozzátartozóknak célszerű elmenteniük a diszpécserközpont telefonszámait, hogy felismerjék a beérkező hívást, illetve szükség esetén vissza tudják hívni a szolgálatot.
A készüléket rendszeresen tölteni, időnként tesztelni és lehetőleg folyamatosan viselni kell. A fejlesztésekről és az esetleges új feladatokról a program hivatalos tájékoztatása alapján érdemes informálódni.
Nem elveszik, hanem bővíthetik a Gondosórát
A most ismert elképzelések alapján a Gondosóra program nem megszűnik, hanem szélesebb szociális és egészségügyi rendszer részévé válhat. A legfontosabb cél az lehet, hogy a riasztást ne csak egy telefonhívás kövesse, hanem az idős ember állapotához igazodó, valódi és gyors segítség érkezzen.
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtással való összekapcsolás különösen azok számára lehet előnyös, akiknek nincs elérhető hozzátartozójuk. Az egészségügyi adatok továbbítása pedig lehetőséget teremthet arra, hogy a háziorvos bizonyos problémákat korábban észleljen.
A fejlesztések azonban csak akkor jelenthetnek valódi előrelépést, ha nem teszik bonyolultabbá a szolgáltatást, megőrzik annak ingyenességét, biztosítják a személyes adatok védelmét, és minden idős ember számára egyszerűen használhatók maradnak.
A következő időszak legfontosabb kérdése az lesz, hogy a minisztérium milyen konkrét modellt dolgoz ki, mely új funkciókat vezeti be, és hogyan osztja meg a feladatokat a családtagok, a diszpécserek, a szociális szakemberek, a háziorvosok és a mentőszolgálat között.
