Rendkívüli parlamenti ülés összehívását kezdeményezi Magyar Péter miniszterelnök, miután a legfőbb ügyész jogkörében eljáró legfőbbügyész-helyettes egyszerre három országgyűlési képviselő – Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós – mentelmi jogának felfüggesztését indítványozta – írja a 24.hu
A szeptember 22-én nyilvánosságra került ügy rövid idő alatt komoly politikai vitát indított el. A három képviselő ügye jogilag teljesen különböző tényállásokhoz kapcsolódik: Magyar Péternél egy 2024-ben történt telefonos incidens miatt folyó lopási ügy folytatásáról van szó, Seszták Miklós esetében a Volánbusz-ügyben vizsgált, többmilliárdos vesztegetési gyanúról, Hankó Balázsnál pedig a Nemzeti Kulturális Alap pénzeinek felhasználásával összefüggő hűtlen kezelés gyanújáról. Magyar Péter kedd este közzétett videóüzenetében politikai összefüggést látott abban, hogy a három indítvány ugyanazon a napon került nyilvánosságra. A miniszterelnök azt állította, hogy az ügyészség ezzel megpróbálja egy lapon említeni az ellene folyó 2024-es ügyet a Hankó Balázshoz és Seszták Miklóshoz kapcsolódó, jóval nagyobb összegű gazdasági ügyekkel. Ez azonban Magyar Péter politikai értelmezése; az ügyészség ezt később kifejezetten visszautasította.
A Legfőbb Ügyészség még aznap este külön közleményben reagált a miniszterelnök szavaira. A szervezet közölte, hogy üdvözli Magyar Péter azon szándékát, amely elősegíti a büntetőeljárás lefolytatását, ugyanakkor visszautasította azt az állítást, hogy az indítványokat politikai megfontolások vezérelték volna. Az ügyészség szerint a mentelmi kérelmeket a törvényesség, a pártatlanság és a törvény előtti egyenlőség alapján terjesztették elő.
Magyar Péter azt kéri, minél hamarabb döntsön a parlament
A miniszterelnök videóüzenetében közölte: saját mentelmi jogának felfüggesztését kéri, és azt szeretné, ha az Országgyűlés ehhez a lehető leghamarabb megtartaná a szükséges parlamenti eljárást.
Magyar Péter azt mondta, ha a három mentelmi ügy együttes parlamenti kezelése felgyorsítja a Hankó Balázs és Seszták Miklós elleni hatósági eljárást is, akkor kész a saját ügyében is a hatóság elé állni.
A miniszterelnök egyúttal azt is közölte, hogy saját maga nem tud egyszerűen lemondani a mentelmi jogáról.
Ebben jogilag igaza van.
A hatályos, az Országgyűlésről szóló törvény 78. paragrafusa kimondja: az országgyűlési képviselő mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárások kivételével – nem mondhat le. Büntetőeljárás folytatásához az Országgyűlés előzetes hozzájárulása szükséges.
Ez azt jelenti, hogy hiába közli egy képviselő nyilvánosan, hogy nem kíván élni a mentelmi jogával, a büntetőeljárást addig nem lehet a törvényben meghatározott módon vele szemben folytatni, amíg a parlament nem dönt.
Mi történik most Magyar Péter mentelmi ügyével?
Az ügyészség szeptember 22-én hivatalosan az Országgyűlés elnökénél kezdeményezte Magyar Péter mentelmi jogának felfüggesztését.
A Legfőbb Ügyészség közleménye szerint az ügy egy lopás miatt folyó nyomozáshoz kapcsolódik. Az eljárás a Központi Nyomozó Főügyészség előtt indult újra azt követően, hogy Magyar Péter európai parlamenti mandátuma 2026. május 8-án megszűnt.
Az ügyészség szerint Magyar Péter 2024 nyarán egy budapesti szórakozóhelyen konfliktusba keveredett egy férfival, akinek elvette a telefonját, majd azt a Dunába dobta. Az ügyben a nyomozó hatóság lopás gyanúját vizsgálja. A bűnösségről természetesen nem az ügyészség mentelmi indítványa dönt; arról csak büntetőeljárás és adott esetben bírósági döntés alapján lehetne végleges megállapítást tenni.
Az ügynek van egy korábbi európai parlamenti előzménye is.
Az Európai Parlament korábban nem függesztette fel Magyar mentelmi jogát
Magyar Péter az incidens idején európai parlamenti képviselő volt.
A legfőbb ügyész 2024. szeptember 26-án kérte az Európai Parlamentet, hogy függessze fel Magyar Péter EP-képviselői mentelmi jogát. Az Európai Parlament azonban elutasította az indítványt, ezért a Központi Nyomozó Főügyészség akkor megszüntette az eljárást.
A helyzet 2026 májusában változott meg.
Magyar Péter EP-mandátuma május 8-án megszűnt, május 9-től pedig országgyűlési képviselő lett. Emiatt már nem az Európai Parlament, hanem a magyar Országgyűlés jogosult dönteni a mentelmi jog felfüggesztéséről.
Az ügyészség ennek alapján rendelte el ismét a büntetőeljárás folytatását, majd kérte a parlamenti mentelmi jog felfüggesztését.
Hankó Balázs ügyében hűtlen kezelés gyanúját vizsgálják
A Magyar Péterével azonos napon benyújtott második mentelmi indítvány Hankó Balázst, a Fidesz országgyűlési képviselőjét és korábbi kulturális és innovációs minisztert érinti.
Az ügyészségi közlés szerint a Nemzeti Kulturális Alap működésével kapcsolatban folyó nyomozás adatai alapján felmerült annak gyanúja, hogy a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumán keresztül az NKA vagyonának egy részét nem az eredeti jogszabályi céloknak megfelelően használták fel.
Az ügyészség azt állítja, hogy a 2025. júliusától rendelkezésre álló egyedi támogatási lehetőségek egy részét érdemi pályázati elbírálás nélkül ítélték oda, és egyes pénzeket politikai, illetve választási célokra fordíthattak.
A hatóság szerint Hankó Balázs cselekménye az eddig beszerzett bizonyítékok alapján különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúját vetheti fel.
Hankó Balázs visszautasítja az ügyészség állításait.
A volt miniszter szerint az NKA-támogatások ügye politikai célú eljárás, a kifizetések pedig jogszerűen, kulturális célokra történtek. A Fidesz-frakció külön közleményben szintén „koncepciós eljárásnak” nevezte a Hankóval szembeni nyomozást. Ezek az érintett politikus és pártja állításai; a büntetőjogi felelősség kérdésében nincs jogerős döntés.
Seszták Miklós ügyében többmilliárdos vesztegetési gyanúról van szó
A harmadik mentelmi indítvány Seszták Miklós KDNP-s országgyűlési képviselőt, egykori nemzeti fejlesztési minisztert érinti.
Az ügyészség szerint a Volánbusz-ügy nyomozási adatai alapján megalapozottan feltehető, hogy Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő akkori vezetője 2015 és 2018 között egyes, a Volánbusszal kapcsolatban álló vállalkozásoktól közvetítőkön keresztül jogtalan előnyt kaphatott.
Az ügyészségi verzió szerint az egyik vizsgált pénzmozgás összege meghaladhatta a 11 milliárd forintot, egy másik beruházási körben pedig további több mint egymilliárd forintos jogtalan előny gyanúját vizsgálják. Ezek ügyészségi gyanúk, nem jogerősen megállapított tények.
Seszták Miklós közleményében kategorikusan visszautasította a gyanút.
A politikus azt közölte, hogy nem követett el bűncselekményt, az ügyészségi gyanút alaptalannak tartja, ugyanakkor kész megjelenni bármely hatóság előtt és nyilatkozatot tenni.
Ez azért lényeges, mert a mentelmi jog felfüggesztése önmagában egyik érintett esetében sem jelent bűnösséget.
A mentelmi jog felfüggesztése nem ítélet
A mentelmi jog körüli politikai vitákban gyakran összemosódik két teljesen különböző kérdés.
Az első az, hogy az Országgyűlés lehetővé teszi-e a hatóságnak az eljárás folytatását.
A második az, hogy az érintett elkövette-e a neki tulajdonított bűncselekményt.
A parlament az első kérdésről dönt.
A mentelmi jog felfüggesztése nem büntetőítélet, és nem jelenti automatikusan azt sem, hogy a képviselőt később megvádolják vagy elítélik.
A hatályos törvény szerint a képviselő ellen büntetőeljárást csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet megindítani vagy folytatni. A parlamenti döntés ráadásul kizárólag arra a konkrét ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt benyújtották.
Vagyis ha például Magyar Péter mentelmi jogát a 2024-es telefonügyben felfüggesztik, az nem jelenti mentelmi jogának általános megszűnését minden más ügyre.
Először a Mentelmi Bizottsághoz kerülnek az ügyek
A parlamenti folyamatnak kötött menete van.
Az Országgyűlésről szóló törvény szerint a házelnök a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt haladéktalanul továbbítja a Mentelmi Bizottságnak, és a következő ülésnapon tájékoztatja erről az Országgyűlést, illetve az érintett képviselőt.
A parlamenti házszabály szerint a Mentelmi Bizottság zárt ülésen tárgyalja az ügyet.
Az érintett képviselőt értesíteni kell az ülés időpontjáról, és ha megjelenik, kérésére meg kell hallgatni.
A bizottság főszabály szerint harminc napon belül határozati javaslatot készít az Országgyűlés számára.
A végső döntést azonban nem a bizottság, hanem az Országgyűlés hozza meg.
Lehet valóban rendkívüli parlamenti ülés?
Igen.
Az Országgyűlés hivatalos parlamenti jogi összefoglalója szerint rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést kezdeményezhet a köztársasági elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők legalább egyötöde.
A kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, a javasolt időpontot és a napirendet. A házelnöknek lehetőleg a kért időpontra, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belül össze kell hívnia az Országgyűlést.
Rendkívüli ülést akkor is lehet tartani, amikor egyébként rendes ülésszak van.
Ez most különösen fontos, mert szeptember 1-je és december 15-e között az Országgyűlés őszi rendes ülésszaka zajlik.
Vagyis Magyar Péter kezdeményezése jogilag megvalósítható, de attól, hogy a miniszterelnök politikailag sürgeti az ügyet, még végig kell menni a törvényben meghatározott parlamenti eljáráson.
Magyar Péter kemény vádakat fogalmazott meg az ügyészséggel szemben
A miniszterelnök kedd esti nyilatkozatának legélesebb részei nem jogi, hanem politikai állítások voltak.
Magyar Péter az ügyészség korábbi működését súlyosan bírálta, és azt állította, hogy az ügyészség az ő 2024-es ügyét azért hozta egy napon nyilvánosságra a Hankó- és Seszták-ügyekkel, hogy összemossa az eltérő súlyú ügyeket.
A Legfőbb Ügyészség erre néhány órán belül válaszolt.
Közleményükben azt írták, hogy az ügyészek munkáját nem befolyásolja, ki az elkövető vagy a sértett, és visszautasították a szervezet pártatlanságát megkérdőjelező kijelentéseket.
Ebben a kérdésben tehát két egymással ellentétes politikai-intézményi értelmezés áll egymással szemben.
Magyar Péter politikai összefüggést lát.
Az ügyészség ezt tagadja, és szakmai-jogi indokokra hivatkozik.
Magyar a 2024-es telefonos ügyben sem változtatott az álláspontján
A miniszterelnök nyilatkozatában a 2024-es esetet is felidézte.
Saját verziója szerint egy szórakozóhelyen olyan személytől vette el a telefont, aki provokálta és zaklatta a jelenlévőket. Magyar Péter azt mondta, ma sem cselekedne másképp.
Ez azonban az ő védekezése és politikai álláspontja.
Az ügyészség ezzel szemben lopás gyanúja miatt kívánja tovább folytatni a büntetőeljárást, és éppen ezért kérte az Országgyűléstől a mentelmi jog felfüggesztését.
A két verzió közti jogi különbséget majd a büntetőeljárásban lehet tisztázni, amennyiben a parlament hozzájárul az eljárás folytatásához.
Mi történik, ha az Országgyűlés felfüggeszti a mentelmi jogot?
Ebben az esetben az ügyészség előtt megnyílik a lehetőség arra, hogy az adott képviselővel szemben a büntetőeljárást a mentelmi jog korlátozása nélkül folytassa.
Magyar Péter esetében a Központi Nyomozó Főügyészség folytathatja a 2024-es telefonügy tényállásának tisztázását.
Hankó Balázs és Seszták Miklós esetében pedig az ügyészség a saját közlése szerint a gazdasági, illetve korrupciós gyanúkat vizsgálhatja tovább velük szemben személy szerint.
Ez még mindig nem jelent automatikus vádemelést.
A nyomozás során újabb bizonyítékok kerülhetnek elő, egyes gyanúk megerősödhetnek vagy gyengülhetnek, és akár az is előfordulhat, hogy egy ügy később vádemelés nélkül zárul.
Mi történik, ha a parlament nem függeszti fel?
Ebben az esetben a büntetőeljárás az adott képviselővel szemben a mentelmi jog fennállása miatt nem folytatható a törvényben meghatározott formában.
Magyar Péter korábbi európai parlamenti ügyében éppen ez történt: az EP nem járult hozzá mentelmi jogának felfüggesztéséhez, ezért az ügyészség az eljárást megszüntette.
Fontos ugyanakkor, hogy a mentelmi jog nem a bűnösségről vagy ártatlanságról szól.
Intézményi garancia, amelynek célja, hogy a képviselői mandátumot ne lehessen indokolatlan hatósági eszközökkel korlátozni.
Ezért maga az Országgyűlés dönti el, hogy egy konkrét ügyben fennmaradjon-e ez a védelem.
Seszták és Hankó is tagadja az ellenük megfogalmazott gyanút
A történet egyik fontos része, hogy nem csak Magyar Péter vitatja az ügyészségi eljárás politikai értelmezését.
Seszták Miklós azt közölte, hogy semmilyen bűncselekményt nem követett el, és kész a hatóság előtt megvédeni álláspontját.
Hankó Balázs szintén politikai indíttatásúnak nevezte az ellene folyó eljárást, és azt állította, hogy az NKA forrásait jogszerűen, kulturális célokra használták fel.
A Fidesz-frakció ugyancsak koncepciós eljárásnak nevezte Hankó ügyét.
Ez jól mutatja, hogy a három mentelmi ügy körüli politikai vita nem egyszerűen kormány–ellenzék felosztásban zajlik.
A jelenlegi kormányfő éppúgy politikai motivációt állít saját ügyével kapcsolatban, mint a korábbi kormánypárti politikusok egy része az ellenük folyó nyomozások kapcsán.
A büntetőjogi kérdésekben azonban nem politikai nyilatkozatok, hanem a hatósági eljárás és adott esetben a bíróság döntése lesz irányadó.
A következő kulcslépés a parlament előtt van
A következő napokban az lesz a legfontosabb kérdés, mikor kerül a három mentelmi indítvány a Mentelmi Bizottság elé, majd mikor születhet róluk parlamenti döntés.
Magyar Péter azt szeretné, ha ez a lehető leggyorsabban megtörténne, ezért rendkívüli ülést kezdeményez.
A jogszabály szerint azonban az ügyeket először a házelnök továbbítja a Mentelmi Bizottságnak, amely elkészíti javaslatát. Végül az Országgyűlés szavaz arról, hogy az adott ügyben felfüggeszti-e a képviselő mentelmi jogát.
A döntés három külön eljárásról szól majd.
Nem Magyar Péter, Hankó Balázs és Seszták Miklós bűnösségéről.
Hanem arról, hogy a hatóságok folytathatják-e velük szemben az egyes büntetőeljárásokat.
Egy biztos: a három ügyet jogilag külön kell kezelni
A politikai kommunikációban a három mentelmi kérelem egyszerre került reflektorfénybe, de jogilag nincs szó egyetlen közös büntetőügyről.
Magyar Péter esetében egy 2024-es telefonos incidens miatt lopás gyanúját vizsgálják.
Hankó Balázs ügyében az NKA-pénzek felhasználásával kapcsolatos hűtlen kezelés gyanúja áll a középpontban.
Seszták Miklós esetében pedig a Volánbusz-ügyhöz kapcsolódó, többmilliárdos hivatali vesztegetés gyanúját vizsgálják.
A közös pont jelenleg mindössze az, hogy mindhárom érintett országgyűlési képviselő, ezért a büntetőeljárások további folytatásához az Országgyűlés döntése szükséges.
Magyar Péter pedig most azt kéri a parlamenttől, hogy saját esetében se tartsa fenn ezt a védelmet.
Hogy pontosan mikor kerül sor a szavazásra, és az Országgyűlés hogyan dönt a három különálló mentelmi ügyben, a következő parlamenti lépések során derül ki.
