Hamarosan a parlament elé kerülhet az a törvényjavaslat, amely szigorúbban szabályozná a közösségi médiában megjelenő, agresszív tartalmú hozzászólásokat.
A javaslat értelmében egy évig terjedő szabadságvesztés járhat annak, aki nagy nyilvánosság előtt olyan kommentet tesz közzé, amely beazonosítható személyek vagy csoportok ellen halálos fenyegetést vagy kínzásra utaló szándékot fejez ki.
A törvényjavaslat szerint nemcsak az eredeti agresszív megnyilvánulásért felelős személyeket érhetnék szankciók, hanem azokat is, akik az ilyen tartalmakat megosztják. A kifogásolt posztok „lájkolása” azonban nem számítana büntethető cselekménynek.
Habár a Büntető törvénykönyv jelenleg is tiltja az uszító, rágalmazó, illetve becsületsértő magatartást, az új javaslat külön hangsúlyt fektet az online platformokon megvalósuló gyűlöletkeltő cselekményekre.
A közösségi média szólásszabadságának szabályozása nem új keletű téma. Számos ország szigorúan lép fel az online gyűlöletbeszéd ellen:
- Franciaország: Szigorúan szabályozza az internetes zaklatást és antiszemita tartalmakat. A gyűlöletkeltésért pénzbírság vagy börtönbüntetés is kiszabható.
- Németország: 2017 óta kötelezi a közösségi médiaplatformokat, hogy 24 órán belül távolítsák el az illegális tartalmakat. Ennek elmulasztása esetén a cégek jelentős bírsággal nézhetnek szembe.
- Olaszország: Hasonló szabályokkal védi az online közösségeket a gyűlöletkeltéstől és zaklatástól.
Az új törvényjavaslat támogatói szerint a közösségi médiában elharapózott gyűlöletbeszéd, fenyegetőzések és agresszió visszaszorítása érdekében szükség van a szigorításra. A kritikusok azonban úgy vélik, hogy az intézkedés a szólásszabadság korlátozását jelentheti.
A törvény elfogadásához kétharmados többség szükséges, mivel egyes rendelkezései sarkalatosnak minősülnek. Amennyiben a parlament megszavazza, az új szabályozás 2025. január 1-jén léphet hatályba.
A februári Szólásszabadság Konferencián Deutsch Tamás, a Fidesz EP-képviselője is felszólalt. Beszédét egy váratlan Curtis-idézettel kezdte:
„Ne ítélkezz, csak nézd meg a sztorit.” Ez a gondolat sokak szerint a közösségi média jövőbeli szabályozásának kulcsa lehet: egyensúlyt találni a véleménynyilvánítás szabadsága és a felelősségteljes kommunikáció között.
Az előttünk álló hónapokban a törvényjavaslat várhatóan heves vitákat generál, nemcsak politikai, hanem társadalmi szinten is. A közösségi média jövője szempontjából alapvető kérdés, hogy meddig terjed a szólásszabadság, és mikortól kezdődik a felelősség.
