Szeptember 27-től sokkal nehezebb lesz pusztán néhány zöld levéllel, egy erdőt ábrázoló képpel és olyan hangzatos szavakkal elhitetni a vásárlókkal, hogy egy termék környezetbarát: Magyarországon is életbe lépnek azok a szigorúbb fogyasztóvédelmi szabályok, amelyek célja a megtévesztő „zöldre mosás” visszaszorítása.
Szinte mindannyian találkoztunk már ilyen csomagolással. Zöld háttér, falevelek, földgömb, vízcsepp vagy természetfotó, mellette pedig olyan szavak, mint „öko”, „zöld”, „fenntartható”, „természetbarát” vagy „klímabarát”. A vásárló könnyen arra következtethet, hogy az ilyen termék kevésbé terheli a környezetet, mint a mellette lévő hagyományos változat. Csakhogy eddig sok esetben egyáltalán nem volt egyszerű megállapítani, pontosan mi áll egy ilyen üzenet mögött. Valóban kisebb a termék környezeti terhelése? Újrahasznosított anyagból készült? Kevesebb energiát használtak a gyártásához? Vagy egyszerűen csak a csomagolását tervezték úgy, hogy „zöldebbnek” tűnjön?
A felhasználó által megadott forrás is erre a problémára hívja fel a figyelmet: az új szabályozás célja, hogy az olyan általános kifejezések mögött, mint a „zöld”, „környezetbarát”, „öko” vagy „klímabarát”, valós és igazolható környezeti teljesítmény álljon.
A változás ráadásul nem csak a szupermarketekre vonatkozik.
A szeptember 27-én életbe lépő magyar szabályok a fogyasztóknak szóló kereskedelmi kommunikáció széles körét érintik, vagyis ruházati termékeknél, kozmetikumoknál, elektronikai eszközöknél, szolgáltatásoknál és internetes reklámokban is jelentőségük lehet. A Gazdasági Versenyhivatal külön hangsúlyozta, hogy a szigorítás nem egyetlen termékcsoportra vagy iparágra korlátozódik.
Szeptember 27. a fontos dátum Magyarországon is
A változás hátterében az Európai Unió 2024/825-ös irányelve áll, amelynek célja, hogy hatékonyabban védje a fogyasztókat a megtévesztő környezeti kommunikációtól.
A tagállamoknak 2026. március 27-ig kellett átültetniük az új előírásokat saját jogrendjükbe, a rendelkezéseket pedig 2026. szeptember 27-től kell alkalmazni. Magyarország ezt már a 2025. évi XCIV. törvénnyel átültette a hazai fogyasztóvédelmi szabályozásba.
A Gazdasági Versenyhivatal szeptember 8-án már külön figyelmeztette a vállalkozásokat arra, hogy ettől a naptól szigorúbb követelmények vonatkoznak a fenntarthatósági kommunikációra.
A változás egyik legerősebb eleme, hogy több megtévesztő gyakorlat bekerül a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok úgynevezett feketelistájára.
Ez azért nagyon fontos, mert ha egy magatartás megfelel valamelyik feketelistás tényállásnak, a hatóságnak már nem kell külön bizonyítania, hogy az valóban megváltoztatta egy vásárló döntését. A GVH megfogalmazása szerint ezeknél a gyakorlatoknál lényegében „zéró tolerancia” érvényesül.
Nem lehet csak úgy ráírni egy termékre, hogy „környezetbarát”
Az egyik legfontosabb változás az általános környezetvédelmi állításokat érinti.
A magyar törvény szeptember 27-től tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatként nevesíti azt, ha egy vállalkozás általános környezetvédelmi állítást tesz, de nem képes igazolni az ehhez kapcsolódó elismerten kiváló környezeti teljesítményt.
Ez a gyakorlatban olyan szavakat érinthet, mint például:
„környezetbarát”, „zöld”, „fenntartható”, „öko”, „természetbarát” vagy bizonyos körülmények között a „klímabarát”.
Nem maga a szó válik automatikusan tiltottá.
A probléma akkor keletkezik, ha az állítás általános képet fest egy termék környezeti előnyéről, miközben a vállalkozás ezt nem tudja megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani.
Ez óriási különbség.
Egy konkrét, ellenőrizhető állítás továbbra is használható lehet.
Más azt mondani például, hogy „ez a termék zöld”, és megint más azt közölni pontosan, hogy a csomagolás meghatározott százalékban újrahasznosított anyagot tartalmaz, amennyiben ezt ténylegesen igazolni is lehet.
A zöld csomagolást nem tiltják be
Ez az egyik legfontosabb félreértés, amit érdemes elkerülni.
Szeptember 27-től nem lesz tilos zöld színt használni egy termék csomagolásán.
Nem kell eltűnniük a leveleknek, fáknak vagy természetfotóknak sem.
A felhasználó által megadott forrás is helyesen hangsúlyozza, hogy az új szabály ennél összetettebb. A kérdés az, hogy a csomagoláson szereplő szövegek, képek, grafikák, szimbólumok és egyéb elemek összességükben milyen benyomást keltenek a fogyasztóban.
Ha egy zöld csomagolás egyszerűen csak egy dizájnelem, az önmagában nem automatikusan jogsértő.
Ha azonban a teljes vizuális kommunikáció azt sugallja, hogy a termék bizonyítható környezetvédelmi előnnyel rendelkezik, miközben ilyen előny valójában nincs vagy nem igazolható, az már problémát jelenthet.
A fogyasztónak ezért továbbra sem érdemes abból kiindulnia, hogy egy zöld dobozban lévő termék automatikusan környezetbarátabb.
Egyetlen környezetbarát részlet miatt az egész terméket sem lehet „zöldnek” nevezni
Az új magyar szabályozás külön kitér arra az esetre is, amikor egy környezetvédelmi előnyt indokolatlanul az egész termékre kiterjesztenek.
A törvény feketelistája szerint tisztességtelen lehet, ha egy környezetbarát jellegre vonatkozó állítást az egész termékre vagy a vállalkozás teljes üzleti tevékenységére alkalmaznak, miközben valójában csak egyetlen részletre vagy egyetlen műveletre vonatkozik.
Erre könnyen lehet hétköznapi példát találni.
Tegyük fel, hogy egy termék maga hagyományos alapanyagokból készül, de a csomagolás egy része újrahasznosított műanyagból van.
Ebben az esetben nem ugyanaz azt írni, hogy:
„a csomagolás 70 százalékban újrahasznosított anyagból készül”,
mint azt állítani:
„100 százalékban fenntartható termék”.
Az első egy konkrét tulajdonságot ír le.
A második jóval szélesebb következtetést sugallhat a vásárlónak, miközben azt nem feltétlenül támasztja alá a valóság.
A feltöltött forrás is erre hoz példát: nem szabad az egész terméket újrahasznosítottnak bemutatni csak azért, mert valójában annak mindössze egy része vagy a csomagolása rendelkezik ilyen tulajdonsággal.
A saját gyártású „zöld pecséteknek” is befellegzik
Sokan találkozhattak már olyan termékkel, amelyen egy hivatalosnak tűnő embléma szerepel.
Egy zöld kör, benne levéllel.
Egy földgömb.
Egy „eco choice”, „green product” vagy hasonló felirat.
A vásárló könnyen azt feltételezheti, hogy ez valamilyen független szervezet által kiadott minősítés.
Pedig nem minden ilyen jelzés az.
Szeptember 27-től a magyar feketelistán külön szerepel az olyan fenntarthatósági címke feltüntetése, amely nem tanúsítási rendszeren alapul, illetve amelyet nem valamely hatóság vezetett be.
A magyar törvény még azt is részletesen meghatározza, mit jelent megfelelő tanúsítási rendszer.
Ennek többek között átlátható feltételekkel kell működnie, a követelményeket nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, a megfelelés ellenőrzését pedig független harmadik félnek kell elvégeznie.
Vagyis egy cég nem feltétlenül alkothat magának egy „zöld minősítésnek” látszó logót, amelyet saját maga helyez a saját termékeire, majd ezt független igazolás benyomásával használja.
A „karbonsemleges” állításokra is kemény szabály jön
Az egyik legerősebb új tiltás a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére épülő marketinget érinti.
A szeptember 27-től hatályos magyar feketelista tiltott gyakorlatként nevesíti azt az állítást, amikor egy vállalkozás a szén-dioxid-kibocsátás ellentételezésére hivatkozva azt állítja, hogy egy áru az üvegházhatásúgáz-kibocsátás szempontjából semleges, mérsékelt vagy pozitív hatású a környezetre.
Ez azoknál a termékeknél lehet különösen érdekes, amelyek korábban „carbon neutral”, „klímasemleges” vagy hasonló feliratot kaptak pusztán azért, mert a kibocsátást valamilyen külső projekt megvásárlásával vagy támogatásával próbálták kompenzálni.
A szabályozás lényege, hogy a fogyasztó ne kapjon olyan benyomást, mintha magának a terméknek nem lenne éghajlati hatása csak azért, mert a vállalat valahol máshol kompenzációs intézkedést finanszíroz.
Az sem lesz elég, hogy „2035-re zöldek leszünk”
Az új szabályok a jövőre vonatkozó ígéreteket is szigorítják.
Egy vállalkozás nem tehet korlátlanul olyan állítást, hogy például 2030-ra, 2035-re vagy 2040-re „teljesen fenntartható” vagy „klímasemleges” lesz.
A magyar törvény szerint az ilyen jövőbeli környezetvédelmi állítást világos, objektív, nyilvánosan hozzáférhető és ellenőrizhető kötelezettségvállalásnak kell kísérnie.
Ehhez mérhető, időhöz kötött célokat tartalmazó reális végrehajtási terv és független szakértői ellenőrzés is szükséges lehet.
Ez azt jelenti, hogy a hangzatos jövőbeli ígéret önmagában kevés lesz.
A vállalkozásnak azt is meg kell tudnia mutatni, hogyan kívánja elérni a vállalt célt.
Az új szabály nem csak a mosószerekről és élelmiszerekről szól
A változást könnyű kizárólag szupermarketes kérdésként elképzelni, pedig ennél jóval szélesebb.
A szeptember 27-től hatályos új magyar feketelista összesen több új tiltott kereskedelmi gyakorlatot nevez meg.
A zöld állításokon túl a tartósság, javíthatóság és szoftverfrissítések kommunikációja is bekerül az új rendszerbe.
Tiltott lehet például egy terméket javíthatóként reklámozni, ha valójában nem javítható.
Szintén problémás lehet hamisan azt állítani, hogy egy termék normál használat mellett egy bizonyos ideig biztosan működik.
A jogszabály külön kitér arra is, ha a vállalkozás arra ösztönzi a vásárlót, hogy a szükségesnél korábban cseréljen valamilyen fogyóeszközt.
Ez olyan hétköznapi helyzeteket is érinthet, mint például nyomtatópatron, szűrő vagy más rendszeresen cserélendő alkatrész.
A szoftverfrissítéseknél is több őszinteséget várnak el
A modern fogyasztói termékek jelentős része már digitális elemeket tartalmaz.
Telefonok, televíziók, okoseszközök, háztartási gépek és egyre több autó működését is szoftver befolyásolja.
Az új szabályozás ezért azt is tiltja, hogy a vállalkozás szükségesnek tüntessen fel egy szoftverfrissítést, miközben az valójában csak új funkciókat ad.
Szintén problémás lehet elhallgatni a fogyasztó elől, ha egy frissítés negatívan befolyásolja az eszköz működését.
Ez látszólag messze áll a zöld csomagolásoktól, valójában azonban ugyanaz a cél húzódik mögötte: olyan termékek hosszabb használatának ösztönzése, amelyeket nem kell idő előtt lecserélni.
Szeptember 28-án még nem tűnik el minden régi csomagolás a polcokról
Ez az egyik legfontosabb magyar sajátosság.
Ha valaki szeptember 28-án bemegy egy boltba, és továbbra is lát régi típusú zöld címkéket vagy fenntarthatósági állításokat, abból nem következik automatikusan, hogy az üzlet megsérti az új szabályokat.
A magyar törvény ugyanis átmeneti rendelkezést tartalmaz.
Az Fttv. új szabályait a 2026. szeptember 27. napját követően gyártott vagy előállított termékek tekintetében kell alkalmazni.
Ennek nagyon gyakorlati oka van.
A szabályozás elfogadásakor a jogalkotó számolt azzal, hogy szeptember végén hatalmas mennyiségű, korábban jogszerűen legyártott áru lesz raktárakban, szállítás alatt vagy már az üzletek polcain.
Ilyenek lehetnek például konzervek, tisztítószerek, kozmetikumok vagy más hosszú eltarthatóságú termékek.
Ha ezek mindegyikét vissza kellene hívni és átcsomagolni, az óriási gazdasági veszteséget és felesleges hulladékot eredményezne. Ezt maga a törvény indokolása is kiemeli.
Ezért a változás a vásárlók számára fokozatosan válhat látványossá.
Nem lesz minden „zöld” termék drágább
Az új szabályozás elsősorban kommunikációs és fogyasztóvédelmi előírás.
Nem ír elő automatikusan új adót.
Nem kötelezi a gyártókat arra sem, hogy egy bizonyos környezetvédelmi technológiát használjanak minden terméknél.
Ezért önmagából az új szabályból nem következik, hogy szeptember 27-től minden „zöld” termék ára emelkedik.
A cégeknek ugyanakkor lehetnek pluszköltségeik a tanúsítás, a vizsgálatok, a csomagolás módosítása vagy a környezetvédelmi állítások dokumentálása miatt.
Hogy ezek közül mennyit építenek be a fogyasztói árakba, vállalatonként és termékenként eltérő lehet.
Miért volt szükség ilyen szigorításra?
A probléma nem csupán elméleti.
A GVH az elmúlt években külön piacelemzést végzett a zöld reklámüzenetekkel kapcsolatban.
A Versenyhivatal tapasztalatai szerint ezek az üzenetek sok esetben nem egyértelműek, zavarosak, vagy inkább márkaépítést szolgálnak, miközben a vásárlók jelentős része nincs tisztában a különböző környezeti jelölések pontos jelentésével.
Ez azért problémás, mert ma már sok vásárló hajlandó akár többet is fizetni egy olyan termékért, amelyről azt gondolja, hogy környezetkímélőbb.
Ha azonban ezt a döntést egy homályos vagy saját gyártású zöld jelvény alapján hozza meg, akkor valójában nincs elegendő információ birtokában.
A greenwashing éppen ezt használja ki.
A termék vagy vállalkozás zöldebbnek tűnik, mint amennyire valóban az.
Az idősebb vásárlóknak is segítség lehet – de nem csak nekik
A forrás külön az idősebbeket emeli ki, mert számukra egyre nehezebb lehet eligazodni a rengeteg új címke, logó és marketingkifejezés között.
A változás azonban életkortól függetlenül minden vásárlót érint.
A cél az, hogy kevesebb értelmezhetetlen logóval és általános marketingüzenettel találkozzunk, és több konkrét, ellenőrizhető információ álljon rendelkezésre.
Ha például egy termék valóban jelentős mennyiségű újrahasznosított anyagot tartalmaz, a gyártó ezt konkrétan közölheti.
A vásárlónak így nem azt kell eldöntenie, melyik csomagolás néz ki környezetbarátabbnak, hanem össze tudja hasonlítani a tényleges adatokat.
Vásárlóként erre érdemes figyelni szeptember végétől
A legfontosabb változás talán nem az lesz, hogy teljesen másképp néznek majd ki a boltok polcai.
Hanem az, hogy egyre kevésbé érdemes a hangzatos jelzőket készpénznek venni.
A „zöld” vagy „öko” szó helyett keressük azt, pontosan mit állít a gyártó.
Ha újrahasznosított anyagról beszél, hány százalék?
Ha tanúsítás szerepel rajta, ki adta ki?
Ha környezetvédelmi teljesítményt ígér, mire alapozza?
Ha csak a csomagolás környezetbarátabb, ne feltételezzük automatikusan, hogy maga a teljes termék is az.
A GVH korábbi fogyasztói tanácsa szintén egyszerű: önmagában attól, hogy egy termék csomagolása zöld, növényeket vagy kristálytiszta patakot ábrázol, még nem biztos, hogy kevésbé káros a környezetre.
A boltokban tehát nem „zöldtilalom” kezdődik
Érdemes ezt külön is hangsúlyozni, mert a változásból könnyen lehet félrevezető címeket gyártani.
Szeptember 27-től nem tiltják be a zöld színű dobozokat.
Nem tűnnek el a természetfotók.
Nem lesz illegális minden „öko” vagy „környezetbarát” szó.
Ami megváltozik, az a bizonyíthatóság és a megtévesztés megítélése.
Ha egy vállalat általános környezetvédelmi előnyt állít, annak valódi és igazolható tartalommal kell rendelkeznie.
Ha egy minősítésnek látszó logót tesz a csomagolásra, annak valódi tanúsítási rendszerhez kell kapcsolódnia, vagy hatósági háttérrel kell rendelkeznie.
Ha csak a csomagolás zöldebb, nem lehet úgy kommunikálni, mintha az egész termék minden szempontból környezetbarát lenne.
Ha pedig karbonsemlegességet állítanak pusztán kibocsátás-kompenzációra alapozva, az új feketelista ezt külön nevesíti.
A vállalkozásoknak már most át kell nézniük minden reklámjukat
A GVH szeptember 8-i tájékoztatása nemcsak a csomagolásokra hívta fel a figyelmet.
A vállalkozásoknak teljes kereskedelmi kommunikációjukat érdemes átvizsgálni.
Ide tartozhatnak a honlapok, webáruházak, közösségimédia-bejegyzések, reklámkampányok, katalógusok és üzleten belüli tájékoztatók is.
A Versenyhivatal kifejezetten azt javasolta a cégeknek, hogy ha eddig nem tették, a jogsértés elkerülése érdekében egyeztessenek a témában jártas szakértőkkel.
Ez arra utal, hogy szeptember 27. nem pusztán egy távoli uniós adminisztratív dátum.
Magyarországon is tényleges fogyasztóvédelmi változás lép életbe.
A vásárló számára a legnagyobb változás a tisztább információ lehet
A szabályozás akkor éri el valódi célját, ha néhány hónap vagy év múlva könnyebb lesz összehasonlítani két terméket.
Nem a szebb zöld levél dönt.
Nem egy saját gyártású „eco” logó.
Nem egy hangzatos ígéret.
Hanem az, hogy a termék milyen tényleges, ellenőrizhető környezeti tulajdonsággal rendelkezik.
A forrás ezt találóan úgy fogalmazza meg: a cél az, hogy a vásárló a bolt polca előtt ne a „legzöldebbnek tűnő” csomagolás, hanem valós és ellenőrizhető információ alapján tudjon választani.
Szeptember 27-től tehát nem feltétlenül látványos változás történik egyik napról a másikra.
A régi készletek továbbra is megjelenhetnek a boltokban, és a zöld csomagolások sem tűnnek el.
A háttérben azonban jelentősen szigorodik az a jogi keret, amely meghatározza, mit állíthat egy vállalkozás egy termék környezeti előnyeiről.
A vásárlóknak pedig hosszabb távon éppen ez lehet a legfontosabb eredmény: kevesebb hangzatos ígéret, több konkrét és ellenőrizhető információ.
