A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) tavaly kezdeményezett népszavazást annak érdekében, hogy a szenteste is munkaszüneti nappá váljon Magyarországon.
A szakszervezet célja az volt, hogy a december 24-ei nap is munkaszüneti nappá váljon, így biztosítva a kereskedelmi alkalmazottak számára a pihenés lehetőségét az ünnepek előtt.
A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elsőként jóváhagyta a népszavazás kiírását, ám több magánszemély ezt megtámadta a Kúrián, amely végül hozott egy döntést az ügyben.
Február 6-án a Kúria úgy döntött, hogy elutasítja a népszavazás kiírását. A legfőbb bírói fórum indoklása szerint a kérdés, amelyet az NVB hitelesített, nem felelt meg az Alaptörvény és a választási törvény előírásainak.
A Kúria szerint a kérdésben való népszavazás törvénysértő állapotot eredményezhetne, mivel annak következményeként módosítani kellene az Alaptörvényt. A Kúria szerint a kérdés megfogalmazása nem elég egyértelmű, és nem felel meg a választópolgári és jogalkotói egyértelműség követelményeinek, ezért a kérdés nem volt hitelesíthető.
A Kúria döntése azt jelentette, hogy nem kerülhet sor a december 24-ei munkaszüneti nappá nyilvánításról szóló népszavazásra.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete nem hagyta szó nélkül a döntést. A szakszervezet közleménye szerint továbbra is elkötelezettek a céljuk mellett, és idén is kezdeményezni fogják, hogy a szenteste munkaszüneti nappá váljon.
A szakszervezet kiemelte, hogy a lengyel példára is hivatkoztak, ahol a jogalkotói akaratnak megfelelően törvénymódosítással nyilvánították munkaszüneti nappá december 24-ét. A KASZ szerint a magyar munkaerőpiacon dolgozó embereknek is jár a pihenés az ünnepek előtt, és a jogalkotói döntés szükséges ahhoz, hogy ez valóban megvalósuljon.
A szakszervezet és a támogatóik nem adják fel, és újra próbálkoznak a szenteste munkaszüneti nappá nyilvánításának elérésével. A kérdés továbbra is napirenden marad, és a jövőben várhatóan újabb jogalkotói lépések következhetnek, amelyek a munkavállalói jogok védelmét célozzák.
A Kúria döntése azt jelzi, hogy a jogalkotás során figyelembe kell venni a törvényi előírásokat, de a KASZ szerint a megfelelő jogalkotói akarat is elérheti a kívánt változást.
Az ügy tehát nem zárult le, és a jövőben további fejleményekre is számíthatunk a munkavállalói jogok védelme és a munkaszüneti napok bővítése érdekében.
