A kisvállalkozók számára az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb gazdaságpolitikai fordulata volt a KATA szigorítása, amely alapjaiban rendezte át több tízezer ember megélhetését. Most azonban újra napirendre került a kérdés: a TISZA Párt egyértelműen jelezte, hogy visszahozná a kisadózók egyszerű adózási rendszerét – vagy legalábbis egy ahhoz hasonló, korszerűbb modellt vezetne be.
A téma nem csupán gazdasági, hanem társadalmi szinten is érzékeny, hiszen a KATA egykor a „kisemberek adója” volt: egyszerű, kiszámítható és széles körben elérhető. A mostani javaslat ennek a filozófiának a visszaállítását ígéri, de tanulva a múlt hibáiból.
„Hadüzenet volt a kisembereknek”
A kérdés politikai súlyát jól mutatja, hogy Magyar Péter több megszólalásában is keményen fogalmazott a korábbi döntéssel kapcsolatban. Szerinte a KATA visszavonása nem pusztán egy adózási változtatás volt, hanem egyfajta jelzés a társadalom felé – mégpedig negatív értelemben.
Ez a megközelítés világosan kirajzolja a TISZA Párt álláspontját: a kisvállalkozók nem problémát jelentenek, hanem a gazdaság egyik legfontosabb pillérét. Ennek megfelelően az adórendszernek nem büntetnie, hanem támogatnia kell őket.
Visszatérés vagy teljesen új modell?
A javaslat nem feltétlenül a régi KATA egy az egyben történő visszahozását jelenti. Inkább egy olyan modernizált rendszer körvonalazódik, amely megtartja az egyszerűséget, de kizárja a visszaéléseket.
A tervek szerint egy új, differenciált modell jöhet létre, amely például éves bevételi határt vezetne be – várhatóan 18–20 millió forint körül –, valamint egy fix, alacsony havi adót, nagyjából 50 ezer forintos szinten. Az egyik legfontosabb elem, hogy a vállalkozóknak ne kelljen bonyolult bevallási rendszerekkel foglalkozniuk: az adminisztráció minimálisra csökkenne.
Ez a megközelítés nemcsak kényelmi kérdés. A tapasztalatok szerint minél egyszerűbb egy adórendszer, annál nagyobb az esély arra, hogy a szereplők legálisan működnek.
Kik nyerhetnek vele?
A legnagyobb nyertesei egy ilyen rendszernek azok a kisvállalkozók lehetnek, akik valóban önállóan dolgoznak. Ide tartoznak például a fodrászok, művészek, fordítók, IT-szabadúszók vagy oktatók – mindazok, akik saját tudásukból élnek, és nem egy cég alkalmazottjaként, hanem független szolgáltatóként működnek.
Emellett azok is profitálhatnak a változásból, akik jelenleg nem találnak megfelelő adózási formát maguknak, mert a jelenlegi rendszer túl bonyolult vagy túl drága számukra.
A javaslat egyik kulcseleme ugyanakkor az, hogy kiszűrjék a visszaéléseket. A „bújtatott munkaviszony” problémája korábban komoly kritikát kapott, így az új rendszerben várhatóan szigorúbb feltételek szabályoznák, ki választhatja ezt az adózási formát.
Gazdasági hatások: fehéredés és bizalom
A TISZA Párt szerint az intézkedés egyik legfontosabb hozadéka a gazdaság kifehéredése lehet. A korábbi szigorítás után sok vállalkozó kényszerült szürke vagy fekete megoldások felé, ami hosszú távon mind az államnak, mind a gazdaságnak káros.
Egy egyszerű, kiszámítható rendszer visszahozhatja a bizalmat. Ha a vállalkozók úgy érzik, hogy korrekt feltételek mellett működhetnek, nagyobb eséllyel választják a legális utat.
Ez a bizalom azonban nem épül fel egyik napról a másikra. A 2022-es változások mély nyomot hagytak a vállalkozói szektorban, és sokan még mindig bizonytalanok a jövőt illetően.
Több mint adópolitika
A KATA kérdése valójában túlmutat az adózáson. Egyfajta társadalmi szerződésről van szó az állam és a munkából élők között. Arról, hogy az állam partnerként tekint-e a kisvállalkozókra, vagy inkább ellenfélként.
A mostani javaslat egyértelműen az előbbi irányba mozdulna el. Nemcsak technikai könnyítéseket ígér, hanem egy új szemléletet is: kevesebb bürokráciát, több bizalmat és kiszámíthatóbb működési környezetet.
A kérdés már nem az, hogy lesz-e változás
A politikai és gazdasági környezet alapján egyre valószínűbb, hogy a kisvállalkozói adózás terén változások jönnek. A valódi kérdés inkább az, hogy ezek milyen mélységűek lesznek, és mennyire tudják visszahozni azt az egyszerűséget, amely a KATA egyik legnagyobb erőssége volt.
Ha a tervek megvalósulnak, az nemcsak több tízezer vállalkozó életét könnyítheti meg, hanem a magyar gazdaság egészére is hatással lehet. Egy jól működő, átlátható rendszer ugyanis nemcsak az érintetteknek jó – hanem mindenkinek.
