Egyre több nyugdíjas gondolkodik azon, hogy a nyugdíja mellett tovább dolgozzon, vagy visszatérjen a munka világába. Van, akinek a megélhetéshez kell a plusz jövedelem, hiszen a nyugdíj sokszor nem fedezi a rezsit, a gyógyszereket és a mindennapi kiadásokat. Van, aki az unokáknak szeretne segíteni, és van, aki egyszerűen hiányolja a munkát, a kollégákat és a napi rutint. 2027. január 1-jétől a tervek szerint jelentősen egyszerűsödnek a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai. Megszűnnek a közszférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó korlátozások, és eltörlik a korhatár előtti ellátások mellett végzett munkára vonatkozó éves kereseti korlátot is. A nyugdíj mellett tehát gyakorlatilag bárhol és bármennyit lehet majd dolgozni, de van néhány szabály, amelyet érdemes előre ismerni.
A változásokra Farkas András nyugdíjszakértő, a NyugdíjGuru alapítója hívta fel a figyelmet az elemzésében. A módosítások a jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslatban szerepelnek, amelyet a parlament jelenleg tárgyal. A javaslat elfogadása a parlamenti erőviszonyok alapján várható, de a végleges szabályok csak a törvény kihirdetése után válnak biztossá. A nyugdíj melletti munkavégzés alapszabályai ugyanakkor nem változnak: a nyugdíjasok keresete továbbra is járulékmentes, és a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie utánuk. Ezek a kedvező szabályok a versenyszférában eddig is érvényesek voltak, jövőre pedig a közszférában is teljes körűen alkalmazhatók lesznek. Ez sok ezer nyugdíjas számára nyithat új lehetőségeket.
Ebben a cikkben gyakorlati útmutatót adunk mindazoknak, akik nyugdíj mellett szeretnének dolgozni. Áttekintjük, mi változik januártól, és ki számít nyugdíjasnak a szabályok szempontjából. Bemutatjuk, milyen formákban lehet nyugdíj mellett dolgozni: munkaviszonyban, megbízással, egyéni vállalkozóként vagy nyugdíjas szövetkezeten keresztül. Kiszámoljuk, mennyi marad a fizetésből, és kitérünk azokra a munkajogi buktatókra is, amelyekről kevesen tudnak, például a betegszabadságra, a táppénzre és a felmondásra. Külön foglalkozunk a korhatár előtti ellátásban, a szolgálati járandóságban, a rokkantsági ellátásban részesülőkkel és az egészségügyi dolgozókkal. A cikk végén egy rövid teendőlistát is talál, amely segít a felkészülésben.
Mi változik januártól? Röviden
A legfontosabb változás a közszférát érinti. 2026. december 31-ig a közalkalmazotti és más közszférás jogviszonyokban végzett munka esetén főszabályként szünetel a nyugdíj folyósítása. Ez alól csak a szociális, gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési és egészségügyi területen dolgozók kivételek, akik a kormány mentesítő rendelkezése alapján a munkabérük mellett a nyugdíjukat is felvehetik. A tervek szerint 2027. január 1-jétől ez a korlátozás teljesen megszűnik, így a közszférában is ugyanolyan feltételekkel lehet majd dolgozni a nyugdíj mellett, mint a versenyszférában. Egy kormányhivatalban, minisztériumban vagy önkormányzati hivatalban dolgozó nyugdíjas tehát jövőre a fizetése mellett a nyugdíját is megkaphatja.
A második nagy változás a korhatár előtti ellátásban és a hasonló juttatásokban részesülőket érinti. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkára 2026 végéig még a minimálbér tizennyolcszorosának megfelelő éves kereseti korlát vonatkozik. Ha az érintett ennél többet keres egy év alatt, az ellátását az év hátralevő részére szüneteltetni kell. Emellett a közszféra nem mentesített területein végzett munka miatt is szüneteltethetik az ellátást. A tervek szerint 2027. január 1-jétől mindkét korlátozás megszűnik, így az érintettek ugyanúgy korlátozás nélkül dolgozhatnak, mint az öregségi nyugdíjasok.
A harmadik fontos elem a 13. és a 14. havi nyugdíjat érinti. Azok, akiknek 2026-ban a közszférás munkavégzés miatt szünetelt az öregségi nyugdíjuk, 2027-ben jogosultak lehetnek a tizenharmadik és a tizennegyedik havi nyugdíjra, amennyiben februárban is részesülnek nyugdíjban. Ez azért fontos, mert e nélkül a rendelkezés nélkül kérdéses lett volna, hogy a nyugdíjuk szünetelése miatt jogosultak-e ezekre a juttatásokra. A negyedik változás inkább jogtechnikai: megszűnik az egészségügyi dolgozók kieső nyugdíját pótló jövedelemkiegészítés szabályozása, hiszen a közszférás szüneteltetés eltörlésével erre már nincs szükség. Az egészségügyi dolgozók egyébként már 2026 elejétől korlátozás nélkül megkaphatják a nyugdíjukat a fizetésük mellett.
Ami nem változik, az is legalább ilyen fontos. A nyugdíj mellett végzett munkával szerzett kereset 2027-ben is járulékmentes marad, vagyis a nyugdíjasoknak továbbra sem kell megfizetniük a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot. Emiatt azonban a munkavégzés jövőre sem jogosít nyugdíjnövelésre. A nyugdíjas munkavállalók keresete a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól is mentesül, ami a munkáltatók számára is kedvezővé teszi a foglalkoztatásukat. A nyugdíj mellett megszerezhető kereset összegét 2027-ben sem korlátozza semmi, vagyis az öregségi nyugdíjas annyit kereshet, amennyit szeretne, a nyugdíja folyósítását ez nem befolyásolja. Ezek a szabályok együtt rendkívül kedvezővé teszik a nyugdíj melletti munkavállalást, akár a munkavállaló, akár a munkáltató szemszögéből nézzük.
Ki számít nyugdíjasnak a szabályok szempontjából?
Mielőtt bárki munkát vállalna, érdemes tisztázni, hogy a szabályok szempontjából nyugdíjasnak minősül-e. A kedvező, járulékmentes szabályok ugyanis a saját jogú nyugdíjasokra vonatkoznak, vagyis azokra, akik a saját munkájuk alapján kapnak öregségi nyugdíjat. Ide tartoznak a nők 40 év jogosultsági idő alapján járó kedvezményes nyugdíjában részesülők is, akik a korhatár betöltése előtt is nyugdíjasnak minősülnek. Az özvegyi nyugdíjban részesülők akkor tartoznak ebbe a körbe, ha már betöltötték a rájuk irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. Aki tehát csak özvegyi nyugdíjat kap, de még nem érte el a korhatárt, arra nem vonatkoznak a nyugdíjasokra érvényes kedvezmények, és a keresete után ugyanúgy meg kell fizetni a járulékokat, mint bármely más munkavállalónak.
Fontos különbség van az öregségi nyugdíj és a nyugdíjszerű ellátások között is. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék és a bányászjáradékok nem minősülnek öregségi nyugdíjnak, hiszen ezeket a nyugdíjkorhatár előtt kapják az érintettek. Akik ilyen ellátásban részesülnek, azok a szabályok szempontjából nem nyugdíjasok, így a keresetük után meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a munkáltatónak pedig a szociális hozzájárulási adót. Ugyanez vonatkozik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülőkre is. A járulékfizetésnek ugyanakkor előnye is van: aki fizeti, az biztosítottnak minősül, így jogosult lehet a táppénzre, és a munkájával szolgálati időt is szerezhet a későbbi öregségi nyugdíjához.
A gyakorlatban a munkáltató vagy a bérszámfejtő a nyugdíjfolyósító által kiadott igazolás vagy a nyugdíjat megállapító határozat alapján dönti el, milyen szabályokat kell alkalmazni. Aki nyugdíjasként munkát vállal, annak érdemes a belépéskor átadnia ezt az igazolást, hogy a munkáltató helyesen számfejtse a bérét, és ne vonjon le olyan járulékot, amelyet nem kellene. Ha a munkáltató tévesen von le járulékot, az a nettó fizetést csökkenti, és utólag csak nehézkesen lehet visszaigényelni. Ugyanígy, ha valaki tévesen nyugdíjasként szerepel, pedig nem az, az utólag járulékhátralékot okozhat. A pontos jogállás tisztázása tehát mindkét fél érdeke, és sok kellemetlenségtől megkímélheti a munkavállalót és a munkáltatót egyaránt.
Közszféra: búcsú a szüneteltetéstől
A közszférára vonatkozó szüneteltetési szabályt 2013-ban vezették be, és azóta sok nyugdíjasnak kellett választania a fizetése és a nyugdíja között. A szabály lényege az volt, hogy ha egy öregségi nyugdíjas közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy más, a jogszabályban felsorolt közszférás jogviszonyban dolgozott, akkor a nyugdíja folyósítását a jogviszony idejére szüneteltetni kellett. Az érintett ilyenkor nem veszítette el a nyugdíjasi státuszát, csak a nyugdíját nem kapta meg. A jogviszony megszűnése után újra folyósították a nyugdíjat. Az évek során azonban egyre több kivételt építettek be a jogszabályba, elsősorban azokon a területeken, ahol súlyos munkaerőhiány alakult ki, így a szabály egyre kevesebb embert érintett.
A tervezett változás nyomán januártól a közszférában is ugyanolyan korlátozások nélkül lehet majd dolgozni a nyugdíj mellett, mint a versenyszférában. Ez különösen azoknak a nyugdíjasoknak jelenthet új lehetőséget, akik korábban közszférás munkahelyen dolgoztak, és szívesen visszatérnének, de a nyugdíjuk elvesztése miatt eddig nem tették. Egy tapasztalt ügyintéző, pénzügyes vagy jogász a közigazgatásban nagy segítséget jelenthet, különösen a fiatalabb kollégák betanításában. A kormány a javaslat indoklásában maga is a közigazgatás egyes területein kialakult munkaerőhiánnyal érvelt. A közszférás munkáltatók tehát valószínűleg nyitottak lesznek a nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatására, ha ez anyagilag a munkavállalónak is megéri.
Fontos azonban tudni, hogy a változás csak a nyugdíj folyósításáról szól, a foglalkoztatásról nem. Az, hogy egy közszférás munkáltató felvesz-e valakit nyugdíjasként, vagy továbbfoglalkoztatja-e a korhatár elérése után, továbbra is a munkáltató döntésén és az adott jogviszonyra vonatkozó szabályokon múlik. Aki tehát közszférás munkát szeretne vállalni nyugdíj mellett, annak érdemes időben egyeztetnie a leendő munkáltatóval a lehetőségekről, a munkakörről és a jogviszony formájáról. Az is előfordulhat, hogy a munkáltató munkaviszony vagy megbízás keretében kívánja foglalkoztatni, ami más szabályokkal jár. A pénzügyi akadály azonban a tervek szerint januártól megszűnik, ami sokak számára vonzóvá teheti a közszférás munkavállalást.
Akinek a nyugdíja jelenleg a közszférás munkavégzés miatt szünetel, annak érdemes januárban figyelemmel kísérnie, hogy a nyugdíja folyósítása valóban újraindul-e. A pontos eljárásról, például arról, hogy a folyósítás automatikusan újraindul-e, vagy szükség van-e valamilyen bejelentésre, a törvény elfogadása után várhatóan a nyugdíjfolyósító ad tájékoztatást. Ha a nyugdíj januárban nem érkezik meg, érdemes minél előbb felvenni a kapcsolatot a nyugdíjfolyósítóval vagy egy kormányablakkal. Ilyenkor hasznos, ha kéznél van a nyugdíjat megállapító határozat, a szüneteltetésről szóló értesítés és a munkáltatói igazolás a jogviszonyról. Így az ügyintézés gyorsabb lehet, és elkerülhető, hogy hónapokig kelljen várni a nyugdíj újraindítására.
13. és 14. havi: mire figyeljenek, akiknek idén szünetelt?
A javaslat egy fontos rendelkezést tartalmaz azok számára, akiknek 2026-ban a közszférás munkavégzés miatt szünetelt az öregségi nyugdíjuk. Ők 2027-ben jogosultak lehetnek a 13. és a 14. havi nyugdíjra, amennyiben februárban is részesülnek nyugdíjban. Ez utóbbi feltétel lényeges: a 13. havi nyugdíj 2025 óta csak annak jár, aki a kifizetés hónapjában, vagyis februárban is jogosult a nyugdíjra. Ha valakinek a nyugdíja januártól a változás nyomán újraindul, akkor februárban már nyugdíjban részesül, így jogosult lehet a juttatásokra. A 13. havi nyugdíj egy teljes havi nyugdíjjal egyezik meg, a 14. havi nyugdíj pedig 2027-ben a jelenlegi tervek szerint egyheti, vagyis negyedhavi nyugdíjnak felel meg.
Érdemes kiszámolni, mekkora összegről van szó. Ha valakinek a havi nyugdíja a januári, 3 százalékos emelés után 250 ezer forint, akkor februárban a rendes nyugdíja mellé 250 ezer forint 13. havi nyugdíjat és mintegy 62 500 forint 14. havi juttatást kap, vagyis összesen 562 500 forint érkezhet. Ez egy olyan nyugdíjas számára, akinek idén egyáltalán nem folyósították a nyugdíját, rendkívül jelentős összeg. Fontos azonban tudni, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíj szabályait a kormány minden évben rendeletben határozza meg, így a pontos részletek csak a rendelet megjelenése után válnak biztossá. Érdemes tehát figyelni a decemberben várható hivatalos tájékoztatást, és februárban ellenőrizni, hogy a juttatások valóban megérkeztek-e.
Milyen formában dolgozhat nyugdíjasként?
A nyugdíj mellett többféle formában is lehet dolgozni, és mindegyiknek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A leggyakoribb forma a munkaviszony, amikor a nyugdíjas munkaszerződés alapján, rendszeresen dolgozik egy munkáltatónál, akár teljes, akár részmunkaidőben. A munkaviszony előnye a kiszámíthatóság: rendszeres fizetés, fizetett szabadság, betegszabadság és a munkajogi védelem bizonyos elemei. A munkáltató gondoskodik a bérszámfejtésről, az adó levonásáról és a bevallásról, így a munkavállalónak nincs adminisztratív teendője. A nyugdíjas munkavállaló keresete után csak a személyi jövedelemadót vonják le, járulékot nem, a munkáltatónak pedig szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie, ami mindkét fél számára kedvező.
A második forma a megbízási jogviszony, amikor a nyugdíjas egy konkrét feladat elvégzésére szerződik, például egy fordítás, egy szakértői vélemény, egy oktatás vagy egy helyettesítés erejéig. A megbízás rugalmasabb, mint a munkaviszony, hiszen a megbízott maga oszthatja be az idejét, és nem kötik munkaidő-beosztások. Ugyanakkor a megbízásnál nem jár fizetett szabadság és betegszabadság, és a munkajogi védelem sem érvényesül. A nyugdíjas megbízott díja után is csak a személyi jövedelemadót kell megfizetni, ha a díj jövedelemnek minősül, a költségek elszámolására pedig bizonyos esetekben lehetőség van. A megbízás különösen azoknak lehet vonzó, akik csak alkalmanként szeretnének dolgozni, és nem akarnak hosszú távú elköteleződést vállalni.
A harmadik lehetőség az egyéni vállalkozás. A nyugdíjas egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, és ha átalányadózást vagy vállalkozói személyi jövedelemadózást választ, akkor a NAV tájékoztatása szerint sem társadalombiztosítási járulékot, sem szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie, csak a személyi jövedelemadót és az esetleges helyi iparűzési adót. Fontos tudni, hogy nyugdíjasként nem lehet kata alanya, mert azt csak a főállású egyéni vállalkozók választhatják. Az egyéni vállalkozás azoknak lehet előnyös, akik több megbízótól kapnak munkát, vagy saját szolgáltatást kínálnak, például tanácsadást, javítást, kézműves termékeket. A vállalkozással ugyanakkor adminisztrációs kötelezettségek is járnak, ezért érdemes könyvelő segítségét kérni.
A negyedik forma a nyugdíjas szövetkezet, amelyen keresztül a nyugdíjasok rugalmasan, alkalmi jelleggel vállalhatnak munkát különböző megrendelőknél. A szövetkezet közvetítőként működik: a tagok a szövetkezeten keresztül dolgoznak, a szövetkezet pedig gondoskodik az adminisztrációról és a kifizetésekről. Ez a forma különösen azoknak lehet vonzó, akik nem szeretnének hosszú távon egy munkáltatóhoz kötődni, de alkalmanként szívesen vállalnának munkát, például ügyfélszolgálaton, raktárban, kertészetben vagy rendezvényeken. A nyugdíjas szövetkezeti tagok jövedelmére is a nyugdíjasokra vonatkozó kedvező közteherszabályok vonatkoznak. Bármelyik formát is választja valaki, érdemes előre tájékozódni a feltételekről, és szükség esetén szakember segítségét kérni a döntéshez.
Adók és járulékok: mit vonnak le?
A nyugdíjas munkavállaló bruttó béréből jelenleg csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót vonják le. A 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot nem kell megfizetni, mert a saját jogú nyugdíjas nem minősül biztosítottnak. Ez jelentős különbség az aktív korú munkavállalókhoz képest, akiknél az adó és a járulék együtt a bruttó bér 33,5 százalékát teszi ki. A nyugdíjas tehát ugyanazért a bruttó bérért érezhetően több nettó fizetést kap. A munkáltató oldalán is komoly a különbség: a nyugdíjas munkavállaló bére után nem kell megfizetni a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót, így a nyugdíjas foglalkoztatása ugyanazért a bruttó bérért kevesebbe kerül, mint egy aktív korú dolgozóé.
A járulékmentességnek azonban ára is van. Mivel a nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíj melletti munkavégzés nem jogosít nyugdíjnövelésre. Korábban létezett egy szabály, amely szerint a nyugdíj mellett dolgozók a befizetett járulékaik után nyugdíjnövelést kaphattak, ez azonban a járulékmentesség bevezetésével megszűnt. Aki tehát nyugdíj mellett dolgozik, annak a nyugdíja a munkavégzés miatt nem lesz magasabb, csak a fizetésével bővül a jövedelme. A nyugdíj évenkénti emelése ettől függetlenül ugyanúgy megilleti, mint bármely más nyugdíjast. A legtöbb nyugdíjas számára ez a konstrukció egyértelműen kedvező, hiszen a járulékmegtakarítás azonnal megjelenik a havi fizetésben, és nem kell évekig várni egy apránként jelentkező nyugdíjnövelésre.
Érdemes tudni, hogy a nyugdíj maga nem adóköteles, vagyis a nyugdíj után nem kell személyi jövedelemadót fizetni, és a munkajövedelem sem változtatja meg ezt. A nyugdíj és a fizetés tehát külön kezelendő: a nyugdíjat teljes összegben megkapja a nyugdíjas, a fizetéséből pedig csak a személyi jövedelemadót vonják le. Ugyanakkor a nyugdíj bizonyos esetekben beszámíthat az adóalapba, például egyes adókedvezmények igénybevételénél, ezért aki családi kedvezményt vagy más adókedvezményt szeretne érvényesíteni, annak érdemes utánanéznie a pontos szabályoknak. A jövő évi adórendszert érintő változásokról is most tárgyal a parlament, így a személyi jövedelemadó mértéke és szabályai is módosulhatnak, ami a nettó fizetést is befolyásolhatja.
Így számolja ki a nettó fizetését
Nézzünk néhány példát, hogy kézzelfoghatóbb legyen a különbség. Ha egy nyugdíjas bruttó 300 ezer forintért dolgozik, akkor a jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadóval számolva a béréből 45 ezer forintot vonnak le, így 255 ezer forint nettót kap kézhez. Egy aktív korú munkavállaló ugyanebből a bruttó bérből nagyjából 199 500 forintot visz haza, vagyis a nyugdíjas havonta 55 500 forinttal többet kap. Ha a nyugdíjas részmunkaidőben, bruttó 150 ezer forintért dolgozik, akkor 127 500 forint nettót kap, míg egy aktív korú munkavállaló csak nagyjából 99 750 forintot. A különbség tehát arányaiban mindig ugyanaz: a nyugdíjas nettó bére a bruttó 85 százaléka, az aktív korúé pedig 66,5 százaléka.
Ha a nettó fizetéshez hozzáadjuk a nyugdíjat, akkor látszik igazán, mennyit jelenthet a nyugdíj melletti munka. Egy havi 230 ezer forintos nyugdíjjal rendelkező nyugdíjas, aki bruttó 300 ezer forintért dolgozik, havonta összesen 485 ezer forintot kap kézhez. Ez több mint kétszerese annak, amit csak a nyugdíjából kapna. Egy közszférában dolgozó nyugdíjas, akinek idén a nyugdíja szünetelt, jövőre ugyanilyen helyzetben havonta 230 ezer forinttal több pénzhez juthat, ami évente közel 2,8 millió forintot jelent, a 13. és a 14. havi nyugdíjat nem is számítva. A pontos összegeket a 2027-es adószabályok befolyásolhatják, de a nagyságrend jól mutatja, miért érdemes sok nyugdíjasnak elgondolkodnia a munkavállaláson.
Betegség, szabadság, felmondás: a munkajogi buktatók
A nyugdíj melletti munkavállalásnak vannak kevésbé ismert buktatói is, amelyeket érdemes előre ismerni. Az egyik legfontosabb a táppénz kérdése. Mivel a saját jogú nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, nem minősül biztosítottnak, így a táppénzre sem jogosult. A nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilleti a betegszabadság, mint bármely más dolgozót, ez évente legfeljebb 15 munkanap, és erre az időre a munkáltató fizeti a távolléti díj 70 százalékát. Ha azonban a betegség ennél tovább tart, a betegszabadság elfogyása után a nyugdíjas már nem kaphat táppénzt, így a betegsége hátralevő idejére csak a nyugdíjára számíthat. Ez egy hosszabb betegség vagy műtét esetén komoly jövedelemkiesést okozhat.
A szabadság tekintetében a nyugdíjas munkavállalókra ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint bármely más munkavállalóra. Évente jár nekik az alapszabadság és az életkor szerinti pótszabadság, és a munkáltatónak ugyanúgy ki kell adnia a szabadságot, mint a fiatalabb kollégáknak. A részmunkaidőben dolgozók szabadsága is ugyanannyi nap, csak a távolléti díj arányosan kevesebb. Érdemes ezért a munkaszerződés megkötésekor tisztázni, hogyan alakul a szabadság, és mikor lehet azt kivenni. Különösen fontos ez azoknak, akik az unokákra szeretnének vigyázni a nyári szünetben, vagy rendszeresen utaznak. A rugalmas munkaidő-beosztás és a szabadság tervezése sok nyugdíjas számára legalább olyan fontos szempont, mint a fizetés.
A felmondás kapcsán is van egy lényeges különbség. A Munka törvénykönyve szerint ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül, a munkáltatónak nem kell megindokolnia a felmondását, és végkielégítés sem jár, ha a munkavállaló legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor nyugdíjasnak minősül. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállalók munkajogi védelme gyengébb, mint az aktív korúaké. A munkáltató könnyebben megválhat tőlük, ha például csökkenteni kell a létszámot. Ezt érdemes figyelembe venni, amikor valaki nyugdíjasként munkát vállal, és nem érdemes kizárólag erre a jövedelemre építeni a családi költségvetést. A munka ugyanakkor továbbra is értékes kiegészítő jövedelmet jelenthet, ha a felek elégedettek egymással.
Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, bányász- és táncos járadék
A legnagyobb változás talán azokat érinti, akik a nyugdíjkorhatár előtt kapnak valamilyen nyugdíjszerű ellátást. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a táncművészeti életjáradék, az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka mellett végzett munkára 2026 végéig még a minimálbér tizennyolcszorosának megfelelő éves kereseti korlát vonatkozik. 2026-ban ez a 322 800 forintos minimálbérrel számolva 5 810 400 forint. Ha valaki ennél többet keres egy év alatt, az ellátását a keretösszeg elérését követő hónaptól az év végéig szüneteltetni kell. Sok volt rendőr, katona, bányász vagy táncművész ezért kénytelen volt figyelni a keresetét, és év közben csökkenteni a munkaidejét, hogy ne veszítse el az ellátását.
A tervek szerint 2027. január 1-jétől a kereseti korlát és a közszférás szüneteltetés is megszűnik, így az érintettek ugyanúgy korlátozás nélkül dolgozhatnak, mint az öregségi nyugdíjasok. Nem kell többé figyelniük, mennyit keresnek egy évben, és az sem számít, hogy a közszférában vagy a versenyszférában dolgoznak. Ez sok érintett számára jelentős anyagi előrelépést jelenthet, hiszen eddig az év utolsó hónapjaiban gyakran elestek az ellátásuktól. Egy volt hivatásos katona, aki biztonsági vezetőként dolgozik, vagy egy volt táncművész, aki koreográfusként vagy tánctanárként tevékenykedik, jövőre a teljes ellátását megkaphatja a fizetése mellett, függetlenül attól, mennyit keres és hol dolgozik.
Fontos azonban tudni, hogy ezeknél az ellátásoknál a megszerzett keresetet továbbra is terheli a személyi jövedelemadó, a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó. Ennek az az oka, hogy az érintettek még nem öregségi nyugdíjasok, így rájuk nem vonatkozik a nyugdíjasoknak szóló járulékmentesség. Egy bruttó 400 ezer forintos fizetésből tehát az ő esetükben a 15 százalékos szja és a 18,5 százalékos járulék is levonásra kerül, így nagyjából 266 ezer forint nettó marad. A járulékfizetésnek ugyanakkor előnye is van: az érintettek biztosítottnak minősülnek, így a betegszabadság után táppénzre is jogosultak lehetnek, és a munkájukkal szolgálati időt szereznek, ami a későbbi öregségi nyugdíjuk összegét is növelheti.
Rokkantsági és rehabilitációs ellátás
A megváltozott munkaképességű személyek, vagyis a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők számára a helyzet nem változik, de ez jó hír. A rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett 2027-ben sem lesz sem időbeli, sem kereseti korlátozás, függetlenül attól, hogy az érintett a közszférában vagy a versenyszférában dolgozik. Az ilyen ellátások mellett végzett munkával szerzett keresetet ugyanakkor a személyi jövedelemadón túl társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó is terheli, hiszen az érintettek nem minősülnek nyugdíjasnak. Ennek előnye, hogy biztosítottként táppénzre is jogosultak lehetnek. Fontos hír számukra az is, hogy a kormány bejelentése szerint 2027. január 1-jétől 10 százalékkal emelik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást, ami a munkajövedelem mellett további pluszt jelenthet.
Egészségügyi dolgozók
Az egészségügyi dolgozók számára a jövő évi változás a gyakorlatban nem hoz újdonságot. Ők már 2026. január 1-jétől korlátozás nélkül felvehetik a nyugdíjukat a munkabérük mellett, a kormány korábbi mentesítő rendelkezése alapján. A közszférás nyugdíjszüneteltetés eltörlésével megszűnik az egészségügyi dolgozók kieső nyugdíját pótló jövedelemkiegészítés szabályozása is, hiszen ha senkinek a nyugdíját nem kell szüneteltetni, akkor nincs mit pótolni. Farkas András emlékeztetett arra, hogy az orvosok és ápolók nyugdíjpótló jövedelemkiegészítését korábbi elemzéseiben többször is bírálta, mert feleslegesen bonyolult megoldásnak tartotta. Az egészségügyben dolgozó nyugdíjasoknak tehát nem kell aggódniuk, a helyzetük nem romlik, hiszen a nyugdíjukat továbbra is megkapják a fizetésük mellett.
Teendőlista: így készüljön fel
Ha nyugdíj mellett szeretne dolgozni 2027-től, vagy már most is dolgozik, és a változások érintik, érdemes néhány lépést előre megtenni. A felkészülés segít abban, hogy ne érje meglepetés, és a lehető legjobban járjon anyagilag. A legfontosabb, hogy pontosan tudja, milyen ellátásban részesül, hiszen ettől függ, milyen adók és járulékok terhelik a keresetét, és milyen korlátozások vonatkoznak önre. Az alábbi teendőlista segíthet eligazodni:
- Tisztázza a jogállását: öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy rokkantsági ellátás, mert ettől függnek a közterhek.
- Adja át az igazolást a munkáltatónak: a nyugdíjat megállapító határozat alapján számfejtik helyesen a bérét.
- Válassza ki a megfelelő formát: munkaviszony, megbízás, egyéni vállalkozás vagy nyugdíjas szövetkezet.
- Gondoljon a betegségre: öregségi nyugdíjasként a 15 nap betegszabadság után nem jár táppénz.
- Figyelje januárban a nyugdíját: ha idén szünetelt, ellenőrizze, hogy újraindult-e a folyósítás.
- Ellenőrizze februárban a 13. és 14. havit: ha nem érkezik meg, érdeklődjön a nyugdíjfolyósítónál.
Ha bizonytalan valamelyik kérdésben, érdemes szakemberhez fordulnia. A kormányablakokban és a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatán személyesen is tájékoztatást kérhet, de a munkáltató bérszámfejtője vagy egy könyvelő is segíthet abban, hogyan alakul a jövedelme és az adóterhe. Különösen azoknak érdemes tájékozódniuk, akik egyéni vállalkozóként szeretnének dolgozni, hiszen náluk az adózási forma választása is befolyásolja a végső eredményt. Aki pedig közszférás munkát fontolgat, annak érdemes megvárnia a törvény végleges elfogadását és a nyugdíjfolyósító tájékoztatását, mielőtt döntést hoz. Így biztos lehet abban, hogy a döntése valóban a legkedvezőbb lesz számára.
- január 1-jétől a tervek szerint jelentősen egyszerűsödnek a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai. A közszférában is ugyanolyan korlátozások nélkül lehet majd dolgozni a nyugdíj mellett, mint a versenyszférában, és azok, akiknek idén szünetelt a nyugdíjuk, 2027-ben jogosultak lehetnek a 13. és a 14. havi nyugdíjra, ha februárban is részesülnek nyugdíjban. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és a hasonló ellátások mellett megszűnik a minimálbér tizennyolcszorosához kötött kereseti korlát és a közszférás szüneteltetés is. A rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett továbbra sincs korlátozás, az egészségügyi dolgozók pedig már idén is megkapják a nyugdíjukat a fizetésük mellett.
Az öregségi nyugdíjasok keresete továbbra is mentes a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó alól, így a bruttó bér 85 százaléka nettóként megmarad. A munka ugyanakkor nem növeli a nyugdíjat, a betegszabadság után nem jár táppénz, és a munkajogi védelem is gyengébb. A korhatár előtti és a rokkantsági ellátás mellett szerzett keresetet továbbra is terheli a járulék és a szociális hozzájárulási adó, de ennek fejében az érintettek biztosítottak maradnak. A változások egy még tárgyalás alatt álló törvényjavaslatban szerepelnek, ezért érdemes figyelni a végleges szabályokat, és szükség esetén szakember segítségét kérni a döntéshez.













