Pár perce jött – Januártól megszüntetik a nyugdíjasoknál ezt a korlátozást!

Hirdetés

Egyre több nyugdíjas dönt úgy, hogy a nyugdíja mellett tovább dolgozik. Van, akinek a megélhetéshez kell a kiegészítő jövedelem. Van, aki egyszerűen szereti a munkáját, és nem szeretne egyik napról a másikra otthon maradni. Megint mások azért vállalnak munkát, mert a munkahelyükön szükség van a tapasztalatukra. Aki eddig a versenyszférában dolgozott nyugdíj mellett, annak a helyzete egyszerű volt: a fizetését és a nyugdíját is megkapta, és mindkettőt szabadon elkölthette. A közszférában dolgozó nyugdíjasoknak viszont sokszor választaniuk kellett. Ha bizonyos közszférás munkakörben dolgoztak tovább, a nyugdíjuk folyósítása arra az időre szünetelt. A tervek szerint ennek 2027. január 1-jétől vége lesz, és ez sok ezer idős ember számára jelenthet érezhető pluszt a családi kasszában – írja az Economx.

A változásra Farkas András nyugdíjszakértő, a Nyugdíjguru hívta fel a figyelmet. A szakértő évek óta azt hangoztatta, hogy a közszférára vonatkozó korlátozás elavult, és már nincs valódi indoka. A jövő évi költségvetést megalapozó törvényjavaslat most éppen ezt a szabályt törölné el, sőt ennél tovább is megy: a korhatár előtti ellátások és több más, nyugdíjszerű juttatás mellett is megszűnne a kereseti korlát. Fontos azonban tudni, hogy a változás egy törvényjavaslatban szerepel, amelyet a parlament jelenleg tárgyal. A javaslatot a kormánypárti többség várhatóan elfogadja, de a végleges szabályok csak a zárószavazás és a kihirdetés után válnak biztossá, ezért érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket.

Hirdetés

Ebben a cikkben részletesen végigvesszük, mi változik pontosan. Megnézzük, kiket érintett eddig a nyugdíj szüneteltetése és kik voltak a kivételek, és mi történik a 13. és a 14. havi nyugdíjjal azoknál, akiknek idén szünetelt az ellátásuk. Kitérünk arra is, milyen adók és járulékok terhelik a nyugdíj melletti munkával szerzett jövedelmet, mennyi marad ebből ténylegesen a zsebben, és miért éri meg a munkáltatóknak is nyugdíjast foglalkoztatni. Külön foglalkozunk a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülőkkel, valamint a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban és más hasonló ellátásban részesülőkkel, hiszen rájuk is vonatkoznak fontos változások. Végül gyakorlati tanácsokat is adunk azoknak, akik nyugdíj mellett szeretnének munkát vállalni.

Mi változik pontosan január 1-jétől?

A legfontosabb változás egyszerűen összefoglalható: a tervek szerint 2027. január 1-jétől a közszférában ugyanúgy korlátozás nélkül lehet a nyugdíj mellett dolgozni, mint a versenyszférában. Aki öregségi nyugdíjasként közalkalmazotti, kormánytisztviselői vagy más, a közszférára jellemző jogviszonyban dolgozik, annak a nyugdíja már nem szünetelne. Az érintett tehát a havi fizetését és a havi nyugdíját is megkapná, ugyanúgy, mint egy nyugdíjas, aki egy magáncégnél, boltban, irodában vagy gyárban dolgozik tovább. Ez gyökeres változás ahhoz képest, ami több mint egy évtizede volt érvényben. A közszférában dolgozó nyugdíjasoknak eddig sokszor komoly anyagi döntést kellett hozniuk arról, hogy megéri-e egyáltalán tovább dolgozniuk, ha közben a nyugdíjukról le kell mondaniuk.

A változás jelentősége akkor látszik igazán, ha forintban gondolkodunk. Ha valakinek havi 250 ezer forint a nyugdíja, és egy olyan közszférás munkakörben dolgozik, ahol a nyugdíjat eddig szüneteltetni kellett, akkor évente nagyjából hárommillió forintnyi nyugdíjtól esett el. Ez sokak számára azt jelentette, hogy a munkavállalás alig hozott többet annál, mintha otthon maradtak volna és felvették volna a nyugdíjukat. Különösen azoknál volt ez szembetűnő, akiknek a közszférás fizetése nem volt sokkal magasabb a nyugdíjuknál. Ilyen helyzetben a legtöbben inkább a nyugdíjat választották, és elhagyták a munkahelyüket, holott a tudásukra és a tapasztalatukra a munkáltatónak továbbra is szüksége lett volna. A tervezett változással ez a dilemma megszűnne.

A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy a változás nem csak az öregségi nyugdíjasokat érinti. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban és a bányászok egészségkárosodási járadékában részesülőknél is megszűnne az a kereseti korlát, amely miatt eddig az ellátásukat szüneteltetni kellett, ha az éves keresetük túllépett egy bizonyos összeget. Rájuk is vonatkozott továbbá a közszférás szüneteltetési szabály. Ezek a változások együtt azt jelentik, hogy 2027-től az ellátások mellett végzett munkavállalás egységesebb és kiszámíthatóbb lenne. Az érintetteknek nem kellene többé fejben tartaniuk, hogy mikor érik el a keretösszeget, vagy hogy az adott munkahely melyik kategóriába tartozik.

Fontos kiegészítés, hogy a változás a nyugdíj és a fizetés egyidejű folyósításáról szól, nem pedig arról, hogy a közszférában ki dolgozhat tovább a nyugdíjkorhatár után. A közszférás jogviszonyokra a munkáltatói oldalon továbbra is a saját szabályaik vonatkoznak, így az, hogy valakit a munkáltató továbbfoglalkoztat-e, vagy új munkakörbe felvesz-e nyugdíjasként, nem automatikus. A javaslat csak annyit mond ki, hogy ha valaki nyugdíjasként közszférás jogviszonyban dolgozik, a nyugdíját emiatt nem kell szüneteltetni. Aki tehát most fontolgatja, hogy nyugdíj mellett visszatér egy közszférás munkahelyre, annak érdemes a munkáltatóval is egyeztetnie a lehetőségekről, és tájékozódnia arról, milyen jogviszonyban, milyen feltételekkel foglalkoztatnák. A pénzügyi akadály azonban a tervek szerint jövőre eltűnik.

Hogyan működött eddig a szüneteltetés?

A közszférában dolgozó nyugdíjasokra vonatkozó szüneteltetési szabályt 2013-ban vezették be. A szabály lényege az volt, hogy ha egy öregségi nyugdíjas közalkalmazotti, kormánytisztviselői, köztisztviselői vagy más, a jogszabályban felsorolt közszférás jogviszonyban dolgozott, akkor a nyugdíja folyósítását az adott jogviszony idejére szüneteltetni kellett. A szünetelés a jogviszony kezdetét követő hónap első napjától tartott a jogviszony megszűnésének hónapja végéig. Az érintett ilyenkor nem veszítette el a nyugdíjasi státuszát, továbbra is nyugdíjasnak minősült, csak a nyugdíját nem kapta meg. Amikor a közszférás jogviszonya megszűnt, ezt igazolnia kellett, és ezt követően újra folyósították számára a nyugdíjat. A rendszer tehát nem vette el a nyugdíjat, de amíg valaki dolgozott, addig nem fizette ki.

A szabály bevezetésének idején a kormány azzal érvelt, hogy a közszférában nem indokolt, hogy valaki egyszerre kapjon fizetést és nyugdíjat, hiszen mindkettő végső soron közpénzből származik. Ez az érvelés azonban sokak szerint nem volt meggyőző. A nyugdíj ugyanis nem ajándék, hanem a munkával töltött évek alatt befizetett járulékok után járó ellátás, amelyet az érintett megszolgált. A közszférás fizetés pedig az elvégzett munka ellenértéke, amelyet ugyanúgy megszolgál, mint bármely más munkavállaló. A két jövedelem tehát két külön jogcímen jár, és nehéz megindokolni, miért kellene az egyikről lemondani a másik miatt. Ráadásul ugyanez a nyugdíjas, ha egy magáncégnél vállalt volna munkát, mindkét jövedelmét gond nélkül megkapta volna. Ez az egyenlőtlenség sokak szemében igazságtalannak tűnt.

A szüneteltetés a gyakorlatban sok bonyodalmat is okozott. Az érintetteknek figyelniük kellett arra, hogy a jogviszonyuk kezdetét és végét időben bejelentsék, a munkáltatóknak és a nyugdíjfolyósító szervnek pedig adminisztrálniuk kellett a szünetelést és az újraindítást. Ha valaki rövidebb időre, például néhány hónapos helyettesítésre vállalt munkát, a nyugdíja szünetelése és újraindítása arányaiban sok papírmunkával járt. Arról nem is beszélve, hogy sokan nem is tudták pontosan, az adott munkahely és jogviszony beletartozik-e a szüneteltetési körbe, hiszen a szabályok idővel egyre bonyolultabbak lettek, ahogy újabb és újabb kivételeket építettek be a jogszabályba. Egy egységes, mindenkire egyformán vonatkozó szabály ezen a téren is jelentős egyszerűsítést hozna.

Kik voltak eddig kivételek?

Az évek során a szüneteltetési szabály alól több kivételt is beépítettek a jogszabályba, elsősorban azokon a területeken, ahol súlyos munkaerőhiány volt. Nem kellett szüneteltetni a nyugdíjat azoknál a közalkalmazottaknál, kormánytisztviselőknél és hasonló közszolgálati jogviszonyban állóknál, akik szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési vagy egészségügyi területen dolgoztak. Ez azt jelentette, hogy például egy nyugdíjas pedagógus, aki tovább tanított egy iskolában, vagy egy nyugdíjas szociális gondozó, aki egy idősotthonban dolgozott tovább, a fizetése mellett a nyugdíját is megkaphatta. Ezek a kivételek fontosak voltak, hiszen ezeken a területeken a nyugdíjas munkavállalók sokszor nélkülözhetetlenek voltak az ellátás fenntartásához.

Az egészségügyi dolgozók helyzete külön történet. Nekik korábban egy sajátos megoldást alakítottak ki: a nyugdíjuk szünetelt, de a kieső jövedelmüket egy úgynevezett jövedelemkiegészítéssel pótolták. Ezt a megoldást a szakértő meglehetősen bonyolultnak és ellentmondásosnak tartotta, és a jogszabályt végül módosították. A kormány tavalyi döntése alapján 2026. január 1-jétől az egészségügyi dolgozók már korlátozás nélkül megkaphatják a keresetük mellett a nyugdíjukat is. A kivételek köre tehát fokozatosan bővült, de továbbra is maradtak olyan közszférás területek, ahol a szüneteltetés érvényben volt. Ilyen volt például egy kormányhivatalban, egy minisztériumban vagy egy önkormányzati hivatalban dolgozó nyugdíjas, akinek a nyugdíja 2026-ban is szünetelt. A tervezett változás nekik hozná a legnagyobb előrelépést.

Miért tartották okafogyottnak a korlátozást?

Farkas András már évek óta azt hangoztatta, hogy a közszférára vonatkozó korlátozás okafogyott, és a jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben kifejezetten káros. Magyarországon számos területen komoly munkaerőhiány van, és a közszféra sem kivétel ez alól. A tapasztalt, nyugdíjas munkavállalók megtartása sok esetben jelentős segítséget jelentene a munkáltatóknak, hiszen ők ismerik a munkafolyamatokat, a jogszabályokat és a helyi viszonyokat, és a fiatalabb kollégák betanításában is szerepet vállalhatnak. A szüneteltetési szabály azonban sok nyugdíjast arra ösztönzött, hogy a korhatár elérésekor hagyja el a munkahelyét. Így a munkáltatók elveszítették a tapasztalt munkatársaikat, az érintettek pedig a munkával járó kiegészítő jövedelmet és a közösséget is.

A kivételek egyre bővülő köre maga is jól mutatta, hogy a szabály nem igazán működik. Ha egy szabály alól folyamatosan újabb és újabb kivételeket kell tenni, mert a gyakorlatban akadályozza a fontos közfeladatok ellátását, az arra utal, hogy maga a szabály hibás. A kivételek ráadásul újabb igazságtalanságokat szültek: egy iskolában dolgozó nyugdíjas megkaphatta a nyugdíját, egy kormányhivatalban dolgozó viszont nem, holott mindketten a közszférában dolgoztak, és mindketten megszolgálták a nyugdíjukat. Az egységes szabályozás ezt az egyenlőtlenséget is megszüntetné. A szakértők szerint ezért a tervezett változás nemcsak a nyugdíjasoknak kedvező, hanem az egész közszféra működésének is jót tehet, mert egyszerűbbé és igazságosabbá teszi a rendszert.

A demográfiai helyzet is a változás mellett szól. A magyar társadalom öregszik, egyre több ember éri el a nyugdíjkorhatárt, miközben a munkaképes korú lakosság száma csökken. Ilyen körülmények között egyre fontosabb, hogy azok, akik szeretnének és tudnak dolgozni, a nyugdíjkorhatár után is aktívak maradhassanak. Sok mai nyugdíjas jó egészségnek örvend, és szívesen dolgozna tovább legalább részmunkaidőben, ha ez anyagilag is megérné neki. A nyugdíj melletti munkavégzés ráadásul nemcsak pénzügyi szempontból lehet előnyös. Sokak számára a munka a napi rutin, a társas kapcsolatok és a hasznosság érzése miatt is fontos, ami a lelki és a testi egészségre is jó hatással lehet. Egy rugalmasabb szabályozás tehát több szempontból is előnyös lehet.

A költségvetés szempontjából is érdemes megvizsgálni a kérdést. Első ránézésre úgy tűnhet, hogy az államnak drágább, ha a közszférában dolgozó nyugdíjasok a fizetésük mellett a nyugdíjukat is megkapják. A valóság azonban ennél árnyaltabb. Ha a nyugdíjas a szüneteltetés miatt inkább otthon marad, akkor az állam a nyugdíját ugyanúgy kifizeti, a munkahelyén pedig valakit fel kell venni helyette, vagy a feladat elvégzetlen marad. Ha viszont tovább dolgozik, akkor a nyugdíját ugyan megkapja, de a munkáltató nem kényszerül nehezen betölthető álláshelyekre új embert keresni, és a tapasztalata is megmarad. A jövedelme után ráadásul személyi jövedelemadót fizet, ami bevételt jelent az államnak. A tényleges többletköltség tehát jóval kisebb lehet, mint amilyennek elsőre látszik.

Hirdetés



13. és 14. havi nyugdíj a 2026-ban szünetelő nyugdíjasoknak

A törvényjavaslat egy fontos kiegészítő rendelkezést is tartalmaz azok számára, akiknek a nyugdíja 2026-ban a közszférás munkavégzés miatt szünetelt. A szakértő szerint ők 2027-ben jogosultak lesznek a 13. havi nyugdíjra és a 14. havi nyugdíjra is. Ez azért fontos, mert a 13. havi nyugdíj főszabály szerint azoknak jár, akik az előző évben nyugdíjban részesültek, és a kifizetés hónapjában is részesülnek benne. Akiknek a nyugdíja egész évben szünetelt, azok a szigorú értelmezés szerint kieshettek volna ebből a körből. A javaslat ezt a helyzetet rendezi, így a közszférában dolgozó nyugdíjasok nem járnak rosszul amiatt, hogy idén még a régi szabályok szerint szüneteltetni kellett az ellátásukat. Ez a rendelkezés is a méltányosságot szolgálja.

Fontos azonban pontosan érteni, mit jelent 2027-ben a 14. havi nyugdíj. A 14. havi nyugdíjat a korábbi kormány fokozatos bevezetéssel tervezte: 2026-ban az első részletet fizették ki, amely egy havi nyugdíj negyede, vagyis nagyjából egyheti nyugdíj volt. A jelenlegi kormány 2027-es költségvetési tervei szerint a 13. havi nyugdíj teljes összegben megmarad, és a 14. havi nyugdíjból az eddig is juttatott rész is megmarad, a második heti összeget viszont nem vezetik be. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 14. havi nyugdíj 2027-ben sem egy teljes havi összeg, hanem a korábbi tervekhez képest csak az első, egyheti résznek megfelelő juttatás. A kormány emellett a kisebb nyugdíjjal rendelkezők számára nyugdíjas SZÉP-kártyát tervez bevezetni.

A 13. és a 14. havi nyugdíjat a tervek szerint jövőre is februárban fizetik ki, a januári nyugdíjjal azonos alapon. Azoknak, akiknek a nyugdíja 2026-ban szünetelt, és 2027 januárjától a változás nyomán újra folyósítják, szintén február környékén érkezhet a juttatás. A pontos részleteket, például hogy a kifizetés automatikusan történik-e, vagy szükség van-e valamilyen bejelentésre, a törvény elfogadása után a Magyar Államkincstár nyugdíjfolyósító szerve várhatóan közzéteszi. Az érintetteknek érdemes figyelniük a hivatalos tájékoztatásokat, és ha januárban vagy februárban nem érkezik meg számukra a nyugdíj, illetve a 13. havi juttatás, akkor érdemes felvenniük a kapcsolatot a nyugdíjfolyósítóval, és rákérdezni a helyzetükre. Ilyenkor hasznos, ha kéznél vannak a nyugdíj megállapításáról szóló iratok és a munkáltatói igazolás.

Járulékmentesség: mennyi marad a zsebben?

A nyugdíj melletti munkavégzés általános szabályai jövőre sem változnak. Farkas András szerint a nyugdíj mellett bármilyen jogviszonyban folytatott keresőtevékenységgel szerzett kereset 2027-ben is járulékmentes. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjas munkavállaló keresetéből nem vonják le a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, amelyet minden más munkavállaló fizet. A keresetet csak a személyi jövedelemadó terheli. Ez komoly különbség, hiszen egy átlagos munkavállaló bruttó béréből az adó és a járulék együtt nagyjából egyharmadot visz el, míg a nyugdíjas munkavállalónál ez a levonás jóval kisebb. A nyugdíjas munkavállalók ezért ugyanazért a bruttó bérért érezhetően több nettó jövedelmet kapnak kézhez, mint aktív korú kollégáik.

A járulékmentességnek azonban ára is van. Mivel a nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíj melletti munkavégzés nem jogosít nyugdíjnövelésre. Korábban létezett egy szabály, amely szerint a nyugdíj mellett dolgozók a befizetett járulékaik után nyugdíjnövelést kaphattak, ez azonban a járulékmentesség bevezetésével megszűnt. Aki tehát nyugdíj mellett dolgozik, annak a nyugdíja a munkavégzés miatt nem fog magasabb lenni, a jövedelme csak a fizetésével bővül. Ez a legtöbb nyugdíjas számára előnyös konstrukció, hiszen a járulékmegtakarítás azonnal megjelenik a fizetésben, míg egy esetleges nyugdíjnövelés csak hosszú távon, apránként hozott volna hasznot. Fontos azonban tudni, hogy a nyugdíj melletti munkával szerzett jövedelem nem épül be a nyugdíjba.

A járulékmentességnek van egy kevésbé ismert következménye is, amelyről sokan nem tudnak. Mivel a nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, nem minősül biztosítottnak, ezért a társadalombiztosítás bizonyos pénzbeli ellátásaira sem jogosult. A legfontosabb ezek közül a táppénz. A nyugdíjas munkavállaló is ugyanúgy jogosult a munkáltató által fizetett betegszabadságra, mint bármely más dolgozó, ez évente legfeljebb 15 munkanap. Ha azonban ennél hosszabb ideig beteg, a betegszabadság elfogyása után már nem kaphat táppénzt. Ez különösen egy hosszabb betegség vagy egy műtét esetén okozhat kellemetlen meglepetést. Aki nyugdíj mellett dolgozik, annak érdemes erről előre tudnia, és hosszabb kiesés esetén a munkáltatóval egyeztetnie a lehetőségekről, például fizetés nélküli szabadságról.

Számpélda: így néz ki a gyakorlatban

Nézzünk egy egyszerű példát, hogy kézzelfoghatóbb legyen a különbség. Tegyük fel, hogy egy nyugdíjas bruttó 400 ezer forintos fizetésért dolgozik. A jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadóval számolva a béréből 60 ezer forint adót vonnak le, társadalombiztosítási járulékot viszont nem, így nagyjából 340 ezer forint nettó fizetést kap kézhez. Egy aktív korú munkavállaló ugyanebből a bruttó bérből a 15 százalékos szja mellett a 18,5 százalékos járulékot is fizeti, így nagyjából 266 ezer forint nettót visz haza. A különbség havonta mintegy 74 ezer forint, évente pedig közel 900 ezer forint a nyugdíjas javára. A pontos összeget a 2027-es szja-szabályok befolyásolhatják, hiszen a jövő évi adórendszert érintő változásokról is most tárgyal a parlament.

Most nézzük meg a közszférás példát is, mert ott a változás még látványosabb. Tegyük fel, hogy egy nyugdíjas havi 250 ezer forint nyugdíjat kap, és egy kormányhivatalban dolgozik tovább, ahol a nyugdíját 2026-ban szüneteltetni kellett. Idén tehát csak a fizetését kapta meg, a nyugdíját nem. Ha a tervezett változás életbe lép, 2027-től a fizetése mellett a havi 250 ezer forintos nyugdíját is folyósítják, ami évente hárommillió forintot jelent, a 13. havi nyugdíjjal és a 14. havi nyugdíj egyheti részével együtt pedig még többet. Ez egy átlagos nyugdíjas háztartás számára rendkívül jelentős összeg, amely a megélhetési költségek fedezésében, a lakásfelújításban vagy akár az unokák támogatásában is sokat segíthet. Nem véletlen, hogy a változást sokan várják.

A munkáltatóknak is megéri

A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása nemcsak az érintetteknek, hanem a munkáltatóknak is előnyös. A szakértő emlékeztetett arra, hogy a nyugdíjas munkavállaló keresete mentes a jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól is, amelyet egyébként a munkáltató fizet minden munkavállaló bére után. Ez azt jelenti, hogy egy nyugdíjas munkavállaló foglalkoztatása a munkáltatónak ugyanazért a bruttó bérért kevesebbe kerül, mint egy aktív korú dolgozóé. A fenti, bruttó 400 ezer forintos példánál maradva a munkáltató havonta 52 ezer forintot, évente pedig több mint 600 ezer forintot takarít meg a szociális hozzájárulási adón. Ez a megtakarítás különösen a kisebb vállalkozások számára lehet jelentős, és sok esetben megkönnyíti a döntést egy tapasztalt nyugdíjas munkatárs felvételéről.

A pénzügyi előnyökön túl a nyugdíjas munkavállalók sok más szempontból is értékesek lehetnek egy munkahely számára. Általában megbízhatóak, nagy szakmai és élettapasztalattal rendelkeznek, és sokszor nagyobb türelemmel és nyugalommal kezelik a nehéz helyzeteket. Számos munkáltató tapasztalja, hogy a nyugdíjas kollégák kevesebbet hiányoznak, lojálisabbak, és szívesen adják át a tudásukat a fiatalabbaknak. Ez különösen olyan szakmákban fontos, ahol a tudás jelentős része a gyakorlatban, évek alatt halmozódik fel, és nem lehet egyszerűen tankönyvből megtanulni. A közszférában ilyen terület lehet például az ügyfélszolgálat, az ügyintézés, a pénzügyi és jogi feladatok, ahol a jogszabályok és a helyi gyakorlat ismerete felbecsülhetetlen. A tervezett változás ezért a közszférás munkáltatóknak is új lehetőségeket nyithat.

Érdemes azt is megemlíteni, hogy a nyugdíjas munkavállalók sokszor rugalmasabb foglalkoztatási formákat is szívesen vállalnak. Sokan nem szeretnének már teljes munkaidőben dolgozni, de heti néhány napot, vagy napi néhány órát szívesen töltenének munkával. A részmunkaidős foglalkoztatás, a helyettesítés vagy a projektalapú munka mind olyan formák, amelyek a munkáltatónak és a nyugdíjasnak is kedvezőek lehetnek. A munkáltató így tapasztalt munkaerőhöz jut, a nyugdíjas pedig úgy egészítheti ki a jövedelmét, hogy közben elegendő ideje marad a családra, a pihenésre és a hobbijaira is. Egy jól kialakított foglalkoztatási forma mindkét fél számára előnyös lehet. A közszférában eddig a szüneteltetési szabály miatt az ilyen rugalmas megoldások is kevésbé voltak vonzóak, ez jövőre a tervek szerint megváltozik.

Rokkantsági és rehabilitációs ellátás mellett

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira külön szabályok vonatkoznak, és a szakértő ezekre is kitért. Farkas András szerint a rokkantsági ellátás és a rehabilitációs ellátás mellett folytatott munkavégzésnek 2027-ben sincs semmilyen korlátozása, sem a versenyszférában, sem a közszférában. Ez azt jelenti, hogy aki ilyen ellátásban részesül, az az ellátása mellett szabadon vállalhat munkát, és ez az ellátás folyósítását nem érinti. Korábban a rokkantsági ellátásban részesülőkre egy jövedelemkorlát vonatkozott, amely szerint ha a keresetük három egymást követő hónapon át meghaladta a minimálbér másfélszeresét, az ellátásukat meg kellett szüntetni. Ez a korlát azonban már nincs érvényben. Ez a megváltozott munkaképességűek számára nagy lehetőség, hiszen sokan közülük szívesen dolgoznának, ha erre lehetőségük nyílik.

Van azonban egy lényeges különbség a nyugdíjasokhoz képest. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás melletti munkavégzéssel szerzett keresetet a személyi jövedelemadó mellett a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó is terheli. Ennek az az oka, hogy aki ilyen ellátásban részesül, nem minősül nyugdíjasnak, így rá nem vonatkozik a nyugdíjasoknak szóló járulékmentesség. Ennek viszont előnye is van: mivel járulékot fizet, biztosítottnak minősül, így jogosult lehet a társadalombiztosítás pénzbeli ellátásaira, például a táppénzre is, és a munkával szolgálati időt is szerez. Fontos hír a megváltozott munkaképességűek számára az is, hogy a kormány bejelentése szerint 2027. január 1-jétől tíz százalékkal emelik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást, ami a munkajövedelem mellett további pluszt jelenthet a családi kasszában.

Korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság és társaik

A legnagyobb változás talán azokat érinti, akik nem öregségi nyugdíjat, hanem valamilyen nyugdíjszerű ellátást kapnak a nyugdíjkorhatár előtt. Ide tartozik a korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, amelyet például a fegyveres testületek egykori tagjai kaphatnak, a táncművészeti életjáradék, amelyben a hivatásos táncművészek részesülhetnek, valamint az átmeneti bányászjáradék és a bányászok egészségkárosodási járadéka. Ezekre az ellátásokra 2026. december 31-éig egy szigorú kereseti korlát vonatkozik. Ha az érintett éves, társadalombiztosítási járulékalapot képező keresete meghaladja a tárgyév első napján érvényes minimálbér tizennyolcszorosát, az ellátását a keretösszeg elérését követő hónaptól az év végéig szüneteltetni kell. 2026-ban ez a keretösszeg a 322 800 forintos minimálbérrel számolva 5 810 400 forint.

Ez a kereseti korlát sok érintettet arra kényszerített, hogy figyelje a keresetét, és ha a keretösszeg közelébe ért, vagy csökkentse a munkaidejét, vagy vállalja, hogy az év hátralevő részében nem kapja meg az ellátását. Ez különösen azoknak volt kellemetlen, akik magasabb fizetésért dolgoztak, hiszen náluk a keretösszeg már az év közepén vagy akár korábban elfogyhatott. Ráadásul ezekre az ellátásokra a közszférás szüneteltetési szabály is vonatkozott: ha valaki a közszféra egy nem mentesített területén dolgozott, az ellátását szüneteltették, függetlenül attól, mennyit keresett. A két korlátozás együtt sokak számára gyakorlatilag ellehetetlenítette a munkavállalást, vagy legalábbis jelentősen csökkentette annak anyagi vonzerejét. Nem csoda, hogy sokan a fekete- vagy szürkegazdaság felé fordultak, ami viszont számukra is komoly kockázattal járt.

A tervek szerint 2027. január 1-jétől mindkét korlátozás teljesen megszűnik. Az érintett ellátásokban részesülőknek a szakértő szerint nem kell többé tartaniuk sem attól, hogy a minimálbér tizennyolcszorosát meghaladó éves keresetük miatt az ellátásukat szüneteltetni kell, sem attól, hogy a közszféra nem mentesített területein végzett munkájuk miatt szüneteltetik. Ezek mellett az ellátások mellett tehát ugyanúgy korlátozás nélkül lehet majd dolgozni, mint az öregségi nyugdíj mellett. Egy lényeges különbség azonban megmarad: ezeknél az ellátásoknál a megszerzett keresetet a személyi jövedelemadó mellett a társadalombiztosítási járulék és a szociális hozzájárulási adó is terheli, hiszen az érintettek még nem öregségi nyugdíjasok. A járulékfizetés viszont azzal is jár, hogy biztosítottnak minősülnek, és a munkájukkal szolgálati időt szerezhetnek.

Megszűnik az orvosok jövedelemkiegészítése

A változások egy kevésbé ismert, de érdekes részlete, hogy a tervezett szabályok miatt megszűnik az orvosok és az ápolók nyugdíjpótló jövedelemkiegészítése is. Ezt a megoldást annak idején azért vezették be, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok és ápolók ne járjanak rosszul azzal, hogy a nyugdíjuk a közszférás munkavégzés miatt szünetel. A nyugdíjuk helyett tehát egy jövedelemkiegészítést kaptak, amely nagyjából pótolta a kieső összeget. A szakértő ezt a konstrukciót a felesleges túlbonyolítás iskolapéldájának tartotta, hiszen ahelyett, hogy egyszerűen folyósították volna a nyugdíjat, egy külön ellátást hoztak létre a kieső nyugdíj pótlására. A közszférás szüneteltetés megszüntetése miatt erre a megoldásra már nincs szükség, ezért a javaslat hatályon kívül helyezi a vonatkozó szabályokat.

Az egészségügyi dolgozók számára ez a változás a gyakorlatban már nem jelent nagy újdonságot. A korábbi kormány döntése alapján ugyanis az egészségügyi dolgozók már 2026. január 1-jétől korlátozás nélkül megkaphatják a keresetük mellett a nyugdíjukat is, így számukra a jövedelemkiegészítés már idén is elvesztette a jelentőségét. A jövő évi változás tehát elsősorban jogtechnikai rendrakás ezen a területen: a már nem alkalmazott, felesleges szabályokat törlik a jogszabályból. Az egészségügyben dolgozó nyugdíjasoknak ezért nem kell aggódniuk, a helyzetük nem romlik, hiszen a nyugdíjukat továbbra is megkapják a fizetésük mellett. Ez a terület jól mutatja, hogyan haladt a szabályozás lépésről lépésre a teljes korlátozásmentesség felé, amely a tervek szerint jövő januárban az egész közszférára kiterjed.

Mire figyeljen, aki nyugdíj mellett dolgozik?

Bár a tervezett változások jelentősen egyszerűsítik a nyugdíj melletti munkavégzés szabályait, néhány dologra továbbra is érdemes odafigyelni. A legfontosabb, hogy mindenki tisztában legyen azzal, milyen ellátásban részesül, hiszen a szabályok eltérnek attól függően, hogy öregségi nyugdíjról, korhatár előtti ellátásról vagy rokkantsági ellátásról van szó. Az öregségi nyugdíjasok keresete járulékmentes, a többi ellátás mellett viszont a járulékokat is meg kell fizetni. Érdemes azt is tudni, hogy a változások a tervek szerint 2027. január 1-jétől lépnek életbe, így 2026 végéig még a jelenlegi szabályok érvényesek. Aki tehát most kezd munkát a közszférában, vagy most közelít a keretösszeghez, annak decemberben még a régi szabályokkal kell számolnia. A legfontosabb teendők röviden:

Hirdetés



  • Tisztázza, milyen ellátásban részesül: öregségi nyugdíj, korhatár előtti ellátás vagy rokkantsági ellátás.
  • Figyelje a hivatalos tájékoztatást: a törvény elfogadása után a nyugdíjfolyósító közli a részleteket.
  • Ellenőrizze januárban a nyugdíj érkezését: ha a szünetelő nyugdíja nem indul újra, érdeklődjön a nyugdíjfolyósítónál.
  • Gondoljon a betegségre: a nyugdíjas munkavállaló a 15 nap betegszabadság után nem kap táppénzt.
  • Ne feledje: a nyugdíj melletti munkával szerzett jövedelem nem növeli a nyugdíjat.

Ha bizonytalan abban, hogyan érintik Önt a változások, érdemes szakemberhez fordulnia. A kormányablakokban és a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatán személyesen is tájékoztatást kérhet, de a munkáltató bérszámfejtője vagy egy könyvelő is segíthet abban, hogyan alakul a jövedelme és az adó- és járulékterhe. Különösen azoknak érdemes tájékozódniuk, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülnek, hiszen náluk a változás a legnagyobb, és náluk a járulékfizetési szabályok is eltérnek az öregségi nyugdíjasokétól. Azoknak pedig, akik eddig a szüneteltetés miatt nem vállaltak munkát, érdemes újragondolniuk a lehetőségeiket, hiszen jövőre a tervek szerint már semmilyen akadálya nem lesz annak, hogy a nyugdíjuk mellett tisztességes fizetésért dolgozzanak, akár a közszférában is.

Összefoglalás

A nyugdíj melletti munkavégzés szabályai a tervek szerint 2027. január 1-jétől jelentősen egyszerűsödnek és igazságosabbá válnak. A közszférában dolgozó öregségi nyugdíjasoknak nem kell többé választaniuk a fizetésük és a nyugdíjuk között, hanem mindkettőt megkaphatják, ugyanúgy, mint a versenyszférában dolgozók. Azok, akiknek a nyugdíja 2026-ban szünetelt, 2027-ben a 13. havi nyugdíjra és a 14. havi nyugdíj egyheti részére is jogosultak lesznek. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság és több más ellátás mellett megszűnik a minimálbér tizennyolcszorosához kötött kereseti korlát, és a közszférás szüneteltetés is. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett pedig továbbra is korlátozás nélkül lehet dolgozni, ráadásul ezek az ellátások januártól tíz százalékkal emelkednek.

A változások egy törvényjavaslatban szerepelnek, amelyet a parlament most tárgyal a jövő évi költségvetéssel együtt. A javaslat elfogadása várható, de a végleges szabályok csak a kihirdetés után válnak biztossá, ezért érdemes figyelemmel kísérni a fejleményeket. A nyugdíj melletti munkavégzés alapszabályai nem változnak: az öregségi nyugdíjasok keresete járulékmentes, és mentes a szociális hozzájárulási adó alól is, viszont a munka nem növeli a nyugdíjat, és a betegszabadság után nem jár táppénz. Aki nyugdíj mellett szeretne dolgozni, annak jövőre a tervek szerint jóval kevesebb akadállyal kell szembenéznie, mint eddig, és ez sok idős ember számára jelentheti a biztonságosabb, nyugodtabb megélhetést.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás