10 perce jött! Ezt teszi az El Niño a karácsonyi időjárással, senki nem érti hogy lehetséges ez!

Hirdetés

Az utóbbi hetekben egyre többször hallani az El Niñóról, a Csendes-óceánon kialakuló éghajlati jelenségről, amelyről most azt írják, hogy rendkívül erős lehet. Sokan felteszik a kérdést: mi köze egy több ezer kilométerre zajló óceáni jelenségnek a magyar télhez? Befolyásolhatja-e, hogy hideg vagy enyhe lesz-e a tél, hogy lesz-e hó, és hogy fehér lesz-e a karácsony? A válasz összetett. Az El Niño valóban hatással lehet a világ távoli térségeinek időjárására, Európára azonban jóval gyengébben hat, mint például az amerikai kontinensre. A magyar kutatók adatai ugyanakkor adnak némi támpontot arra, mire számíthatunk idén – írja a mindmegette.hu

Az idei El Niño különösen erősnek ígérkezik. A legfrissebb amerikai előrejelzések szerint a jelenség tovább erősödik, és nagy az esélye annak, hogy egészen a tél végéig erős vagy nagyon erős marad. Ez önmagában azonban még nem jelenti azt, hogy Magyarországon rendkívüli tél jön. A magyar telet ugyanis sok más tényező is befolyásolja, és az El Niño ezek közül csak az egyik. A szakemberek ezért óvatosságra intenek: a jelenlegi ismeretek alapján valószínűbb egy kissé enyhébb és csapadékosabb tél, de ebből semmi sem következik biztosan, és a fehér karácsony esélyét sem lehet ebből megjósolni.

Hirdetés

Ebben a cikkben részletesen elmagyarázzuk, mi az El Niño, honnan kapta a nevét, és hogyan befolyásolja a világ időjárását. Megnézzük, mit tudunk az idei, rendkívül erős El Niñóról, mit mondanak a magyar kutatók arról, hogyan függött össze a jelenség a korábbi magyar telekkel, és mire számíthatunk idén télen. Kitérünk arra is, hogyan változtak a fehér karácsonyok esélyei az elmúlt évtizedekben, mit jelent mindez a fűtésre, a közlekedésre és a kertre, és mikor lehet pontosabb képünk az ünnepi időjárásról.

Mi az El Niño?

Az El Niño természetes éghajlati jelenség, amely néhány évente ismétlődik. Ilyenkor a Csendes-óceán egyenlítő körüli, középső és keleti részén a tenger felszíne a szokásosnál melegebbé válik. Ez azonban nem csak a víz hőmérsékletének változását jelenti. Közben az ottani szelek és a csapadék eloszlása is megváltozik, vagyis a tenger és a levegő együtt alakítja a folyamatot. Normál körülmények között a trópusi Csendes-óceán felett keletről nyugatra fújó passzátszelek a meleg felszíni vizet Ázsia és Ausztrália felé tolják, Dél-Amerika partjainál pedig hideg, tápanyagban gazdag víz áramlik fel a mélyből.

El Niño idején ez a rendszer felborul. A passzátszelek meggyengülnek, és a meleg felszíni víz visszaáramlik kelet felé, a Csendes-óceán középső és keleti része, Dél-Amerika partjai felé. Ennek következtében ott a víz jóval melegebb lesz a szokásosnál, a csapadékos övezetek is áthelyeződnek, és az óceán felett a légköri áramlások is megváltoznak. A jelenség teljes, tudományos neve El Niño–Déli Oszcilláció, röviden ENSO, ami arra utal, hogy az óceán és a légkör szorosan összekapcsolódó rendszerként működik. Egy-egy El Niño-esemény jellemzően kilenc-tizenkét hónapig tart, de előfordulhat, hogy hosszabb ideig is fennáll.

Fontos megérteni, hogy az El Niño nem a klímaváltozás következménye, hanem egy természetes, évszázadok óta ismétlődő jelenség. A globális felmelegedést nem az El Niño okozza, ez egy természetes éghajlati ingadozás, amely rövidebb távon módosítja a klímát. Egy erős El Niño ugyanakkor átmenetileg megemelheti a Föld átlaghőmérsékletét, mert a melegebb óceánfelszín több hőt ad át a légkörnek. Ezért az erős El Niño-évek gyakran a melegrekordok évei is. A klímaváltozás és az El Niño tehát két külön dolog, de a hatásuk összeadódhat, ami a szélsőséges időjárási események gyakoriságát is növelheti.

Honnan kapta a nevét?

Az El Niño spanyolul azt jelenti: a kisfiú, vagy a kisded. A nevet a perui halászok adták a jelenségnek, akik már évszázadokkal ezelőtt észrevették, hogy bizonyos években a part menti víz szokatlanul felmelegszik, és ez jellemzően a karácsonyi időszak környékén kezdődik. Ezért nevezték el a kis Jézusról, El Niño Jesúsról. A halászok számára ez nem volt jó hír, hiszen a meleg víz miatt elmaradt a hideg, tápanyagban gazdag víz feláramlása, így a halak is elvándoroltak, és a halászat eredménye jelentősen visszaesett. A jelenség tehát már a tudományos kutatások előtt ismert volt, a helyiek a saját tapasztalataik alapján figyeltek fel rá.

Az El Niño ellentéte: a La Niña

Az El Niñónak van egy ellentétes párja is, a La Niña, ami spanyolul kislányt jelent. La Niña idején a Csendes-óceán egyenlítő körüli, középső és keleti része a szokásosnál hidegebb lesz, a passzátszelek felerősödnek, és a meleg víz még inkább nyugat felé tolódik. A két jelenség váltakozik egymással, és köztük semleges időszakok is vannak, amikor egyik sem jellemző. Az idei év érdekessége, hogy az év elején még La Niña-helyzet volt jellemző, majd viszonylag gyorsan, néhány hónap alatt váltott át az El Niño-fázisba, amely azóta folyamatosan erősödik. Az ilyen gyors átmenetek is mutatják, mennyire dinamikus ez a rendszer.

Hogyan hat a világ időjárására?

Az El Niño hatása nem áll meg az óceán partjánál. A melegebb víz másként adja át a hőt a légkörnek, ez pedig távolabbi térségek időjárását is befolyásolhatja. A meteorológusok ezt távkapcsolatnak nevezik, vagyis amikor egy térségben zajló folyamat a légköri áramlásokon keresztül több ezer kilométerre lévő területek időjárására is hatással van. A hatás azonban nem mindenhol egyforma. Vannak országok, ahol az El Niño idején nagyobb a szárazság esélye, máshol több eső hullhat, és a hőmérséklet is eltérő módon változhat az egyes régiókban, ezért nem lehet egyetlen szabályt alkalmazni az egész világra.

A legerősebb hatásokat jellemzően a Csendes-óceán környékén tapasztalják. El Niño idején Délkelet-Ázsiában, Indonéziában és Ausztráliában gyakran szárazság és erdőtüzek sújtják a térséget, Dél-Amerika nyugati partjain, Peruban és Ecuadorban viszont heves esőzések és áradások fordulhatnak elő. Az Egyesült Államok déli részén jellemzően csapadékosabb, az északi részén enyhébb a tél. Afrikában is jelentős hatások lehetnek: egyes térségekben aszály, máshol áradás. Ezek a hatások a mezőgazdaságra, az élelmiszer-termelésre és a világpiaci árakra is kihathatnak, így közvetve még a magyar háztartások is érezhetik egy erős El Niño következményeit, például egyes importált termékek árában.

Az idei El Niño: erős, akár nagyon erős

Az idei El Niño a legfrissebb előrejelzések szerint rendkívül erős lehet. Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal, a NOAA november 12-i jelentése szerint az El Niño tovább erősödik, és több mint 79 százalék az esélye annak, hogy erős vagy nagyon erős El Niño marad fenn 2027 januárja és márciusa között is. A hivatal előrejelzései szerint a jelenség csúcspontja november és január között várható, majd 2027 elején fokozatosan gyengülni kezdhet. Az amerikai figyelmeztető rendszer jelenleg El Niño-figyelmeztetési státuszban van, ami azt jelzi, hogy a jelenség már kialakult, és a szakemberek folyamatosan figyelik az alakulását.

A sajtóban egyre többször olvasható a „szuper El Niño” kifejezés is. Fontos azonban tudni, hogy ez nem hivatalos tudományos kategória, hanem egy köznyelvi kifejezés, amellyel a kivételesen erős eseményeket szokták jelölni. A korábbi évtizedekben is volt néhány rendkívül erős El Niño, például 1997–1998-ban és 2015–2016-ban, amelyek világszerte jelentős időjárási anomáliákat okoztak. Az idei esemény a jelenlegi előrejelzések szerint ezekhez hasonló erősségű lehet, de hogy pontosan mennyire lesz erős, és milyen hatásai lesznek, az csak a következő hónapokban derül ki teljes bizonyossággal.

Egy erős El Niño a globális átlaghőmérsékletet is megemelheti, ezért a szakemberek szerint 2027 akár újabb melegrekordot is hozhat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden térségben melegebb lesz az idő. A globális átlag mögött nagy regionális különbségek vannak, és előfordulhat, hogy egyes helyeken éppen hidegebb, vagy szélsőségesebb időjárás alakul ki. Az El Niño tehát nem egyszerűen „melegebbé teszi a világot”, hanem átrendezi a légköri áramlásokat, ami helyenként egészen eltérő hatásokat eredményezhet. Éppen ezért nem lehet egy az egyben átültetni a globális előrejelzéseket a magyar viszonyokra.

Mi a helyzet Európával?

Európa szempontjából az El Niño hatása jóval gyengébb és bizonytalanabb, mint a Csendes-óceán környékén vagy az amerikai kontinensen. Ennek az az oka, hogy Európa messze van a jelenség központjától, és a kontinens időjárását sok más tényező is befolyásolja. Az előrejelzések szerint Európa nagy részén az átlagosnál csapadékosabb tél valószínűbb, egyes részeken pedig az enyhébb időnek nagyobb az esélye. Ezek azonban valószínűségek, nem biztos előrejelzések. Az európai tél alakulásában az El Niño csak az egyik tényező a sok közül, és sokszor nem is a legfontosabb.

Hirdetés



Az európai tél szempontjából például az Észak-atlanti Oszcilláció, röviden NAO, sokszor nagyobb jelentőségű. Ez az Atlanti-óceán északi része feletti légnyomás-különbségek változását jelenti, amely meghatározza, hogy az óceán felől érkező enyhe, nedves levegő mennyire jut be a kontinens belsejébe. Ha a NAO pozitív fázisban van, Európában általában enyhébb, csapadékosabb a tél, ha negatív, akkor nagyobb az esélye a hideg, száraz, kontinentális levegő betörésének. A sarkvidék feletti légköri örvény állapota is fontos szerepet játszik, mert ha meggyengül, a hideg sarkvidéki levegő könnyebben eljuthat dél felé, Közép-Európába is.

Mindez azt jelenti, hogy egy erős El Niño mellett is lehet hideg, havas tél Európában, ha a többi tényező ezt segíti, és lehet enyhe, csapadékos tél is. A magyar tél tehát sokféle hatás eredőjeként alakul ki. A meteorológusok szezonális előrejelzéseikben ezért nemcsak az El Niñót, hanem a többi fontos tényezőt is figyelembe veszik, és mindig valószínűségekben fogalmaznak. A szezonális előrejelzés nem azt mondja meg, milyen lesz az időjárás egy adott napon, hanem azt, hogy egy hosszabb időszakban milyen időjárás valószínűbb az átlaghoz képest.

Mit mutatnak a magyar adatok?

A hazai adatok óvatosságra intenek. Szabó Péter és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusai megvizsgálták, hogyan függött össze az El Niño a korábbi magyarországi telek időjárásával. A legerősebb kapcsolatot a téli csapadéknál találták. Ez azt jelenti, hogy az El Niño-években a magyar telek csapadékmennyisége valamelyest eltért a többi évétől, a hőmérsékletnél azonban gyengébb volt az összefüggés. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói egyébként régóta foglalkoznak a távoli éghajlati jelenségek és a Kárpát-medence éghajlata közötti kapcsolatokkal, ezek a vizsgálatok már évtizedekkel ezelőtt is megjelentek a hazai szakirodalomban.

A kutatások eredményei azonban nem jelentenek egyértelmű szabályt. Az, hogy egy összefüggés statisztikailag kimutatható, még nem jelenti azt, hogy minden El Niño-évben ugyanúgy fog megnyilvánulni. Voltak El Niño-évek, amikor a magyar tél valóban enyhébb és csapadékosabb volt, és voltak olyanok is, amikor nem. A természetes változékonyság, vagyis az, hogy az időjárás évről évre véletlenszerűen is eltér, sokszor nagyobb hatású, mint egy távoli jelenség befolyása. Ezért a szakemberek is hangsúlyozzák, hogy az El Niño alapján nem lehet biztos előrejelzést adni a magyar télre.

Enyhébb, csapadékosabb tél jöhet?

A rendelkezésre álló ismeretek alapján az a legvalószínűbb és legésszerűbb forgatókönyv, hogy a 2026–2027-es tél összességében kissé enyhébb és csapadékosabb lehet nálunk az átlagnál. Ez a forgatókönyv összhangban van az európai előrejelzésekkel és a magyar kutatók által kimutatott összefüggésekkel is. Biztos előrejelzésnek azonban nem tekinthető. A „kissé enyhébb” azt jelenti, hogy a tél egészének átlaghőmérséklete valamivel magasabb lehet a megszokottnál, de ez nem zárja ki, hogy közben hideg, fagyos időszakok is legyenek, és hogy egy-egy hideghullám alkalmával hó is essen.

Egy enyhébb, csapadékosabb tél a gyakorlatban azt jelentheti, hogy több lesz az esős, borongós nap, a csapadék gyakrabban hullik eső vagy havas eső formájában, mint hóként, és kevesebb lesz a tartós fagy. Ez nem feltétlenül jelent kellemesebb időt. A nyirkos, szürke, szeles napok sokak számára kellemetlenebbek, mint a hideg, de napsütéses téli idő. A fagypont körüli hőmérséklet és a csapadék együtt ráadásul ónos esőt és jegesedést is okozhat, ami a közlekedés szempontjából kifejezetten veszélyes. Az enyhébb tél tehát nem jelenti azt, hogy nem kell a télre készülni.

Lesz hó karácsonykor?

Ezt a kérdést teszik fel a legtöbben, és erre a legnehezebb válaszolni. Az El Niñóból nem lehet megmondani, hogy lesz-e hó karácsonykor. Még ha egy tél végül enyhébbnek bizonyul is az átlagnál, lehetnek benne fagyos és havas napok, és egy-egy hideghullám éppen az ünnepek idejére is eshet. A karácsonyi időjárás egyetlen néhány napos időszakról szól, amelyet sokkal inkább az aktuális időjárási helyzet határoz meg, mint az egész tél átlagos jellege. Ezért az egész télre szóló szezonális előrejelzésekből nem lehet következtetni arra, hogy december 24-én milyen idő lesz.

A téli csapadék nem feltétlenül jelent havat. Hogy eső, havas eső vagy hó hullik, az az adott nap hőmérsékletétől és időjárási helyzetétől függ. Ha a levegő a talaj közelében és a magasabb rétegekben is elég hideg, a csapadék hó formájában érkezik. Ha viszont a talaj közelében fagypont feletti a hőmérséklet, a hópelyhek elolvadnak, és esőként vagy havas esőként érnek földet. Egy csapadékosabb tél tehát csak akkor jelent több havat, ha közben elég hideg is van. Az enyhébb és csapadékosabb tél forgatókönyve ezért inkább az esős, mint a havas napok számát növelheti.

Hogy pontosan milyen lesz az időjárás karácsonykor, azt csak néhány nappal az ünnepek előtt lehet megbízhatóan megmondani. A rövid távú, néhány napos előrejelzések ugyanis sokkal pontosabbak, mint a hetekre vagy hónapokra szóló szezonális előrejelzések. Ahogy közeledünk az ünnepekhez, az újabb szezonális és a rövidebb távú előrejelzések egyre pontosabb képet adnak majd arról, mire készüljünk itthon. Addig is legfeljebb reménykedni lehet a fehér karácsonyban, de érdemes felkészülni arra is, hogy az idei ünnepek inkább esősek, mint havasak lesznek.

Fehér karácsony régen és most

Sokan emlékeznek gyerekkorukból havas karácsonyokra, és úgy érzik, régen sokkal gyakrabban volt fehér az ünnep. Az ELTE kutatói, Szabó Péter és Pongrácz Rita ennek is utánajártak, és megvizsgálták, hogyan változtak Európa és Magyarország hóviszonyai az elmúlt évtizedekben. Az eredményeik szerint az utóbbi 40–50 évben a téli csapadékösszeg Magyarországon valamelyest nőtt, a gyorsuló melegedés azonban erősebben hat, ezért összességében csökkent a hó formájában lehulló csapadék mennyisége. Magyarországon ez átlagosan évente nagyjából 10 centiméteres csökkenést jelent, az Alpokban és a Kárpátokban pedig 30–50 centimétert is elérhet.

A kutatások szerint a globális felmelegedés következtében Magyarországon néhány évtized alatt 100-ról 70 nap alá csökkent az éves fagyos napok száma. Ez jól mutatja, mennyire megváltozott a magyar tél jellege. A legtöbb havazás az 1969–70-es télhez kötődik, amikor a jelentős csapadéktöbblet nagy hideggel társult. A rendszerváltás környékén, az 1985 és 1994 közötti időszakban az ország nagy részén még gyakoriak voltak a fehér karácsonyok, csak a Budapest–Szeged–Pécs háromszög térsége maradt ki ezekből. A „régen mindig havasabb volt” emlék tehát részben igaz, de a kép ennél összetettebb.

A fehér karácsony esélye ma területileg is nagyon eltérő. A hegyvidékeken, az Északi-középhegységben, például a Mátrában és a Bükkben jóval nagyobb az esély a havas ünnepekre, mint az alföldi és alacsonyabban fekvő területeken. A kutatók szerint ha nem sikerül érdemben csökkenteni az üvegházhatású gázok kibocsátását, a 21. század végére Magyarországon szinte eltűnhet a téli hó. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem lesz többé havas tél, hiszen a természetes változékonyság miatt egy-egy hidegebb tél a jövőben is előfordulhat, de a havas napok száma hosszú távon várhatóan tovább csökken.

Klímaváltozás és El Niño: hogyan függnek össze?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy a klímaváltozás erősíti-e az El Niñót. Erre a tudomány még nem adott egyértelmű választ. Egyes kutatások szerint a melegedő óceánok miatt a szélsőséges El Niño-események gyakoribbá válhatnak, mások szerint ez még nem bizonyított. Az biztos, hogy egy erős El Niño és a klímaváltozás miatti általános melegedés hatása összeadódik. Ezért egy erős El Niño-évben a globális hőmérséklet még magasabbra emelkedhet, és a szélsőséges időjárási események, például a hőhullámok, az aszályok és a heves esőzések is gyakoribbak lehetnek.

Magyarország szempontjából a klímaváltozás hosszú távú hatásai sokkal jelentősebbek, mint egy-egy El Niño-esemény. A melegedés miatt a telek összességében enyhébbek lettek, kevesebb a fagyos nap és a hó, a csapadék pedig gyakrabban hullik eső formájában. Ez a mezőgazdaságra, a vízgazdálkodásra és a mindennapi életre is hatással van. A téli hó például fontos vízforrás, hiszen tavasszal olvadva lassan szivárog be a talajba, és feltölti a vízkészleteket. Ha kevesebb a hó, a talaj tavaszra szárazabb maradhat, ami az aszály kockázatát is növeli a következő nyáron.

Mit jelent mindez a mindennapokban?

Egy enyhébb tél a fűtésszámlákon is meglátszhat, hiszen enyhébb időben kevesebb energia kell a lakás melegen tartásához. Ez különösen a gázzal fűtő háztartásoknak lehet fontos, ahol a fogyasztás a hidegebb hónapokban könnyen átlépheti a kedvezményes sávot. Fontos azonban, hogy senki ne számoljon biztosra az enyhe téllel, hiszen egy-egy hideghullám rövid idő alatt is jelentősen megnövelheti a fogyasztást, ahogy azt az előző tél januárja is megmutatta. A fűtési rendszer karbantartását, a nyílászárók szigetelését és a takarékos fűtési szokásokat ezért idén is érdemes komolyan venni.

A közlekedés szempontjából az enyhébb, csapadékosabb tél kétélű. Kevesebb lehet a havas, jeges út, de a fagypont körüli hőmérséklet és a csapadék együtt ónos esőt és jegesedést okozhat, ami különösen veszélyes. Az autósoknak ezért idén is érdemes időben felszerelniük a téli gumit, és a jégkaparót, a fagyálló ablakmosó folyadékot is kéznél tartaniuk. A gyalogosoknak a jeges járdákra kell figyelniük, különösen az idősebbeknek, akiknek egy elesés komoly sérülést okozhat. A csapadékosabb időben a látási viszonyok is romlanak, ezért nappal is érdemes tompított fényszóróval közlekedni.

A kertben és a mezőgazdaságban is érezhetők lehetnek az enyhébb tél hatásai. Egyes növények az enyhe időben korábban kezdhetnek el fejlődni, ami egy későbbi hideghullámnál károsodást okozhat. A kártevők egy része is könnyebben áttelelhet, ha nincsenek tartós, kemény fagyok. A csapadékosabb tél ugyanakkor jót tehet a talaj vízkészletének, ami a következő tavasz és nyár szempontjából fontos lehet, különösen az elmúlt évek aszályos időszakai után. A kertészeknek érdemes figyelemmel kísérniük az időjárást, és a fagyérzékeny növények téli védelmét az enyhe idő ellenére is időben elvégezni.

Az egészség szempontjából is érdemes odafigyelni. A nyirkos, borongós, napfényszegény téli napok sokakra lehangolóan hatnak, és a téli levertség, a fáradtság is gyakoribb lehet. Ilyenkor különösen fontos a rendszeres mozgás a szabad levegőn, amikor az idő engedi, a kiegyensúlyozott étkezés és a megfelelő pihenés. Az enyhe, nedves idő a légúti fertőzéseknek is kedvezhet, ezért a gyakori kézmosás, a szellőztetés és a réteges öltözködés idén is fontos. A frontérzékenyek a gyakori időjárás-változások miatt több panaszra számíthatnak, nekik érdemes ezekben a napokban kímélni magukat.

Hirdetés



Hogyan készüljünk a télre?

Mivel a tél pontos alakulását nem lehet előre tudni, a legjobb, ha mindenki felkészül a különböző lehetőségekre. Néhány egyszerű lépés:

  • Fűtés: ellenőrizze a kazánt, a radiátorokat, és figyeljen a gázfogyasztás sávhatárára.
  • Autó: szerelje fel időben a téli gumit, és tartson kéznél jégkaparót és fagyálló folyadékot.
  • Ház: tisztítsa ki az ereszcsatornát, és ellenőrizze a nyílászárók szigetelését.
  • Kert: a fagyérzékeny növényeket az enyhe idő ellenére is időben védje.
  • Egészség: öltözzön rétegesen, mozogjon a szabadban, és figyeljen a megfelelő pihenésre.
  • Előrejelzés: kövesse a friss, rövid távú előrejelzéseket, különösen az ünnepek előtt.

Ezek a lépések akkor is hasznosak, ha végül enyhe tél lesz, és akkor is, ha váratlanul hideg, havas időszak köszönt be. A felkészülés lényege éppen az, hogy ne érjen minket meglepetés, akármilyen idő jön. Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az évszak előrehaladtával a hőmérséklet fokozatosan csökken, még ha most átmenetileg az átlagnál enyhébb napok is vannak. A téli időszak ráadásul gyakran hoz hirtelen változásokat, amikor néhány nap alatt enyhe, esős időből hideg, fagyos idő lesz. Aki időben felkészül, az ezeket a változásokat is könnyebben átvészeli.

Mikor lesz pontosabb az előrejelzés?

A szezonális előrejelzéseket a meteorológiai szolgálatok rendszeresen frissítik, és ahogy közeledünk a téli hónapokhoz, egyre pontosabb képet adnak. A NOAA havonta frissíti az El Niño helyzetéről szóló jelentését, a decemberi frissítés pedig már pontosabban megmutathatja, hogyan alakul a jelenség a tél folyamán. Az európai előrejelzések, például a Copernicus szezonális előrejelzései szintén rendszeresen frissülnek. A magyar meteorológiai szolgálat, a HungaroMet is közzéteszi a hosszabb távú előrejelzéseit, amelyekből a hazai tél várható alakulásáról is tájékozódni lehet.

A karácsonyi időjárásról azonban csak néhány nappal az ünnepek előtt lehet megbízható előrejelzést adni. A közepes távú, egy-két hetes előrejelzések már december közepén adhatnak némi támpontot, de a pontos részletek, például hogy esik-e hó, és ha igen, hol és mennyi, csak néhány nappal előre válnak megbízhatóvá. Aki tehát a fehér karácsonyban reménykedik, annak türelmesnek kell lennie. Addig is érdemes a közösségi médiában terjedő, hónapokra előre szóló „biztos” időjárás-jóslatokat fenntartással kezelni, hiszen ilyen távolságra senki sem tudja pontosan megmondani, milyen idő lesz.

Az El Niño tehát jelen van, és az előrejelzések szerint tovább erősödik, akár a valaha mért legerősebb események közé is kerülhet. A magyar télre nézve azonban a hatása gyenge és bizonytalan. A jelenlegi ismeretek alapján a valamivel enyhébb és csapadékosabb tél tűnik a legvalószínűbbnek, de ebből semmi sem következik biztosan. Az ELTE kutatóinak vizsgálata szerint az El Niño és a magyar tél között a csapadéknál a legerősebb a kapcsolat, a téli csapadék azonban nem feltétlenül jelent havat. Hogy eső, havas eső vagy hó hullik, az mindig az adott nap hőmérsékletétől és időjárási helyzetétől függ.

A fehér karácsony esélyét az El Niñóból nem lehet megmondani, erről csak néhány nappal az ünnepek előtt lehet biztosat tudni. Hosszú távon a klímaváltozás miatt a havas napok száma Magyarországon csökken, de egy-egy hideghullám a jövőben is hozhat havat. A legjobb, amit tehetünk, hogy felkészülünk a különböző lehetőségekre: rendben tartjuk a fűtést, felszereljük a téli gumit, és figyeljük a friss előrejelzéseket. Ahogy közeledünk az ünnepekhez, egyre pontosabb képet kapunk arról, mire számíthatunk, addig pedig marad a reménykedés a havas, fehér karácsonyban.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás