Döntött a kormány: 2027. január 1.-től eltörlik a nyugdíjasoknál, rengeteg időst érint!

Hirdetés

Több mint egy évtizede él az a szabály, amely miatt a közszférában dolgozó nyugdíjasok jelentős része nem kaphatta meg egyszerre a fizetését és a nyugdíját, a korhatár előtti ellátásban részesülők pedig folyamatosan számolgathatták, mikor érik el azt a keresethatárt, amely felett az ellátásukat szüneteltetni kell. A kormány most egy olyan törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amely ezeket a korlátozásokat egy csapásra megszüntetné. Ha a parlament elfogadja, 2027. január 1-jétől a nyugdíj és a legtöbb nyugdíjszerű ellátás mellett gyakorlatilag megkötések nélkül lehet majd dolgozni, akár a magánszférában, akár egy minisztériumban, kormányhivatalban vagy önkormányzati hivatalban. A változásra Farkas András nyugdíjszakértő hívta fel a figyelmet a legújabb hírlevelében, és a részletek sok családot érinthetnek – írja a Portfolio.

A javaslat nem egyetlen csoportot érint, hanem egyszerre több ellátási formát is. A legtöbbet azok nyerhetnek, akik eddig valamilyen okból nem kaphatták meg teljes egészében az ellátásukat a munkájuk miatt. Ide tartoznak a közszféra nem mentesített területein dolgozó öregségi nyugdíjasok, a korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülők, valamint a bányászjáradékot vagy táncművészeti életjáradékot kapók. Mások számára, például a megváltozott munkaképességűek vagy az egészségügyi dolgozók számára a változás inkább megerősítés, hiszen ők már most is korlátozás nélkül dolgozhatnak. Éppen ezért ebben a cikkben csoportonként vesszük végig, kire mi vonatkozik, hogy mindenki könnyen megtalálhassa a saját helyzetére érvényes tudnivalókat, és pontosan lássa, mire számíthat januártól.

Hirdetés

Mielőtt a részletekbe merülnénk, fontos egy pontosítás. A változások egy törvényjavaslatban szerepelnek, amelyet a parlament jelenleg tárgyal a jövő évi költségvetéssel együtt. A javaslat elfogadása a parlamenti erőviszonyok alapján valószínű, de amíg a zárószavazás meg nem történik és a törvényt ki nem hirdetik, addig a részletek még változhatnak, például módosító indítványok nyomán. Ezért ebben a cikkben a „tervek szerint” kifejezést használjuk. Az idei év végéig, vagyis 2026. december 31-ig mindenképpen a jelenlegi szabályok érvényesek, így aki most dolgozik nyugdíj vagy más ellátás mellett, annak decemberben még a régi előírásokkal kell számolnia. A változás leghamarabb a januári ellátásokban jelenhet meg, ezért érdemes türelmesnek lenni, és figyelni a hivatalos tájékoztatást.

Miért most? A kormány indoklása

Sokan felteszik a kérdést, miért éppen most szűnik meg egy olyan szabály, amely több mint tíz éve él. A kormány a törvényjavaslat indoklásában erre is választ ad. Eszerint a szüneteltetési szabály alól az évek során annyi ágazati kivételt építettek be a jogszabályba, hogy a korlátozással érintettek száma jelentősen lecsökkent, és ezzel együtt a szabályból származó költségvetési megtakarítás is elenyészővé vált. Más szóval a rendszer fenntartása egyre kevesebb hasznot hozott az államnak, miközben az adminisztrációja továbbra is munkát és költséget jelentett a nyugdíjfolyósítónak és a munkáltatóknak egyaránt. Ha egy szabály már alig takarít meg pénzt, de továbbra is bonyolult, és sokak szemében igazságtalan, akkor észszerű megfontolni a megszüntetését, és a kormány most erre jutott.

Az indoklás másik fontos eleme a munkaerőhiány. A kormány szerint a közigazgatás egyes területein munkaerőhiány alakult ki, és a tapasztalt, nyugdíjas munkatársak megtartása vagy visszahívása segíthetne ezen. Ez nem meglepő, hiszen a közszférában dolgozók átlagéletkora sok helyen magas, és a fiatalabb generációk közül kevesebben választják a közigazgatási pályát, mint korábban. A nyugdíjba vonuló tapasztalt ügyintézők, szakértők és vezetők helyére sokszor nehéz megfelelő utódot találni, a betanítás pedig hónapokig vagy évekig is eltarthat. Ha viszont a nyugdíjas munkatárs a fizetése mellett a nyugdíját is megkapja, sokkal valószínűbb, hogy szívesen marad még néhány évig, vagy legalább részmunkaidőben segíti a munkát, és átadja a tudását az utódainak.

Farkas András nyugdíjszakértő egyébként évek óta szorgalmazta ezt a változást, mert a korlátozást elavultnak és okafogyottnak tartotta. Szerinte a kivételek egyre bővülő köre maga is jól mutatta, hogy a szabály a gyakorlatban nem működik. Ha egy pedagógus, egy szociális gondozó vagy egy orvos megkaphatja a nyugdíját a fizetése mellett, akkor nehéz megmagyarázni, miért nem kaphatja meg ugyanezt egy kormányhivatali ügyintéző vagy egy önkormányzati köztisztviselő. A különbségtétel sokak szemében önkényesnek tűnt, és rontotta a közszféra megtartóképességét is. A javasolt egységes szabályozás ezt az ellentmondást is feloldaná, hiszen januártól minden közszférás területen ugyanazok a szabályok vonatkoznának a nyugdíjas munkavállalókra, és ugyanúgy, mint a versenyszférában.

Érdemes azt is látni, hogy a változás illeszkedik egy tágabb folyamatba. Az elmúlt években a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai fokozatosan egyre kedvezőbbek lettek. A versenyszférában dolgozó nyugdíjasok keresete járulékmentessé vált, a munkáltatók mentesültek a szociális hozzájárulási adó alól, a közszférában pedig egyre több ágazat kapott mentességet a szüneteltetés alól. 2026 elejétől már az egészségügyi dolgozók is korlátozás nélkül megkaphatják a nyugdíjukat a fizetésük mellett. A mostani javaslat ennek a folyamatnak a logikus lezárása lenne: a maradék korlátozásokat is eltörölné, így a nyugdíj melletti munkavégzés szabályai végre egyszerűek és mindenkire egyformán érvényesek lennének. A szakértők szerint ez a munkaerőpiacnak és az érintetteknek egyaránt jót tehet.

Hol tart a törvényjavaslat?

A kormány 2026. november 10-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a Magyarország 2027. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely a T/1018. számot kapta. Ez egy úgynevezett salátatörvény, amely a jövő évi költségvetés végrehajtásához szükséges módosításokat tartalmazza, és számos különböző jogszabályt érint egyszerre. A nyugdíj melletti munkavégzés szabályainak módosítása ennek csak az egyik eleme. A javaslat hatályon kívül helyezné a közszférában dolgozók öregségi nyugdíjának kötelező szüneteltetését előíró szabályt, valamint eltörölné a korhatár előtti ellátások és a szolgálati járandóság mellett végzett munka éves kereseti korlátját. A módosítások a tervek szerint 2027. január 1-jén lépnének hatályba, vagyis a jövő évi első ellátásoktól kezdve már az új szabályok szerint kellene eljárni.

A parlament a jövő évi költségvetés általános vitáját november 16-án, hétfőn kezdte meg egy háromnapos rendkívüli ülésen. A kormány indoklása szerint mielőbb szeretné elfogadtatni a költségvetést és az azt megalapozó törvényjavaslatot, ami érthető is, hiszen a január 1-jei hatálybalépéshez a törvényt még az év vége előtt el kell fogadni és ki kell hirdetni. A zárószavazás pontos időpontja még nem ismert, de a szokásos menetrend alapján erre december elején vagy közepén kerülhet sor. Az elfogadás után a Magyar Államkincstár nyugdíjfolyósító szerve várhatóan tájékoztatást ad arról, hogyan kell eljárniuk azoknak, akiknek az ellátása jelenleg szünetel, és akiknek januártól újra folyósítani kell. Érdemes tehát december folyamán figyelni a hivatalos közleményeket.

1. A közszférában dolgozó öregségi nyugdíjasok

A legnagyobb és leglátványosabb változás azokat érinti, akik öregségi nyugdíjasként közalkalmazotti, kormánytisztviselői, köztisztviselői vagy más, a közszférára jellemző jogviszonyban dolgoznak. Rájuk jelenleg az a főszabály vonatkozik, hogy a nyugdíjuk folyósítását a közszférás jogviszonyuk idejére szüneteltetni kell. A szünetelés a jogviszony kezdetét követő hónap első napjától a jogviszony megszűnésének hónapja végéig tart, és ez idő alatt az érintett továbbra is nyugdíjasnak minősül, csak a nyugdíját nem kapja meg. Ez alól jelenleg csak bizonyos mentesített ágazatok jelentenek kivételt, például az egészségügy, a köznevelés, a szakképzés, a szociális, a gyermekvédelmi és a gyermekjóléti terület. Aki tehát nyugdíjasként egy minisztériumban, egy kormányhivatalban vagy egy önkormányzati hivatalban dolgozik, annak a nyugdíja idén is szünetel.

Hirdetés



A javaslat szerint januártól ez a korlátozás megszűnik, így a közalkalmazottak, a kormánytisztviselők és a hasonló jogviszonyban állók a versenyszférához hasonlóan, minden megkötés nélkül felvehetnék a nyugdíjukat a bérük mellett. Ez azt jelenti, hogy egy kormányhivatali ügyintéző ugyanúgy megkaphatja a nyugdíját, mint egy nyugdíjas eladó egy áruházban, vagy egy nyugdíjas könyvelő egy magáncégnél. A közszféra és a versenyszféra közötti különbség ezen a téren teljesen eltűnne. Ez különösen azoknak lehet fontos, akik eddig a szüneteltetés miatt inkább otthon maradtak, pedig szívesen dolgoztak volna tovább. Számukra januártól nyitva állhat a lehetőség, hogy visszatérjenek egykori munkahelyükre, vagy új közszférás munkát vállaljanak, anélkül hogy a nyugdíjukról le kellene mondaniuk.

Fontos azonban tudni, hogy a javaslat csak a nyugdíj folyósításáról szól, a foglalkoztatásról nem. Az, hogy egy közszférás munkáltató továbbfoglalkoztat-e valakit a nyugdíjkorhatár elérése után, vagy felvesz-e nyugdíjas munkatársat, továbbra is a munkáltató döntésén és az adott jogviszonyra vonatkozó szabályokon múlik. A közszférás jogviszonyokra a munkáltatói oldalon saját előírások vonatkoznak, és ezeket a mostani javaslat a rendelkezésre álló információk szerint nem érinti. Aki tehát szeretne nyugdíjasként a közszférában dolgozni, annak érdemes időben egyeztetnie a munkáltatójával a lehetőségekről, a munkakörről és a jogviszony formájáról. A pénzügyi akadály azonban a tervek szerint januártól megszűnik, ami sok érintettnek jelentősen megkönnyítheti a döntést arról, hogy maradjon-e még a munkahelyén.

2. Akiknek idén szünetelt a nyugdíja: 13. és 14. havi juttatás

A javaslat egy fontos kiegészítő rendelkezést is tartalmaz azok számára, akiknek idén a közszférás munkavégzés miatt szünetelt az öregségi nyugdíjuk. A szakértő szerint ők jövőre jogosulttá válnak a 13. és a 14. havi ellátásra is. Ez azért lényeges, mert ezek a juttatások főszabály szerint ahhoz kötődnek, hogy valaki az előző évben nyugdíjban részesült-e, és ha valakinek a nyugdíja egész évben szünetelt, akkor kérdéses lehetett volna a jogosultsága. A javaslat ezt a bizonytalanságot megszünteti, így a közszférában dolgozó nyugdíjasok nem járnak rosszul amiatt, hogy idén még a régi szabályok szerint szüneteltetni kellett a nyugdíjukat. Ez a rendelkezés a méltányosságot szolgálja, és biztosítja, hogy az átállás senkinek ne okozzon hátrányt.

Érdemes pontosan érteni, mekkora összegekről van szó. A 13. havi nyugdíj egy teljes havi nyugdíjjal megegyező összeg, amelyet februárban fizetnek ki a januári nyugdíj mellé. A 14. havi nyugdíj esetében viszont más a helyzet. Ezt a korábbi kormány fokozatos bevezetéssel tervezte, és 2026-ban az első részletet fizették ki, amely egy havi nyugdíj negyede, vagyis nagyjából egyheti nyugdíj volt. A jelenlegi kormány 2027-es tervei szerint a 13. havi nyugdíj teljes összegben megmarad, és a 14. havi nyugdíjból is megmarad az eddig juttatott, egyheti rész, a második heti részletet viszont nem vezetik be. A „14. havi ellátás” tehát 2027-ben is ezt az egyheti összeget jelenti, nem egy teljes havi nyugdíjat.

Azoknak, akiknek a nyugdíja idén szünetelt, érdemes januárban és februárban figyelniük a bankszámlájukat vagy a postai kézbesítést. Ha a változás a tervek szerint életbe lép, januártól újra meg kell kapniuk a havi nyugdíjukat, februárban pedig a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi juttatás egyheti részét is. A pontos eljárásról, például arról, hogy a folyósítás automatikusan újraindul-e, vagy szükség van-e valamilyen bejelentésre a munkáltató vagy az érintett részéről, a törvény elfogadása után várhatóan a nyugdíjfolyósító ad tájékoztatást. Ha a nyugdíj januárban mégsem érkezik meg, érdemes minél előbb felvenni a kapcsolatot a nyugdíjfolyósítóval vagy egy kormányablakkal, és kéznél tartani a nyugdíj megállapításáról szóló határozatot, valamint a munkáltatói igazolást.

3. Korhatár előtti ellátás és szolgálati járandóság

A második nagy nyertes csoport azok köre, akik a nyugdíjkorhatár előtt kapnak valamilyen nyugdíjszerű ellátást. Ide tartozik a korhatár előtti ellátás, amelyet például a korábbi korkedvezményes nyugdíjak helyett kapnak bizonyos foglalkozásokban dolgozók, és a szolgálati járandóság, amely jellemzően a fegyveres testületek, például a rendőrség, a katonaság vagy a katasztrófavédelem egykori hivatásos állományú tagjainak jár. Ezekre az ellátásokra 2026 végéig két korlátozás vonatkozik. Az egyik az éves kereseti korlát: ha az érintett járulékalapot képező éves keresete meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát, az ellátását a keretösszeg elérését követő hónaptól az év végéig szüneteltetni kell. A másik a közszférás szüneteltetés, amely ugyanúgy vonatkozik rájuk, mint az öregségi nyugdíjasokra.

A kereseti korlát a gyakorlatban sok fejtörést okozott. 2026-ban a keretösszeg a 322 800 forintos minimálbérrel számolva 5 810 400 forint. Aki ennél többet keres egy év alatt, az az év hátralevő részében nem kapja meg az ellátását. Egy volt rendőr vagy katona, aki a szolgálati járandósága mellett például biztonsági vezetőként, oktatóként vagy egy magáncég szakértőjeként dolgozik, könnyen túllépheti ezt az összeget, különösen akkor, ha teljes munkaidőben és jó fizetésért dolgozik. Sokan ezért kénytelenek voltak év közben csökkenteni a munkaidejüket, vagy tudatosan alacsonyabb fizetést vállalni, hogy ne veszítsék el az ellátásukat. Mások egyszerűen beletörődtek, hogy az év utolsó hónapjaiban nem kapják meg a járandóságukat. Ez a helyzet sem az érintetteknek, sem a munkáltatóknak nem volt kedvező.

A javaslat szerint januártól ezek a korlátok is teljesen eltűnnek, így az érintettek az öregségi nyugdíjasokhoz hasonlóan szabadon dolgozhatnak. Nem kell figyelniük, mennyit keresnek egy évben, és az sem számít, hogy a közszférában vagy a versenyszférában dolgoznak. Van azonban egy fontos különbség, amelyre érdemes odafigyelni. Mivel ezek az ellátottak még nem érték el a nyugdíjkorhatárt, és nem minősülnek öregségi nyugdíjasnak, a keresetüket a személyi jövedelemadó mellett továbbra is terheli a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék, a munkáltatót pedig a szociális hozzájárulási adó. Ennek viszont előnye is van: a járulékfizetés miatt biztosítottnak minősülnek, így jogosultak lehetnek a táppénzre és más társadalombiztosítási ellátásokra, és a munkájukkal szolgálati időt is szerezhetnek a későbbi öregségi nyugdíjukhoz.

4. Bányászjáradék és táncművészeti életjáradék

A javaslat azokat a kisebb, de nem kevésbé fontos csoportokat is érinti, akik speciális ellátásban részesülnek. Ilyen az átmeneti bányászjáradék, amelyet a hosszú ideig föld alatt dolgozó bányászok kaphatnak, a bányászok egészségkárosodási járadéka, valamint a táncművészeti életjáradék, amely a hivatásos táncművészeknek jár, hiszen az ő pályájuk a testi igénybevétel miatt jellemzően jóval a nyugdíjkorhatár előtt véget ér. Ezekre az ellátásokra 2026 végéig ugyanazok a korlátozások vonatkoznak, mint a korhatár előtti ellátásra: az éves kereset nem haladhatja meg a minimálbér tizennyolcszorosát, a közszféra nem mentesített területein végzett munka esetén pedig az ellátást szüneteltetni kell. Ezek az ellátottak tehát eddig szintén korlátok között vállalhattak munkát.

A táncművészek esetében ez különösen érdekes kérdés. Sok egykori táncos a színpadi pályája után is a szakmában marad, például koreográfusként, tánctanárként vagy egy kulturális intézmény munkatársaként. Ezek közül több munkakör is a közszférához kapcsolódhat, így eddig előfordulhatott, hogy a táncművészeti életjáradékukat szüneteltetni kellett. A bányászok esetében hasonló a helyzet: sokan a bányászat után más iparágakban helyezkednek el, és a kereseti korlát náluk is gondot okozhatott. A javaslat szerint januártól rájuk is ugyanaz vonatkozik, mint a korhatár előtti ellátásban részesülőkre: korlátozás nélkül dolgozhatnak, a keresetük után viszont továbbra is meg kell fizetni a személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot, a munkáltatónak pedig a szociális hozzájárulási adót.

5. Rokkantsági és rehabilitációs ellátás

A megváltozott munkaképességű személyek, vagyis a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásban részesülők helyzete a javaslat nyomán nem változik, de ez számukra jó hír. Az ő munkavégzésüket a szakértő szerint jelenleg sem korlátozza sem időbeli, sem kereseti plafon, és ez a jövő évben is így marad, mind a közszférában, mind a versenyszférában. Korábban a rokkantsági ellátásban részesülőkre egy jövedelemkorlát vonatkozott, amely szerint ha a keresetük három egymást követő hónapon át meghaladta a minimálbér másfélszeresét, az ellátásukat meg kellett szüntetni. Ez a korlát azonban már nincs érvényben, így a megváltozott munkaképességűek az ellátásuk elvesztése nélkül vállalhatnak akár teljes munkaidős, jól fizető munkát is, ha az egészségi állapotuk ezt lehetővé teszi.

A megváltozott munkaképességűek keresetét ugyanakkor ugyanazok a közterhek terhelik, mint az aktív korú munkavállalókét. A bérük után a személyi jövedelemadó mellett meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot, a munkáltatónak pedig a szociális hozzájárulási adót. A munkáltatók ugyanakkor a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása után bizonyos kedvezményeket vehetnek igénybe, ami szintén ösztönözheti a felvételüket. Fontos hír számukra az is, hogy a kormány bejelentése szerint 2027. január 1-jétől tíz százalékkal emelik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátást. A munkajövedelem és a megemelt ellátás együtt sok érintett család számára érezhetően javíthatja a megélhetést, és segíthet abban, hogy a megváltozott munkaképességűek aktív részesei maradjanak a munka világának.

6. Egészségügyi dolgozók

Az egészségügyi dolgozók helyzete külön figyelmet érdemel, hiszen náluk a szabályozás az elmúlt években többször is változott. Korábban az egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgozó nyugdíjas orvosok és szakdolgozók nyugdíja szünetelt, a kieső jövedelmüket pedig egy úgynevezett nyugdíjpótló jövedelemkiegészítéssel pótolták. Ez a konstrukció bonyolult volt, és sokan nem is értették pontosan, hogyan működik. Egy korábbi kormányzati döntés alapján azonban az orvosok és a szakdolgozók 2026 elejétől már korlátozás nélkül megkaphatják a nyugdíjukat a fizetésük mellett. Számukra tehát a mostani változás a gyakorlatban nem hoz újdonságot, hiszen már idén is a kedvezőbb szabályok szerint dolgozhatnak, és a nyugdíjukat is folyamatosan megkapják.

A javaslat ugyanakkor egy jogtechnikai rendrakást is tartalmaz ezen a területen. Mivel a közszférában általánosan megszűnne az ellátások szüneteltetése, a szakértő szerint hatályát vesztheti az egészségügyi dolgozók nyugdíjpótló jövedelemkiegészítésére vonatkozó szabályozás is, hiszen a rendszer fenntartása okafogyottá válik. Ha senkinek a nyugdíját nem kell szüneteltetni, akkor nincs mit pótolni, így a jövedelemkiegészítésre sincs többé szükség. Az egészségügyben dolgozó nyugdíjasoknak ezért nem kell aggódniuk amiatt, hogy ez a juttatás megszűnik, hiszen helyette a teljes nyugdíjukat kapják meg, ami számukra kedvezőbb vagy legalábbis egyenértékű megoldás. A változás tehát ezen a területen inkább a jogszabályok egyszerűsítését szolgálja, mintsem az érintettek helyzetének érdemi módosítását.

Adózás: mi marad változatlan?

A nyugdíj melletti munkavégzés kedvező adózási szabályai a javaslat szerint jövőre is megmaradnak. Az öregségi nyugdíjasok által megszerzett munkajövedelem után a nyugdíjas munkavállalónak továbbra sem kell megfizetnie a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot, így a bruttó béréből csak a személyi jövedelemadót vonják le. Ez jelentős különbség az aktív korú munkavállalókhoz képest, akiknél az adó és a járulék együtt a bruttó bér nagyjából egyharmadát viszi el. A nyugdíjas munkavállaló tehát ugyanazért a bruttó bérért érezhetően több nettó fizetést kap kézhez, mint egy fiatalabb kollégája. Ez a szabály a versenyszférában és a közszférában egyaránt érvényes, így januártól a közszférában dolgozó nyugdíjasok is teljes mértékben élvezhetik ezt az előnyt a nyugdíjuk mellett.

A munkáltatók számára is megmarad a kedvezmény: a nyugdíjas munkavállaló bére után a munkáltató mentesül a jelenleg 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Ez azt jelenti, hogy egy nyugdíjas munkatárs foglalkoztatása ugyanazért a bruttó bérért kevesebbe kerül a munkáltatónak, mint egy aktív korú dolgozóé. A szakértő szerint ez továbbra is rendkívül vonzóvá teszi az idősebb munkaerő foglalkoztatását, különösen a kisebb vállalkozások számára, ahol minden megtakarított forint számít. A közszférás munkáltatók számára is előnyös lehet ez a szabály, hiszen a szűkös költségvetési keretekből így több munkatársat foglalkoztathatnak. A tapasztalt nyugdíjas munkaerő ráadásul sokszor kevesebb betanítást igényel, ami tovább csökkenti a foglalkoztatás tényleges költségeit.

A járulékmentességnek azonban ára is van, és ezt érdemes szem előtt tartani. Mivel a nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, a nyugdíj melletti munkavégzés a jövőben sem jogosít nyugdíjnövelésre. A munkával szerzett jövedelem tehát nem épül be a nyugdíjba, és a nyugdíj összege a munka miatt nem emelkedik. Ugyanakkor a keresetet 2027-ben sem korlátozza semmilyen jövedelemplafon, így az öregségi nyugdíjas annyit kereshet, amennyit szeretne, és ez a nyugdíja folyósítását semmilyen módon nem befolyásolja. A legtöbb nyugdíjas számára ez a konstrukció egyértelműen kedvező, hiszen a járulékmegtakarítás azonnal megjelenik a havi fizetésben, és nem kell évekig várni egy esetleges, apránként jelentkező nyugdíjnövelésre.

Mi a helyzet a táppénzzel és a betegszabadsággal?

A járulékmentességnek van egy kevésbé ismert következménye, amelyről sok nyugdíjas munkavállaló csak akkor szerez tudomást, amikor már késő. Mivel az öregségi nyugdíjas munkavállaló nem fizet társadalombiztosítási járulékot, nem minősül biztosítottnak, ezért a társadalombiztosítás bizonyos pénzbeli ellátásaira sem jogosult. A legfontosabb ezek közül a táppénz. A nyugdíjas munkavállalót ugyanúgy megilleti a betegszabadság, mint bármely más dolgozót, ez évente legfeljebb 15 munkanap, és erre az időre a munkáltató fizeti a távolléti díj hetven százalékát. Ha azonban a betegség ennél tovább tart, a betegszabadság elfogyása után a nyugdíjas munkavállaló már nem kaphat táppénzt, így a betegsége hátralevő idejére csak a nyugdíjára számíthat.

Ez különösen akkor okozhat kellemetlen meglepetést, ha valaki hosszabb betegség vagy egy műtét miatt hetekig, hónapokig nem tud dolgozni. Ilyenkor érdemes a munkáltatóval egyeztetni a lehetőségekről, például a fizetett szabadság kivételéről vagy fizetés nélküli szabadságról. A korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy rokkantsági ellátásban részesülők helyzete ebből a szempontból más. Mivel ők a keresetük után társadalombiztosítási járulékot fizetnek, biztosítottnak minősülnek, így a betegszabadság után táppénzre is jogosultak lehetnek, ha a feltételek teljesülnek. A különbség tehát nem csak az adózásban, hanem a betegség esetén járó ellátásokban is megmutatkozik, és ezt mindenkinek érdemes figyelembe vennie, amikor nyugdíj vagy más ellátás mellett munkát vállal.

Számpéldák: mennyit jelent ez forintban?

Nézzünk néhány számpéldát, hogy kézzelfoghatóbb legyen a változás. Vegyünk egy öregségi nyugdíjast, aki havi 220 ezer forint nyugdíjat kap, és egy kormányhivatalban dolgozik, ahol a nyugdíját idén szüneteltetni kell. Ha a változás életbe lép, januártól a fizetése mellett a nyugdíját is megkapja, ami évente 2 640 000 forintot jelent. Ehhez jön még februárban a 13. havi nyugdíj, további 220 ezer forint, valamint a 14. havi juttatás egyheti része, nagyjából 55 ezer forint. Összesen tehát közel 2,9 millió forinttal több pénz érkezhet hozzá egy év alatt, és ezt az összeget a nyugdíj emelése még tovább növelheti. Ez egy átlagos nyugdíjas háztartás számára rendkívül jelentős összeg, amely sok terhet levehet a család válláról.

Hirdetés



Most nézzünk egy korhatár előtti ellátásban részesülőt, aki havi 300 ezer forint ellátást kap, és egy magáncégnél havi bruttó 580 ezer forintért dolgozik. A 2026-os 5 810 400 forintos keretösszeget ő nagyjából október végére éri el, így az ellátását novembertől az év végéig szüneteltetni kell, vagyis idén két havi ellátástól, összesen 600 ezer forinttól esik el. A javaslat szerint 2027-től ez a korlát megszűnik, így ugyanilyen kereset mellett egész évben megkapja a teljes ellátását. Ráadásul nem kell év közben a keresetét figyelnie, és nem kell azon gondolkodnia, hogy csökkentse-e a munkaidejét. A kiszámíthatóság legalább annyira fontos, mint maga az összeg, hiszen így előre tervezhet a családi költségvetéssel.

A harmadik példa a járulékmentesség hatását mutatja be. Tegyük fel, hogy egy öregségi nyugdíjas bruttó 350 ezer forintért dolgozik. A jelenlegi 15 százalékos személyi jövedelemadóval számolva a béréből 52 500 forintot vonnak le, járulékot nem, így nagyjából 297 500 forint nettót kap kézhez. Egy aktív korú munkavállaló ugyanebből a bruttó bérből az szja mellett a 18,5 százalékos járulékot is fizeti, így nagyjából 232 750 forintot visz haza. A különbség havonta közel 65 ezer forint a nyugdíjas javára. A munkáltató emellett havonta 45 500 forintot takarít meg a szociális hozzájárulási adón. A pontos összegeket a 2027-es adószabályok befolyásolhatják, hiszen a jövő évi adórendszert érintő változásokról is most tárgyal a parlament, de a nagyságrend jól mutatja az előnyt.

Gyakori kérdések

Automatikusan újraindul a szünetelő nyugdíjam januárban? Erről a törvény elfogadása után várhatóan a nyugdíjfolyósító ad részletes tájékoztatást. Mivel a javaslat a szüneteltetés jogalapját szüntetné meg, logikus lenne, hogy a folyósítás hivatalból újrainduljon, de amíg a végrehajtás részletei nem ismertek, érdemes erre is felkészülni. Ha januárban nem érkezik meg a nyugdíja, keresse a nyugdíjfolyósítót vagy egy kormányablakot. Elveszítem a nyugdíjamat, ha decemberben közszférás munkát kezdek? A jelenlegi szabályok szerint a szünetelés a jogviszony kezdetét követő hónap első napjától indul, így egy decemberi munkakezdésnél a szüneteltetés elvileg januártól lépne életbe. Ha azonban a változás január 1-jén hatályba lép, a szüneteltetés jogalapja megszűnik, így a nyugdíj folyósítása a tervek szerint nem szünetelne.

Növeli a nyugdíjamat, ha nyugdíj mellett dolgozom? Nem. Mivel az öregségi nyugdíjas munkavállaló keresete járulékmentes, a munkával szerzett jövedelem nem épül be a nyugdíjba, és a nyugdíj összegét nem növeli. A nyugdíj évenkénti emelése ettől függetlenül ugyanúgy megilleti, mint bármely más nyugdíjast. Számít, hogy részmunkaidőben vagy teljes munkaidőben dolgozom? Az öregségi nyugdíjasok számára nem, hiszen a nyugdíj mellett sem időbeli, sem kereseti korlát nem vonatkozik rájuk, és ez januártól a közszférában is így lesz. A korhatár előtti ellátásban részesülők számára eddig számított, hiszen a magasabb kereset gyorsabban kimerítette a keretösszeget, de a javaslat szerint jövőre ez a szempont is megszűnik, így ők is szabadon dönthetnek a munkaidejükről.

Vállalkozóként is dolgozhatok nyugdíj mellett? Igen, a nyugdíj mellett egyéni vállalkozóként vagy társas vállalkozás tagjaként is lehet dolgozni, és erre nem vonatkozik a szüneteltetés. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók járulékfizetésére azonban saját szabályok vonatkoznak, ezért erről érdemes könyvelővel egyeztetni. Mi a helyzet, ha megbízási szerződéssel dolgozom a közszférában? A szüneteltetési szabály a jogszabályban felsorolt közszférás jogviszonyokra vonatkozott, a megbízási jogviszony jellemzően nem tartozott ebbe a körbe. A javaslat elfogadása után azonban ez a kérdés is elveszíti a jelentőségét, hiszen a közszférában minden jogviszonyban szabadon lehet majd dolgozni a nyugdíj mellett, így nem kell a jogviszony formáján gondolkodni.

Mikor lesz biztos a változás? Akkor, amikor az Országgyűlés elfogadta, a köztársasági elnök aláírta és a Magyar Közlönyben kihirdették a költségvetést megalapozó törvényt. A kormány szeretné ezt még az év vége előtt elérni, hogy a változások január 1-jén hatályba léphessenek. A zárószavazás várhatóan december folyamán lesz. Addig a részletek még változhatnak, ezért érdemes figyelni a hivatalos közleményeket és a megbízható hírforrásokat. Hová fordulhatok kérdéseimmel? A Magyar Államkincstár nyugdíjfolyósító szervéhez, a kormányablakokhoz, illetve a munkáltató bérszámfejtőjéhez vagy egy könyvelőhöz. A korhatár előtti ellátásban és szolgálati járandóságban részesülőknek különösen érdemes tájékozódniuk, mert náluk a járulékfizetési szabályok eltérnek az öregségi nyugdíjasokétól.

A kormány által november 10-én benyújtott törvényjavaslat a tervek szerint 2027. január 1-jétől átfogóan megszüntetné a nyugdíj és más ellátások melletti munkavégzés korlátozásait. A közszférában dolgozó öregségi nyugdíjasok a fizetésük mellett a nyugdíjukat is megkaphatnák, és akiknek idén szünetelt a nyugdíja, azok jövőre a 13. havi nyugdíjra és a 14. havi juttatás egyheti részére is jogosultak lennének. A korhatár előtti ellátás, a szolgálati járandóság, a bányászjáradékok és a táncművészeti életjáradék mellett megszűnne a minimálbér tizennyolcszorosához kötött kereseti korlát és a közszférás szüneteltetés is. A rokkantsági és a rehabilitációs ellátás mellett továbbra is korlátozás nélkül lehet dolgozni, az egészségügyi dolgozók pedig már idén is megkapják a nyugdíjukat a fizetésük mellett.

Az adózási szabályok nem változnak: az öregségi nyugdíjasok keresete továbbra is mentes a társadalombiztosítási járulék alól, a munkáltatót pedig nem terheli a szociális hozzájárulási adó, viszont a munka nem növeli a nyugdíjat, és a betegszabadság után nem jár táppénz. A korhatár előtti és a többi nyugdíjszerű ellátás mellett szerzett keresetet továbbra is terheli a járulék és a szociális hozzájárulási adó. A változás a parlamenti erőviszonyok alapján várhatóan megvalósul, de csak a törvény kihirdetése után lesz végleges. Aki érintett, annak érdemes december folyamán figyelnie a hivatalos tájékoztatásokat, januárban pedig ellenőriznie, hogy a nyugdíja vagy az ellátása a tervek szerint megérkezett-e.

Kövesd a cikkeinket a Google Hírekben!
👉 Kattints ide és kövesd
Megosztás