A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden ismét változatlanul, 5,5 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot. Első ránézésre ez nem tűnik nagy hírnek, hiszen az elemzők is erre számítottak, és az alapkamat augusztus óta ezen a szinten áll. A döntés részletei azonban több fontos változást is jeleznek. A tanács ezúttal nem egyhangúlag döntött: az egyik tag kamatcsökkentésre szavazott. A jegybank közleménye pedig első alkalommal utalt arra, hogy nőhet a monetáris politika mozgástere. Az elemzők szerint mindez azt jelzi, hogy jövőre megkezdődhet a kamatcsökkentés, ami a hitelesek, a megtakarítók és a vállalkozások számára is fontos változásokat hozhat. Ebben a cikkben részletesen elmagyarázzuk, mit jelent a döntés, és mire számíthatunk a következő hónapokban – írja az Index.
Varga Mihály, az MNB elnöke a döntést követő online sajtótájékoztatón elmondta, hogy a változatlan alapkamat a 2028 januárjától érvényes új, 2,5 százalékos inflációs cél fenntartható elérését támogatja. A jegybankelnök szerint egyedülálló helyzet, hogy Magyarországon szóba kerülhet a kamatcsökkentés, miközben Európában és a világ más részein a jegybankok inkább a kamatok tartásáról vagy emeléséről döntenek. A magyar infláció jelenleg alacsony, a forint erős, és a hazai kockázati megítélés is stabil, ezek mind a kamatcsökkentés irányába mutatnak. Ugyanakkor a nemzetközi környezet bizonytalan, az energiaárak magasak, és több hazai tényező is felfelé nyomhatja az inflációt a következő hónapokban, ezért a jegybank óvatos maradt.
Ebben a cikkben bemutatjuk, mit döntött pontosan a Monetáris Tanács, és miért jelentős, hogy most először nem egyhangú döntés született. Elmagyarázzuk, mit jelent az új, 2,5 százalékos inflációs cél, hol tart jelenleg a magyar infláció, és milyen nemzetközi folyamatok befolyásolják a jegybank döntéseit. Kitérünk a forint árfolyamára, az árrésstop kivezetésének várható hatására és a nagy címletű bankjegyek lecseréléséről szóló felvetésre is. Megmutatjuk, mit mondanak az elemzők a jövő évi kamatcsökkentésről, és mit jelent mindez a családok pénztárcájának, a hiteleknek és a megtakarításoknak. Végül arról is írunk, mikor jön a következő kamatdöntés.
Mit döntött a Monetáris Tanács?
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 5,5 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot. Az alapkamat a jegybank legfontosabb monetáris politikai eszköze, amely közvetve meghatározza, milyen kamatokon jutnak hitelhez a bankok, és így végső soron azt is, mennyit fizetnek a családok és a vállalkozások a hiteleik után, illetve mennyi kamatot kapnak a megtakarításaik után. Az alapkamat szintjét a Monetáris Tanács rendszeres ülésein határozza meg, figyelembe véve az inflációs kilátásokat, a gazdasági folyamatokat és a pénzügyi piacok helyzetét. Az alapkamat augusztus óta áll 5,5 százalékon, amikor a jegybank egyhangú döntéssel 25 bázisponttal csökkentette a kamatszintet. Azóta a tanács minden ülésen a kamatok tartása mellett döntött.
A mostani döntés azonban két fontos szempontból is eltért a korábbiaktól. Varga Mihály elmondta, hogy a novemberi ülésen két előterjesztést tárgyaltak: az egyik a kamat tartására, a másik a csökkentésére vonatkozott. A tanács többsége a tartást támogatta, de az egyik tag a csökkentésre szavazott. A korábbi ülések döntései ezzel szemben egyhangúak voltak. A jegybank közleményének megfogalmazása is változott: most először jelent meg benne, hogy a kedvező hazai kockázati megítélés és az inflációs kilátások fennmaradása, valamint a külső bizonytalanságok enyhülése növelheti a monetáris politika mozgásterét. Ez a jegybanki nyelven fogalmazott mondat lényegében azt jelzi, hogy ha a körülmények kedvezően alakulnak, a jegybank nyitott lehet a kamatcsökkentésre.
A jegybankelnök a döntés indoklásában hangsúlyozta, hogy a külső környezetet övező bizonytalanság mellett a hazai kockázati megítélés stabil maradt az elmúlt hónapokban. Ezt szerinte megerősítette a költségvetési pálya kedvező piaci fogadtatása, illetve a középtávú fiskális tervben vázolt, az euró bevezetése melletti elköteleződés. A befektetők tehát a jelek szerint bizalommal fogadták a kormány gazdaságpolitikai terveit, ami csökkenti a magyar eszközök kockázati felárát, és ezzel a jegybank mozgásterét is növeli. Ha a befektetők kevésbé tartják kockázatosnak Magyarországot, akkor a forint akkor is stabil maradhat, ha a jegybank csökkenti a kamatokat. Ez fontos szempont, hiszen a túl gyors kamatcsökkentés korábban a forint gyengüléséhez vezetett.
Az, hogy a jegybank most a kamatok tartása mellett döntött, nem jelenti azt, hogy a kamatcsökkentés lekerült volna a napirendről. A Monetáris Tanács a jelek szerint óvatosan, lépésről lépésre halad, és megvárja, amíg a beérkező adatok egyértelműen igazolják, hogy a kamatcsökkentés nem veszélyezteti az inflációs célt. Varga Mihály ismét hangsúlyozta, hogy a jegybank óvatos és adatvezérelt monetáris politikát folytat, vagyis minden ülésen az aktuális adatok alapján dönt. Ez a megközelítés kiszámíthatóságot ad a piacoknak, ugyanakkor rugalmasságot is biztosít a jegybanknak, hogy szükség esetén gyorsan reagáljon a változásokra. A következő hónapokban tehát a beérkező inflációs adatok, a forint árfolyama és a nemzetközi folyamatok döntik el, mikor jöhet az első kamatcsökkentés.
Először nem egyhangú: mit jelent a kamatcsökkentésre adott szavazat?
A Monetáris Tanács döntései nyilvánosak, és a jegybank néhány héttel az ülések után rövidített jegyzőkönyvet is közzétesz, amelyből kiderül, ki hogyan szavazott. Az, hogy egy tag most kamatcsökkentésre szavazott, önmagában is fontos jelzés. Az elmúlt hónapokban ugyanis a tanács tagjai egységesen a kamatok tartását támogatták, és a kamatcsökkentés legfeljebb elméleti lehetőségként merült fel. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója is kiemelte, hogy a kamatcsökkentés most már nem csupán elméleti lehetőség, hiszen a tanács egyik tagja konkrétan erre szavazott. Ez arra utal, hogy a tanácson belül megkezdődött a vita a kamatcsökkentés időzítéséről, és a többség álláspontja is fokozatosan elmozdulhat ebbe az irányba.
A jegybankok működésében gyakori, hogy a kamatpálya fordulópontjai előtt a döntéshozó testületben megoszlanak a vélemények. Amikor egy jegybank a kamatemelésről vagy a kamatcsökkentésről vált, általában nem egyik napról a másikra változik meg a tanács véleménye, hanem fokozatosan, ahogy az adatok egyre egyértelműbbé válnak. Az első eltérő szavazat ezért gyakran előjele annak, hogy a következő ülések valamelyikén a többség is a változás mellett dönthet. Ez persze nem jelent automatikus menetrendet, hiszen a többség még mindig óvatos, és a nemzetközi környezet is bizonytalan. A piacok és az elemzők azonban az ilyen jelzéseket nagyon komolyan veszik, és ennek megfelelően igazítják a várakozásaikat a jövőbeli kamatpályáról.
A közlemény szövegének változása legalább ennyire fontos, mint maga a szavazat. A jegybankok kommunikációja nagyon gondosan megfogalmazott, minden szónak jelentősége van. Ha egy jegybank közleményében megjelenik, hogy nőhet a monetáris politika mozgástere, az a piacok számára egyértelmű jelzés arra, hogy a jegybank fontolgatja a kamatok csökkentését. Az elemzők szerint ilyen, a kamatcsökkentés lehetőségét előrevetítő kommunikációra az előző ülésen még nem volt példa. Ez az úgynevezett előretekintő iránymutatás, angolul forward guidance, amellyel a jegybankok előre jelzik a szándékaikat, hogy a piacok fokozatosan felkészülhessenek a változásra. Így elkerülhető, hogy egy váratlan döntés hirtelen és erős árfolyam- vagy hozammozgást váltson ki.
Az új inflációs cél: 2,5 százalék 2028-tól
A jegybankelnök a kamatdöntés indoklásában az új inflációs célra hivatkozott, ezért érdemes röviden bemutatni, mit jelent ez. Az MNB szeptemberben jelentette be, hogy 2028. január 1-jétől az eddigi 3 százalék helyett 2,5 százalékos inflációt tekint célnak. A plusz-mínusz 1 százalékpontos toleranciasáv nem változik, vagyis 2028-tól az 1,5 és 3,5 százalék közötti infláció tekinthető elfogadhatónak. Az inflációs célhoz a jegybank 2005 óta nem nyúlt, így ez a döntés jelentős lépésnek számít. Az új cél nem azt jelenti, hogy a jegybank minden hónapban pontosan 2,5 százalékos áremelkedést szeretne látni, hanem azt, hogy hosszabb távon e szint körül kívánja stabilizálni az inflációt.
A jegybank szerint az alacsonyabb inflációs cél összhangban van a régiós gyakorlattal, és közelebb hozza a magyar monetáris politikát az Európai Központi Bank 2 százalékos céljához. A lengyel és a román jegybank inflációs célja is 2,5 százalék, így a magyar cél ezekhez igazodik. A döntés az euró bevezetése szempontjából is fontos, hiszen az euróövezethez való csatlakozás egyik feltétele, hogy a tagjelölt ország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladja meg a három legalacsonyabb inflációjú uniós tagállam átlagát. Az alacsonyabb inflációs cél segítheti ennek a feltételnek a teljesítését. A kormány középtávú fiskális tervében szintén szerepel az euró bevezetése melletti elköteleződés, így a jegybank és a kormány céljai ebben a kérdésben összhangban vannak.
Az alacsonyabb inflációs cél a mindennapi életben is érezhető lehet. Az alacsonyabb infláció jobban megőrzi a fizetések, a nyugdíjak és a megtakarítások vásárlóerejét, hiszen az árak lassabban emelkednek. Hosszabb távon pedig alacsonyabb kamatszinttel jár, ami olcsóbbá teheti a hiteleket, és ösztönözheti a fogyasztást és a beruházásokat. Ugyanakkor az alacsonyabb cél eléréséhez a jegybanknak hosszabb ideig szigorúbb monetáris politikát kell folytatnia, vagyis nem csökkentheti túl gyorsan a kamatokat. Ezért mondta Varga Mihály, hogy a mostani kamattartás az új inflációs cél fenntartható elérését támogatja. A jegybank tehát egyensúlyoz: egyrészt szeretné csökkenteni a kamatokat, másrészt nem akarja veszélyeztetni az alacsonyabb inflációs cél elérését.
Az inflációs cél módosítása mellett a jegybank szeptemberben azt is bejelentette, hogy 2027-től évi tizenkettő helyett csak nyolc kamatdöntő ülést tart. Ez a gyakorlat az Európai Központi Bankéhoz és sok más fejlett jegybankéhoz igazodik, és azt jelzi, hogy a jegybank stabilabb, kevésbé hektikus monetáris politikára készül. A ritkább ülések azt is jelentik, hogy egy-egy döntésnek nagyobb súlya lesz, és a jegybank két ülés között több adatot vehet figyelembe. Az ügyfelek és a piacok szempontjából ez kiszámíthatóbb környezetet teremthet, hiszen kevesebb alkalommal kell számolni kamatváltozással. Ugyanakkor ha a jegybank jövőre megkezdi a kamatcsökkentést, a ritkább ülések miatt a csökkentések üteme lassabb is lehet, mint a havonta ülésező tanács idején.
Hol tart a magyar infláció?
A KSH adatai szerint októberben a fogyasztói árak átlagosan 2 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez a szeptemberi 1,6 százalék után emelkedést jelent, és április óta a legmagasabb éves drágulási ütem, de még mindig nagyon alacsony szintnek számít. Varga Mihály szerint az októberi infláció összhangban volt a jegybank szeptemberi inflációs jelentésének előrejelzésével. A magyar infláció jelenleg a jegybank toleranciasávjának alsó szélén alakul, ami az elmúlt évek magas inflációja után különösen figyelemre méltó. Emlékezhetünk rá, hogy 2022 végén és 2023 elején az infláció 25 százalék körül tetőzött, és a jegybanki alapkamat 13 százalékon állt. Ehhez képest a mostani helyzet gyökeresen eltérő, ami a kamatcsökkentés lehetőségét is megteremti.
Az alacsony infláció mögött több tényező áll. A jegybankelnök szerint a lakossági inflációs várakozások visszafogottak, a vállalatok áremelési várakozásai pedig mérsékeltek. Ez azt jelenti, hogy sem a háztartások, sem a cégek nem számítanak gyors áremelkedésre, ami önmagában is fékezi az inflációt, hiszen a vállalatok óvatosabban emelnek árat, a munkavállalók pedig kisebb béremelést követelnek. Az erős forint is segít, hiszen olcsóbbá teszi az importált termékeket. Az árrésstop és az energiaárak alakulása szintén hozzájárult az idei alacsony inflációhoz. Az MNB szeptemberi előrejelzése szerint az idei átlagos infláció 1,8 százalék körül alakulhat, ami jóval az eddigi 3 százalékos cél alatt van, és alacsonyabb a jövő évi 3 százalékos költségvetési előrejelzésnél is.
A jegybank azonban arra számít, hogy az infláció innen emelkedni fog. Varga Mihály szerint a magasabb üzemanyagárak, az árréskorlátozások kivezetése és a bejelentett adóintézkedések hatására a következő hónapokban gyorsulhat az áremelkedés. A jegybank korábban azt is jelezte, hogy például a dohánytermékek jövedéki adójának emelése érdemben növelheti a jövő évi inflációt. A jegybankelnök hozzátette, hogy az októberben bejelentett költségvetési intézkedések hatását a decemberi inflációs jelentés mutatja majd be átfogóan. Ez fontos, mert a jövő évi költségvetés számos adó- és kiadási intézkedést tartalmaz, amelyek hatással lehetnek az árakra. A jegybank tehát csak a decemberi jelentés után láthatja tisztán, mekkora mozgástere marad a kamatcsökkentésre.
Nemzetközi környezet: olaj, gáz és a nagy jegybankok
A jegybank döntéseit a nemzetközi folyamatok is erősen befolyásolják. Varga Mihály szerint a közel-keleti konfliktus alakulását továbbra is jelentős bizonytalanság övezi. A világpiaci olajárak jelentős ingadozás mellett mérséklődtek, a gázárak viszont továbbra is magas szinten állnak, miközben az európai gáztározók töltöttsége alacsony. Ez különösen a téli időszakban jelenthet kockázatot, hiszen ha a tél hideg lesz, és a gázkészletek gyorsan fogynak, a gázárak tovább emelkedhetnek. A jegybankelnök szerint az energiahordozók magas árszintjei kockázatot jelentenek az inflációs kilátásokra, és bizonytalanságot okoznak a globális pénzügyi piacokon. Az energiaárak ugyanis közvetlenül és közvetve is hatnak az inflációra, a szállítási költségeken keresztül szinte minden termék árában megjelennek.
A nagy nemzetközi jegybankok politikája is fontos a magyar kamatdöntések szempontjából. A jegybank közleménye szerint a fejlett piaci hosszú hozamkörnyezet továbbra is bizonytalan, és a külső inflációs környezet is magas: számos gazdaságban a jegybanki célok felett alakultak az inflációs ráták októberben. A piaci szereplők ezért nemzetközi szinten emelkedő kamatokra számítanak, az amerikai Federal Reserve és az Európai Központi Bank részéről is kamatemelést várnak. Ez azért fontos Magyarország számára, mert ha a nagy jegybankok emelik a kamatokat, miközben az MNB csökkenti azokat, akkor szűkülhet a kamatkülönbség, ami a forint gyengüléséhez vezethet. Ezért mondta Varga Mihály, hogy unikális helyzet, hogy Magyarországon a kamatcsökkentés kerülhet szóba, miközben a világ nagy része tartásról vagy emelésről dönt.
Erős forint, csökkenő ingadozás
A forint árfolyama kulcskérdés a jegybank számára. Varga Mihály szerint a forint érdemben erősebb az év elejéhez képest, ami dezinflációs hatással jár, vagyis segít az infláció mérséklésében. Az erős forint olcsóbbá teszi az importált termékeket, az energiát és az alapanyagokat, ami közvetlenül csökkenti az árakat a boltokban és a benzinkutakon. A külföldre utazók is jobban járnak, hiszen ugyanannyi forintért több eurót vagy dollárt kapnak. Ugyanakkor az erős forint az exportáló vállalatok számára kevésbé kedvező, mert a külföldön eladott termékeikért kapott euró kevesebb forintot ér. A jegybank számára azonban az árstabilitás a legfontosabb, így az erős forint összességében kedvező fejlemény, és növeli a kamatcsökkentés lehetőségét.
A jegybankelnök ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a forint ingadozása régiós összevetésben magas, ami kiemelt figyelmet érdemel. A forint az elmúlt években többször is jelentős árfolyammozgásokat mutatott, és a befektetők érzékenyen reagálnak minden olyan hírre, amely a magyar gazdaság vagy a költségvetés helyzetét érinti. Varga Mihály szerint az elmúlt hetekben a forint ingadozásának mutatói mérséklődtek, amihez az MNB óvatos és adatvezérelt monetáris politikája is hozzájárult. A devizapiac stabilitásának fenntartása támogatja az inflációs várakozások horgonyzását, vagyis segít abban, hogy a lakosság és a vállalatok ne számítsanak gyors áremelkedésre. Ezért a jegybank nem akar elhamarkodott kamatcsökkentéssel kockáztatni egy újabb forintgyengülést.
Árrésstop kivezetése és adóintézkedések
Az egyik legtöbbet vitatott kérdés az árrésstop kivezetésének várható hatása az inflációra. Az árrésstop a korábbi kormány által bevezetett intézkedés volt, amely korlátozta a kereskedők által egyes élelmiszereken és más termékeken alkalmazható árrést. Sokan attól tartanak, hogy a kivezetés után az árak hirtelen megugorhatnak. Varga Mihály azonban megerősítette korábbi véleményét, miszerint az árréskorlátozások kivezetésének nem lesz érdemi hatása az inflációra. A jegybankelnök szerint a piac nem mindig adatalapon értékel, és van, amikor túlreagál bizonyos döntéseket. Hozzátette, hogy meg kell várni, milyen lesz az inflációs környezet az árrésstop kivezetésének pillanatában, hiszen a hatás attól is függ, milyen állapotban van ekkor a gazdaság.
A jegybank a kérdésre azt is elmondta, hogy szabályalapú vizsgálatot folytat, és abból indul ki, ami már elfogadott törvény. Ez azt jelenti, hogy a jegybank az előrejelzéseiben csak a már elfogadott intézkedéseket veszi figyelembe, a tervezett, de még nem elfogadott változtatásokat nem. A jövő évi költségvetést és az azt megalapozó törvényjavaslatot a parlament jelenleg tárgyalja, így ezek hatását a jegybank a decemberi inflációs jelentésben értékeli majd átfogóan. A költségvetés számos adóintézkedést tartalmaz, amelyek egy része, például a jövedéki adók emelése, növelheti az árakat. Más intézkedések, például a nyugdíjemelések vagy az adócsökkentések, a fogyasztás élénkítésén keresztül hathatnak az inflációra. Mindezek együttes hatása határozza meg, mekkora tere lesz a jegybanknak a kamatcsökkentésre.
Lecserélik a 20 ezres bankjegyeket?
A sajtótájékoztatón egy egészen más téma is szóba került. Az elmúlt napokban egy nagy összegű, elásott, majd kiásott készpénzről szóló ügy kapcsán több piaci és politikai szereplő, valamint véleményvezér is felvetette, hogy le kellene cserélni a nagy címletű bankjegyeket, legalább a 20 ezer forintosokat. Az érvelés szerint egy bankjegycsere megnehezítené a nagy összegű, nem bevallott készpénz felhasználását, hiszen a régi bankjegyeket csak bankon keresztül lehetne beváltani, ami nyomon követhetővé tenné azokat. Hasonló intézkedésekre más országokban is volt már példa, amikor a kormányok a feketegazdaság és a pénzmosás elleni küzdelem jegyében vontak ki nagy címletű bankjegyeket a forgalomból.
Varga Mihály erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a bankjegycsere a jegybank folyamatos feladata, hiszen a megsérült, elhasználódott bankjegyeket rendszeresen ki kell vonni a forgalomból. Hozzátette, hogy az MNB korábban már megvizsgálta, milyen következményekkel járna a nagy címletű bankjegyek esetleges lecserélése, és erről még a nyáron levélben tájékoztatta a Pénzügyminisztériumot. A jegybankelnök kiemelte, hogy a kormány eddig nem kereste meg a jegybankot ilyen kezdeményezéssel. A bankjegyek lecseréléséről tehát egyelőre nincs döntés, és a jegybank csak akkor lépne, ha a kormány ezt kezdeményezné. A lakosságnak ezért jelenleg nincs teendője, a 20 ezer forintos bankjegyek továbbra is érvényes fizetőeszközök.
Elemzők: jövőre jöhet a kamatcsökkentés
Az elemzők szerint a keddi döntés nem okozott meglepetést, de a jegybankelnöki értékelés és a Monetáris Tanács előretekintő iránymutatásának változása azt jelzi, hogy jövőre megkezdődhet a kamatcsökkentés. Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának igazgatója kiemelte, hogy a jegybanki közlemény és a sajtótájékoztató több újdonságot is tartalmazott. A kamatcsökkentés már nem csupán elméleti lehetőség, hiszen a tanács egyik tagja erre szavazott, a közlemény pedig először utalt arra, hogy nőhet a monetáris politika mozgástere. Az elemző szerint ilyen, a kamatcsökkentés lehetőségét előrevetítő kommunikációra az előző ülésen még nem volt példa. A piacok ezért valószínűleg már az első jövő évi ülésekre is beárazzák a kamatcsökkentés esélyét.
Hogy pontosan mikor és milyen ütemben csökkenhetnek a kamatok, az több tényezőtől függ. A legfontosabb az infláció alakulása: ha a következő hónapokban nem gyorsul jobban a vártnál, akkor a jegybank viszonylag hamar megkezdheti a kamatcsökkentést. A második tényező a forint árfolyama: ha a forint stabil marad, a jegybanknak kevesebb oka van az óvatosságra. A harmadik a nemzetközi környezet: ha a közel-keleti konfliktus enyhül, és az energiaárak csökkennek, az is a kamatcsökkentés mellett szól. A hitelminősítők döntései is fontosak lehetnek. Varga Mihály szerint szerencsés, hogy a következő, decemberi kamatdöntésig a hitelminősítők döntései nyilvánosak lesznek, így a jegybank azok ismeretében határozhat. A hitelminősítőkkel folytatott beszélgetések a jegybankelnök szerint a monetáris politikát illetően kedvezőek voltak.
Mit jelent ez a pénztárcának?
A jegybanki alapkamat a családok mindennapi pénzügyeire is hatással van, még ha ez nem is mindig látszik közvetlenül. A legérzékenyebben a változó kamatozású hitelek reagálnak, amelyek kamata általában a bankközi kamatlábhoz, a BUBOR-hoz kötődik, ez pedig szorosan követi a jegybanki alapkamatot. Ha a jegybank csökkenti a kamatokat, ezeknek a hiteleknek a törlesztőrészlete is csökkenhet a következő kamatforduló után. A fix kamatozású hiteleknél a törlesztőrészlet a kamatperiódus végéig nem változik, de az új hitelek kamata ezeknél is mérséklődhet. A megtakarítók számára viszont a kamatcsökkentés kevésbé kedvező, hiszen a bankbetétek és a lakossági állampapírok kamatai is csökkenhetnek. Néhány gyakorlati szempont, amelyet érdemes szem előtt tartani:
- Változó kamatú hitel: egy jövő évi kamatcsökkentés a törlesztőrészletek mérséklődését hozhatja a következő kamatfordulón.
- Új hitel felvétele: ha nem sürgős, érdemes figyelni a kamatok alakulását, és összehasonlítani a bankok ajánlatait.
- Fix kamatú hitel: a kamatperiódus végén érdemes megvizsgálni, kedvezőbb-e egy új ajánlat vagy a hitelkiváltás.
- Bankbetét és állampapír: a jelenlegi kamatok hosszabb lekötéssel rögzíthetők, mielőtt esetleg csökkennének.
- Devizában tervezett kiadás: az erős forint most kedvező lehet a külföldi utazások és vásárlások szempontjából.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a kamatcsökkentés még nem biztos, és az időzítése is bizonytalan. Ezért senkinek sem érdemes elhamarkodott pénzügyi döntést hoznia pusztán a várakozások alapján. Aki hitelt tervez felvenni, vagy a megtakarításairól szeretne dönteni, annak érdemes több ajánlatot összehasonlítania, és szükség esetén független pénzügyi tanácsadó segítségét kérnie. A jegybanki kamatok változása ráadásul nem azonnal és nem teljes mértékben jelenik meg a lakossági termékek kamataiban, hiszen a bankok saját üzleti szempontjaik szerint is árazzák a hiteleiket és a betéteiket. A legjobb stratégia az, ha mindenki a saját helyzetéhez igazítja a döntéseit, és nem a rövid távú piaci várakozások alapján cselekszik.
Mikor jön a következő kamatdöntés?
A Monetáris Tanács következő, egyben az év utolsó kamatdöntő ülése decemberben lesz. Ekkor jelenik meg a jegybank negyedéves inflációs jelentése is, amely átfogóan bemutatja majd a jövő évi költségvetési intézkedések várható hatását az inflációra. Az elemzők szerint a decemberi döntés szintén a kamatok tartásáról szólhat, de a jegybank kommunikációjából már kiderülhet, mikorra várható az első kamatcsökkentés. A decemberi inflációs jelentés előrejelzései különösen fontosak lesznek, hiszen ezek mutatják meg, hogy a jegybank szerint mikor és milyen szinten stabilizálódhat az infláció. Ha az előrejelzés kedvező, az a jövő év eleji kamatcsökkentés esélyét növeli.
2027-től a jegybank már csak évi nyolc kamatdöntő ülést tart, így a kamatdöntések ritkábbak lesznek. Ez azt is jelenti, hogy a jövő évi kamatcsökkentések várhatóan lassabb ütemben, de nagyobb súllyal érkezhetnek. Az elemzők többsége arra számít, hogy a jegybank 2027 folyamán megkezdi a kamatcsökkentést, de a pontos ütemről és a végső kamatszintről még megoszlanak a vélemények. A jegybank az új, 2,5 százalékos inflációs cél fenntartható elérése érdekében valószínűleg óvatos marad, és csak akkor csökkenti érdemben a kamatokat, ha meggyőződik arról, hogy az infláció tartósan a cél közelében marad. A következő hónapokban tehát érdemes figyelni a jegybank kommunikációját és a beérkező inflációs adatokat.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden 5,5 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot, de a döntés most először nem volt egyhangú: az egyik tag kamatcsökkentésre szavazott. A jegybank közleménye is először jelezte, hogy a kedvező hazai kockázati megítélés és az inflációs kilátások fennmaradása, valamint a külső bizonytalanságok enyhülése növelheti a monetáris politika mozgásterét. Varga Mihály szerint a kamattartás a 2028 januárjától érvényes új, 2,5 százalékos inflációs cél fenntartható elérését támogatja. Az infláció októberben 2 százalék volt, ami a jegybanki toleranciasáv alsó szélén van, de a jegybank szerint a magasabb üzemanyagárak, az árrésstop kivezetése és az adóintézkedések miatt innen emelkedhet.
Az elemzők szerint a jegybank kommunikációjának változása azt jelzi, hogy jövőre megkezdődhet a kamatcsökkentés, ami a változó kamatozású hitelek törlesztőrészletét csökkentheti, a betétek és az állampapírok kamatait viszont mérsékelheti. A nemzetközi környezet, különösen a közel-keleti konfliktus és a magas gázárak, továbbra is bizonytalanságot jelent. A forint az év elejéhez képest erősebb, ami segíti az infláció mérséklését. A nagy címletű bankjegyek lecseréléséről a jegybankelnök szerint nincs döntés, és a kormány eddig nem kereste meg ezzel a jegybankot. A következő, decemberi kamatdöntés és inflációs jelentés újabb fontos jelzéseket adhat arról, mikor és milyen ütemben csökkenhetnek a kamatok.













