Újabb megdöbbentő felvételt tett közzé 2026. november 14-én, szombaton a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) a Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési minisztert érintő büntetőeljárásban előkerült milliárdokról. A videón hatalmas mennyiségű, gondosan elrendezett forint-, euró- és dollárbankjegy látható. A nyomozók november 12-én és 13-án erdőkben elásva, raktárakban, mezőgazdasági épületekben, lakóingatlanban és egy félreeső helyen található széfben összesen több mint 6 milliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak. A pénzt már a Magyar Államkincstár hatósági letéti számláján helyezték el. Közben megszólalt Seszták Miklós ügyvédje is, aki határozottan állítja, hogy a megtalált összeg nem a védencéé. Egy nemzetközi vagyonvisszaszerzéssel foglalkozó szakember szerint pedig az elásott bankjegyek különösen érdekes körülményre utalhatnak. Mutatjuk, mit árul el az új videó, miért fontos a hatósági letét, és milyen kérdésekre kell még választ találniuk a nyomozóknak – írja a 24.hu
Újabb jelentős fordulat történt a magyar közélet egyik legnagyobb összegű korrupciógyanús büntetőügyében. A november 13-án bejelentett, többmilliárdos készpénzlefoglalás után szombaton ismét a Seszták Miklós elleni eljárás került a figyelem középpontjába.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal ezúttal nem az erdőben zajló kutatásokról, hanem a már összegyűjtött, megszámolt és hatósági letétbe helyezett pénzről osztott meg újabb videófelvételt.
A hivatal közlése szerint a felvételen a korábban megtalált teljes készpénzösszeg látható.
A hatalmas pénzmennyiség nemcsak nagyságrendje miatt figyelemre méltó. A történet különösen azért váltott ki nagy visszhangot, mert a hatóság az összegek egy részét szokatlan rejtekhelyeken, többek között erdős területeken, a föld alól emelte ki.
Közben egyre több részlet derül ki a készpénz kezeléséről, a védőügyvéd álláspontjáról és arról, milyen következtetések vonhatók le az elrejtés módjából.
Újabb videót mutatott be az NVVH: hatalmas pénzkötegek láthatók a felvételen
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal november 14-én, szombaton kora délután tette közzé az újabb videót hivatalos Facebook-oldalán.
A hatóság ezúttal a pénteki akciót követően a Magyar Államkincstárban letétbe helyezett készpénzről számolt be.
A felvételhez fűzött közlés szerint a videón az alábbi összegek láthatók:
| Pénznem | Megtalált és letétbe helyezett összeg |
|---|---|
| Magyar forint | 5 071 632 000 Ft |
| Euró | 2 658 350 euró |
| Amerikai dollár | 1 257 100 dollár |
A három pénznem összértéke az alkalmazott devizaárfolyamoktól függően megközelíti a 6,5 milliárd forintot.
A hatóság által bemutatott felvétel már a pénz összegyűjtését és rendezett elhelyezését mutatja be, szemben a pénteken nyilvánosságra hozott korábbi felvételekkel, amelyeken a kutatási munkálatok egyes mozzanatai láthatók.
Az új videó azért is jelentős, mert jól érzékelteti, mekkora fizikai mennyiséget jelent többmilliárd forintnyi készpénz.
A bankjegyeket nem elegendő pusztán lefoglalni. A hatóságoknak dokumentálniuk, meg kell számolniuk, majd a vonatkozó szabályok szerint biztonságosan kezelniük is kell azokat.
A mostani felvétel ennek az eljárásnak egy újabb, a nyilvánosság számára is látható állomását mutatja be.
Itt nézhető meg az NVVH szombati új videója
A hivatal a Facebookon tette elérhetővé a pénzkötegeket bemutató rövid videót.
Az NVVH 2026. november 14-i videója a lefoglalt készpénzről
A november 13-i korábbi videóban még az erdőben dolgozó nyomozók, a föld alól előkerülő rejtekhelyek és a készpénzzel teli csomagok szerepeltek.
A szombati felvétel már a kutatás eredményére összpontosít.
A közzétett felvételek fontos tájékoztatást adnak a nyomozati műveletről, de a képek önmagukban nem bizonyítják, hogy a megtalált készpénz kinek a tulajdona, vagy pontosan milyen forrásból származik.
A pénz eredetének és a gyanúsítottakhoz fűződő kapcsolatának bizonyítása továbbra is a büntetőeljárás feladata.
Erdőkben elásva, épületekben elrejtve kerültek elő a milliárdok
Az ügy előzménye, hogy november 12-én és 13-án az NVVH több térségben hajtott végre összehangolt nyomozati intézkedéseket.
A kutatások Budapestet, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyét érintették.
A nyomozók nem egyetlen helyszínen bukkantak a készpénzre.
A hivatal pénteki közleménye alapján a bankjegyek egy részét erdős területeken ásták el. Más összegek mezőgazdasági épületekben, raktárakban és lakóingatlanban voltak elrejtve.
Emellett egy félreeső helyen található, nagy értékű széfben is jelentős mennyiségű pénzt találtak.
A kutatás során előkerült összegek pontos helyszínenkénti megoszlását azonban nem tették közzé.
Így egyelőre nem tudni, mennyi pénz került elő az erdőből, mennyi volt a raktárakban, és mekkora összeget őriztek a széfben.
A hatóság azt sem részletezte, milyen nyomozati információk alapján sikerült azonosítani az egyes rejtekhelyeket.
Ami biztos: a november 12–13-i kutatások során több mint ötmilliárd forintnyi magyar készpénz, valamint jelentős euró- és dollárösszeg került a nyomozók kezébe.
Nyolc órán át számolták a pénzt a Magyar Államkincstár munkatársai
A többmilliárdos készpénzlefoglalás nemcsak a nyomozók számára jelentett rendkívüli feladatot.
A megtalált bankjegyeket ugyanis pontosan meg kellett számolni, dokumentálni kellett az összegeket, majd gondoskodni kellett azok biztonságos elhelyezéséről.
Kármán András pénzügyminiszter péntek esti tájékoztatása szerint a Magyar Államkincstárban összesen 12 munkatárs vett részt a készpénz átvételéhez kapcsolódó számlálási munkában.
A folyamat nyolc órán keresztül tartott, és öt gépi pénzszámlálót használtak hozzá.
Ez különösen jól mutatja, hogy a hatóságok által lefoglalt pénz fizikai mennyisége is szokatlanul nagy volt.
A készpénz kezelése során nem elegendő megállapítani egy hozzávetőleges összeget. A különböző pénznemeket külön kell kezelni, a számolás eredményét megfelelően dokumentálni kell, és biztosítani kell, hogy az átvett összeg a későbbi eljárás során is azonosítható legyen.
A Magyar Államkincstár munkatársainak ezért különösen nagy felelősségük volt a pénz átvételében.
A hatóság szombati új videója már az összegyűjtött és rendezett pénzkötegeket mutatja be.
Hová került a több mint hatmilliárd forint? Az NVVH tisztázta a helyzetet
A pénteki hatósági közlemény után sokakban felmerült a kérdés, hogy mi történik a lefoglalt pénzzel, miután azt a Magyar Államkincstárba befizették.
Vajon a pénz már az államé? Felhasználható az ország kiadásaira? Vagy a büntetőeljárás befejezéséig külön kell kezelni?
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal szombaton a 444 megkeresésére tisztázta a készpénz jogi helyzetét.
A hivatal megerősítette, hogy a megtalált összeget a Magyar Államkincstárban vezetett hatósági letéti számlán helyezték el, a jogszabályoknak megfelelően.
Ez nagyon fontos különbség.
A pénz ugyanis attól, hogy a hatóság lefoglalta és a kincstárhoz került, még nem válik automatikusan véglegesen elkobzott állami vagyonná.
A hatósági letét azt szolgálja, hogy az összeget az eljárás alatt megfelelően kezeljék, és annak további sorsáról a jogszabályok szerinti döntés szülessen.
A végleges vagyonelkobzásról, a lefoglalás megszüntetéséről vagy a pénzzel kapcsolatos más intézkedésről az eljárás későbbi szakaszában dönthetnek.
Miért lehet már most letétbe helyezni a pénzt, ha még tart a nyomozás?
A készpénz lefoglalására és kezelésére külön jogszabályok vonatkoznak.
A 11/2003. (V. 8.) IM–BM–PM együttes rendelet szabályozza a büntetőeljárás során lefoglalt pénz és más bűnjelek kezelésének fontos részleteit.
A szabályozás meghatározott feltételek mellett azt írja elő, hogy a tárgyi bizonyítási eszköznek nem minősülő lefoglalt készpénzt rövid határidőn belül letétbe kell helyezni.
Ez főszabály szerint a lefoglalást követő harmadik munkanapig teljesítendő kötelezettség.
A határidő azonban nem azt jelenti, hogy a hatóságoknak három napig mindenképpen fizikailag maguknál kell tartaniuk a készpénzt.
Ha a törvényi feltételek fennállnak, a pénz ennél korábban is letétbe helyezhető.
A bankjegyek bizonyító szerepénél ugyanakkor különbséget kell tenni az összeg és a megtalálás körülményei, valamint az egyedi bankjegyek esetleges bizonyító jelentősége között.
Bizonyos bankjegyek például ujjnyomokat, más anyagmaradványokat vagy egyedi azonosítókat hordozhatnak, amelyeknek jelentőségük lehet a nyomozásban.
Ha a pénz tárgyi bizonyítási eszköznek minősül, annak kezelésére más követelmények vonatkozhatnak.
A mostani ügyben az NVVH kifejezetten megerősítette a hatósági letéti számla alkalmazását, de nem hozta nyilvánosságra a bankjegyekkel kapcsolatos valamennyi vizsgálat és dokumentálás részletét.
Ezért a nyilvánosan ismert információk alapján nem lehet minden egyes bankjegy bizonyítási státuszáról külön következtetést levonni.
Megszólalt Seszták Miklós ügyvédje: állítása szerint nem a volt miniszter pénzét találták meg
A november 14-i fejlemények között különösen jelentős, hogy Seszták Miklós ügyvédje is reagált a hatmilliárdos pénzlefoglalásra.
Papp Gábor a Telexnek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénteki NVVH-közlemény pontos megfogalmazása különbséget tesz a büntetőügy és a készpénz tulajdonjoga között.
A hatóság ugyanis azt közölte, hogy Seszták Miklós büntetőeljárásában tartott kutatások során találták meg az összegeket.
A közlemény azonban nem állította egyértelműen, hogy a teljes megtalált készpénz Seszták Miklós tulajdona.
Az ügyvéd hangsúlyozta, hogy a büntetőeljárásnak a volt miniszteren kívül több más gyanúsítottja is van.
Papp Gábor állítása szerint a megtalált pénz nem a védencéé.
A védő ugyanakkor közölte, hogy előbb a nyomozati iratokat szeretné megismerni, és az ügyvédi titoktartásra hivatkozva további részleteket nem osztott meg.
Az ügyvéd nyilatkozata ezért világossá teszi, hogy a pénz tulajdonosi viszonyai továbbra is vitatottak.
A hatóságoknak a pénz eredetét és a konkrét személyekhez fűződő kapcsolatát bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk.
A szombati újabb videó önmagában nem dönti el ezt a jogi kérdést.
Vagyonvisszaszerzési szakértő: az elásott pénz ijedtségre is utalhat
A 24.hu november 14-én Sárvári Nicholast, nemzetközi vagyonvisszaszerzéssel és krízismenedzsmenttel foglalkozó szakembert kérdezte az ügy körülményeiről.
Sárvári korábban a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki posztjára is pályázott, ezért szakmai tapasztalattal rendelkezik a rejtett vagyonelemek felkutatásának területén.
A szakember az eddig ismert körülmények alapján a szervezett bűnözésben alkalmazott vagyonelrejtési módszerekhez hasonlította a történteket.
Úgy értékelte, hogy a pénz földbe ásása akár ijedtségre vagy sürgető helyzetben hozott döntésre is utalhat.
Az elásott készpénz ugyanis különbözik attól, amikor valaki egy előre kialakított, biztonságos értékmegőrző helyen tárolja vagyonát.
A föld alatti rejtekhelyeknél számolni kell a nedvességgel, a környezeti károsodással és azzal is, hogy a pénz későbbi elővétele nehezebbé válhat.
Az ilyen megoldások ezért felvethetik a kérdést, hogy az elrejtés hosszabb időre tervezett módszer volt-e, vagy valamilyen hirtelen kialakult helyzetben választották.
A szakértő értékelése ugyanakkor nem bizonyítja, hogy pontosan ki, mikor és milyen indítékból ásta el a pénzt.
Ehhez a nyomozati iratok, a tanúvallomások és más konkrét bizonyítékok ismeretére lenne szükség.
Hogyan lehet megtalálni többmilliárd forintnyi elásott készpénzt?
A mostani ügy egyik legérdekesebb kérdése, hogy a nyomozók miként azonosíthatták azokat a helyeket, ahol a készpénzt elrejtették.
A hatóság eddig nem hozta nyilvánosságra a felderítés részletes módszereit.
Általánosságban azonban a nagy értékű, rejtett vagyonok felkutatásánál többféle bizonyítási és nyomozati eszköz is szerepet kaphat.
Ilyen lehet például a tanúvallomások összevetése, a gyanúsítottak és más érintettek közötti kapcsolatok vizsgálata, valamint a pénz korábbi tárolási és szállítási körülményeinek feltárása.
A nagy összegű készpénz mozgatása gyakorlati szempontból is összetett feladat, különösen akkor, ha a pénzt több különböző helyszínen rejtik el.
A nyomozók számára ezért a készpénz feltételezett útjának feltérképezése éppen olyan fontos lehet, mint maguknak a rejtekhelyeknek a megtalálása.
Egyelőre azonban nem tudni, hogy a november 12–13-i akció során pontosan milyen információk vezettek az erdős területekhez, raktárakhoz és széfekhez.
A hatóság a 444 további kérdéseire is azt jelezte, hogy a konkrét nyomozati részleteket az eljárás érdekeire tekintettel nem kívánja nyilvánosságra hozni.
Korábban két hatalmas, üres páncélszekrényt találtak
A pénteki készpénzlefoglalásnak fontos előzményei vannak.
Október végén ugyanis már nyilvánosságra kerültek olyan bírósági információk, amelyek szerint a Seszták-ügyben két nagy méretű, üres páncélszekrényt találtak a nyomozók.
A korábbi hatósági adatok alapján felmerült, hogy ezekben korábban akár kilencmilliárd forintnyi készpénzt is tárolhattak.
A bíróság ezt a körülményt a letartóztatás meghosszabbításáról szóló döntés indokolásában is értékelte.
Seszták Miklós védője ugyanakkor már akkor vitatta a kilencmilliárdos állítást.
A védelem szerint a széfekben korábban nem tároltak ekkora készpénzvagyont, és a volt miniszter azokat iratok őrzésére használta.
A mostani, megközelítőleg 6,45 milliárd forintos pénzlefoglalás után ezért különösen fontos kérdés, hogy van-e bizonyítható kapcsolat az októberben megtalált üres széfek és a novemberben előkerült készpénz között.
A két ügybeli adatot azonban nem lehet automatikusan azonosítani egymással.
A korábban említett kilencmilliárd forint feltételezett összeg volt, a mostani 6,45 milliárd forint pedig ténylegesen megtalált készpénz.
Egyelőre nem bizonyított, hogy a pénzek ugyanarról a korábbi tárolási helyről származnak, vagy hogy a különbségnek bármilyen konkrét további rejtekhely felelne meg.
Újabb politikai fordulat: Rétvári Bence már Seszták Miklós mandátumának visszaadását kéri
A szombati nap egyik legjelentősebb új fejleménye nem közvetlenül a készpénzhez, hanem Seszták Miklós politikai helyzetéhez kapcsolódik.
Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetője november 14-én a közösségi oldalán arra kérte a volt minisztert, hogy adja vissza országgyűlési mandátumát.
A bejelentés azért különösen figyelemre méltó, mert Seszták Miklós a KDNP országgyűlési képviselője és korábbi vezető politikusa.
Rétvári szerint a volt miniszternek a hatóságok előtt kell tisztáznia magát.
A frakcióvezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a Seszták-ügyet egyedi büntetőügyként kell kezelni, és el kell különíteni a KDNP egész politikai közösségétől.
Rétvári visszautasította Magyar Péter miniszterelnök azon politikai értékelését is, amely a teljes korábbi jobboldali politikai közösséget a korrupciógyanús üggyel azonosítaná.
A frakcióvezető bejelentése nem jelenti automatikusan Seszták Miklós parlamenti mandátumának megszűnését.
A mandátum visszaadása külön jogi eljárás, és a képviselő esetleges lemondásáról a vonatkozó alkotmányos és parlamenti szabályok szerint kell intézkedni.
Szombaton délután még nem állt rendelkezésre megerősített információ arról, hogy Seszták Miklós a felhívás hatására ténylegesen lemondott volna.
A Fidesz is megszólalt a megtalált pénzről
A november 13-i hatósági bejelentést követően a Fidesz is közleményt adott ki.
A volt kormánypárt azt hangsúlyozta, hogy a választott képviselőknek be kell tartaniuk a törvényeket, és a jogsértő magatartással nem tudnak közösséget vállalni.
A párt ugyanakkor abban fejezte ki reményét, hogy az NVVH által közzétett felvételeken szereplő pénznek nincs köze Seszták Miklóshoz.
Ez az álláspont eltér a korábbi, jóval határozottabb politikai védekező nyilatkozatoktól, amelyekben a volt kormányzati szereplők ellen indult eljárásokat politikai indíttatásúként mutatták be.
A pénzlefoglalásról közzétett videók ezért politikai szempontból is jelentős visszhangot váltottak ki.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egy politikai párt nyilatkozata és a büntetőjogi felelősség megállapítása két teljesen külön kérdés.
A hatóságoknak továbbra is bizonyítaniuk kell a pénz eredetét, a tulajdonosi kapcsolatokat és a feltételezett korrupciós cselekményeket.
Mivel gyanúsítják Seszták Miklóst?
A volt nemzeti fejlesztési miniszter ellen több súlyos korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyik büntetőeljárás.
Az egyik legfontosabb ügycsoport a Volánbuszhoz kapcsolódó személyszállítási szerződéseket és autóbuszbeszerzéseket érinti.
A korábbi ügyészségi tájékoztatás szerint a nyomozás azt vizsgálja, hogy 2015 és 2018 között a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások képviselői közvetítőkön keresztül jelentős összegeket juttathattak-e korábbi állami vezetőknek.
A hatósági gyanú alapján Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója összesen több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vehetett át.
A nyomozás más állami beruházásokhoz kapcsolódó korrupciógyanús ügyletekre is kiterjed.
A volt minisztert több rendbeli minősített vesztegetés elfogadásával és más kapcsolódó bűncselekményekkel gyanúsítják.
A büntetőeljárásban szereplő valamennyi gyanúsítottat megilleti az ártatlanság vélelme.
Seszták Miklós letartóztatását a bíróság korábban 2027. január 30-ig meghosszabbította.
A mostani készpénzlefoglalás jelentős új nyomozati eredmény, de önmagában nem jelenti a volt miniszter bűnösségének megállapítását.
Mi történhet a milliárdokkal, ha bebizonyosodik a bűncselekmény?
A következő időszak egyik fontos kérdése, hogy mi lesz a hatósági letétbe helyezett készpénz végleges sorsa.
Amennyiben a büntetőeljárásban bizonyítást nyer, hogy az összeg egésze vagy valamely része bűncselekményből származik, a jogszabályok szerint vagyonelkobzás is alkalmazható.
Ez azonban nem automatikus.
A hatóságoknak az egyes összegeknél vizsgálniuk kell azok eredetét, tulajdonjogát és a feltételezett bűncselekményekkel fennálló kapcsolatát.
A büntetőeljárás során akár harmadik személyek jogosultságai is felmerülhetnek, amelyeket szintén figyelembe kell venni.
Ha valamely vagyonelemről később megállapítják, hogy nem állnak fenn a lefoglalás vagy a vagyonelkobzás feltételei, akkor annak jogi sorsát ennek megfelelően kell rendezni.
A Magyar Államkincstár hatósági letéti számlájára történt befizetés ezért nem jelenti azt, hogy a pénzt már véglegesen elvonták a jogos tulajdonostól.
A letéti kezelés és a vagyonelkobzás két különböző jogintézmény.
Mi az az öt kérdés, amelyre még választ kell találni?
A mostani ügyben a legfontosabb új tény az, hogy a hatóság valóban megtalált és lefoglalt több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt.
Az eljárás szempontjából azonban még számos kérdés tisztázásra vár.
Az egyik legfontosabb, hogy pontosan kihez tartozott a pénz, és milyen jogcímen került az egyes rejtekhelyekre.
A második kérdés, hogy mikor és milyen módon juttatták a bankjegyeket az erdős területekre, raktárakba és széfekbe.
A harmadik, hogy a megtalált pénz kapcsolatba hozható-e az októberben felfedezett üres páncélszekrényekkel.
A negyedik, hogy a pénz eredete milyen dokumentumokkal, pénzügyi adatokkal vagy vallomásokkal tisztázható.
Végül pedig azt is meg kell vizsgálni, hogy az előkerült összegek milyen konkrét szerepet tölthetnek be a Seszták Miklós és más érintettek ellen folyó büntetőeljárásban.
A hatósági videók a nyomozás látványos eredményét mutatják be, de ezekre a kérdésekre önmagukban nem adnak választ.
Összegzés: újabb videó, többmilliárdos letét és egyre több nyitott kérdés
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal november 14-én újabb videót tett közzé a Seszták Miklós elleni büntetőeljárásban megtalált készpénzről.
A felvételen a hivatal tájékoztatása szerint 5 071 632 000 forint, 2 658 350 euró és 1 257 100 amerikai dollár látható.
A pénzt a november 12-én és 13-án végrehajtott összehangolt kutatások során találták meg, többek között erdőkben elásva, gazdasági épületekben, raktárakban, lakóingatlanban és egy félreeső helyen lévő széfben.
A készpénz a Magyar Államkincstár hatósági letéti számlájára került, miután a kincstár munkatársai több órán keresztül számolták az összeget.
A szombati nap újabb fejleménye, hogy Seszták Miklós ügyvédje szerint a megtalált pénz nem a volt miniszter tulajdona.
Közben Rétvári Bence, a KDNP frakcióvezetője arra kérte Seszták Miklóst, hogy adja vissza országgyűlési mandátumát.
A történtek politikai és büntetőjogi szempontból is jelentős visszhangot váltottak ki, ugyanakkor a készpénz pontos eredete és tulajdonjoga továbbra is a nyomozás tárgya.
A legfontosabb fejlemény tehát az, hogy a több mint hatmilliárd forintnyi készpénz valóban előkerült, azt a hatóság már letétbe helyezte, és most újabb videón mutatta be. A felvételek látványosak, de a büntetőjogi felelősséget és a pénz eredetét továbbra is bizonyítékok és végső soron bírósági döntések alapján lehet megállapítani.
