Megdöbbentő fejlemény történt a Seszták Miklós volt nemzeti fejlesztési miniszter ellen folyó korrupciós ügyben. A nyomozók két nap alatt több mint 6 milliárd forintnak megfelelő készpénzt találtak Magyarország különböző pontjain. A pénz egy részét erdőkben ásták el, más összegeket mezőgazdasági épületekben, raktárakban, lakóingatlanokban és egy félreeső helyen található páncélszekrényben rejtettek el. Az NVVH által bejelentett pénzlefoglalás után Magyar Péter miniszterelnök rendkívül kemény szavakkal reagált, a Fidesz pedig olyan közleményt adott ki, amelynek hangvétele jelentősen eltér a párt korábbi megszólalásaitól. A volt kormánypárt most azt hangsúlyozza, hogy nem tud közösséget vállalni azokkal, akik nem tartják be a törvényeket. Közben Seszták Miklós továbbra is letartóztatásban van, a hatóságok pedig összesen mintegy 12,6 milliárd forintnyi feltételezett korrupciós ügyletet vizsgálnak. Mutatjuk, hol találták meg a pénzt, mit mondott pontosan a Fidesz, és milyen következményei lehetnek az ügynek – írja az nlc.hu
Rendkívüli bejelentéssel zárult 2026. november 13-a, péntek. A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) közölte, hogy munkatársai a Seszták Miklós elleni büntetőeljárás keretében két nap alatt hatalmas mennyiségű készpénzre bukkantak.
A megtalált pénz mennyisége már önmagában is figyelemre méltó, de a felfedezés körülményei még különösebbé teszik a történetet.
A hatóság tájékoztatása szerint a bankjegyeket ugyanis nem egyetlen helyen őrizték. A nyomozók erdős területeken a föld alól, gazdasági épületekben, raktárakban, lakóingatlanban és egy eldugott páncélszekrényből is pénzt találtak.
Az ügyben november 12-én és 13-án több vármegyében hajtottak végre összehangolt kutatásokat.
A pénzlefoglalás híre gyorsan politikai vitát váltott ki. Magyar Péter miniszterelnök a volt kormánypártokkal szembeni súlyos kritikát fogalmazott meg, a Fidesz pedig néhány órával később meglepően visszafogott közleménnyel jelentkezett.
A legnagyobb kérdés azonban továbbra is az, hogy honnan származik a több mint hatmilliárd forintnyi készpénz, kihez tartozott, és milyen bizonyítható kapcsolatban áll a volt miniszter ellen folyó büntetőeljárással.
Erdőkben elásva, raktárakban és széfekben találták meg a milliárdokat
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal november 13-án este számolt be a kétnapos nyomozati művelet eredményéről.
A hatóság közlése szerint az akció november 12-én és 13-án zajlott Budapesten, valamint Pest, Békés és Nógrád vármegyében.
A kutatások során több különböző típusú rejtekhelyen találtak készpénzt.
Egyes összegek erdős területeken, a föld alól kerültek elő. Más pénzeket mezőgazdasági és raktárépületekben, illetve lakóingatlanban rejtettek el.
A nyomozók egy félreeső helyen található, nagy értékű páncélszekrényben is készpénzre bukkantak.
A hatóság egyelőre nem részletezte, pontosan mely településeken találták meg az összegeket, és azt sem közölte, hogy az egyes rejtekhelyekről külön-külön mennyi pénz került elő.
A bejelentésből ugyanakkor egyértelmű, hogy nem egyetlen házkutatásról volt szó, hanem több térséget érintő, összehangolt nyomozati műveletről.
A különböző helyszíneken talált pénz tulajdonosi viszonyainak, eredetének és mozgásának tisztázása a büntetőeljárás következő fontos kérdése lehet.
Pontosan ennyi pénzt találtak a nyomozók
A hatóság a lefoglalt készpénz összegéről is részletes tájékoztatást adott.
| Pénznem | Megtalált összeg |
|---|---|
| Magyar forint | 5 071 632 000 Ft |
| Euró | 2 658 350 euró |
| Amerikai dollár | 1 257 100 dollár |
A három pénznemben talált készpénz összértéke az átváltáshoz használt árfolyamoktól függően megközelítőleg 6,45 milliárd forintot tesz ki.
Már önmagában a forintban megtalált összeg is meghaladja az ötmilliárdot.
Ehhez további több mint két és fél millió euró, valamint több mint egymillió amerikai dollár társul.
A mostani lefoglalás különösen nagy jelentőségű, mert ténylegesen megtalált, megszámolt és hatósági ellenőrzés alá vont készpénzről van szó.
A pénz ugyanakkor még nem tekinthető automatikusan bizonyítottan bűncselekményből származó vagyonnak. Ennek megállapításához további bizonyítás szükséges.
Az Államkincstárba került a pénz – nyolc órán át számolták
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal közölte, hogy a kutatások során megtalált teljes készpénzösszeget november 13-án, pénteken befizették a Magyar Államkincstárba.
Kármán András pénzügyminiszter később külön részletet is megosztott a pénz átvételéről.
Beszámolója szerint a Magyar Államkincstár 12 munkatársa összesen nyolc órán keresztül, öt gépi pénzszámláló segítségével számolta meg az összeget.
Ez is jól érzékelteti, milyen jelentős mennyiségű fizikai bankjegyet kellett a hatóságoknak kezelniük.
A pénz megszámolása és biztonságos elhelyezése azonban nem azonos annak végleges állami tulajdonba kerülésével.
A lefoglalt vagyon további sorsáról a büntetőeljárás során, a jogszabályok alapján kell dönteni.
Ha bizonyítható, hogy valamely pénzösszeg bűncselekményből származik, vagyonelkobzás is szóba kerülhet.
Egyelőre azonban nem lehet azt állítani, hogy a teljes lefoglalt összeg véglegesen az államé, vagy hogy azt már szabadon fel lehetne használni költségvetési kiadásokra.
Meglepően reagált a Fidesz: már a törvények betartását hangsúlyozzák
A november 13-i pénzlefoglalás után a Fidesz is megszólalt.
A párt álláspontját először Havasi Bertalan kommunikációs vezető ismertette a Telex megkeresésére.
A Fidesz később, november 13-án 23 óra 24 perckor a Nemzeti Közleménytárban is közzétette hivatalos állásfoglalását.
A párt emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta valamennyi megválasztott országgyűlési képviselő a törvények betartására és betartatására tett esküt.
A közlemény szerint a Fidesz–KDNP nem vállalhat közösséget azzal, aki megszegi ezt a kötelezettségét.
Majd hozzátették:
„Bízunk abban, hogy az NVVH által közzétett képeknek semmi közük Seszták Miklóshoz.”
A Fidesz tehát nem állította, hogy a pénz bizonyítottan a volt miniszterhez tartozik. Éppen ellenkezőleg: abban fejezte ki reményét, hogy Seszták Miklósnak nincs köze a hatóság által bemutatott összegekhez.
A közlemény ugyanakkor azért váltott ki különösen nagy figyelmet, mert a párt ezúttal nem kizárólag politikai támadásként értékelte az eljárást, hanem a törvényesség és a képviselői felelősség fontosságát emelte ki.
Fontos különbség azonban, hogy ez nem jelentette Seszták Miklós kizárását vagy a vele való közösségvállalás tényleges, hivatalosan bejelentett megszüntetését.
A párt feltételes állásfoglalást tett, miközben továbbra is hangsúlyozta, hogy bízik a volt miniszter érintetlenségében.
Miért számít különösnek a Fidesz mostani reakciója?
A mostani közlemény azért érdekes, mert a Fidesz korábban egészen más hangsúlyokkal beszélt a volt kormánypárti politikusokat érintő büntetőeljárásokról.
A párt több alkalommal politikai indíttatású eljárásokról, jogállamisági problémákról és a korábbi kormány tisztségviselőivel szembeni hatósági fellépésekről beszélt.
A Fidesz saját honlapján külön oldalt is létrehozott a jobboldali politikai foglyok bemutatására.
Ezen a felületen Seszták Miklós neve és fényképe is szerepel.
Az oldal a különböző letartóztatásokat politikailag motivált intézkedésként mutatja be, és a hatóságok eljárását élesen bírálja.
A november 13-i, többmilliárdos készpénzlefoglalás után azonban a párt már azt hangsúlyozta, hogy a törvényeket be kell tartani, és a jogsértő képviselőkkel nem tudnak közösséget vállalni.
A hangvételbeli különbség tehát egyértelműen megfigyelhető.
Ugyanakkor 2026. november 14-én a Fidesz honlapján továbbra is megtalálható Seszták Miklós a politikai fogolyként bemutatott személyek között.
Ez azt jelenti, hogy a párt nyilvános kommunikációjában jelenleg két eltérő hangsúly is megjelenik: az egyik az eljárás politikai jellegét emeli ki, a másik már a törvények megsértésének lehetséges következményeiről beszél.
A Fidesz nem válaszolt egyértelműen minden kérdésre
A Telex beszámolója szerint Havasi Bertalantól azt is megkérdezték, hogy a Fidesz továbbra is politikai indíttatásúnak tartja-e a Seszták Miklós elleni eljárást.
A lap arra is kíváncsi volt, hogy a párt továbbra is politikai fogolynak tekinti-e a volt minisztert.
A válasz azonban nem tért ki közvetlenül ezekre a kérdésekre.
A párt mindössze a képviselői eskü jelentőségét, a törvények betartásának kötelezettségét és Seszták Miklós feltételezett érintetlenségébe vetett reményét hangsúlyozta.
Mindez nem bizonyítja, hogy a Fidesz hivatalosan megváltoztatta volna korábbi álláspontját, de azt mutatja, hogy a mostani pénzlefoglalás után óvatosabban fogalmazott.
A párt számára politikailag is fontos kérdés lehet, miként viszonyul a volt miniszterhez, ha a nyomozás során további bizonyítékok kerülnek elő.
A büntetőjogi felelősségről azonban nem egy politikai párt közleménye, hanem az illetékes bíróság dönthet.
Magyar Péter keményen reagált: szerinte történelmi jelentőségű a pénzlefoglalás
A hatósági bejelentés után Magyar Péter miniszterelnök is több bejegyzésben foglalkozott a Seszták-üggyel.
A kormányfő a november 13-i eseményeket különösen jelentős politikai fordulatként értékelte.
Egyik bejegyzésében így fogalmazott:
„Ez egy emlékezetes péntek 13. lett.”
Magyar Péter ezután a Fidesz politikai jövőjéről írt, és azt állította, hogy a volt kormánypárt számára a mostani pénzlefoglalás olyan súlyos ügy, amely alapjaiban kérdőjelezi meg korábbi politikai álláspontját.
Egy másik bejegyzésében Orbán Viktort és több korábbi kormányzati szereplőt is megnevezett, valamint súlyos korrupciós vádakat fogalmazott meg a volt kormánypártokkal szemben.
Ezek a kijelentések Magyar Péter politikai értékelését tükrözik, nem jogerős bírósági megállapítások.
A miniszterelnök megosztotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felvételeit is, amelyeken a nyomozók munkája és a megtalált készpénz látható.
A történtek közéleti visszhangját tovább erősítette, hogy a hatósági akcióról készült videó gyorsan elterjedt a közösségi oldalakon.
Videón is látható, hogyan ásták ki a készpénzt
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal nemcsak közleményben számolt be az akcióról, hanem egy rövid videót is közzétett a kutatásokról.
A felvételeken nyomozók láthatók, amint erdős területen a földből emelnek ki elrejtett tárgyakat, majd különböző csomagokból és dobozokból nagy mennyiségű készpénzt vesznek elő.
A videóban a bankjegyek rendszerezése és a hatósági munka egyes mozzanatai is megjelennek.
A hivatal munkatársai esős, hideg novemberi időjárásban dolgoztak a helyszíneken.
A hatóság külön megköszönte azoknak a nyomozóknak a munkáját, akik az erdőben végzett ásásokban, a raktárak átvizsgálásában és a pénz későbbi megszámolásában részt vettek.
Az NVVH és a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai mellett a Készenléti Rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a Magyar Államkincstár is közreműködött a műveletben.
A nyilvánosságra hozott videó dokumentálja a kutatás egyes részleteit, de önmagában nem tisztázza a megtalált összeg teljes eredetét vagy azt, hogy a különböző rejtekhelyekhez milyen személyek kapcsolódtak.
Korábban kilencmilliárd forintot kerestek a nyomozók
A novemberi pénzlefoglalásnak fontos előzményei vannak.
A Seszták Miklós elleni büntetőeljárásban ugyanis már októberben felmerült, hogy a volt miniszterhez kapcsolódó ingatlanokban korábban rendkívül nagy összegű készpénzt tárolhattak.
A nyomozók két hatalmas, üres páncélszekrényt találtak egy Sesztákhoz köthető kisvárdai ingatlanban.
A hatóság később azt is közölte, hogy a széfek darabonként több mint másfél tonnát nyomtak, és olyan típusú berendezések voltak, amelyeket jellemzően pénzügyi szolgáltatóknál vagy zálogházakban alkalmaznak.
A Fővárosi Törvényszék október végén nyilvánosságra hozott tájékoztatása szerint a nyomozás során olyan adatok merültek fel, amelyek alapján feltételezték, hogy ezekben a páncélszekrényekben korábban akár kilencmilliárd forintnyi készpénzt is tárolhattak.
A hatóság azt is vizsgálta, hogy a pénzt a gyanúsított kihallgatása előtt eltávolíthatták-e.
A kilencmilliárdos összeg azonban a korábbi nyomozati feltételezés része volt, nem ténylegesen megtalált pénz.
Ezért a november 13-án előkerült, megközelítőleg 6,45 milliárd forintos összeget nem lehet automatikusan azonosítani a korábban említett kilencmilliárddal.
Nem állapítható meg pusztán a két összeg különbségéből az sem, hogy további, pontosan meghatározható mennyiségű készpénz hiányzik.
Seszták Miklós ügyvédje korábban tagadta a kilencmilliárdos készpénzvagyont
A páncélszekrényekkel kapcsolatos állításokat Seszták Miklós és védője korábban vitatta.
Papp Gábor ügyvéd október végén a Telexnek arról beszélt, hogy védence nem tartott kilencmilliárd forintot a széfekben.
A védelem álláspontja szerint a páncélszekrényeket a korábbi miniszter iratok tárolására használta.
Az ügyvéd a pénz kereséséhez alkalmazott bűnügyi keresőkutya jelzésének bizonyító erejét is vitatta.
A nyomozók ugyanis korábban olyan keresőkutyát is alkalmaztak, amelyet bankjegyekhez kapcsolódó szagok felismerésére képeztek ki.
A kutya jelzése és egy másik gyanúsított vallomása alapján a hatóság azt feltételezte, hogy a széfekben korábban nagy mennyiségű készpénzt tárolhattak.
A védelem szerint azonban a kutya jelzése önmagában nem bizonyítja, hogy a helyiségben korábban valóban kilencmilliárd forintot őriztek.
A mostani fejlemény ebből a szempontból is fontos: a nyomozók ezúttal ténylegesen megtalálták és megszámolták a nagy összegű készpénzt.
Annak bizonyítása azonban továbbra is szükséges, hogy a pénz milyen kapcsolatban áll a gyanúsítottal és a vizsgált bűncselekményekkel.
Miért folyik büntetőeljárás Seszták Miklós ellen?
A volt nemzeti fejlesztési miniszter ellen a Volánbuszhoz kapcsolódó, többmilliárdos korrupció gyanúja miatt indult nyomozás.
A Központi Nyomozó Főügyészség korábbi tájékoztatása alapján az eljárásban személyszállítási szerződéseket, autóbusz-beszerzéseket és különböző állami beruházásokhoz kapcsolódó ügyleteket vizsgálnak.
A hatóságok szerint felmerült a gyanú, hogy a Volánbusszal szerződéses kapcsolatban álló vállalkozások képviselői közvetítők útján jelentős jogtalan előnyöket biztosíthattak a politikusnak és más érintetteknek.
Az ügyészségi tájékoztatás alapján Seszták Miklós és a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. akkori vezérigazgatója 2015 és 2018 között több mint 11 milliárd forintnyi jogtalan előnyt vehetett át.
A nyomozás emellett építőipari és sportlétesítmény-fejlesztési beruházásokhoz kapcsolódó feltételezett korrupciós ügyleteket is vizsgál.
Egyes építőipari szerződéseknél a nyomozók szerint az a megállapodás merülhetett fel, hogy az állami megrendelések után a vállalkozói díjak meghatározott részét, akár 10 százalékát visszajuttatják a politikusnak.
A Nemzeti Sportközpontokhoz kapcsolódó uszoda- és tornaterem-beruházások esetében pedig további, mintegy 270 millió forintnyi feltételezett jogtalan előny szerepel a nyomozásban.
A különböző ügyeket összesítve a Seszták Miklóshoz kapcsolódó gyanúsítás mintegy 12,6 milliárd forintos feltételezett korrupciós összeget érinthet.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az ügyészség által vizsgált állítások, és a volt miniszter bűnösségét jogerős bírósági ítélet nem állapította meg.
Tizenhárom rendbeli korrupciós bűncselekmény gyanúja merült fel
A Legfőbb Ügyészség szeptember 22-i tájékoztatása szerint a volt miniszter cselekményei a nyomozás akkori adatai alapján összesen 13 rendbeli korrupciós bűncselekmény megállapítására lehetnek alkalmasak.
A gyanúsítás hét rendbeli, vezető beosztású hivatalos személy által, hivatali helyzetével visszaélve, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett hivatali vesztegetés elfogadására terjed ki.
Emellett hat rendbeli, bűnsegédként elkövetett, minősített vesztegetés elfogadása is szerepel a büntetőeljárásban.
Ezek a magyar büntetőjog szerint súlyos bűncselekmények.
Amennyiben a bíróság valamennyi terhére rótt cselekményt bizonyítottnak találná, a több bűncselekmény miatti halmazati büntetés szabályai is alkalmazhatók lennének.
A jelenleg ismertetett minősítések alapján a szabadságvesztés felső határa akár 15 év is lehet.
Ez azonban nem előre megállapítható ítélet, hanem a jogszabályi büntetési keretből következő lehetőség.
A tényleges büntetésről kizárólag bíróság dönthet, a bizonyítékok és az összes releváns körülmény mérlegelésével.
Január végéig meghosszabbították a volt miniszter letartóztatását
Seszták Miklós mentelmi jogát az Országgyűlés szeptember 28-án függesztette fel.
A politikus ezután megjelent a Központi Nyomozó Főügyészségen, ahol őrizetbe vették.
Szeptember 30-án a bíróság elrendelte a letartóztatását.
Október 28-án újabb bírósági döntés született, amelynek értelmében a letartóztatást 2027. január 30-ig meghosszabbították.
A bíróság többek között a szökés, az elrejtőzés és a bizonyítás veszélyeztetésének kockázatát értékelte.
A korábbi döntésben a feltételezett készpénzvagyon elrejtésének lehetősége is szerepet kapott.
A védelem indítványozta, hogy a volt miniszter szabadlábra kerülhessen, illetve enyhébb kényszerintézkedést alkalmazzanak vele szemben.
Ennek keretében 300 millió forintos óvadék lehetősége is felmerült, de a bíróság nem adott helyt a kérelemnek.
A letartóztatás ugyanakkor nem büntetés, hanem a büntetőeljárás során alkalmazott kényszerintézkedés.
Mi történhet a megtalált milliárdokkal?
A hatalmas összegű pénzlefoglalás után az egyik legfontosabb kérdés, hogy mi lesz a több mint hatmilliárd forintnyi készpénz sorsa.
A hatóságoknak mindenekelőtt tisztázniuk kell a pénz eredetét és tulajdonosi viszonyait.
Ha a büntetőeljárás során bizonyítást nyer, hogy valamely összeg bűncselekményből származik, a jogszabályi feltételek fennállása esetén vagyonelkobzás alkalmazható.
Ez azonban nem automatikus.
A lefoglalás célja többek között annak biztosítása, hogy a vagyontárgyak a nyomozás és az esetleges későbbi bírósági eljárás során rendelkezésre álljanak.
Az sem kizárt, hogy egyes vagyonelemeknél további személyek tulajdonjogát vagy jogosultságát kell vizsgálni.
A pénz Magyar Államkincstárba történő befizetése tehát elsősorban a biztonságos kezeléshez kapcsolódik.
A végleges vagyonjogi következményekről a büntetőeljárás eredménye alapján lehet határozni.
A politikai elemzők szerint is súlyos következményei lehetnek az ügynek
A pénzlefoglalás politikai jelentőségéről Török Gábor politikai elemző is véleményt mondott.
A november 13-i események után arra hívta fel a figyelmet, hogy a megtalált készpénzről készült felvételek rendkívül erős hatással lehetnek a közvéleményre.
Az elemző szerint a Fidesz–KDNP számára komoly politikai kockázatot jelenthet, ha továbbra is kizárólag politikai üldöztetésként mutatja be a korábbi kormányzati szereplőket érintő büntetőeljárásokat.
Ez a megállapítás politikai elemzés, nem a bűnösség kérdésében tett jogi állásfoglalás.
A Fidesz mostani közleménye ugyanakkor éppen azért érdekes, mert a párt a korábbi, határozottabb védekező álláspontjához képest már feltételes megfogalmazást használt.
A politikai következmények mértéke azonban még nem ismert.
A közvélemény reakcióját, a további hatósági bejelentéseket és a párt későbbi álláspontját egyaránt figyelembe kell venni ahhoz, hogy hosszabb távú következtetéseket lehessen levonni.
Több fontos kérdésre még nem érkezett válasz
Bár a november 13-i bejelentés jelentős új információkat tartalmazott, a nyomozás számos részlete továbbra sem nyilvános.
Nem ismert pontosan, kikhez tartoznak azok az ingatlanok és rejtekhelyek, ahol a készpénzt megtalálták.
Az sem derült ki, hogy a pénz mekkora részét melyik helyszínen fedezték fel.
A hatóság egyelőre arról sem adott részletes tájékoztatást, milyen nyomozati információk vezettek az erdőkben és más félreeső helyeken található rejtekhelyekhez.
Nyitott kérdés az is, hogy a mostani lefoglalás milyen kapcsolatban áll a korábban megtalált két üres páncélszekrénnyel.
Az ügyben külön vizsgálni kell a pénz eredetét, mozgatását, tárolását és az egyes érintett személyek lehetséges szerepét.
A további bizonyítékok akár erősíthetik, akár módosíthatják a nyomozás jelenlegi megállapításait.
Seszták Miklós továbbra is gyanúsított, akit megillet az ártatlanság vélelme.
A büntetőjogi felelősségét kizárólag jogerős bírósági döntés állapíthatja meg.
Összegzés: a pénzt megtalálták, a Fidesz reakciója pedig újabb fordulatot hozott
A 2026. november 12-én és 13-án végrehajtott hatósági akció során a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal több mint hatmilliárd forintnak megfelelő készpénzt talált a Seszták Miklós elleni büntetőeljáráshoz kapcsolódó kutatások során.
A bankjegyek egy részét erdőkben ásták el, más összegek gazdasági épületekből, raktárakból, lakóingatlanból és egy eldugott páncélszekrényből kerültek elő.
A pontosan összesített összeg 5,07 milliárd forint, 2,66 millió euró és 1,26 millió amerikai dollár volt.
A hatóság a megtalált pénzt pénteken a Magyar Államkincstárba befizette, a kutatásokról pedig videófelvételeket is közzétett.
Magyar Péter miniszterelnök rendkívül élesen bírálta a Fideszt, míg a volt kormánypárt ezúttal visszafogottabb nyilatkozatot adott ki.
A Fidesz hangsúlyozta, hogy a törvényeket megszegő képviselőkkel nem tud közösséget vállalni, ugyanakkor abban fejezte ki reményét, hogy a megtalált pénznek nincs köze Seszták Miklóshoz.
A volt miniszter továbbra is letartóztatásban van, ügyében több súlyos korrupciós bűncselekmény gyanúja miatt folyik nyomozás.
A hatóság által megtalált milliárdok és a Fidesz szokatlan hangvételű reakciója egyaránt jelentős fejleményt jelentenek. A döntő kérdés azonban továbbra is az, hogy a nyomozók milyen bizonyítékokkal tudják igazolni a pénz eredetét, a tulajdonosi kapcsolatokat és az esetleges bűncselekményeket. A politikai következmények már most érzékelhetők, a büntetőjogi felelősségről viszont még nem született jogerős döntés.
