Újabb fontos fordulat történt a 2027-es nyugdíjak ügyében. Az Országgyűlés Szociális Bizottsága nem támogatta azt a módosító javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy jövőre már félhavi összeget kapjanak a nyugdíjasok a fokozatosan bevezetett 14. havi nyugdíjból. A korábbi ütemezés szerint 2027-ben a jelenlegi egyheti juttatás kétheti összegre növekedett volna, ami egy átlagos nyugdíj esetében közel 68 ezer forinttal több pénzt jelenthetett volna. A kormány azonban más megoldást választana: megtartaná a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi juttatás első negyedét, miközben bevezetné a nyugdíjas SZÉP-kártyát, és külön emeléssel segítené a legalacsonyabb ellátásból élőket. A bizottsági döntés komoly vitát váltott ki, de fontos tudni, hogy a parlamenti eljárás még nem zárult le. Mutatjuk, pontosan mi történt, mennyi pénzről van szó, és kik járhatnak jobban vagy rosszabbul a két elképzelés alapján – írja a Világgazdaság
Komoly politikai és gazdasági vita bontakozott ki a 14. havi nyugdíj jövő évi kifizetése körül. Miközben az elmúlt hetekben a kormány a 2027-es általános nyugdíjemelésről, a 120 ezer forintra emelkedő nyugdíjminimumról és az új nyugdíjas SZÉP-kártyáról számolt be, az Országgyűlés egyik bizottságának november 10-i döntése ismét a 14. havi nyugdíjra irányította a figyelmet.
A vita középpontjában az áll, hogy 2027 februárjában a nyugdíjasok mekkora részét kaphassák meg a fokozatosan bevezetett 14. havi juttatásnak. A korábbi kormányzati ütemezés alapján a 2026-ban kifizetett egyheti összeg után jövőre már kétheti, vagyis félhavi nyugdíj következett volna. A jelenlegi kormány azonban az egyheti kifizetés megtartását tervezi, a további bővítésre szánt források egy részét pedig más nyugdíjas-támogatásokra fordítaná.
A Világgazdaság november 11-én reggel megjelent beszámolója szerint Máthé Zsuzsa, a KDNP országgyűlési képviselője közösségi oldalán közölte, hogy a Szociális Bizottság Tisza-párti többsége nem támogatta a 14. havi nyugdíj következő üteméről szóló módosító indítványukat.
A fejlemény jelentős, ugyanakkor a bizottsági elutasítás önmagában még nem jelenti a teljes parlamenti döntéshozatali folyamat lezárását. A 2027-es költségvetés és a kapcsolódó rendelkezések végleges formájáról az Országgyűlésnek kell döntenie.
Elutasították a 14. havi nyugdíj emelését célzó módosító javaslatot
A parlamenti bizottság november 10-i ülésén a KDNP képviselői olyan módosító javaslatot kívántak elfogadtatni, amely a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetésének folytatását biztosította volna.
A kezdeményezés lényege az volt, hogy a nyugdíjasok 2027-ben már ne csupán a havi ellátásuk negyedét, hanem annak felét kapják meg külön juttatásként.
Máthé Zsuzsa a döntést követően csalódottságának adott hangot, és azt kifogásolta, hogy a bizottság többsége nem támogatta a félhavi összegre történő emelést.
A KDNP álláspontja szerint a korábban megkezdett nyugdíjprogramot folytatni kellene, mert az előre kiszámíthatóan növelné a nyugdíjasok éves jövedelmét.
A kormányoldal ezzel szemben más támogatási szerkezet mellett érvel. A jelenlegi kabinet a 14. havi nyugdíj első, egyheti részletét megtartaná, de a további bővítés helyett elsősorban a kisnyugdíjak felzárkóztatására és az új SZÉP-kártya bevezetésére összpontosítana.
A két álláspont között tehát nem az a fő különbség, hogy járjon-e bármilyen 14. havi juttatás, hanem az, hogy a következő évi többletforrásokat milyen módon osszák el az idősek között.
Miért számítottak sokan félhavi 14. havi nyugdíjra 2027-ben?
A 14. havi nyugdíj bevezetéséről 2025 végén döntött az Országgyűlés. A 2025. évi CXII. törvény alapján a juttatás fokozatos bevezetése 2026-ban kezdődött meg.
Az első évben a jogosultak a havi nyugdíjuk 25 százalékának megfelelő összeget kapták meg, vagyis a teljes havi juttatás egynegyedét.
A korábbi kormány terve az volt, hogy a 14. havi nyugdíj összege évről évre egy újabb heti részlettel növekedjen, és legkésőbb 2030-ra elérje az egy teljes havi nyugdíjnak megfelelő összeget.
Ennek az ütemezésnek a következő állomása 2027 lett volna, amikor már két heti, azaz félhavi összeg kifizetésével számoltak.
Fontos ugyanakkor megkülönböztetni a korábban meghirdetett bővítési tervet a már hatályos, konkrét kifizetési szabályoktól. A 2025-ben elfogadott törvény a fokozatos bevezetést rögzítette, a következő évek pontos kifizetési mértéke azonban további szabályozástól függ.
Éppen ezért a jelenlegi vita nem egy már kifizetett ellátás visszavonásáról, hanem a korábban tervezett, 2027-es további emelés elmaradásának lehetőségéről szól.
Mennyi pénzt jelentene a 14. havi nyugdíj második heti részlete?
A legfontosabb kérdés természetesen az, hogy a parlamenti bizottság által elutasított javaslat elfogadása mekkora többletet jelentett volna az egyes nyugdíjasok számára.
A számítás alapja viszonylag egyszerű. A 14. havi nyugdíj egyheti részlete a havi ellátás egynegyedének felel meg, míg a kétheti részlet annak felével lenne egyenértékű.
Ha a korábbi ütemezés folytatódna, a jelenlegi egynegyed havi juttatás mellett 2027-ben további egynegyed havi nyugdíj érkezne.
Az összeg természetesen az egyéni nyugdíj nagyságától függ.
| 2027-es havi nyugdíj | Egyheti részlet | Kétheti részlet | A különbség |
|---|---|---|---|
| 120 000 Ft | 30 000 Ft | 60 000 Ft | 30 000 Ft |
| 150 000 Ft | 37 500 Ft | 75 000 Ft | 37 500 Ft |
| 200 000 Ft | 50 000 Ft | 100 000 Ft | 50 000 Ft |
| 250 000 Ft | 62 500 Ft | 125 000 Ft | 62 500 Ft |
| 300 000 Ft | 75 000 Ft | 150 000 Ft | 75 000 Ft |
| 400 000 Ft | 100 000 Ft | 200 000 Ft | 100 000 Ft |
A táblázat a 2027-ben már megemelt havi nyugdíjakból indul ki, és a két lehetséges kifizetési rendszer különbségét szemlélteti. Nem tartalmazza a nyugdíjas SZÉP-kártya vagy a sávos nyugdíjemelés hatását.
Látható, hogy az elmaradó újabb egyheti részlet egy 200 ezer forintos nyugdíjnál 50 ezer forintot, egy 300 ezres ellátásnál pedig 75 ezer forintot jelentene.
Fontos különbség azonban, hogy ez nem a jelenleg folyósított havi nyugdíjból történő levonás lenne, hanem a korábban tervezett további pluszjuttatás elmaradása.
Egy átlagnyugdíjasnál közel 68 ezer forint a tét
A 2026-os átlagos öregségi nyugdíjra vonatkozó adatok alapján a változás nagyságrendje különösen jól szemléltethető.
A 264 400 forintos havi átlagnyugdíjból kiindulva, a 2027-re tervezett 3 százalékos általános emeléssel az összeg 272 332 forintra nőne.
Ebből az egyheti, vagyis egynegyed havi juttatás 68 083 forintot jelentene.
A korábbi ütemezés szerinti kétheti juttatás ugyanakkor 136 166 forint lenne.
Példaszámítás a 264 400 Ft-os jelenlegi átlagnyugdíj alapján
Tervezett egyheti részlet
68 083 Ft
Korábbi terv szerinti kétheti részlet
136 166 Ft
A vitatott többlet összege
68 083 Ft
A számítás 3 százalékos januári emeléssel készült. A 2027-es végleges jogosultsági és kifizetési szabályok még változhatnak.
Ez a közel 68 ezer forintos különbség sok nyugdíjas számára jelentős összeg lehetne, különösen a februári időszakban, amikor a fűtés, a gyógyszerek és a mindennapi megélhetés kiadásai továbbra is terhelhetik a háztartásokat.
Az összegből azonban nem következik automatikusan, hogy minden nyugdíjas ennyivel rosszabbul járna összességében. A kormány ugyanis más támogatási formákat is tervez, amelyek egyes csoportoknál részben vagy teljes egészében ellensúlyozhatják a 14. havi nyugdíj további bővítésének elmaradását.
A kormány nem szüntetné meg a 14. havi nyugdíjat
A parlamenti döntés kapcsán fontos tisztázni egy gyakori félreértést: a jelenlegi kormányzati tervek alapján nem szűnne meg teljes egészében a 14. havi nyugdíj.
A 2027-es költségvetés tervezete továbbra is számol az első, egyheti részlet kifizetésével, amelyet 2026-ban már bevezettek.
Ez azt jelenti, hogy a jogosultak a rendes havi nyugdíjuk és a teljes 13. havi nyugdíjuk mellett a 14. havi ellátás egynegyedének megfelelő pluszösszegre is számíthatnának.
A vita tehát kifejezetten a második heti részletről szól, amely a korábbi elképzelés szerint 2027-ben növelte volna a kifizetést félhavi összegre.
A kormány október 31-én közzétett tájékoztatása megerősítette, hogy a teljes 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatás első heti része továbbra is szerepel a jövő évi tervekben.
A további bővítés azonban már nem része a jelenlegi költségvetési koncepciónak.
Miért nem folytatná a kormány a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetését?
Magyar Péter miniszterelnök és Kármán András pénzügyminiszter korábban azzal indokolta a változást, hogy a kormány a nyugdíjasok támogatására fordított összegeket nagyobb arányban szeretné a kisebb ellátásból élőkhöz irányítani.
A jelenlegi kabinet szerint a mindenki számára azonos arányban megállapított, külön havi nyugdíjjuttatások egyik sajátossága, hogy forintban kifejezve a magasabb nyugdíjjal rendelkezők kapják a nagyobb összeget.
Egy 150 ezer forintos nyugdíjnál ugyanis az egyheti részlet 37 500 forint, míg egy 400 ezer forintos ellátásnál már 100 ezer forint.
A kormány ezért a 14. havi nyugdíj további bővítése helyett a kisnyugdíjak felzárkóztatását és a nyugdíjas SZÉP-kártyát helyezné előtérbe.
A kabinet számításai szerint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti részének fenntartása, az új SZÉP-kártya és az alacsony nyugdíjak külön emelése együttesen 368 milliárd forintot jelentene.
A kormány azzal érvel, hogy ez az összeg meghaladja a 14. havi nyugdíj korábbi ütemezés szerinti kétheti kifizetésére becsült 310 milliárd forintot.
Az ellenzéki bírálatok ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy az összesített költségvetési ráfordítás nem mutatja meg, egy-egy nyugdíjas személyesen mennyi pénzt kapna.
A két megközelítés ezért eltérő eredményre vezethet: egy intézkedéscsomag összességében több pénzt biztosíthat az időseknek, miközben bizonyos nyugdíjösszegek mellett egyes jogosultak kevesebbet kapnának a korábbi ütemezéshez képest.
Új nyugdíjas SZÉP-kártya jön 2027-ben – de nem mindenkinek ugyanannyi
A kormány a 14. havi nyugdíj további emelése helyett az egyik legfontosabb új támogatási elemként a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetését jelölte meg.
A program 2027-ben indulna, és a tervek szerint 2030-ig négy lépcsőben épülne ki teljes egészében.
Az új támogatás célja, hogy a nyugdíjasok meghatározott csoportjai élelmiszerre, gyógyszerre és pihenésre is felhasználható juttatáshoz jussanak.
A kormány által korábban ismertetett elképzelés alapján a támogatás összege a nyugdíj nagyságától függne.
| Nyugdíjösszeg | Tervezett SZÉP-kártya-juttatás 2027-ben |
|---|---|
| 250 000 Ft alatt | Évi 50 000 Ft |
| 250 000–500 000 Ft között | Évi 25 000 Ft |
| 500 000 Ft felett | A program első ütemében nem járna |
Fontos, hogy ezek éves támogatási összegek, nem havonta folyósított juttatások.
A nyugdíjas SZÉP-kártya pontos jogosultsági és felhasználási szabályai a végleges rendelkezésekben jelennek majd meg, ezért a jelenlegi számításokat a bejelentett támogatási sávok alapján lehet elvégezni.
A kormány becslése szerint a program mintegy 2,2 millió nyugdíjast érinthet.
Az átlagnyugdíjasoknak nem feltétlenül pótolja a SZÉP-kártya a kimaradó összeget
A 14. havi nyugdíj második heti részletének elmaradása és az új SZÉP-kártya bevezetése között jelentős különbségek lehetnek a különböző nyugdíjösszegeknél.
Az előző példában szereplő, 264 400 forintos jelenlegi átlagnyugdíj a 3 százalékos januári emelést követően 272 332 forintra nőne.
Ez a tervezett SZÉP-kártya rendszerében a 250 ezer és 500 ezer forint közötti kategóriába tartozna, amelyhez évi 25 ezer forintos támogatás kapcsolódna.
Ezzel szemben a korábbi ütemezés alapján érkező második heti 14. havi nyugdíjrészlet 68 083 forintot jelentene.
A kettő közötti különbség tehát 43 083 forint.
Ez azt jelenti, hogy az átlagnyugdíj környékén a SZÉP-kártya önmagában nem pótolná teljes egészében a 14. havi nyugdíj második heti részletét.
Más lehet azonban a helyzet a kisebb nyugdíjjal rendelkezők esetében, különösen akkor, ha az új támogatás mellett a sávos nyugdíjemelésre is jogosultak.
Kinek hozhat többet az új SZÉP-kártya, és ki kaphat kevesebbet?
A különbséget több konkrét példán keresztül is érdemes megvizsgálni.
Az alábbi számítások a 2027-re tervezett 3 százalékos általános emelés utáni nyugdíjjal számolnak, és kizárólag a 14. havi nyugdíj elmaradó második heti részletét hasonlítják össze a tervezett SZÉP-kártya összegével.
| 2027-es havi nyugdíj | A vitatott második heti részlet | SZÉP-kártya | Különbség |
|---|---|---|---|
| 150 000 Ft | 37 500 Ft | 50 000 Ft | +12 500 Ft |
| 200 000 Ft | 50 000 Ft | 50 000 Ft | 0 Ft |
| 240 000 Ft | 60 000 Ft | 50 000 Ft | −10 000 Ft |
| 300 000 Ft | 75 000 Ft | 25 000 Ft | −50 000 Ft |
| 400 000 Ft | 100 000 Ft | 25 000 Ft | −75 000 Ft |
A számítás feltételezi, hogy az SZÉP-kártya jogosultsági sávját a táblázatban szereplő nyugdíjösszeg alapján határozzák meg. A sávos nyugdíjfelzárkóztatás hatását nem tartalmazza.
Látható, hogy egy 150 ezer forintos nyugdíj mellett az 50 ezer forintos kártyajuttatás meghaladná a hiányzó 37 500 forintos második heti részletet.
A 200 ezer forintos nyugdíjnál a két összeg azonos lenne.
A 300 ezer forintos ellátás mellett azonban már 50 ezer forinttal alacsonyabb lenne a SZÉP-kártya értéke, mint az elmaradó második heti részlet.
Ezért nem lehet általánosan kijelenteni sem azt, hogy minden nyugdíjas rosszabbul, sem azt, hogy mindenki jobban járna az új intézkedéscsomaggal.
Az egyéni különbségeket az ellátás nagysága, a SZÉP-kártyára való jogosultság és az esetleges külön nyugdíjemelés együttesen határozná meg.
Januártól 3 százalékkal emelkednének a nyugdíjak
A 14. havi nyugdíj körüli vita mellett a 2027-es költségvetés továbbra is tartalmazza az általános januári nyugdíjemelést.
A kormány jelenleg 3 százalékos inflációval számol 2027-re, ezért az éves rendes nyugdíjemelés tervezett mértéke is 3 százalék.
Ez minden olyan ellátásnál megjelenne, amelyre a vonatkozó nyugdíjemelési szabályok kiterjednek.
| Jelenlegi havi nyugdíj | 3%-os emelés | Emelt havi összeg |
|---|---|---|
| 120 000 Ft | +3600 Ft | 123 600 Ft |
| 150 000 Ft | +4500 Ft | 154 500 Ft |
| 200 000 Ft | +6000 Ft | 206 000 Ft |
| 250 000 Ft | +7500 Ft | 257 500 Ft |
| 300 000 Ft | +9000 Ft | 309 000 Ft |
| 400 000 Ft | +12 000 Ft | 412 000 Ft |
Az általános januári emelés nem azonos a 14. havi nyugdíjjal, és nem is annak helyettesítésére szolgál.
A 3 százalékos emelés a havi rendszeres nyugdíj összegét növelné, míg a 14. havi juttatás egy külön kifizetés lenne, amelynek összege szintén a havi nyugdíjhoz igazodik.
A különbség azért fontos, mert a havi nyugdíjemelés és az évente egyszer érkező pluszjuttatások eltérő módon hatnak a nyugdíjasok pénzügyi helyzetére.
A legkisebb nyugdíjak jelentősen emelkednének 2027-ben
A jelenlegi kormány nyugdíjpolitikájának egyik legfontosabb eleme a legalacsonyabb összegű ellátások felzárkóztatása.
A 2027-es költségvetés tervezete alapján a teljes öregségi nyugdíj jelenleg 28 500 forintos minimuma 120 ezer forintra emelkedne.
A változás különösen azért jelentős, mert az öregségi nyugdíj legkisebb összege 2008 óta változatlan.
A 120 ezer forintos minimum azonban a teljes öregségi nyugdíjra vonatkozó szabály, ezért nem szabad automatikusan minden nyugdíjszerű vagy szociális ellátásra kiterjeszteni.
A kormány emellett a már megállapított, de alacsonyabb összegű nyugdíjakra külön sávos felzárkóztatást is tervez.
A rendszer lényege, hogy a 2027-es 3 százalékos általános emelés után kialakuló összeg alapján határoznák meg a további kiegészítést.
A tervezett rendszer a következő sávokat tartalmazza:
| Januári általános emelés utáni nyugdíj | További tervezett kiegészítés |
|---|---|
| 108 000 Ft alatt | Kiegészítés 120 000 Ft-ra |
| 108 000–125 000 Ft | +12 000 Ft |
| 125 000–130 000 Ft | +10 000 Ft, legalább 137 000 Ft-ra |
| 130 000–135 000 Ft | +8000 Ft, legalább 140 000 Ft-ra |
| 135 000–140 000 Ft | +6000 Ft, a tervezett minimumszabállyal |
| 140 000–146 000 Ft | Kiegészítés 146 000 Ft-ra |
A kormány számításai szerint a nyugdíjminimum megemelése és a sávos felzárkóztatás mintegy 455 ezer nyugdíjast érinthet.
Ezeknél az ellátásoknál a rendszeres havi emelés hosszabb távon jelentősebb pénzügyi segítséget jelenthet, mint egyetlen külön juttatás.
Egy 110 ezer forintos nyugdíj például havi 15 300 forinttal emelkedhetne
A sávos rendszer hatását egy konkrét példán keresztül is könnyű bemutatni.
Ha valaki jelenleg 110 ezer forintos nyugdíjat kap, akkor a 2027-re tervezett 3 százalékos általános emelés után az ellátása 113 300 forintra nőne.
Ez az összeg a 108 ezer és 125 ezer forint közötti sávba esik, amelynél a kormány további havi 12 ezer forintos kiegészítést tervez.
Így a nyugdíj 125 300 forintra emelkedhetne.
Ez a jelenlegi 110 ezer forinthoz képest havi 15 300 forintos növekedést jelentene.
Éves szinten, tizenkét havi rendszeres ellátással számolva ez 183 600 forintos különbség.
Az ilyen alacsony nyugdíjaknál tehát a sávos felzárkóztatás jelentős, folyamatos jövedelemnövekedést eredményezhetne, amelyhez a tervezett SZÉP-kártya is hozzáadódhat.
Ez magyarázza, miért érvel a kormány azzal, hogy a kisnyugdíjasok egy részének kedvezőbb lehet az új támogatási rendszer.
Ugyanakkor a sávos emelés csak a meghatározott jogosultsági feltételek teljesülése esetén járna, ezért a pontos eredményt nem lehet minden alacsony összegű ellátásra automatikusan alkalmazni.
A 13. havi nyugdíj továbbra is megmaradna
A 14. havi nyugdíj körüli vita miatt sokan attól is tarthatnak, hogy a 13. havi nyugdíj kifizetése veszélybe kerülhet.
A jelenlegi kormányzati tájékoztatások azonban egyértelműen számolnak a teljes 13. havi nyugdíj 2027-es kifizetésével.
A kabinet az október 20-i és október 31-i bejelentéseiben is megerősítette, hogy a 13. havi ellátást fenn kívánja tartani.
Ez azt jelenti, hogy az arra jogosult nyugdíjasok a rendszeres havi ellátásuk mellett a teljes havi nyugdíjnak megfelelő további juttatásra is számíthatnának.
A 14. havi nyugdíjból pedig a már bevezetett egyheti részletet tartanák meg.
A két pluszjuttatás tehát nem szűnne meg, de a 14. havi nyugdíj további, korábban meghirdetett bővítése jelenleg nem szerepel a kormány tervei között.
A végleges 2027-es jogosultsági és kifizetési feltételeket a hatályba lépő jogszabályok és a Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatásai alapján lehet majd megállapítani.
Valóban rosszabbul járnak a nyugdíjasok 2027-ben?
A parlamenti bizottság döntése után az egyik legfontosabb kérdés az, hogy a nyugdíjasok éves jövedelme összességében hogyan alakul majd.
Erre azonban nem lehet egyetlen összeggel válaszolni.
A 14. havi nyugdíj második heti részlete a korábbi terv szerint minden jogosultnál a havi ellátás egynegyedét jelentette volna. Az új SZÉP-kártya ezzel szemben jövedelmi sávokhoz kapcsolódó, meghatározott összegű támogatásként működne.
A kisebb nyugdíjaknál a sávos felzárkóztatás további jelentős segítséget nyújthat, míg a magasabb nyugdíjaknál nem feltétlenül jelenik meg ilyen külön emelés.
Így előfordulhat, hogy egy alacsony nyugdíjjal rendelkező személy az új intézkedéscsomag alapján összességében több támogatáshoz jutna, mint a korábbi 14. havi nyugdíjütemezés mellett.
Másoknál, különösen a közepes vagy magasabb nyugdíjakkal rendelkezők esetében, a SZÉP-kártya nem feltétlenül pótolná a kimaradó második heti részletet.
A változás pénzügyi hatásainak megítélésénél az is fontos, hogy a nyugdíjas SZÉP-kártya kötött felhasználású támogatásként működne, míg a 14. havi nyugdíj készpénzben vagy bankszámlán érkező pénzbeli ellátás.
Ez a különbség egyes háztartások számára lényeges lehet. A nyugdíjból például szabadon fizethetők a közüzemi számlák és más kiadások, a SZÉP-kártya felhasználási lehetőségeit viszont a majdani részletszabályok határozzák meg.
Nem minden nyugdíjas számára ugyanaz a legfontosabb támogatás
A nyugdíjas háztartások helyzete rendkívül különböző lehet Magyarországon.
Vannak olyan idősek, akik alacsony összegű nyugdíjból élnek, és jövedelmük jelentős részét alapvető élelmiszerekre, gyógyszerekre és rezsiköltségekre fordítják.
Mások magasabb havi ellátással rendelkeznek, ugyanakkor például egészségi állapotuk vagy lakhatási körülményeik miatt jelentős rendszeres kiadásaik lehetnek.
A 14. havi nyugdíj további bővítése a jogosultak számára a havi ellátással arányos pluszjövedelmet biztosítana.
A kormány által tervezett SZÉP-kártya és sávos nyugdíjemelés ezzel szemben nagyobb támogatást irányítana az alacsonyabb összegű ellátásokban részesülőkhöz.
Ez két eltérő újraelosztási megközelítést jelent.
A vita ezért nemcsak arról szól, hogy összességében mennyi pénzt fordítanak az idősek támogatására, hanem arról is, hogy ezeket a forrásokat hogyan osztják el a különböző nyugdíjcsoportok között.
A parlamenti bizottság döntése még nem azonos a végleges törvénnyel
A november 10-i bizottsági döntés fontos állomás a 2027-es nyugdíjszabályokról szóló parlamenti folyamatban, de jogi szempontból különbséget kell tenni a bizottsági állásfoglalás és az Országgyűlés végleges döntése között.
A Szociális Bizottság egy módosító indítvány támogatásáról döntött. Az elutasítás azt jelzi, hogy a bizottság többsége nem kívánta elfogadni a 14. havi nyugdíj félhavi összegre történő emelését célzó javaslatot.
Ez azonban önmagában nem jelenti azt, hogy az Országgyűlés minden további döntési lehetősége megszűnt volna.
A költségvetés és a kapcsolódó törvények parlamenti tárgyalása során további politikai egyeztetésekre és jogalkotási lépésekre is sor kerülhet.
A jelenlegi kormányzati tervezet és a bizottsági döntés alapján ugyanakkor az látszik, hogy a kabinet nem tervezi 2027-ben a 14. havi nyugdíj második heti részletének bevezetését.
A végleges helyzetet az elfogadott és kihirdetett jogszabályok alapján lehet majd egyértelműen meghatározni.
Mire számíthatnak a nyugdíjasok 2027 februárjában?
A jelenleg ismert kormányzati tervek alapján a 2027-es nyugdíjkifizetések három fontos eleme már körvonalazódik.
Az első a rendes havi nyugdíj, amely januártól a tervezett általános, 3 százalékos emeléssel növekedne.
A második a teljes 13. havi nyugdíj, amelyet a kormány továbbra is fenn kíván tartani.
A harmadik pedig a 14. havi nyugdíj egyheti részlete, amely a havi ellátás egynegyedének megfelelő külön összeg lenne.
Ehhez az alacsonyabb nyugdíjak esetében további, sávos emelés kapcsolódhat, a meghatározott jogosultsági feltételek teljesülése esetén pedig az új SZÉP-kártya első részlete is megjelenne 2027-ben.
A pontos folyósítási napokat és az új támogatások teljes ügyintézési rendjét azonban a végleges jogszabályok és a hivatalos kifizetési tájékoztatások alapján lehet majd megállapítani.
