2026. október 1-jével hivatalosan is lezárult a „vármegye” és a „főispán” elnevezések időszaka Magyarországon: a legtöbb érintett jogszabályban ismét a „megye” és a „kormánymegbízott” kifejezések léptek életbe. A változás az Alaptörvény 17. módosításához és az ahhoz kapcsolódó törvénymódosításokhoz kötődik.
A kormány hivatalos indoklása szerint a névváltás nem jár együtt a területi közigazgatás szervezetének átalakításával, vagyis nem szűnnek meg a megyei kormányhivatalok, és nem változik meg alapjaiban azok feladat- és hatásköre sem. A módosítás elsődlegesen azt jelenti, hogy a 2023 óta használt történeti megnevezéseket ismét a korábbi, modernebbnek és közérthetőbbnek tekintett terminológia váltja fel.
A döntés előzménye még 2022-re nyúlik vissza, amikor az akkori Országgyűlés elfogadta a megyék vármegyékre, illetve a kormánymegbízottak főispánokra történő átnevezését. Ezek az elnevezések 2023-tól váltak általánossá a hivatalos közigazgatási nyelvben. A mostani módosítás ezt a rendszert fordítja vissza.
Október 1-jétől hivatalosan is újra „megye” van
A legfontosabb gyakorlati változás, hogy a „vármegye” kifejezés helyére ismét a „megye” lép a legtöbb jogszabályban. Ez azt jelenti, hogy például Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye helyett ismét Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye helyett pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megye lesz a hivatalos megnevezés.
Ugyanez történik a közigazgatási szervek nevében is. A „vármegyei kormányhivatal” megnevezést ismét a „megyei kormányhivatal” váltja fel. A kormány közlése szerint a névváltás célja az egységesebb, közérthetőbb fogalomhasználat megteremtése.
Fontos azonban, hogy a közigazgatási egységek határai ettől nem változnak. Nem rajzolják újra a megyéket, nem kerülnek át települések egyik megyéből a másikba, és a kormányhivatalok illetékességi területe sem módosul pusztán az elnevezés miatt.
A főispánból ismét kormánymegbízott lett
A másik látványos változás a kormányhivatalok vezetőinek címét érinti. A „főispán” elnevezés helyett ismét a „kormánymegbízott” megnevezést használják. A kormány már júliusban jelezte, hogy az Alaptörvény 17. módosítása ennek jogi alapját teremti meg.
A változás tehát nem azt jelenti, hogy megszűnik a kormányhivatal vezetői tisztsége, hanem kizárólag a cím változik vissza. A kormánymegbízott továbbra is a megyei vagy fővárosi kormányhivatal vezetője.
A kormány már szeptemberben tíz ilyen tisztségre írt ki nyílt pályázatot: Budapesten, valamint Bács-Kiskun, Békés, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Pest és Vas megyében. A hivatalos közlés ekkor már következetesen „kormánymegbízotti tisztségről” beszélt.
Hirdetés
>>> IDE JÖN A HIRDETÉS <<<
Nem változik meg a közigazgatás szerkezete
A névváltás egyik legfontosabb eleme, hogy a kormány kifejezetten hangsúlyozta: az intézkedés nem érinti a területi közigazgatás szervezetrendszerét, feladatait és hatásköreit.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az ügyfelek ugyanazokat az ügyeket intézhetik ugyanazokban a kormányhivatalokban és kormányablakokban, mint eddig. Nem változik például attól az épület, az ügyfélfogadási rend vagy egy adott közigazgatási hatóság hatásköre, hogy az intézmény nevében a „vármegyei” szó helyett mostantól „megyei” szerepel.
Az állampolgár szempontjából tehát az október 1-jei változás első körben leginkább a feliratokon, dokumentumokon, hivatalos levelezésben és elektronikus rendszerekben lesz látható.
Több száz jogszabály szövegét kellett hozzá átírni
Egy ilyen névváltás elsőre egyszerűnek tűnhet, valójában azonban jelentős jogtechnikai munkát igényel. A „vármegye”, „vármegyei”, „főispán” és ezek különböző nyelvtani alakjai több száz jogszabályban szerepeltek.
A Magyar Közlöny szeptemberi módosításai ezért hosszú felsorolásokban cserélték le ezeket a kifejezéseket. Egyes törvényekben és rendeletekben egyszerűen szövegcserével került a „vármegye” helyére „megye”, a „főispán” helyére pedig „kormánymegbízott”.
Ez jól mutatja, hogy nem pusztán kommunikációs döntésről van szó. Ahhoz, hogy az új elnevezések jogilag is következetesen megjelenjenek, a teljes kapcsolódó joganyag jelentős részét hozzá kellett igazítani.
Nem mindenhol október 1-je a határnap
Van egy fontos kivétel. A kormány hivatalos közlése szerint a legtöbb törvénynél 2026. október 1-jétől lép életbe az új elnevezés, ugyanakkor a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvényben csak 2027. január 1-jétől cserélik a „vármegye” megnevezést „megyére”.
Ez azért fontos, mert azt mutatja: az átállás jogilag sem minden rendszerben egyetlen napon történik meg.
Előfordulhat tehát, hogy október 1. után bizonyos adatbázisokban, dokumentumokon vagy technikai rendszerekben még átmenetileg a régi terminológiával találkozik valaki. Ez önmagában még nem jelenti azt, hogy a jogszabályi változás ne lépett volna életbe.
577 millió forintra becsülték a névváltás költségét
A kormány társadalmi egyeztetéshez kapcsolódó hatásvizsgálata szerint a névváltások összesen 577 millió forintos költségvetési kiadást jelenthetnek.
Ez az összeg többek között a hivatalos megnevezések cseréjéhez, az informatikai rendszerek átállításához, különböző dokumentumok, feliratok és tájékoztató anyagok módosításához kapcsolódhat.
Az összeg azért is figyelemre méltó, mert alig néhány évvel ezelőtt éppen az ellenkező irányú névváltást kellett végrehajtani, amikor a megye „vármegye”, a kormánymegbízott pedig „főispán” lett.
A kormány most azzal indokolta a visszatérést, hogy a modern közigazgatás tekintélyét nem a történelmi címek, hanem a szolgáltatás minősége adja. Ez a kormány politikai és közigazgatási indoklása, nem pedig önmagában jogi következmény.
Nem kell egyik napról a másikra minden táblát kidobni
A gyakorlati átállásnál az egyik legfontosabb kérdés az, mi történik a már legyártott táblákkal, nyomtatványokkal, bélyegzőkkel vagy más tárgyi eszközökkel.
A jogalkotói megközelítésből az látszik, hogy az átállást nem minden esetben akarják úgy végrehajtani, hogy október 1-jén minden korábbi feliratot és nyomtatványt egyszerre kelljen megsemmisíteni. A fokozatos átvezetés egyik indoka éppen az indokolatlan költségek elkerülése.
Ezért a következő hetekben és hónapokban elképzelhető, hogy a közterületen vagy egy-egy hivatal régebbi eszközein még a „vármegye” szóval találkozik valaki, miközben jogilag már a „megye” az új hivatalos terminológia.
Mi történik a közúti táblákkal?
A vármegyehatároknál, hivataloknál vagy más közintézményeknél található táblák szintén az átállás részét képezhetik. Ezek cseréje azonban nem feltétlenül történik meg mindenhol október 1. hajnalán.
A fokozatos csere költséghatékonyabb lehet, különösen azoknál a tábláknál vagy információs felületeknél, amelyek egyébként is felújítás vagy pótlás előtt állnak.
A közlekedőknek tehát nem kell meglepődniük, ha egy ideig még „vármegye” feliratot látnak egy régi táblán. Ettől a közigazgatási egység hivatalos neve október 1-jétől már megye.
Mi lesz a vármegyebérlettel?
Ez különösen érdekes kérdés, mert a „vármegye” szó az elmúlt években nemcsak közigazgatási dokumentumokban, hanem a közösségi közlekedés egyik legismertebb tarifatermékének nevében is megjelent.
Jelenleg azonban ezen a ponton óvatosan kell fogalmazni. A MÁV október 1-jén elérhető hivatalos tájékoztató oldalain továbbra is „vármegyebérlet” és „vármegye24” elnevezés szerepel.
Ezért ma még nem lehet általánosan kijelenteni, hogy október 1-jén a közlekedési termék neve automatikusan „megyebérletre” változott.
A közigazgatási jogszabályok terminológiájának módosítása és egy kereskedelmi vagy tarifatermék elnevezésének átnevezése ugyanis nem feltétlenül ugyanazon a napon történik.
A MÁV hivatalos felületei alapján tehát a „vármegyebérlet” elnevezés október 1-jén még használatban van, ezért az erről szóló változást csak külön hivatalos MÁV-közlés után lehet biztosra venni.
Ezért nem változik meg automatikusan minden „vármegye” szó
Ez fontos általános szabály. Attól, hogy a közigazgatási egységek hivatalos neve mostantól ismét megye, nem következik automatikusan, hogy minden márkanév, terméknév, informatikai alkalmazás vagy kereskedelmi elnevezés ugyanabban a pillanatban megváltozik.
Egy közlekedési tarifa, rendezvény neve vagy más szolgáltatás elnevezése külön döntést igényelhet.
Ezért a következő időszakban várhatóan keveredhet még a két terminológia, különösen olyan helyeken, ahol nem közvetlenül jogszabályi közigazgatási elnevezésről van szó.
Miért vezették be egyáltalán a „vármegye” elnevezést?
A változtatás hátterének megértéséhez érdemes visszamenni 2022-re. Ekkor fogadta el az Országgyűlés azt a módosítást, amely a „megye” kifejezést „vármegyére” cserélte, a kormányhivatalok vezetőit pedig „főispánnak” nevezte át. A módosítások 2023-tól jelentek meg széles körben a hivatalos állami nyelvben.
Az akkori változás mögött történeti-szimbolikus szempontok álltak: a „vármegye” és „főispán” kifejezések a magyar közigazgatás korábbi évszázadaiból származó elnevezések.
A mostani kormány ezzel szemben más közigazgatási filozófiát fogalmazott meg. Saját indoklása szerint a történeti megnevezések nem adnak önmagukban tekintélyt a közigazgatásnak, ezért a hétköznapibb és a rendszerváltás utáni időszakban megszokott „megye” és „kormánymegbízott” kifejezésekhez térnek vissza.
Szeptember 8-án született meg a parlamenti döntés
A kormány júliusban kezdte meg a kapcsolódó jogszabályok társadalmi egyeztetését, majd július 21-én bejelentette, hogy benyújtotta a vármegyék átnevezéséről szóló törvénytervezetet.
Az Országgyűlés végül 2026. szeptember 8-án szavazta meg a módosításokat. A kormány hivatalos közlése szerint ettől vált biztossá, hogy október 1-jével a legtöbb érintett jogszabályban visszatér a korábbi elnevezés.
Ez azért fontos dátum, mert az október 1-jei átállás nem egy aznap reggel meghozott kormányzati döntés eredménye, hanem egy több hónapos jogalkotási folyamat utolsó lépése.
A kormányhivatalok működésében nem ettől lesz változás
A kormánymegbízott cím visszahozatalával kapcsolatban könnyű azt feltételezni, hogy új vezetési rendszer jön létre. A hivatalos közlés szerint azonban a névváltás önmagában nem módosítja a megyei kormányhivatalok feladat- és hatásköreit.
Ugyanakkor a személyi változások ettől függetlenül megtörténhetnek. A Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium szeptemberben tíz kormánymegbízotti tisztségre hirdetett nyílt pályázatot, és a pályázók szakmai előéletét, vezetői szemléletét, közigazgatási felkészültségét és szakmai koncepcióját is értékelik.
Tehát az elnevezésváltás és a konkrét vezetők személyének kiválasztása két külön kérdés.
A hétköznapi ügyintézésben mit veszünk majd észre?
A legtöbb ember elsőként valószínűleg a hivatalos leveleken és internetes felületeken találkozik majd az új elnevezésekkel.
A „Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal” helyett például fokozatosan ismét a „Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal” megnevezés jelenhet meg.
Ugyanez igaz más megyék hivatalaira, kapcsolattartási címkéire, honlapjaira, határozataira és különböző ügyfél-tájékoztató dokumentumaira.
A személyes ügyintézés menetét azonban önmagában ez nem változtatja meg.
Mi lesz a már kiállított okmányokkal és határozatokkal?
A névváltozás önmagában nem teszi érvénytelenné azokat a korábban kiállított hatósági dokumentumokat, amelyeken még „vármegye” vagy „főispán” szerepel.
Ha például valaki szeptemberben kapott egy határozatot egy vármegyei kormányhivataltól, az október 1-jén nem válik használhatatlanná pusztán azért, mert az intézmény hivatalos neve megváltozott.
A jogfolytonosság fennmarad, mivel nem egy új szerv jön létre a régi helyett, hanem ugyanaz a szervezet működik tovább új megnevezéssel.
A cégeknek sem kell minden régi iratot újranyomtatniuk
A változás a magánszférában is okozhat átmeneti keveredést. Egy vállalkozás szerződésmintájában, adatkezelési tájékoztatójában vagy formanyomtatványában például még szerepelhet a „vármegye” szó.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden korábban elkészített dokumentum automatikusan semmissé válna.
Az új dokumentumokban természetesen célszerű már a hatályos terminológiát használni, de a korábban létrejött szerződések vagy nyilatkozatok érvényességét önmagában a névváltás nem szünteti meg.
Sok helyen hónapokig együtt élhet a két elnevezés
Egy ekkora államigazgatási rendszerben a teljes átállás nem történhet meg azonnal minden felületen. Több ezer weboldal, sablon, adatbázis, hivatalos dokumentum és belső informatikai rendszer tartalmazhatta az elmúlt években a „vármegye” vagy „főispán” szót.
Ezért október első napjaiban és heteiben valószínűleg teljesen természetes lesz, hogy valaki egy új dokumentumban már „megyét” lát, egy régebbi weboldalon viszont még „vármegyét”.
A jogi irány ettől egyértelmű: a legtöbb érintett jogszabályban október 1-jétől az új-régi megnevezések az irányadók.
A fővárost természetesen nem nevezik át megyére
A változás a Budapestet érintő államigazgatási terminológiában is főként a kormányhivatal vezetőjének címét érinti. A főváros természetesen nem válik „Budapest megyévé”.
Budapest saját közigazgatási státusza megmarad, miközben a fővárosi kormányhivatal vezetőjénél is a kormánymegbízotti megnevezés lesz az irányadó.
A szeptemberben meghirdetett nyílt pályázat is külön kezeli Budapestet és a kilenc érintett megyét.
Nem önálló új közigazgatási reform, hanem elsősorban terminológiai fordulat
A változás nagysága miatt könnyű úgy értelmezni, mintha Magyarország közigazgatási rendszerét teljesen újraszerveznék október 1-jén.
Erről azonban nincs szó.
A kormány hivatalos álláspontja szerint a változtatás nem módosítja a területi közigazgatás szervezetrendszerét, feladat- és hatásköreit.
A lényeg az elnevezések cseréje: ugyanazokat a területi egységeket másképpen nevezzük, és ugyanazokat a kormányhivatal-vezetői pozíciókat más címmel jelöljük.
2027. január 1-jén újabb technikai lépés jön
Bár október 1. a fő határnap, a teljes jogi átállás nem ezen a napon fejeződik be.
A jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvényben a névváltás csak 2027. január 1-jétől lép életbe.
Ez azt jelenti, hogy az év végéig még lehetnek olyan speciális jogi vagy nyilvántartási helyzetek, ahol a korábbi terminológia marad átmenetileg hatályban.
Ez nem ellentmondás, hanem a törvényhozó által meghatározott eltérő hatálybalépési időpont.
Amit október 1-jétől érdemes megjegyezni
A változás lényege néhány mondatban összefoglalható.
- október 1-jétől a legtöbb jogszabályban vármegye helyett megye, főispán helyett kormánymegbízott, vármegyei kormányhivatal helyett megyei kormányhivatal a hivatalos elnevezés.
A közigazgatási rendszer struktúrája ettől nem változik meg. A hatáskörök és a területi beosztás ugyanaz marad.
Az átállás teljes költségét a kormányzati hatásvizsgálat 577 millió forintra becsülte.
Egyes nyilvántartásokban csak 2027. január 1-jétől történik meg a névváltás.
És végül: attól, hogy a közigazgatási „vármegye” megszűnt, nem minden olyan terméknév változik meg automatikusan, amely tartalmazza ezt a szót. A MÁV jelenlegi hivatalos oldalain például október 1-jén továbbra is „vármegyebérlet” szerepel.
Egy hároméves elnevezési korszak zárult le
A „vármegye” és „főispán” elnevezések tehát nagyjából három év után tűnnek el ismét a modern magyar államigazgatás általános nyelvezetéből.
2022-ben döntöttek a bevezetésükről, 2023-tól váltak széles körben használttá, 2026 októberétől pedig újra a „megye” és „kormánymegbízott” lett az alapértelmezett hivatalos terminológia.
A döntés politikai megítélése természetesen eltérő lehet. A korábbi kormány történeti hagyományokra építette az átnevezést, a jelenlegi kormány pedig modernizációval és közérthetőséggel indokolta annak visszafordítását. Ezek politikai értelmezések; a jogi következmény ettől függetlenül egyértelmű.
A mindennapokban fokozatosan válik láthatóvá a változás
Október 1-jén tehát jogilag megtörtént a fordulat, de az emberek valószínűleg nem egyetlen napon érzékelik majd.
Először a kormányzati weboldalakon, hivatalos leveleken és újonnan kiállított dokumentumokon jelenhet meg az új terminológia. Később cserélődhetnek a táblák, nyomtatványok, informatikai feliratok és egyéb eszközök.
A következő hónapokban ezért még együtt élhet a „vármegye” és a „megye” szó, de az új hivatalos irány már egyértelmű.
2026. október 1-jétől Magyarország területi közigazgatási egységei ismét megyék, a kormányhivatalok vezetői pedig ismét kormánymegbízottak. A 2023-ban bevezetett történeti elnevezések korszaka ezzel hivatalosan lezárult.
