Közel öt órán keresztül tartott Hankó Balázs hétfő éjszakai kihallgatása Kecskeméten, ahol a volt kulturális és innovációs miniszter a védője szerint egy 25 oldalas, részletes vallomásban tagadta az ellene közölt gyanút. Tóth M. Gábor ügyvéd új részleteket is elárult az őrizetbe vétel körülményeiről: állítása szerint Hankót bilincsben szállították Kecskemétre, kihallgatása pedig egészen hajnali három óráig tartott – írja a 24.hu
A hétfői nap már önmagában rendkívül eseménydús volt Hankó Balázs számára. Az Országgyűlés előbb felfüggesztette a mentelmi jogát, ezt követően a politikus órákig a Parlamentben maradt családjával, majd este hivatalos idézést kapott. Hankó ezután önként elhagyta az Országházat, és nem sokkal este nyolc óra után megjelent a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Huszti úti objektumában. Ott őrizetbe vették, majd a NAV munkatársai Kecskemétre szállították, mert az NKA-ügyben a nyomozást a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség irányítja. A volt minisztert végül gyanúsítottként hallgatták ki.
Tóth M. Gábor szerint Hankó nem tett beismerő vallomást, hanem érdemi védekezést terjesztett elő. A védő úgy fogalmazott, a mintegy 25 oldalas vallomásban részletesen cáfolták a közölt megalapozott gyanút, és azt állították, hogy Hankó a vonatkozó jogszabályok, valamint a korábbi kormány döntéseinek megfelelően járt el. A védelem álláspontja szerint nem történt szándékos vagyonkezelői szabályszegés. Ez természetesen a védelem jogi álláspontja; az ügyészség ezzel szemben azt közölte, hogy a nyomozás eddigi adatai alapján megalapozott a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja.
Hajnali háromig tartott a kihallgatás
A Telexnek nyilatkozó ügyvéd szerint Hankó Balázs kihallgatása közel öt órán keresztül tartott, és csak hajnali három óra körül ért véget. Ez azért is figyelemre méltó, mert a volt miniszter már egy hosszú, politikailag és személyesen is megterhelő nap után érkezett Kecskemétre. A nyomozók ennek ellenére még az éjszaka folyamán megkezdték a gyanúsítotti kihallgatást, amelynek során részletesen ismertették vele az ellene felhozott gyanút, Hankó pedig a védője jelenlétében hosszú vallomást tett.
A gyanúsítotti kihallgatás egy büntetőeljárás fontos fordulópontja, mert ekkor válik teljesen egyértelművé, hogy a hatóság milyen konkrét cselekményeket ró az érintett terhére. A gyanúsított eldöntheti, hogy vallomást tesz vagy megtagadja azt, és joga van ahhoz is, hogy a gyanúsítással szemben panaszt jelentsen be. Hankó ezúttal nem hallgatott: ügyvédje szerint tételes, részletes védekezést adott elő, amelynek terjedelme mintegy 25 oldal lett. A főügyészség külön közölte, hogy Hankó mind az őrizetbe vétel, mind a gyanúsítás ellen panasszal élt.
Mit mondott a 25 oldalas vallomásban?
A vallomás teljes tartalma természetesen nem nyilvános, de Tóth M. Gábor néhány fontos részletet elárult róla. A védelem központi állítása az, hogy Hankó Balázs a Nemzeti Kulturális Alap működésével kapcsolatban a hatályos jogszabályok és a korábbi kormány döntéseinek megfelelően járt el, ezért szerintük nem követett el szándékos vagyonkezelői szabályszegést.
Ez jogilag kulcsfontosságú állítás lehet. A hűtlen kezelés bűncselekményének megállapításához ugyanis nem elegendő pusztán az, hogy valamely döntés utólag vitathatónak vagy akár szabálytalannak bizonyul. A büntetőjogi felelősséghez konkrét vagyonkezelési kötelesség megszegését, az abból eredő vagyoni hátrányt, valamint az érintett személy büntetőjogi felelősségét is bizonyítani kell. A védelem várhatóan ezért arra fog koncentrálni, hogy Hankó milyen hatáskörben járt el, milyen dokumentumok alapján döntött, és volt-e olyan információ a birtokában, amelyből egy esetleges jogellenes felhasználásra következtethetett volna.
Az ügyészség egészen másképp látja az NKA működését
A Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség közlése alapján a hatóság szerint a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumát Hankó Balázs irányításával arra használhatták fel, hogy az NKA kezelésében lévő vagyont részben, de tömegesen a jogszabályban és az alapító határozatban meghatározott kulturális céloktól eltérően használják fel. Ez a nyomozó hatóság jelenlegi gyanúja, amelynek bizonyítása még folyamatban van.
A főügyészség korábbi részletes közlése szerint 2025. szeptember 3. és 2026. március 30. között összesen 1079 esetet vizsgálnak. A gyanú alapján a vagyoni hátrány 17,3 milliárd forint lehet. A nyomozók szerint a formális és a tényleges döntéshozatal elválhatott egymástól, és egyes támogatásokról már a hivatalos eljárást megelőzően dönthettek. A Telex angol nyelvű összefoglalója szintén idézte az ügyészségnek azt az állítását, amely szerint a pénzek elosztásánál politikai, választókerületi szempontok is szerepet kaphattak.
Hankó szerint jogszerű döntések születtek
Hankó Balázs már a mentelmi jog felfüggesztése előtt is következetesen azt mondta, hogy nem követett el bűncselekményt. Korábbi nyilatkozataiban koncepciós eljárásról beszélt, és azt állította, hogy minden NKA-döntés megfelelt a jogszabályoknak. A hétfő éjszakai vallomás a védő beszámolója alapján ugyanezt az álláspontot fejti ki részletesebb, jogi formában.
A büntetőeljárás egyik legfontosabb kérdése ezért az lesz, milyen dokumentumok támasztják alá a védelem állítását, illetve milyen bizonyítékokra alapozza az ügyészség a kettős döntéshozatali rendszerre és a nem kulturális célú pénzfelhasználásra vonatkozó gyanút. Egy több mint ezer támogatási döntést érintő ügyben ez hatalmas iratanyagot jelenthet: pályázatok, előterjesztések, belső levelezések, döntési listák, bankszámlaadatok és teljesítési dokumentumok tömege kerülhet a nyomozók elé.
Legalább harminc fegyveres várta a NAV-nál – állítja a védő
Tóth M. Gábor egy másik, látványos részletről is beszélt. Állítása szerint Hankó Balázst legalább harminc fegyveres várta a NAV Huszti úti épületénél, amikor a volt miniszter hétfő este megérkezett. Az ügyvéd szerint ennek nem volt indoka, és úgy vélte, hogy a helyzet inkább egy akciófilm jelenetére emlékeztetett, mint egy olyan gyanúsított fogadására, aki előzetesen jelezte, hogy együttműködik a hatósággal.
Ezt azonban fontos pontosan kezelni: a harminc fegyveresre vonatkozó adat a védő nyilatkozatából származik. A hatóság külön hivatalos tájékoztatást nem adott arról, pontosan hány fegyveres volt jelen, illetve milyen biztonsági megfontolások alapján szervezték meg az intézkedést. A Telex információi szerint a hatóságok tartottak attól, hogy Hankó esetleg megszökhet, miközben a védelem arra hivatkozik, hogy erre semmilyen jel nem utalt, hiszen korábban írásban közölték a főügyészséggel, hogy Hankó bármilyen időpontban megjelenik idézésre.
A politikus valóban önként ment el a NAV-hoz
Ez az időrend szempontjából fontos részlet. Hankó Balázs a mentelmi joga felfüggesztése után nem távozott el ismeretlen helyre, hanem az Országházban maradt. A védője már napközben azt közölte az illetékes főügyészséggel, hogy idézés esetén rendelkezésre állnak. A hivatalos idézés hétfő este érkezett meg, Hankó pedig ezt követően elhagyta a Parlamentet és a NAV Huszti úti épületéhez ment.
Ez a védelem számára azért lehet fontos, mert ha később további szabadságkorlátozó intézkedésről kell dönteni, az együttműködési hajlandóság az egyik mérlegelhető körülmény lehet. Ettől azonban az őrizet jogszerűsége önmagában még nem dől el: az ügyészség más körülményeket is figyelembe vehet, például a bizonyítás veszélyeztetésének vagy más, törvényben meghatározott kockázatoknak a lehetőségét.
Bilincsben vitték Kecskemétre
Az ügyvéd szerint az őrizetbe vételt követően Hankó Balázst bilincsben szállították Kecskemétre. Tóth M. Gábor ugyanakkor külön megjegyezte, hogy a NAV munkatársai az intézkedés során korrekt módon jártak el. A védelem kritikája tehát elsősorban arra irányult, hogy szükséges volt-e ilyen látványos biztosítás és a bilincs alkalmazása egy olyan személlyel szemben, aki az idézésnek önként eleget tett.
A bilincs alkalmazása önmagában nem minősül büntetésnek, és nem jelenti azt sem, hogy a hatóság bűnösnek tekinti az érintettet. Kényszerítő eszköz alkalmazásáról van szó, amelynek jogszerűsége mindig az adott körülményektől függ. Ha a védelem úgy ítéli meg, hogy az intézkedés indokolatlan vagy aránytalan volt, ennek jogi úton is hangot adhat.
A család parlamenti jelenléte is vita tárgya lett
A hétfői nap egyik legtöbbet kommentált részlete Hankó Balázs családjának jelenléte volt az Országházban. A volt miniszter mellett felesége és gyermekei is ott voltak, miközben a politikai és médiaközegben azt találgatták, hogy mikor kerülhet sor hatósági intézkedésre.
Forsthoffer Ágnes házelnök korábban erősen kritizálta ezt a helyzetet, és azt mondta, szerinte Hankó a gyermekeit „élő pajzsként” használja. Tóth M. Gábor ezt most visszautasította. A védő szerint nem Hankó döntött úgy, hogy családját kiteszi a megterhelő napnak, hanem felesége, három nagykorú és egy nagykorúsághoz közeli gyermeke maga választotta azt, hogy ott lesz mellette, mert érzelmileg támogatni akarták a családfőt.
Ez a kérdés a büntetőeljárás érdemét természetesen nem érinti, de jól mutatja, milyen gyorsan vált Hankó ügye jogi eljárásból súlyos politikai és személyes konfliktussá.
A Parlament körül korábban egymásnak ellentmondó állítások jelentek meg
A hétfői nap során több egymásnak ellentmondó politikai állítás is napvilágot látott. Bóka János fideszes frakcióvezető arról beszélt, hogy rendőrök jelentek meg az Országházban, míg Magyar Péter miniszterelnök azt állította, hogy az ellenzék a parlament épületében bújtatja Hankót. A Telex később azt írta, egyik állítás sem bizonyult pontosnak: Hankó a frakcióirodában tartózkodott és dolgozott, rendőrök pedig nem rohanták le az épületet.
Ez az epizód jól mutatja, mennyire fontos az egyes állításokat elkülöníteni egymástól. Az biztos, hogy Hankó a parlamenti döntés után az Országházban maradt, majd amikor hivatalos idézést kapott, saját maga távozott. Az is biztos, hogy a NAV épületében őrizetbe vették, onnan Kecskemétre szállították, majd hajnalig kihallgatták.
Mi a pontos gyanú Hankó Balázzsal szemben?
A főügyészség hivatalos közlése alapján a gyanú középpontjában a Nemzeti Kulturális Alap Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiumának működése áll. A nyomozók szerint a kollégiumon keresztül olyan pénzeket is felhasználhattak, amelyek nem a jogszabályban és az alapító határozatban meghatározott kulturális célokat szolgálták. Az ügyészség szerint a rendszer Hankó Balázs miniszteri és NKA-elnöki irányítása alatt működhetett.
A hatóság azt állítja, hogy bizonyos támogatások tényleges sorsa már a hivatalos eljárás előtt eldőlhetett, és a formális kollégiumi döntéshozatal csak később követte a valós döntéseket. Egyes támogatások esetében még az is felmerült, hogy a támogatási döntés megelőzhette a pályázati vagy kérelmi dokumentum benyújtását.
17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányt említ az ügyészség
Az NKA-ügy pénzügyi nagyságrendje miatt kapott országos figyelmet. A főügyészség 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrányról beszél, amely a nyomozás szerint 1079 vizsgált ügylethez kapcsolódhat. Ez azonban jelenleg továbbra is a nyomozó hatóság álláspontja, nem jogerős bírósági megállapítás.
A védelemnek ezért várhatóan két fő irányban kell érvelnie. Egyrészt azt kell bizonyítania, hogy a támogatási döntések megfeleltek az NKA-ra vonatkozó jogszabályoknak és kormányzati döntéseknek. Másrészt azt is vitathatja, hogy a 17,3 milliárd forintos összeget valóban vagyoni hátrányként lehet-e kezelni minden vizsgált esetben.
Nem minden szabálytalanság jelent automatikusan hűtlen kezelést
Ez az ügy jogi megértése szempontjából különösen fontos. Egy támogatási döntés lehet szabálytalan, adminisztratív szempontból hibás vagy akár jogsértő anélkül, hogy abból automatikusan büntetőjogi felelősség következne. A hűtlen kezelés megállapításához a hatóságnak bizonyítania kell a vagyonkezelési kötelezettség megszegését, az ebből eredő vagyoni hátrányt és a gyanúsított személyes felelősségét.
Hankó ügyvédje ezért hangsúlyozza, hogy álláspontjuk szerint nem történt szándékos vagyonkezelői szabályszegés. Az ügyészség ezzel szemben már olyan nyomozati adatokra hivatkozik, amelyek alapján megalapozott gyanút közölt. Hogy ezekből a későbbiekben vádemelés lesz-e, és abból mi áll meg egy bíróság előtt, jelenleg még nem tudható.
A Fidesz politikai fogolynak nevezi Hankót
Az ügy jogi része mellett rendkívül erős politikai kommunikáció is zajlik. A Fidesz hivatalos álláspontja szerint Hankó Balázs „politikai fogoly”, és nem követett el bűncselekményt. Havasi Bertalan, a párt kommunikációs igazgatója közölte, hogy szóba sem jöhet Hankó parlamenti mandátumának visszaadása, mert azt a párt az általuk „újkommunista önkénynek” nevezett politikai helyzettel szembeni meghátrálásnak tekintené.
Ez a Fidesz politikai álláspontja. A büntetőeljárásban azonban nem pártok döntik el, hogy történt-e bűncselekmény. A nyomozó hatóságoknak bizonyítékokat kell gyűjteniük, a védelemnek joga van ezeket vitatni, és amennyiben vádemelés történik, a bűnösségről végső soron független bíróság határoz.
Hankó egyelőre megtartja országgyűlési mandátumát
Az őrizetbe vétel és a gyanúsítás önmagában nem szünteti meg egy országgyűlési képviselő mandátumát. A Fidesz már egyértelművé tette, hogy Hankó esetében nem kívánják kezdeményezni a mandátum visszaadását, és maga a politikus sem jelezte, hogy lemondana róla.
A mandátum kérdése ettől függetlenül később újra előkerülhet, amennyiben a büntetőeljárás olyan szakaszba jut, amelyhez további közjogi következmények kapcsolódnak. Jelenleg azonban Hankó továbbra is országgyűlési képviselő.
Mi következhet a kihallgatás után?
A gyanúsítotti kihallgatás után a legfontosabb kérdés az lehet, kezdeményez-e az ügyészség további kényszerintézkedést. Az őrizet átmeneti személyi szabadságot korlátozó intézkedés, amely nem tarthat korlátlan ideig. Ha az ügyészség letartóztatást tart szükségesnek, azt bíróságnál kell indítványoznia, és a döntést bíró hozza meg.
A bíróság ilyenkor nem Hankó bűnösségéről dönt. Azt kell vizsgálnia, fennáll-e például a szökés vagy elrejtőzés veszélye, veszélyeztetheti-e a gyanúsított a bizonyítást, befolyásolhat-e tanúkat, illetve fennáll-e más, a törvényben meghatározott ok a szabadság további korlátozására. A védelem várhatóan azzal érvelhet, hogy Hankó önként jelent meg az idézésre, nem próbált elmenekülni és részletes vallomást is tett.
Az ötórás kihallgatás csak a kezdet lehet
A közel ötórás kihallgatás hosszúnak tűnhet, de egy ekkora ügyben valószínűleg csak az első részletes védekezés volt. A nyomozók több mint ezer támogatási döntést vizsgálnak, és fel kell tárniuk, hogyan születtek ezek a döntések, kik készítették elő őket, milyen információkat kapott Hankó, milyen szerepe volt az NKA kollégiumának, és mi történt a pénzekkel azok kifizetése után.
A hatóságok várhatóan összevetik majd Hankó 25 oldalas vallomását a már összegyűjtött iratokkal, tanúvallomásokkal és digitális bizonyítékokkal. Ha ellentmondásokat találnak, újabb kihallgatás következhet. A védelem ugyancsak további bizonyítékokat nyújthat be, illetve indítványozhat nyomozati cselekményeket.
A kulcskérdés az lesz, megáll-e a 25 oldalas védekezés
Hankó Balázs tehát nem élt a hallgatás jogával, hanem hosszú, érdemi vallomás mellett döntött. Ez tudatos védekezési stratégia lehet: a volt miniszter és ügyvédje láthatóan már a nyomozás elején részletesen rögzíteni akarja, miért tartják jogszerűnek a korábbi támogatási döntéseket.
Az ügyészségnek most ezt a védekezést kell összevetnie a saját bizonyítékaival. Ha a vallomásban szereplő állításokat dokumentumok és más adatok támasztják alá, az gyengítheti a gyanút. Ha viszont az iratok, tanúvallomások vagy elektronikus bizonyítékok ellentmondanak neki, az erősítheti az ügyészség álláspontját.
A politikai vita már eldőlt, a büntetőjogi kérdés még nem
A politikai oldalak értelmezése jelenleg világos. A Fidesz Hankót politikai fogolynak nevezi és koncepciós eljárásról beszél, míg a kormányoldal a törvény előtti egyenlőségre és az elszámoltatás szükségességére hivatkozik. Ezek politikai állítások, amelyek nem helyettesítik a büntetőeljárásban szükséges bizonyítást.
A jogi kérdés ennél sokkal szűkebb és konkrétabb: bizonyítható-e, hogy Hankó Balázs megszegte vagyonkezelői kötelezettségét, ebből valóban 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány keletkezett-e, és fennáll-e a bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezelés minden törvényi feltétele.
Erre jelenleg még nincs végleges válasz.
Egy biztos: az NKA-ügy még messze nincs lezárva
A hétfő éjszakai ötórás kihallgatás tehát nem az ügy vége, hanem egy új szakasz kezdete. Hankó Balázs részletesen tagadta a gyanút, ügyvédje pedig már most vitatja az őrizetbe vétel egyes körülményeit és a hatósági intézkedések arányosságát. Az ügyészség ugyanakkor továbbra is súlyos, milliárdos vagyoni hátrányról és tömegesen eltérő célú vagyonfelhasználásról beszél.
A következő hetekben elsősorban az válhat döntővé, hogy a 25 oldalas vallomás állításait milyen dokumentumok és tanúvallomások támasztják alá, illetve mit tud bizonyítani az ügyészség az NKA pénzelosztási rendszeréről. Hankó Balázst addig is megilleti az ártatlanság vélelme, büntetőjogi felelősségét pedig csak jogerős bírósági ítélet állapíthatja meg.
