Több, a következő éveket meghatározó döntés és kormányzati terv körvonalazódott egyszerre Magyarországon: Magyar Péter bejelentette a 2027-re tervezett vagyonadót, új Nemzeti alaptanterv készül, átalakulhat a rendvédelmi dolgozók szabályozása, miközben Magyarország európai ügyészének kiválasztását is előkészítik – írja a Portfolio.
A legtöbb embert közvetlenül érintő pénzügyi bejelentés a vagyonadó volt. Magyar Péter miniszterelnök szolnoki országjárásán közölte, hogy a Tisza programjában szereplő vállalásnak megfelelően 2027. január 1-jétől szeretnék bevezetni az új adónemet. A jelenlegi elképzelések alapján azonban a szabályozás szigorúbb lehet annál, mint amit eredetileg a választási programban vállaltak. Fontos ugyanakkor különbséget tenni a politikai bejelentés és a már elfogadott adótörvény között. A részletes vagyonadó-szabályozást még nem fogadta el az Országgyűlés, a tervezet társadalmi és szakmai egyeztetése is hátravan. Emiatt ma még nem lehet minden érintettnek pontosan kiszámolni, mennyi adót kellene fizetnie 2027-ben.
2027. január 1-jétől jöhet az új vagyonadó
Magyar Péter arról beszélt, hogy a kormány az eredetileg vállalt konstrukciónál szigorúbb vagyonadót szeretne.
A jelenleg nyilvánosságra került pénzügyminisztériumi elképzelések egyik kiindulópontja az, hogy az egymilliárd forintot meghaladó nettó magánvagyon után kellene adót fizetni.
A tervezetben szereplő alapkulcs 1 százalék.
Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy egy egymilliárd forintos vagyon után automatikusan évi tízmillió forintot kellene fizetni. A jelenlegi elképzelés szerint a küszöbérték feletti vagyonrész adóztatása jöhet szóba, a pontos számítási módszert azonban majd a végleges jogszabály határozza meg.
Magyar Péter arra is utalt, hogy a legnagyobb vagyonok esetében progresszívebb szabályozást is elképzelhetőnek tart.
Példaként azt mondta: 500 milliárd forintos vagyon felett akár 1 százaléknál magasabb adókulcs is alkalmazható lehet.
Ez azonban egyelőre nem elfogadott adósáv, hanem a miniszterelnök által felvázolt lehetőség.
Nemcsak az ingatlanokat számíthatnák bele
A készülő rendszer egyik legfontosabb kérdése az lesz, mit tekintenek vagyonnak.
A nyilvánosságra került minisztériumi munkaanyag alapján nemcsak lakások, családi házak és más ingatlanok számíthatnának bele.
A bankszámlán lévő pénz, értékpapírok, céges részesedések és más befektetések is a számítás részévé válhatnak.
Vagyis a vagyonadó lényegében az érintett személy teljes nettó vagyonát próbálná meghatározni.
Ez azért fontos, mert ha kizárólag az ingatlanokra vonatkozna az adó, a nagyobb vagyonok tulajdonosai egyszerűen más eszközökbe helyezhetnék át pénzüket.
A kormányzati álláspont szerint ezért széles adóalap szükséges.
A külföldön tartott vagyon is számíthat
A jelenlegi elképzelések szerint a magyar adóügyi illetőségű magánszemélyeknél nemcsak a Magyarországon található vagyonelemeket vennék figyelembe.
Külföldi ingatlan, bankszámla, értékpapír vagy vállalati részesedés is bekerülhetne a számításba.
Ez az új adó egyik legnehezebben végrehajtható része lehet.
Egy budapesti lakás értékének meghatározása még viszonylag egyszerű feladat. Egy külföldi cégben meglévő részesedés, magántőkealap, családi vállalkozás vagy nehezen értékesíthető ingatlan piaci értékének meghatározása már jóval összetettebb.
Ezért a végleges törvény egyik kulcskérdése az értékelési módszer lesz.
Hogyan lehet megmondani, mennyit ér egy ingatlan?
A nyilvánosságra került munkaanyag erre több lehetőséget is felvet.
Ha egy ingatlant nemrég vásároltak vagy értékesítettek, a tényleges tranzakciós árból lehetne kiindulni.
Régebbi tranzakciónál az értéket valamilyen index segítségével aktualizálhatnák.
Ha ilyen információ sincs, a NAV ingatlanforgalmi adatbázisára és egy tömeges értékelési modellre támaszkodhatnának.
Ebben olyan tényezők szerepelhetnének, mint az ingatlan elhelyezkedése, mérete, műszaki állapota és környezetének jellemzői.
Az adózónak elvileg lehetősége lenne független értékbecslésre is.
A vállalkozások értéke még nehezebb kérdés
Még összetettebb lehet egy magántulajdonban lévő vállalkozás értékének meghatározása.
Egy tőzsdén jegyzett részvénynél egyszerű a helyzet, hiszen minden kereskedési napon van piaci ár.
Egy családi vállalkozásnál viszont nincs ilyen objektív szám.
Vizsgálható a cég saját tőkéje, eszközállománya, nyeresége, bevétele, jövőbeni pénztermelő képessége vagy az, hogy hasonló vállalkozásokat milyen áron adtak el.
A választott módszer pedig akár több százmillió vagy több milliárd forintos különbséget is eredményezhet.
A vagyonadó gyakorlati működésének egyik legfontosabb része ezért az lesz, hogy a jogszabály mennyire egyértelmű és vitatható értékelési rendszert alakít ki.
Alapítványba vagy vagyonkezelésbe sem biztos, hogy ki lehet menekíteni a vagyont
A kiszivárgott tervezet szerint a szabályozás megpróbálná elkerülni azt is, hogy pusztán jogi konstrukciókkal ki lehessen kerülni az adófizetést.
Ez érintheti például a bizalmi vagyonkezelésbe vagy magánalapítványba helyezett vagyont.
A cél az lehet, hogy ne csak azt vizsgálják, kinek a nevén szerepel jogilag egy vagyonelem, hanem azt is, ki annak tényleges gazdasági haszonélvezője.
Ez természetesen rendkívül részletes és pontos törvényi szabályozást igényel majd.
Évi 150–200 milliárd forint bevételt várhatnak
A nyilvánosságra került minisztériumi hatásvizsgálat alapján a vagyonadó évente mintegy 150–200 milliárd forint bruttó költségvetési bevételt jelenthetne.
Ez komoly összeg, de a teljes magyar állami költségvetéshez viszonyítva nem olyan nagyságrend, amely önmagában alapjaiban változtatná meg a költségvetés helyzetét.
A kérdés ezért nemcsak az lesz, mennyi pénzt hoz az adó.
Legalább ilyen fontos, hogy hogyan változtatja meg a nagyobb vagyonnal rendelkező emberek befektetési döntéseit, cégstruktúráit és adózási magatartását.
Nemzetközi tapasztalatok alapján ez az egyik legfontosabb kérdés minden vagyonadó esetében.
Még sokat változhatnak a szabályok
A nyilvánosságra került pénzügyminisztériumi anyag minden oldalán szerepel egy lényeges figyelmeztetés: a dokumentumot a kormány még nem tárgyalta meg.
Ez azt jelenti, hogy a most ismert részletek nem tekinthetők végleges kormányzati álláspontnak.
A tervezet társadalmi egyeztetésre kerülhet, szakmai szervezetek is véleményezhetik, majd a kormánynak és az Országgyűlésnek is döntenie kell róla.
Ezért 2027 januárjáig még több ponton módosulhat.
Több mint félezer jelentkező a tankerületek élére
Nemcsak az adórendszerben készülnek változások.
A Klebelsberg Központ mind a 60 tankerületi központ igazgatói posztjára új pályázatot írt ki.
A szeptember 20-i határidőig összesen 567 pályázat érkezett.
A formai ellenőrzést követően ezek közül 407-et találtak érvényesnek.
Ez azt jelenti, hogy valamennyi tankerületi központ esetében több alkalmasnak minősített jelentkező közül lehet választani.
Az értékelés már megkezdődött.
Az iskolák dolgozói is véleményt mondhatnak
Az új eljárás egyik érdekes eleme, hogy nem kizárólag a központi oktatási irányítás döntésére épül.
A tankerülethez tartozó települések polgármesterei, valamint a fenntartott iskolák teljes alkalmazotti közössége is véleményezheti a pályázókat.
Megismerhetik a jelöltek nevét, motivációs levelét és vezetői koncepcióját.
Ezután jelezhetik, hogy támogatják-e az adott pályázót.
Egyszerre akár több jelöltet is támogathatnak, vagy úgy is dönthetnek, hogy egyik jelölt mellett sem teszik le a voksukat.
Új Nemzeti alaptanterv is készül
Az oktatásban ennél jóval nagyobb léptékű változtatás előkészítése is megkezdődött.
Lannert Judit oktatási miniszter bejelentése szerint új Nemzeti alaptanterven dolgoznak.
A tárca először egy átfogó oktatási stratégiát készít, amely várhatóan az év végére állhat össze.
Erre épülhet majd az új alaptanterv.
A minisztérium közlése szerint széles körű szakmai egyeztetést szeretnének, és olyan változtatást akarnak, amely mögött lehetőség szerint szélesebb társadalmi és szakmai konszenzus áll.
Ez minden iskolást érinthet
A Nemzeti alaptanterv nem egyszerű szakmai háttérdokumentum.
Ez határozza meg az iskolai oktatás egyik alapvető keretét.
Befolyásolja, milyen tantárgyakat, milyen témákat és milyen követelmények szerint tanulnak a gyerekek.
Az új NAT ezért idővel a tankönyvek tartalmára, az óraszámokra, a tanári munkára és a vizsgák követelményeire is hatással lehet.
Egyelőre azonban még nincs olyan végleges tervezet, amelyből pontosan látszana, milyen tantárgyi változtatások készülnek.
Budapest is teljesen átalakítaná a gyalogosközlekedést
Közben a Fővárosi Közgyűlés elfogadta Budapest új gyalogosstratégiáját.
A hosszú távú cél az, hogy 2050-re a főváros teljes közterületi és közlekedési hálózata akadálymentesebb és gyalogosbarátabb legyen.
Ez nem azt jelenti, hogy egyszerre minden utat és járdát átépítenek.
A stratégia évtizedekre előre rögzíti azokat az alapelveket, amelyeket a következő beruházásoknál figyelembe kell venni.
Villamosmegállók és csomópontok is átalakulhatnak
A következő évtizedben már kézzelfoghatóbb beavatkozások is jöhetnek.
A tervek szerint számos villamosmegálló akadálymentesítése, a gyalogátkelők biztonságosabbá tétele és a közlekedési csomópontok átalakítása is napirendre kerülhet.
A stratégia különösen az idősek, a babakocsival közlekedők és a mozgásukban korlátozott emberek számára hozhat érzékelhető változást.
A megvalósítás természetesen nagymértékben függ majd a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól.
Ötmilliárd forinttal többet fordítanak laktanyákra
A honvédelmi területen is átcsoportosítás történt.
Ötmilliárd forintot irányítottak át egy korábban más célra elkülönített honvédelmi keretből laktanyák és katonai szálláshelyek korszerűsítésére.
Ruszin-Szendi Romulusz tájékoztatása szerint több mint harminc helyszínen már megkezdődtek a fejlesztések.
A program elsősorban a katonák mindennapi elhelyezési körülményeinek javítását szolgálja.
Ez jelenthet szálláshely-felújítást, vizesblokkok korszerűsítését, energetikai munkákat vagy más épületfejlesztést.
Egy Rippl-Rónai-festmény is visszakerült Kaposvárra
Közben kulturális ügyben is történt változás.
Rippl-Rónai József Medgyessy olvas című festménye visszakerült a kaposvári múzeumba.
A mű korábban a Sándor-palotába került kölcsönként.
A festmény ügye azért kapott nagyobb nyilvánosságot, mert 2025-ben vita alakult ki arról, hogyan választották ki a művet a kölcsönzésre.
A kaposvári önkormányzat később azt közölte, hogy a kölcsönadásról hivatalosan a város döntött.
A festményt korábban 100 millió forintra biztosították.
Több mint harminc törvény módosulhat a belügyi csomagban
Jelentős változás készül a rendvédelmi és belügyi ágazatban is.
Elkészült egy olyan törvényjavaslat-csomag, amely körülbelül harminc másik jogszabályt módosíthat.
A kormányzati indoklás szerint a cél az adminisztráció egyszerűsítése és a rendvédelmi dolgozók megbecsültségének növelése.
Az első ismertetett intézkedések között szerepel a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak szabadságának és egyes juttatásainak növelése.
A teljes csomag pontos hatásait azonban csak a törvényjavaslat részletes rendelkezéseinek ismeretében lehet majd megítélni.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás is halad
Az igazságügyi tárca közben Magyarország Európai Ügyészséghez történő csatlakozásának végrehajtásán dolgozik.
A következő fontos lépés a magyar európai ügyész kiválasztása.
Magyarországnak három olyan jelöltet kell felterjesztenie, akik megfelelő függetlenséggel és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkeznek.
Közülük az Európai Unió Tanácsa választja ki a magyar európai ügyészt.
Delegált ügyészek dolgozhatnak majd Magyarországon
Az Európai Ügyészség rendszere nem úgy működik, hogy minden magyar ügyet Brüsszelből nyomoznak.
Az egyes tagállamokban európai delegált ügyészek dolgoznak.
Ők helyben vezetik azokat az eljárásokat, amelyek az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményeket érintik.
Ide tartozhatnak például uniós támogatásokkal kapcsolatos csalások, bizonyos áfacsalások vagy korrupciós ügyek.
A magyar jogszabályokat ezért úgy kell módosítani, hogy ezek az ügyészek megfelelő eljárási jogosítványokat kapjanak.
Miért jelentős a csatlakozás?
Magyarország korábban nem tartozott az Európai Ügyészség részt vevő tagállamai közé.
A csatlakozás ezért alapvetően megváltoztatja az uniós pénzekkel kapcsolatos egyes büntetőeljárások rendszerét.
Bizonyos ügyekben a nyomozás és a vádemelés már nem kizárólag a magyar ügyészségi rendszer döntése lesz.
Az EPPO saját hatáskörében is eljárhat majd az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeknél.
Sok bejelentés, de nem minden lép életbe azonnal
Az elmúlt napok bejelentéseinek megértéséhez ez az egyik legfontosabb különbség.
Van olyan döntés, amely már megszületett.
Budapest gyalogosstratégiáját például elfogadta a Fővárosi Közgyűlés.
A tankerületi igazgatói pályázatok értékelése már folyamatban van.
A laktanyákra szánt ötmilliárd forintos átcsoportosítás szintén konkrét költségvetési lépés.
Más ügyek viszont még előkészítési szakaszban vannak.
Az új Nemzeti alaptanterv még készül.
Az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás végrehajtási szabályai kidolgozás alatt állnak.
A vagyonadó pedig ugyan 2027. január 1-jei kezdettel szerepel a kormány terveiben, de a részletes adószabályokat még nem fogadta el az Országgyűlés.
A vagyonadó lehet a legnagyobb politikai és gazdasági vita
A felsorolt változtatások közül valószínűleg a vagyonadó váltja majd ki a legnagyobb gazdasági vitát.
Egy ilyen adó nemcsak az érintett milliárdos magánvagyonokra lehet hatással.
Befolyásolhatja a vállalkozások tulajdonosi struktúráját, a befektetéseket, az ingatlanpiacot és azt is, hol tartják vagyonukat a tehetősebb magánszemélyek.
Az állam számára ezért kényes egyensúlyt kell találni.
Ha túl szűk az adóalap, könnyű lehet kikerülni az adót.
Ha túl magas az adókulcs, az erősítheti a vagyon külföldre vitelére vagy más struktúrába helyezésére irányuló ösztönzést.
Ha pedig az értékelési szabályok nem egyértelműek, rengeteg jogvita indulhat.
A végleges szabályokat még meg kell várni
A mostani politikai bejelentések alapján a kormány egyértelműen 2027-es indulással számol.
A valódi részleteket azonban az Országgyűlés elé kerülő törvényjavaslat mondja majd meg.
Abból derülhet ki pontosan, hol lesz az adómentes küszöb, milyen vagyonelemeket számítanak bele, hogyan kezelik az adósságokat, milyen kulcsokat alkalmaznak, és valóban lesz-e magasabb adómérték a több százmilliárdos vagyonok esetében.
Addig az egymilliárdos küszöböt, az 1 százalékos kulcsot és a Magyar Péter által felvetett 500 milliárd feletti magasabb adóztatást is tervezett szabályként, nem pedig már hatályos adótörvényként kell kezelni.
2027 valóban több területen hozhat nagy változást
Az elmúlt napok bejelentéseiből jól látszik, hogy nem egyetlen terület átalakításán dolgozik a kormány.
Az adórendszerben megjelenhet a vagyonadó.
Az oktatásban új Nemzeti alaptanterv készül, miközben valamennyi tankerületi központ vezetőjét új pályázati folyamatban választják ki.
A rendvédelemben több tucat jogszabály módosulhat.
Az uniós pénzekkel kapcsolatos nyomozások rendszerét az Európai Ügyészséghez való csatlakozás alakíthatja át.
Budapest pedig hosszú távon a gyalogosközlekedés teljes rendszerét szeretné új alapokra helyezni.
A következő hónapokban azonban a legfontosabb kérdés az lesz, hogy ezek közül a most ismertetett tervekből pontosan mi kerül bele a végleges törvényekbe és döntésekbe – különösen a vagyonadó esetében, ahol akár milliárdos különbséget is jelenthet egyetlen szabály vagy értékelési módszer megváltoztatása.
