Jelentősen átalakíthatja a kisvállalkozók adózását a kormány készülő kata-reformja: a tervek szerint ismét lehetővé tennék a cégeknek és szervezeteknek történő számlázást, miközben a jelenleg kizárt mellékállású vállalkozók, nyugdíjasok és egyetemisták előtt is megnyílhatna a kedvezményes adózási forma – írja a turizmus.com
Magyar Péter miniszterelnök 2026. szeptember 26-án, országjárásának szolnoki állomásán beszélt részletesebben a tervekről. A bejelentés szerint a Tisza-kormány olyan új kata-rendszeren dolgozik, amely a jelenleginél lényegesen szélesebb vállalkozói kör számára lenne választható. A miniszterelnök közlése alapján akár százezer vagy ennél is több vállalkozó kerülhetne be a rendszerbe. A részletes jogszabálytervezetet ugyanakkor egyelőre nem hozták nyilvánosságra, ezért számos lényeges kérdés – például a pontos havi adóösszeg vagy a hatálybalépés dátuma – még nyitott.
A tervezett változtatás azért lehet jelentős, mert a jelenlegi kata kifejezetten szűk kör számára érhető el. A NAV jelenlegi szabályai szerint csak főfoglalkozású, az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő egyéni vállalkozó választhatja ezt az adózási módot. Heti legalább 36 órás munkaviszony mellett, nyugdíjasként vagy nappali tagozatos hallgatóként jelenleg nem lehet katázni. A készülő átalakítás éppen ezeket a korlátozásokat enyhítené.
Újra lehetne cégeknek is számlázni
A bejelentés talán legfontosabb eleme, hogy a katás vállalkozók ismét számlázhatnának nemcsak magánszemélyeknek, hanem gazdasági társaságoknak és más szervezeteknek is. A jelenlegi rendszerben ugyanis ez az egyik legszigorúbb korlátozás: ha egy katás vállalkozó szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként kifizetőtől szerez bevételt, főszabály szerint megszűnik a kataalanyisága. Kivételt többek között a taxis személyszállítás jelent.
Ez a gyakorlatban sok olyan szakmát kizár a katából, ahol természetes, hogy az ügyfelek között magánszemélyek és cégek egyaránt vannak. Egy grafikus, informatikus, fotós, fordító, oktató, marketinges vagy más szolgáltató például hiába dolgozik részben lakossági ügyfeleknek, ha egy vállalat megbízását is elvállalja, a jelenlegi szabályok mellett ez könnyen összeegyeztethetetlenné válik a katával.
A tervezett módosítás ezért alapvetően megváltoztathatná azt, kik számára lehet vonzó ez az adózási forma. Magyar Péter szolnoki bejelentése szerint ismét lehetővé tennék a cégeknek és szervezeteknek történő számlázást. Arról azonban még nincs részletes információ, hogy ennek lenne-e külön összeghatára, korlátozása vagy más feltétele.
A mellékállású vállalkozók is visszakerülhetnének a rendszerbe
A következő jelentős változás a főállás mellett vállalkozókat érintheti. Jelenleg az a vállalkozó, akinek legalább heti 36 órás munkaviszonya van, nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak, ezért nem választhatja a katát. A NAV jelenlegi szabályai ezt egyértelműen rögzítik.
A készülő új konstrukcióban ezt a korlátozást feloldanák. Így például az a munkavállaló, aki teljes munkaidőben dolgozik, de munka után vagy hétvégén egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, ismét jogosult lehetne a katára.
Ez nagyobb vállalkozói csoportot érinthet. Magyarországon sokan nem főállásként indítanak vállalkozást, hanem egy meglévő munkaviszony mellett próbálnak ki egy szolgáltatást, értékesítenek saját terméket vagy vállalnak alkalmi megbízásokat. Számukra az egyszerű adminisztráció különösen fontos lehet, mert egy kisebb mellékállású vállalkozásnál az adózás és könyvelés arányaiban jelentős költséget jelenthet.
A korábbi kata egyik sajátossága éppen az volt, hogy külön tételes adó vonatkozott a nem főállású kisadózókra. A régi rendszerben a nem főállású kisadózó után havi 25 ezer forint tételes adót kellett fizetni, míg a főállású kisadózó alapösszege 50 ezer forint volt. A most készülő konstrukciónál egyelőre nem ismert, hogy visszatér-e valamilyen hasonló különbségtétel.
A nyugdíjasok előtt is megnyílhat a kata
A másik jelentős érintetti kör a nyugdíjas vállalkozóké. Jelenleg a nyugdíjas egyéni vállalkozó nem minősül főfoglalkozásúnak, ezért a hatályos szabályok alapján nem választhatja az új katát. A szolnoki bejelentés szerint ezt is megváltoztatnák.
Ez azt jelenthetné, hogy egy nyugdíjas szakember, aki továbbra is kisebb volumenben dolgozik – például oktat, tanácsadást végez, kézműves terméket értékesít vagy más szolgáltatást nyújt –, ismét egyszerűbb tételes adózást választhatna.
A pontos részletek azonban itt is hiányoznak. Nem ismert például, hogy a nyugdíjas vállalkozók ugyanakkora havi tételes adót fizetnének-e, mint a főállásúak, vagy számukra külön kedvezményes összeget határoznának meg. A bejelentés jelenleg csak a jogosulti kör bővítésének szándékát rögzíti.
Egyetemisták is katázhatnának
Szintén változást jelentene, hogy a nappali tagozatos egyetemisták előtt is megnyílhatna a rendszer. Jelenleg a nappali rendszerű oktatásban részt vevő egyéni vállalkozó nem minősül főfoglalkozásúnak, ezért nem választhatja a katát.
A kormány terve szerint ezt a korlátozást is megszüntetnék. Ez elsősorban azoknak a fiataloknak jelenthet új lehetőséget, akik tanulmányaik mellett vállalkoznak – például informatikai munkát, grafikai szolgáltatást, fotózást, oktatást vagy más önálló tevékenységet végeznek.
Itt azonban ugyanaz a kérdés merül fel, mint a mellékállású és nyugdíjas vállalkozóknál: milyen havi közteher kapcsolódna ehhez a jogviszonyhoz, és milyen társadalombiztosítási jogosultság keletkezne belőle. A részletes szabályozás nélkül erre még nem lehet biztos választ adni.
Akár százezer új katásról beszélt Magyar Péter
Magyar Péter a szolnoki rendezvényen azt mondta, olyan rendszer kidolgozásán dolgoznak, amely „akár százezer vagy annál is több” vállalkozó számára teheti lehetővé a kata választását. Ez jelenleg kormányzati becslés, nem tényleges belépőszám, hiszen a rendszer részletei még nem ismertek.
Hogy valóban hány vállalkozó választaná az új konstrukciót, több tényezőtől függhet. Meghatározó lesz a havi tételes adó összege, a bevételi keret, a cégeknek történő számlázás részletszabálya, valamint az, hogyan rendezik a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságot.
A vállalkozók döntését az is befolyásolhatja, hogyan viszonyul majd az új kata az átalányadózáshoz. A jelenlegi rendszerben azok az egyéni vállalkozók, akik nem jogosultak katára vagy nem ezt választják, gyakran az átalányadózás szabályai szerint teljesítik adókötelezettségüket. A NAV az egyéni vállalkozók számára jelenleg is több külön adózási lehetőséget tart fenn.
A havi 50 ezer forintos kata valószínűleg nem maradna változatlan
A jelenlegi kata egyik legismertebb eleme az 50 ezer forintos havi tételes adó. A NAV 2026-os tájékoztatója szerint a katás egyéni vállalkozónak jelenleg minden érintett hónapra havi 50 ezer forintot kell fizetnie.
Magyar Péter azonban egyértelművé tette, hogy a rendszer kiterjesztése mellett a havi összeg emelését is szükségesnek tartják. A miniszterelnök szerint ez történhet egyetlen nagyobb lépésben vagy két kisebb emeléssel.
Azt azonban még nem közölték, pontosan mekkora összegről lenne szó. Így jelenleg nem lehet megalapozottan azt állítani, hogy például 60, 75 vagy 100 ezer forintos havi kata jön. Ezekre vonatkozó hivatalos számot a szolnoki bejelentés nem tartalmazott.
Ez a részlet különösen fontos lesz a vállalkozók számára, mert önmagában a jogosultsági kör bővítése nem mondja meg, hogy egy adott vállalkozónak pénzügyileg megéri-e majd az új rendszert választania. Ehhez ismerni kell a havi tételes adót, az esetleges pluszközterheket, a bevételi határt és a társadalombiztosítási szabályokat is.
A nyugdíjjogosultság miatt emelnék a közterhet
Magyar Péter a bejelentésben külön kitért arra, hogy a kata átalakításakor a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultság kérdését is rendezni kell. A miniszterelnök szerint nem célszerű olyan rendszer kialakítása, amelyben sok vállalkozó alacsony közterhet fizet ugyan, de később elégtelen nyugdíjjogosultsággal szembesül.
Ez nem pusztán technikai kérdés. Egy tételes adózási rendszer egyik nagy előnye az egyszerűség, ugyanakkor ha a befizetett közteher alacsony járulékalapot eredményez, annak hosszú távú következménye lehet a nyugdíj összegére és más társadalombiztosítási ellátásokra.
Ezért a kormány terve szerint a havi tételes összeg és a társadalombiztosítási jogosultság összekapcsolása is része lehet az új rendszernek. Arról azonban még nincs nyilvános részletes javaslat, hogy pontosan milyen ellátási alapot vagy szolgálati időt eredményezne az új kata.
19 millió forintra emelnék a bevételi határt
A szolnoki bejelentés szerint a tervek között szerepel, hogy a kata éves bevételi keretét 19 millió forintra emeljék.
A jelenlegi kata éves keretösszege 18 millió forint. A NAV tájékoztatása szerint ha a katás vállalkozó ezt meghaladja, a keret feletti rész után 40 százalékos különadót kell fizetnie.
Ez alapján a tervezett emelés jelenlegi formájában egymillió forintos növekedést jelentene. Fontos azonban, hogy ez még csak a bejelentett terv része, és nem ismert, változna-e a 40 százalékos különadó szabálya vagy az időarányos számítás.
Nem szabad összekeverni a kata és az áfamentesség határát
A vállalkozók számára különösen fontos különbséget tenni a kata bevételi kerete és az áfában alkalmazható alanyi adómentesség között. Ez két külön szabály.
2026-ban az alanyi áfamentesség éves értékhatára 20 millió forint. A NAV szerint ez 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedik.
Ez azt jelenti, hogy ha a tervezett katahatár valóban 19 millió forint lesz, akkor 2026-os viszonyok között a két értékhatár nem esne egybe. Egy vállalkozó adózási helyzetének megítélésekor ezért külön kell kezelni a kata szabályait és az áfaszabályokat.
Mi változna egy jelenlegi átalányadózó számára?
Az új kata egyik legnagyobb potenciális érintetti körét azok az egyéni vállalkozók jelenthetik, akik jelenleg átalányadózást alkalmaznak, mert a hatályos kata feltételeinek nem felelnek meg.
Ide tartozhat például egy heti 40 órában dolgozó alkalmazott, aki mellette vállalkozik. Ma ő nem katázhat, mert nem minősül főfoglalkozású egyéni vállalkozónak. Ha azonban a bejelentett terv megvalósul, ismét megnyílhatna előtte ez az adózási forma.
Ugyanez lehet igaz arra az egyéni vállalkozóra is, aki rendszeresen cégeknek számláz. A jelenlegi szabályok miatt neki a kata jellemzően nem megfelelő választás, míg a tervezett rendszerben ez a korlátozás megszűnhet.
A tényleges pénzügyi előny vagy hátrány azonban csak akkor számolható ki, ha ismertté válik az új havi kata összege. Addig nem lehet általánosan kijelenteni, hogy az új rendszer minden jelenlegi átalányadózónak kedvezőbb lenne.
A régi kata nem feltétlenül tér vissza változatlanul
A „kata visszaállítása” kifejezés könnyen azt a benyomást keltheti, hogy egyszerűen visszahozzák a 2022 előtti rendszert. A szolnoki beszámolók alapján azonban ennél összetettebb változtatás készül.
A Szoljon tudósítása szerint Magyar Péter arról beszélt, hogy a korábbi rendszer a régi formájában nem tér vissza, hanem a Pénzügyminisztérium szélesebb körben használható konstrukción dolgozik.
Ez azért fontos, mert a 2022 előtti kata több olyan szabályt tartalmazott, amelyet a mostani reform nem feltétlenül vesz át változatlanul. Korábban például a főállású kisadózó mellett nem főállású kisadózó is létezett, továbbá bizonyos vállalkozási formák – például meghatározott bt.-k és kkt.-k – is bekerülhettek a rendszerbe. A NAV régi kataoldala ezeket az archív szabályokat ma is elkülönítve mutatja be.
A mostani bejelentésből egyelőre nem derül ki, hogy az egyéni vállalkozókon kívül más vállalkozási formák is visszakerülnek-e.
Mi az, amit már tudunk?
A jelenlegi bejelentés alapján több irány már jól látható. A kormány szélesíteni akarja a kata jogosulti körét, visszaengedné a cégeknek és szervezeteknek történő számlázást, bevonná a főállás mellett vállalkozókat, a nyugdíjasokat és az egyetemistákat, valamint 19 millió forintra emelné az éves bevételi keretet. Emellett magasabb havi tételes adóval számolnak, részben azért, hogy a társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultság erősebb legyen.
A pontos havi összeg, a bevezetés dátuma, az esetleges átmeneti szabályok, a céges bevételek korlátozása, valamint a társadalombiztosítási számítás részletei ugyanakkor még nem ismertek.
Ezért aki jelenleg egyéni vállalkozóként átalányadózik vagy más adózási formát használ, annak egyelőre nincs olyan új szabály, amely miatt azonnal változtatnia kellene.
Mi marad jelenleg érvényben?
Amíg nem fogadják el és nem hirdetik ki az új szabályokat, a jelenlegi kata változatlanul működik.
2026-ban a katás egyéni vállalkozó havi 50 ezer forint tételes adót fizet. A rendszer főszabály szerint csak főfoglalkozású egyéni vállalkozók számára választható, ezért például a heti 36 órát elérő munkaviszonnyal rendelkezők, a nyugdíjasok és a nappali tagozatos hallgatók jelenleg nem jogosultak rá.
A jelenlegi éves kata-keret 18 millió forint, amely felett 40 százalékos különadó terheli a keretet meghaladó bevételrészt. Szolgáltatás vagy termékértékesítés ellenértékeként kifizetőtől – például cégtől – származó bevétel főszabály szerint továbbra sem fér össze a kataalanyisággal.
Sok vállalkozó számára a részletszabályok lesznek döntők
A bejelentésből egy szélesebb körben elérhető kata képe rajzolódik ki, de az érintett vállalkozók számára végül nem pusztán az számít majd, hogy jogosultak-e belépni. Legalább ennyire fontos lesz a havi tételes adó összege és az, hogy ezért milyen társadalombiztosítási jogosultságot szereznek.
Ha például jelentősen emelkedik a havi tételes adó, egy alacsony bevételű mellékállású vállalkozó számára már más lehet a számítás, mint egy nagyobb, évi 15–18 millió forintos bevételt elérő vállalkozásnál. Ugyanez igaz egy nyugdíjas vagy egyetemista vállalkozóra is.
Az sem mellékes, hogyan alakul majd a céges számlázás. Ha korlátozás nélkül lehet vállalkozásoknak számlázni, az a jelenleginél jóval szélesebb kör számára teszi használhatóvá a katát. Ha viszont külön céges bevételi plafont vagy más feltételt vezetnek be, annak jelentősége lehet az adózási mód kiválasztásakor.
A következő lépés a konkrét jogszabálytervezet lehet
A szolnoki bejelentés jelenleg politikai-kormányzati irányt és több konkrét tervezett elemet tartalmaz, de önmagában még nem módosította a kata szabályait. Ahhoz törvényi változtatásra és a részletszabályok kihirdetésére lesz szükség.
A vállalkozók számára ezért a következő igazán fontos pont az lesz, amikor megjelenik a konkrét jogszabálytervezet. Abból derülhet ki a havi adó pontos összege, a hatálybalépés időpontja, a céges számlázás feltételrendszere, a társadalombiztosítási alap és az, hogy lesznek-e külön szabályok a főállású, mellékállású, nyugdíjas vagy hallgatói státuszú vállalkozóknak.
Addig a jelenlegi szabályok maradnak hatályban, és a 19 millió forintos keret, a szélesebb jogosulti kör, valamint az emelt havi kata még tervezet, nem alkalmazható adószabály.
Mit jelenthet mindez a gyakorlatban?
Ha a bejelentett irány változatlan formában bekerül a jogszabályba, az új rendszer lényegesen több vállalkozó számára válhat elérhetővé, mint a jelenlegi kata. A legnagyobb változást azok tapasztalhatnák, akik jelenleg éppen a céges ügyfeleik, a főállásuk, nyugdíjas státuszuk vagy nappali tanulmányaik miatt nem jogosultak katára.
Ugyanakkor a rendszer nem egyszerűen a korábbi kata teljes visszahozatalának ígérkezik. A magasabb havi közteher és a nyugdíjjogosultság rendezése arra utal, hogy a kormány egy módosított konstrukciót készít elő.
Ezért a vállalkozóknak jelenleg nem az a legfontosabb kérdés, hogy azonnal átjelentkezzenek-e, hanem az, hogy megvárják a konkrét szabályokat. Csak azok alapján lehet majd pontosan kiszámolni, kinek mennyibe kerülne az új kata, milyen bevételig alkalmazható, és egy adott vállalkozás számára hogyan viszonyulna az átalányadózáshoz vagy más adózási módhoz.
