Még messze van az első igazi téli reggel, az ECMWF legfrissebb szezonális számítása azonban már egészen márciusig előretekint, és jelenleg olyan forgatókönyvet rajzol Magyarország fölé, amelyben a tél az átlagosnál enyhébb, ugyanakkor több időszakban csapadékosabb lehet – írja az Economx.
Szeptember végén természetesen még túl korai lenne megmondani, hogy karácsonykor hó borítja-e majd az országot, lesz-e januárban mínusz 15 fok, vagy éppen mikor érkezik az első komolyabb havazás. A szezonális előrejelzések ugyanis egészen másképpen működnek, mint az a hét- vagy tíznapos prognózis, amelyből azt próbáljuk megtudni, kell-e esernyő a hétvégén. Az Európai Középtávú Időjárás-előrejelző Központ, vagyis az ECMWF szezonális rendszere több hónappal előre elsősorban azt próbálja megmutatni, hogy egy hosszabb időszak hőmérséklete és csapadéka milyen irányban térhet el a modellben használt sokéves átlagtól. Az ECMWF ilyen előrejelzései havonta készülnek, és több tucat különböző modellfutásból álló ensemble-rendszert használnak.
Ezért a szeptemberi adatokból nem lehet azt mondani, hogy „január 10-én esni fog az eső” vagy „februárban nem lesz hó”. Azt viszont már vizsgálhatjuk, hogy a modellek összességében milyen telet tartanak valószínűbbnek.
A szeptember közepén frissített térképek Magyarország esetében egyértelmű irányt mutatnak: a 2026/27-es tél jelen állás szerint inkább enyhébb és nedvesebb lehet az ECMWF modellklímájánál.
Novembertől januárig 1–2 fokkal enyhébb idő körvonalazódik
Az első igazán figyelemre méltó jelzés a november–december–januári háromhavi időszakra vonatkozik.
Az ECMWF térképei szerint a Kárpát-medence és Közép-Európa jelentős része +1 és +2 Celsius-fok közötti pozitív hőmérsékleti anomália tartományába kerülhet.
Ez nem azt jelenti, hogy minden egyes nap pontosan egy vagy két fokkal melegebb lesz.
Egy háromhavi átlag mögött rendkívül változatos időjárás rejtőzhet. Lehet néhány nagyon enyhe hét, majd érkezhet néhány napos komoly hideghullám is. A szezon végén mégis az jöhet ki, hogy a teljes időszak átlaga magasabb volt a modellklímánál.
A mostani számítás alapján a tél első szakaszában kevésbé valószínű a hetekig tartó, rendkívül kemény fagy, miközben az atlanti és mediterrán eredetű légtömegek gyakrabban érhetik el térségünket.
Ez pedig nemcsak a hőmérséklet szempontjából fontos.
Meghatározhatja azt is, milyen formában érkezik majd a csapadék.
Több csapadékot jelez a modell Magyarországra
A november–december–januári időszakra vonatkozó térképeken Magyarország nagy része pozitív csapadékanomáliában jelenik meg.
A jelenlegi modell szerint jellemzően 0–50 milliméterrel, egyes területeken pedig akár 50–100 milliméterrel is több csapadék hullhat a vizsgált időszakban az ECMWF modellklímájához viszonyítva.
Ez azért érdekes, mert az enyhébb télről elsőre sokan automatikusan száraz, hómentes időre gondolnak.
A mostani modellkép azonban nem ezt mutatja.
Éppen ellenkezőleg: a melegebb hőmérsékleti jelzés mellé több csapadék társulhat.
Ennek egyik magyarázata az lehet, hogy a térség időjárását gyakrabban alakítják atlanti frontok és mediterrán ciklonok. Ezek nagy mennyiségű nedvességet hozhatnak a Kárpát-medencébe.
A nagy kérdés az lesz, hogy amikor a csapadék megérkezik, milyen hőmérséklet lesz a talaj közelében.
Sok csapadék nem feltétlenül jelent sok havat
Ez a 2026/27-es téli előrejelzés talán legfontosabb része.
Ha a modell egyszerre jelez az átlagosnál enyhébb és csapadékosabb telet, abból az következik, hogy a síkvidéki területeken a csapadék gyakrabban érkezhet esőként, havas esőként vagy gyorsan olvadó hóként.
A Kiderül.hu az ECMWF térképeinek elemzésében ugyanerre jutott: a december–január–februári időszakban a nyugati és délnyugati irányból érkező enyhe, nedves légtömegek miatt a csapadék jelentős része síkvidéken inkább eső lehet, mint hosszabb ideig megmaradó hó.
Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy ne lenne havazás Magyarországon.
Egy alapvetően enyhe tél közepén is előfordulhat több komolyabb hidegbetörés.
Ha egy mediterrán ciklon éppen akkor érkezik, amikor megfelelő hideg levegő tölti ki a Kárpát-medencét, akár jelentősebb havazás is kialakulhat.
A szezonális előrejelzésből ezt szeptemberben egyszerűen nem lehet megmondani.
Fehér karácsonyról még semmit nem lehet kijelenteni
A téli előrejelzések megjelenésekor szinte azonnal felmerül a kérdés: lesz-e fehér karácsony?
Erre szeptemberben nincs szakmailag megalapozott válasz.
A szezonális előrejelzés december egészének vagy több hónapnak az átlagos viselkedését vizsgálja. December 24–26. konkrét időjárási helyzetét hónapokkal korábban nem képes megbízhatóan jelezni.
Lehetséges tehát olyan tél, amely összességében 1–2 fokkal enyhébb az átlagosnál, mégis éppen karácsonykor érkezik hideg és havazás.
És ennek az ellenkezője is megtörténhet: egy átlagos vagy hidegebb decemberben éppen az ünnepi napokra jöhet enyhülés.
A mostani térképek ezért a karácsonyi hó esélyéről önmagukban nem döntenek el semmit.
December–január–februárra még erősebb az enyhe jelzés
A meteorológiai tél három hónapja december, január és február.
Az ECMWF erre a teljes háromhavi időszakra is nagyjából +1 és +2 fok közötti pozitív eltérést mutat Magyarország térségében.
A Kiderül.hu elemzése szerint ez a jelzés a modelltagok között is kifejezetten erős.
Ezzel párhuzamosan a csapadéktérképeken is megmarad a pozitív eltérés.
Különösen a déli és délnyugati országrész kerülhet közelebb ahhoz a zónához, ahol a mediterrán ciklonok aktivitása miatt nagyobb csapadéktöbblet rajzolódik ki.
Ha ez a légköri helyzet valóban kialakul, Magyarország téli időjárása mozgalmas lehet.
Gyakrabban érkezhetnek frontok.
Többször lehet borult, esős vagy havas idő.
Az egyes csapadékos periódusokat enyhébb és szárazabb időszakok válthatják.
Ami kevésbé látszik a mostani szezonális képen, az egy tartós, hosszú heteken át fennmaradó kontinentális hideg.
Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet mínusz 10 vagy mínusz 15 fok
Az „enyhe tél” kifejezést könnyű félreérteni.
Meteorológiai szempontból az enyhébb átlag nem egyenlő azzal, hogy egész télen 5–10 fok lesz.
Magyarország kontinentális fekvése miatt egyetlen télen belül is hatalmas hőmérsékleti ingadozások fordulhatnak elő.
Lehetséges például, hogy december első felében 10–15 fokos nappalok jönnek, januárban pedig egy hétre sarkvidéki eredetű levegő érkezik, és hajnalonként mínusz 10 fok alá süllyed a hőmérséklet.
Ha ezután ismét hosszabb enyhe időszak következik, a teljes téli átlag még mindig lehet pozitív anomáliájú.
Ezért a szezonális modell alapján nem lehet kizárni sem a komoly fagyokat, sem a havas periódusokat.
Csak annyit lehet mondani, hogy jelenleg a hosszabb ideig tartó átlagon felüli hőmérséklet tűnik valószínűbb háttérnek.
Miért fontos az atlanti hatás?
Magyarország téli időjárása nagymértékben függ attól, honnan érkeznek fölénk a légtömegek.
Ha tartós nyugati vagy délnyugati áramlás alakul ki, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger felől enyhébb, nedvesebb levegő jut Közép-Európába.
Ilyenkor gyakran felhősebb, szelesebb, változékonyabb az idő.
A csapadék esőként is érkezhet, különösen az Alföldön és az alacsonyabban fekvő országrészekben.
Más a helyzet akkor, amikor észak vagy északkelet felől sarkvidéki, illetve kontinentális hideg tör be.
Ilyenkor alakulhatnak ki a komolyabb fagyok.
Ha pedig egy mediterrán ciklon ehhez a hideg levegőhöz talál megfelelő pályán nedvességet, akkor akár országos havazás is létrejöhet.
A szeptemberi ECMWF-számítás jelenleg inkább az első, vagyis az atlanti és mediterrán hatások gyakoribb érvényesülését támogatja.
A mediterrán ciklonok akár havat is hozhatnak
A mediterrán ciklon szó hallatán sem kell automatikusan esőre gondolni.
Ezek a légköri képződmények különösen fontosak Magyarország téli csapadéka szempontjából.
A Földközi-tenger térségében kialakuló ciklonok nagy mennyiségű nedvességet szállíthatnak északkelet felé.
Ha a Kárpát-medencében közben hideg levegő található, ebből jelentős havazás is kialakulhat.
Ha viszont a ciklon előtt délies áramlással enyhe levegő érkezik, ugyanaz a rendszer téli esőt hozhat.
Éppen ezért önmagában a csapadékosabb téli jelzésből nem lehet kiszámolni a hómennyiséget.
Ehhez azt kellene tudnunk, pontosan milyen pályán érkeznek majd az egyes ciklonok, és milyen hőmérséklet uralkodik Magyarország felett az adott napon.
Ezt hónapokkal előre egyetlen modell sem képes megmondani.
Január–február–márciusra valamelyest gyengül a meleg anomália
Ahogy az előrejelzés a tél vége és a tavasz eleje felé halad, a pozitív hőmérsékleti eltérés kissé csökken.
A január–február–márciusi időszakra Magyarország nagy részén +0,5 és +1 fok, helyenként pedig továbbra is +1 és +2 fok közötti anomália látható.
Vagyis a szezon második felében is az átlagosnál enyhébb idő tűnik valószínűbbnek, de a jel már kevésbé markáns.
A csapadéktöbblet szintén mérséklődik.
Magyarország nagy része ekkor még mindig a 0–50 milliméteres pozitív anomália tartományában marad, de a tél elején látott erősebb többlet már kevésbé hangsúlyos.
A Kiderül elemzése szerint ugyanakkor egyik vizsgált időszakban sem jelenik meg egyértelmű, tartós csapadékhiányra utaló jelzés.
Ez különösen érdekes lehet a rendkívül száraz 2026-os időszak után
A csapadékosabb téli modelljelzés azért is figyelemre méltó, mert Magyarország több térsége 2026-ban komoly vízhiánnyal küzdött.
Szeptember 21-én például a Balaton átlagos vízállása már csak 34 centiméter volt, mindössze 11 centiméterrel a 2003-ban mért történelmi minimum fölött.
Egy csapadékosabb tél természetesen önmagában nem oldaná meg automatikusan az összes vízháztartási problémát.
Nem mindegy, mennyi csapadék esik.
Az sem mindegy, milyen ütemben érkezik.
A talaj, a felszín alatti vízkészletek és a tavak szempontjából a hosszabb idő alatt lehulló, beszivárogni képes csapadék kedvezőbb lehet, mint néhány rövid, intenzív csapadékesemény.
A mostani szezonális jelzés mindenesetre nem egy száraz tél irányába mutat.
A hegyekben egészen más lehet a kép, mint az Alföldön
Amikor azt mondjuk, hogy síkvidéken több lehet az eső, ez nem feltétlenül vonatkozik ugyanúgy az ország magasabb térségeire.
A Bükk, a Mátra, a Börzsöny vagy a Bakony magasabban fekvő részein már néhány Celsius-fok különbség is eldöntheti, hogy eső vagy hó hullik.
Ezért egy enyhe télen is előfordulhat, hogy Budapest belvárosában esik, miközben a közeli magasabb hegycsúcsokat hó borítja.
A hó megmaradása szintén külön kérdés.
Előfordulhat intenzív havazás úgy is, hogy a hó néhány órával vagy egy-két nappal később teljesen elolvad.
Az ECMWF szezonális modelljéből ezért nem a „havas napok száma” olvasható ki.
Mit jelent az, hogy 24 éves modellklímához hasonlítják az adatokat?
Ez egy fontos részlet.
A Kiderül által ismertetett térképek nem egyszerűen a jelenlegi előrejelzést hasonlítják egy hétköznapi, mérőállomásokból származó harmincéves magyar átlaghoz.
A számítás az ECMWF 1993–2016 közötti, 24 éves modellklímájához viszonyítja a várható eltéréseket.
Ez azért szükséges, mert egy szezonális modellnek saját szisztematikus hibái és saját belső klimatológiája van.
Az előrejelzők ezért azt vizsgálják, mennyivel tér el a friss modellfutás attól, amit ugyanez a rendszer a múltbeli időszakokra jellemzőnek számított.
Ez szakmailag más megközelítés, mint amikor azt mondjuk: „a következő hónap két fokkal melegebb lesz az 1991–2020-as magyarországi éghajlati normálnál”.
A kettő nem automatikusan ugyanaz.
Mi az az ensemble, és miért fontos?
A hónapokra előre történő időjárási előrejelzés hatalmas bizonytalansággal jár.
Az ECMWF ezért nem egyetlen modellszámítást futtat.
A szezonális rendszer jelenleg 51 tagú ensemble-t alkalmaz: kissé eltérő kiinduló állapotokból több számítás készül, majd azt vizsgálják, milyen tendenciák jelennek meg következetesen a futásokban.
Ha sok modelltag ugyanabba az irányba mutat, például az átlagosnál melegebb három hónapot jelez, a szezonális jel erősebbnek tekinthető.
Ha a modelltagok nagyon szétszóródnak, a bizonytalanság nagyobb.
Ezért a hosszú távú előrejelzés helyes olvasata nem az, hogy „az ECMWF megmondta, ilyen lesz a tél”.
Pontosabb így fogalmazni:
a jelenlegi modellfutások alapján ez a forgatókönyv kap nagyobb támogatást.
A szezonális előrejelzés még többször változni fog
Szeptemberben még csak az első igazán érdekes télkép áll rendelkezésre.
Az ECMWF minden hónapban új szezonális előrejelzést készít.
Októberben tehát új számítás érkezik.
Novemberben ismét frissül a modell.
Ahogy közeledünk a télhez, új információk kerülnek a rendszerbe az óceánok állapotáról, a légköri helyzetről és más lassabban változó tényezőkről.
Ezért könnyen előfordulhat, hogy az októberi előrejelzés gyengíti vagy éppen tovább erősíti a mostani enyhe, csapadékos tendenciát.
A szeptemberi térképet tehát nem végleges ítéletként, hanem első komoly irányjelzésként érdemes kezelni.
[HIRDETÉS HELYE]
A poláris örvény még sokat változtathat a tél képén
A késő őszi és téli időjárásban fontos szerepet játszik a sarkvidék fölött kialakuló poláris örvény állapota is.
Egy erős, stabil örvény gyakran segít északon tartani a rendkívül hideg sarkvidéki levegőt.
Ha viszont az örvény jelentősen meggyengül vagy felbomlik, nőhet annak esélye, hogy hideg légtömegek törjenek dél felé Európa egyes részeire.
Ez azonban önmagában sem jelenti automatikusan azt, hogy Magyarországot eléri egy hideghullám.
A légköri áramlások pontos elhelyezkedése dönti el, melyik kontinensrész kapja a hideget.
Éppen ezért a télről alkotott kép októberben és novemberben még sokat változhat.
Egy enyhébb tél a fűtésszámlák szempontjából kedvezőbb lehet – de ezt sem lehet előre kiszámolni
Ha egy tél valóban tartósan az átlagosnál enyhébb, az általában kisebb fűtési hőigényt jelenthet.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szeptemberi ECMWF-térképből már most ki lehetne számítani a családok téli gáz- vagy villanyszámláját.
A fogyasztást sok minden befolyásolja.
Nem mindegy, hogy az enyhe átlag néhány rendkívül meleg hétből és több hideg periódusból áll össze, vagy hónapokon át folyamatosan csak kissé enyhébb az idő.
A szél, a napsütés, a lakás szigetelése és a beállított beltéri hőmérséklet szintén számít.
A jelenlegi modell alapján legfeljebb annyit lehet mondani, hogy az extrém tartós hideg dominanciája jelenleg nem a legvalószínűbb forgatókönyv.
Lesz tehát hó a 2026/27-es télen?
Nagy valószínűséggel lesznek olyan helyek és időszakok Magyarországon, ahol havazik.
Azt azonban most még senki nem tudja megbízhatóan megmondani, hogy Budapesten, Debrecenben vagy Szegeden hány havas nap lesz, mekkora hóvastagság alakul ki, és meddig marad meg a hó.
A szezonális modell csak azt sugallja, hogy az enyhébb hőmérsékleti háttér miatt síkvidéken a csapadék nagyobb része hullhat folyékony formában, mint egy hidegebb tél során.
A hegyekben ettől jóval havasabb lehet a helyzet.
Egy-egy hidegbetörés idején pedig az Alföldön is kialakulhat összefüggő hótakaró.
A hosszabb ideig megmaradó hó esélye ugyanakkor enyhébb átlaghőmérséklet mellett természetesen kisebb lehet.
A mostani előrejelzés legfontosabb üzenete tehát nem az, hogy „nem lesz tél”
Éppen ez az a következtetés, amelyet nem szabad levonni.
Az ECMWF nem azt jelzi, hogy Magyarországon elmarad a tél.
Nem azt mutatja, hogy nem fog fagyni.
Nem azt állítja, hogy nem fog havazni.
És azt sem, hogy egész télen eső esik majd.
A jelenlegi szezonális számítás szerint a novembertől márciusig terjedő hosszabb időszak átlagában nagyobb az esély az átlagosnál enyhébb hőmérsékletre, miközben több téli periódusban csapadéktöbblet alakulhat ki.
A kettő együtt pedig növeli annak esélyét, hogy síkvidéken a csapadék jelentős része esőként érkezzen.
Januárban még ugyanúgy jöhet komoly tél
A szezonális átlagok egyik legnagyobb csapdája, hogy elfedik a rövid, de szélsőséges eseményeket.
Egyetlen tíznapos hideghullám alatt Magyarországon beköszönthet valódi téli idő, miközben a teljes december–februári átlag végül enyhébb marad a szokásosnál.
Ugyanez igaz a havazásra.
Egy alapvetően hóban szegény tél is hozhat egyetlen mediterrán ciklont, amely egy nap alatt 15–20 centiméter havat rak le valamelyik térségben.
Ezért aki arra kíváncsi, mikor kell elővenni a hólapátot, annak még hónapokat kell várnia.
Az ilyen részletek csak sokkal közelebb az eseményhez válnak előrejelezhetővé.
Jelenleg három fő tendencia látható Magyarországra
Az első az enyhébb hőmérsékleti háttér.
Novembertől februárig több időszakban +1–2 fok körüli pozitív anomália rajzolódik ki a modellben. A tél vége felé ez valamelyest csökken.
A második a csapadékosabb jelleg.
A tél első részében Magyarország több területén pozitív csapadékanomália látszik, és a modell nem jelez egyértelmű tartós száraz periódust a tél egészére.
A harmadik az, hogy síkvidéken az enyhébb hőmérséklet miatt gyakrabban lehet eső a hó helyett.
Ez azonban tendenciaszintű megállapítás.
Egyetlen komoly hidegbetörés vagy megfelelő pályán érkező mediterrán ciklon rövid időre teljesen más arcot adhat a télnek.
Októberben már sokkal érdekesebb lesz a következő frissítés
A szeptemberi ECMWF-előrejelzés most először mutatja egységesen a teljes 2026/27-es téli időszakot, ezért különösen érdekes.
A következő fontos állomás az októberi frissítés lesz.
Ha abban is hasonlóan erős marad a pozitív hőmérsékleti és csapadékjel, az tovább erősítheti az enyhébb, nedvesebb tél forgatókönyvét.
Ha viszont jelentősen átrendeződik a modell, újra kell értékelni a kilátásokat.
Novemberre már több olyan légköri és óceáni tényezőről is frissebb kép áll majd rendelkezésre, amelyek befolyásolhatják Európa telének alakulását.
Ami most biztosan kijelenthető
Szeptember 23-án még senki nem tudja biztosan megmondani, milyen lesz a 2026/27-es tél minden egyes hete.
A friss ECMWF szezonális modell azonban jelenleg nem egy tartósan rendkívül hideg és száraz tél felé mutat.
A tél elejére 1–2 fok körüli pozitív hőmérsékleti anomália látszik.
A csapadék több időszakban meghaladhatja a modellátlagot.
Az atlanti és mediterrán hatások erősebbek lehetnek.
Síkvidéken emiatt az eső gyakoribb lehet a tartósan megmaradó hónál.
A tél végére valamelyest mérséklődhet a meleg és a csapadéktöbblet, de Magyarország még ekkor is inkább a pozitív hőmérsékleti anomália tartományában marad a mostani számítás szerint.
Havazás és komoly fagy ettől még bármikor kialakulhat.
A jelenlegi előrejelzés valódi üzenete tehát nem az, hogy „nem lesz tél”, hanem az, hogy a teljes szezon átlagát nézve most nagyobb esély mutatkozik az enyhébb, csapadékosabb forgatókönyvre, mint egy hosszan tartó, kemény kontinentális télre.
