Újabb komoly fordulat történt a Nemzeti Kulturális Alap körül hónapok óta zajló büntetőeljárásban. Fásy Ádám feleségét, Fásyné Gurzó Máriát 2026. szeptember 9-én vezetőszáron vitték be a Kecskeméti Járásbíróság tárgyalótermébe, ahol a bíróság egy hónapra elrendelte a letartóztatását. A döntés nem jogerős, mert a gyanúsított fellebbezett ellene – írja a Telex.
A nő egy Fásy családhoz kötődő dokumentumfilm finanszírozásával kapcsolatos ügyben került a hatóságok látókörébe. A NAV gyanúja szerint egy több mint 80 millió forintos állami támogatás elszámolásánál olyan számlákat használtak fel, amelyek valótlan tartalmúak lehettek, miközben a film az elszámolás időpontjára még nem készült el. A büntetőeljárás jelenleg nyomozati szakban van, ezért Fásyné Gurzó Máriát és a másik érintett cégvezetőt is megilleti az ártatlanság vélelme.
Egy hónapra rendelték el Fásyné Gurzó Mária letartóztatását
A Telexnek Bodó Marianna, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség szóvivője azt közölte, hogy a bíróság az ügyészség indítványával megegyezően döntött a kényszerintézkedésről. Az indokok között a szökés és elrejtőzés veszélye, az eljárás befolyásolásának lehetősége, valamint a bűnismétlés veszélye szerepelt.
Ugyanezen okok miatt rendelték el a Munkácsy Art Kft. tulajdonosának és cégvezetőjének, Szabó Sándornak a letartóztatását is. Mindketten fellebbeztek, ezért a Kecskeméti Járásbíróság döntése még nem jogerős.
Fontos hangsúlyozni: a letartóztatás nem büntetés és nem jelenti a bűnösség megállapítását. Olyan büntetőeljárási kényszerintézkedésről van szó, amelynek szükségességéről a bíróság a nyomozás érdekeinek és az esetleges kockázatoknak a mérlegelése után dönt.
Fásy Ádám is megjelent a bíróságon
Nem sokkal 11 óra előtt Fásy Ádám is megérkezett a Kecskeméti Járásbíróság épületéhez. A tudósítás szerint ingerülten reagált az ott várakozó újságírókra és fotósokra. A jelenetről videó is készült.
A Telex beszámolója szerint Fásy az egyik fotósnak indulatos, trágár megjegyzést tett, miközben azt kérte számon, miért készítenek róla felvételeket. A nyilvános jelenet azért kapott külön figyelmet, mert közvetlenül azután történt, hogy feleségét a NAV nyomozói vezetőszáron vitték a bíróságra.
Egy dokumentumfilm került a nyomozás középpontjába
A mostani ügy középpontjában a Kéz, szív, lélek – magyar kortárs művészek nyomában című négyrészes dokumentumfilm áll. A projektet a Munkácsy Art Kft. valósította volna meg, amelynek cégvezetője Szabó Sándor.
A NAV hivatalos közlése szerint a gyanúval érintett társaság 80 millió forintot meghaladó támogatást igényelt a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőtől dokumentumfilm készítésére. A vállalkozás 2026 áprilisában elszámolt a támogatással, a hatóság gyanúja szerint azonban a film ekkor még nem készült el.
A NAV azt állítja, hogy az elszámolás során valótlan tartalmú, fiktív számlákat használhattak fel annak igazolására, hogy a vállalt munkák határidőre megtörténtek. A közlemény szerint az egyik számla olyan társaságtól származott, amely a pályázatot benyújtó személyhez kapcsolódott.
Több mint 82 millió forintot kaptak az első két részre
A Telex által feltárt szerződések szerint a Munkácsy Art Kft. a dokumentumfilm első két epizódjára 82,55 millió forint támogatást kapott az NKA 790-es, úgynevezett egyedi támogatási keretéből.
A harmadik és negyedik epizódra további 89,9 millió forintot ítéltek meg egy miniszteri keretből. Ezt a támogatást Hankó Balázs akkori kulturális miniszter keretéhez kötötte a Telex. Így a teljes négyrészes projekthez kapcsolódó támogatások összege meghaladta a 170 millió forintot.
Lényeges azonban, hogy a NAV szeptember 7-i hivatalos közleménye a mostani konkrét gyanúsításban a 80 millió forintot meghaladó első támogatásra és annak elszámolására fókuszál. Nem helyes tehát automatikusan azt állítani, hogy a négyrészes filmhez kapcsolódó minden támogatási tétel bizonyítottan bűncselekményhez kapcsolódik.
Fásy Ádám családjához kötődő cégek is részt vettek a munkában
Bár a támogatást közvetlenül a Munkácsy Art Kft. igényelte, a film előállításában olyan vállalkozások is részt vettek, amelyek Fásy Ádám feleségéhez és lányához kapcsolódnak.
A Telex szerint a Jules Media Kft., amely Fásy Zsüliett kizárólagos tulajdonában áll, 12,25 millió forint plusz áfa értékű megbízást kapott az első két epizód tartalomgyártására. A 2026. január 22-én kötött szerződés szerint a cég feladatai között szerepelt a koncepció kidolgozása és az utómunkázott anyag átadása.
A másik vállalkozás az MVSZ 2015 Kft., amely Fásy Zsüliett és Fásyné Gurzó Mária tulajdonában áll. A 2025. december 29-i szerződés alapján a társaság 31,8 millió forint plusz áfa összegű munkát kapott.
Ehhez tartozott többek között a gyártás előkészítése, a forgatókönyv kidolgozása, a stáb koordinációja, technikai eszközök biztosítása, valamint a projekthez kapcsolódó PR- és marketingtevékenység.
Mintegy 56 millió forint kerülhetett a családhoz köthető cégekhez
A két szerződés összege együtt nettó 44,05 millió forint volt. Áfával számolva ez megközelítőleg 56 millió forintos nagyságrendet jelent.
A Telex ezért úgy számolt, hogy az első két epizódra érkezett 82,55 millió forintos NKA-támogatás jelentős része olyan cégekhez került, amelyek Fásy Ádám családjához kapcsolódnak.
Ez önmagában természetesen nem bűncselekmény. A büntetőeljárás szempontjából az a lényeges kérdés, hogy a támogatás felhasználása és elszámolása megfelelt-e a valóságnak és a támogatási feltételeknek.
A NAV szerint még nem készült el a film az elszámoláskor
A hatóság egyik legsúlyosabb állítása éppen erre vonatkozik.
A NAV közleménye szerint a cég 2026 áprilisában úgy számolt el az állami támogatással, hogy a dokumentumfilm akkor még valójában nem készült el. A nyomozók szerint a hiányzó teljesítést fiktív számlákkal próbálhatták igazolni.
A film első két része végül csak hónapokkal később, augusztus elején került fel a YouTube-ra. A rendező korábban azt mondta, eredetileg az egész négyrészes sorozat elkészülte után tervezték a bemutatót, de a sajtóban megjelent kérdések miatt korábban nyilvánosságra hozták az elkészült részeket.
A harmadik és negyedik részről a szeptember 9-i tudósítás szerint továbbra sem érkezett hír.
Súlyos bűncselekmények gyanúja miatt folyik az eljárás
A NAV Fásyné Gurzó Máriát és Szabó Sándort is költségvetési csalással és hamis magánokirat felhasználásával gyanúsítja. A Telex főügyészségi tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy a gyanúsítás bűnszövetségben történő elkövetésre is vonatkozik.
A NAV hivatalos közleményében azt közölte, hogy az eljárásban vizsgált költségvetési csalás törvényi büntetési tétele akár 5-től 15 évig terjedő szabadságvesztés is lehet. Ez azonban kizárólag az érintett bűncselekményi minősítés törvényi kerete; nem jelenti azt, hogy a gyanúsítottakat el fogják ítélni, vagy hogy ilyen büntetést fognak kapni.
Ehhez először a nyomozás lezárására, esetleges vádemelésre, majd jogerős bírósági ítéletre lenne szükség.
Szabó Sándor tagadja a gyanúsítást
A Munkácsy Art Kft. vezetőjének ügyvédje a Telexnek azt mondta, hogy védence tagadja a terhére rótt bűncselekményeket, és panaszt tett a gyanúsítás ellen.
A védő azt is közölte, hogy a gyanúsításban szereplő összeget letétbe helyezték az állam számára, a Munkácsy Art Kft. bankszámláját pedig zárolták.
A védelem szerint a jelenlegi gyanúsítás főként a dokumentumfilmhez kapcsolódó első támogatási összeg elszámolására épül.
Fásyné Gurzó Mária részletes védekezéséről a nyilvánosan hozzáférhető tudósításokban egyelőre nem jelent meg hasonlóan részletes nyilatkozat.
Az NKA-botrány ennél sokkal nagyobb ügy
A Fásy családhoz kapcsolódó dokumentumfilm csak az egyik szála annak a jóval szélesebb nyomozásnak, amely tavasszal kezdődött a Nemzeti Kulturális Alap több milliárd forintos támogatási döntései miatt.
Az ügy nyilvánossága áprilisban robbant ki, amikor Papp Gergő, a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő egyik munkatársa Molnár Áron színész-aktivistának azt állította, hogy tudomása van közel 17 milliárd forintnyi támogatáskifizetésről, amelynek döntései és döntéshozói szerinte nem megfelelően kerültek nyilvánosságra.
Molnár Áron április 23-án beszélt nyilvánosan az ügyről, az NKA pedig ezt követően közzétett egy támogatási listát. A listán számos kulturális projekt mellett olyan szervezetek és előadók is szerepeltek, amelyek támogatása komoly politikai vitát váltott ki.
Hankó Balázs akkori miniszter visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint az NKA támogatásai egyszerűen politikai kampányfinanszírozást szolgáltak volna. Azt mondta, a támogatásokat szabályozott eljárás és szakmai szempontok alapján ítélték oda.
Már kilenc ember került a hatóságok látókörébe
A szeptember 9-i legfrissebb összesítés szerint az NKA-ügy különböző szálaiban összesen kilenc emberrel szemben rendeltek el kényszerintézkedést: öten bűnügyi felügyelet alatt vannak, négyen pedig letartóztatásban.
A korábbi nyomozási szálak nem feltétlenül ugyanazokra a cselekményekre vonatkoznak. Júniusban például hat gyanúsított ellen különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt indult eljárás az NKA döntéshozatali rendszerével kapcsolatban.
A Fásy családhoz kapcsolódó dokumentumfilmes ügy ezzel szemben költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználásának gyanújáról szól.
Miért fontos a különbség?
Az NKA-botrányról szóló hírekben könnyen összemosódhatnak a különböző eljárások, támogatások és szereplők. Pedig jogilag különösen fontos, hogy nem minden NKA-kifizetés ugyanannak a büntetőeljárásnak a része, és nem minden támogatott személy vagy vállalkozás gyanúsított.
A mostani ügyben az egyik konkrét kérdés az, hogy a Munkácsy Art Kft. által elnyert, több mint 80 milliós támogatás elszámolásakor valós teljesítéseket igazoltak-e a benyújtott dokumentumok.
Ezt a NAV nyomozza, és végső soron – ha az ügy vádemelésig jut – a bíróságnak kell eldöntenie.
Mi történhet most Fásy Ádám feleségével?
Az egy hónapos letartóztatás azt jelenti, hogy Fásyné Gurzó Mária a következő időszakban szabadságelvonással járó kényszerintézkedés alatt maradhat, amennyiben a másodfokú bíróság nem változtatja meg a döntést.
Mivel ő és Szabó Sándor is fellebbezett, a végzés még nem jogerős.
A nyomozás közben tovább folytatódhatnak a tanúkihallgatások, irat- és pénzügyi vizsgálatok, valamint annak feltárása, pontosan milyen munkák készültek el, mikor, milyen számlák alapján és milyen pénzmozgások történtek.
A NAV korábban azt is jelezte, hogy intézkedéseket tett a feltételezett vagyoni hátrány visszaszerzése érdekében.
Fásy Ádámot nem nevezték meg gyanúsítottként ebben az ügyben
Ez szintén fontos pontosítás. Bár a dokumentumfilm egyes alvállalkozói Fásy Ádám feleségéhez és lányához kötődnek, és Fásy személyesen is megjelent a bíróságon, a jelenlegi hivatalos NAV-közlemény és a szeptember 9-i bírósági tudósítás nem nevezi őt gyanúsítottként ebben a dokumentumfilmes ügyben.
A Munkácsy Art Kft. sem Fásy Ádám cége. A Telex ugyanakkor azt írta, hogy Szabó Sándornak korábban volt közös vállalkozása Fásyval, és a film munkálataiba Fásy családjához kapcsolódó vállalkozásokat vontak be.
Ezért a közéleti és bulvársajtóban az ügy erősen összekapcsolódott Fásy Ádám nevével, jogilag azonban az érintettek szerepét külön kell kezelni.
Az ügy legfontosabb kérdéseire még nincs végleges válasz
A nyomozás egyik kulcskérdése az lesz, hogy a támogatás elszámolásakor milyen állapotban volt ténylegesen a dokumentumfilm. Ugyancsak vizsgálni kell, hogy a számlák mögött volt-e valós gazdasági teljesítés, és pontosan milyen szerepet játszottak az egyes cégek és magánszemélyek.
A NAV álláspontja jelenleg megalapozott gyanú, nem jogerős ténymegállapítás. A védelem legalább az egyik gyanúsított esetében már jelezte, hogy vitatja a gyanúsítást.
A szeptember 9-i döntéssel ugyanakkor az ügy egyértelműen új szakaszba lépett. Fásyné Gurzó Mária és a Munkácsy Art Kft. vezetője ellen is a legsúlyosabb személyi szabadságot érintő nyomozati kényszerintézkedést rendelte el a bíróság.
A következő fontos fordulat a fellebbezések elbírálása lehet. Addig pedig a két érintett letartóztatásáról szóló elsőfokú döntés nem jogerős, és a büntetőeljárás valamennyi gyanúsítottját megilleti az ártatlanság vélelme.
