Megszületett a parlamenti döntés: Magyarországon ismét a „megye” lesz a hivatalos elnevezés a „vármegye” helyett, a főispánokat pedig újra kormánymegbízottnak nevezik. Az Országgyűlés 134 igen és 52 nem szavazattal fogadta el a több mint kétszáz oldalas törvénycsomagot, amely a magyar jogrendszeren vezeti át az elnevezések megváltoztatását. A legtöbb rendelkezés 2026. október 1-jén lép hatályba, így néhány héten belül ismét olyan nevekkel találkozhatunk a hivatalos iratokon, amelyeket 2022 előtt hosszú éveken keresztül használtak.
A változás azonban nem áll meg a közigazgatási megnevezéseknél. Ugyanebben a törvénycsomagban az Országgyűlés a miniszterelnök illetményét is csökkentette. A kormányfő fizetésének számítási módja megváltozik, Magyar Péter esetében pedig – mivel országgyűlési képviselő is – a jelenlegi szabályok alapján jelentős havi csökkenést eredményez.
Október 1-jétől ismét megye lesz a vármegye
A leglátványosabb változást a hétköznapokban kétségtelenül az jelenti majd, hogy megszűnik a 2023 óta hivatalosan használt „vármegye” elnevezés. Így például Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye helyett ismét Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Hajdú-Bihar vármegye helyett Hajdú-Bihar megye, Pest vármegye helyett pedig Pest megye lesz a hivatalos forma.
A törvény nem változtat Magyarország területi beosztásán. Nem szűnnek meg megyék, nem rajzolják át a határaikat, és a települések sem kerülnek más közigazgatási egységhez. Kifejezetten terminológiai változásról van szó, amelynek célja a kormány indoklása szerint a közérthetőbb és korszerűbb közigazgatási nyelv visszaállítása.
A főispánból ismét kormánymegbízott lesz
Ugyanilyen változás történik a kormányhivatalok vezetőinek elnevezésénél. A jelenlegi „főispán” cím helyett ismét a kormánymegbízott megnevezést használják majd.
Ez önmagában nem jelenti azt, hogy a jelenlegi főispánokat automatikusan leváltanák. A jogszabály célja nem a személyi állomány vagy a feladatkörök megváltoztatása, hanem az elnevezés módosítása. A kormány hivatalos tájékoztatása is hangsúlyozza, hogy a változás nem érinti a területi közigazgatás szervezetrendszerét, feladatait és hatásköreit.
Vagyis ugyanazt a tisztséget tölthetik be, ugyanazokat a feladatokat láthatják el, csak októbertől más név szerepel majd a pozíció mellett.
Nem kell új ügyintézési rendszerhez alkalmazkodni
A változás sok emberben felvetheti a kérdést: vajon új dokumentumokra, új nyomtatványokra vagy más ügyintézési rendre kell-e felkészülni? A törvény indoklása szerint nem erről van szó.
A módosítások nem változtatják meg a közigazgatási, hatósági és önkormányzati jogviszonyok tartalmát, és az egyes eljárások anyagi jogi vagy eljárásjogi feltételeit sem alakítják át. Vagyis attól, hogy egy hivatal nevében a „vármegyei” szó helyett „megyei” szerepel, az állampolgár jogai és kötelezettségei nem változnak meg.
Ha például valakinek egy korábbi dokumentumán még a „vármegye” kifejezés szerepel, önmagában a névváltozás nem teszi érvénytelenné az okiratot. A jogviszony tartalma ugyanaz marad, a rendszer fokozatosan tér át az új terminológiára.
Több mint 200 oldalon vezetik át a változtatást
Első hallásra egyszerűnek tűnhet két szó lecserélése, a jogrendszer szempontjából azonban hatalmas munkáról van szó. A parlament elé került előterjesztés több mint kétszáz oldalas, mivel minden olyan jogszabályban át kell vezetni a változtatást, amelyben szerepel a vármegye, vármegyei vagy főispán kifejezés.
A benyújtott törvényjavaslatban a „vármegye” szó több mint ezerszer, a „főispán” pedig több mint száz alkalommal szerepelt a módosítandó rendelkezések között. A csomag ezért látszólag hatalmas, miközben jelentős része technikai szövegcserét tartalmaz.
2023 óta hívtuk ismét vármegyének
A mostani döntés egy néhány évvel ezelőtti változtatást fordít vissza. Az Országgyűlés 2022-ben az Alaptörvény tizenegyedik módosításával döntött arról, hogy a korábban használt „megye” megnevezés helyére ismét a történelmi eredetű „vármegye” lépjen.
A változás 2023. január 1-jén vált hivatalossá, és ezzel párhuzamosan a kormányhivatalok vezetőinek addigi „kormánymegbízott” címe is „főispánra” változott.
Most mindkét változtatást visszafordítják.
Miért változtatja vissza a kormány?
Magyar Péter korábban úgy fogalmazott, hogy a modern közigazgatásnak nem történelmi címektől kell tekintélyt szereznie, hanem attól, hogy magas színvonalon szolgálja az állampolgárokat. A kormány álláspontja szerint a „megye” és a „kormánymegbízott” elnevezés közérthetőbb, és jobban illeszkedik a XXI. századi közigazgatási rendszerhez.
A hivatalos indoklás szerint a „vármegye” historizáló megnevezés, míg a „megye” a rendszerváltás után kialakult közigazgatási terminológia része volt, amelyet a lakosság évtizedeken keresztül használt.
A döntés természetesen politikai és szimbolikus jelentőséggel is bír, hiszen a korábbi kormány egyik látványos névváltoztatását fordítja vissza az új parlamenti többség.
Nem minden rendelkezés ugyanazon a napon lép hatályba
A fő szabály szerint 2026. október 1-jétől kell használni a megye és kormánymegbízott megnevezést a módosított jogszabályokban. Van azonban egy technikai kivétel.
A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény érintett rendelkezéseiben csak 2027. január 1-jétől vezetik át a vármegye helyére a megye elnevezést. A törvény záró rendelkezései ezt külön rögzítik.
A lakosság számára azonban a meghatározó dátum október 1. lesz: ekkortól a hivatalos kommunikáció és a közigazgatási megnevezések döntő többsége már az új – pontosabban régi-új – elnevezést használhatja.
577 millió forintba kerülhet az átnevezés
A névváltoztatásnak pénzügyi következménye is van. A jogszabály előkészítésekor készült hatásvizsgálati lap szerint a változtatások 577 millió forintos kiadást jelenthetnek a központi költségvetésnek.
Ennek oka, hogy nemcsak a jogszabályok szövege változik. Idővel cserélni kell különböző táblákat, hivatalos feliratokat, dokumentumsablonokat, informatikai rendszerek megnevezéseit, nyomtatványokat és más közigazgatási elemeket is.
A költség emiatt már a társadalmi egyeztetés idején vitát váltott ki. A támogatók szerint a közérthető közigazgatási terminológia visszaállítása indokolja a módosítást, míg a kritikusok szerint egy elsősorban szimbolikus névváltoztatásra közel hatszázmillió forintot fordítani nem feltétlenül szükséges.
A miniszterelnök fizetéséről is döntöttek
A törvénycsomag egy, az elnevezésektől teljesen eltérő, pénzügyileg jóval személyesebb rendelkezést is tartalmaz: megváltozik a mindenkori miniszterelnök illetményének számítása.
Az új szabály szerint, ha a miniszterelnöknek nincs országgyűlési képviselői mandátuma, akkor havi bruttó illetménye az országgyűlési képviselői tiszteletdíj 2,91-szerese lesz. Ha azonban a kormányfő egyben országgyűlési képviselő is, akkor miniszterelnöki illetménye a képviselői tiszteletdíj 1,91-szerese.
Magyar Péter jelenleg országgyűlési képviselő is, ezért rá a második szabály vonatkozik.
Ennyivel csökken Magyar Péter havi fizetése
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint a döntés következtében Magyar Péter miniszterelnöki illetménye és képviselői tiszteletdíja együttesen havi bruttó 3 810 624 forint lesz.
Korábban az összesített havi javadalmazása 5 120 117 forint volt, vagyis a változtatás havonta nagyjából 1,31 millió forintos csökkenést jelent.
Fontos pontosítás, hogy a körülbelül 2,5 millió forintos összeg a képviselőként is dolgozó miniszterelnök miniszterelnöki illetményére vonatkozik. Ehhez járul hozzá a külön képviselői tiszteletdíj, ezért a teljes havi bruttó javadalmazás 3,81 millió forint körül alakul.
Ha a miniszterelnök nem képviselő, más összeg érvényes
A törvény nem kizárólag Magyar Péterre készült, hanem a mindenkori miniszterelnök illetményét szabályozza. Ezért külön rendelkezik arról az esetről, amikor a kormányfő nem rendelkezik országgyűlési mandátummal.
Ebben az esetben a miniszterelnök havi illetménye a képviselői tiszteletdíj 2,91-szerese. A jelenlegi összegekkel ez körülbelül 3,8 millió forint bruttó fizetést jelentene.
A különbség oka egyszerű: aki egyben országgyűlési képviselő is, külön képviselői tiszteletdíjat is kap, ezért alacsonyabb szorzó vonatkozik a miniszterelnöki illetményére.
Ez egy nagyobb állami költségcsökkentési program része
A kormány hivatalos közlése szerint a miniszterelnöki fizetés mérséklése egy szélesebb állami költségcsökkentési programhoz kapcsolódik. Korábban már módosították az országgyűlési képviselők egyes javadalmazási szabályait, a megyei közgyűlések elnökeinek fizetését, valamint a kormánytagok és más állami vezetők bérezését is.
A kormány érvelése szerint az állami működés költségeinek mérséklését a politikai vezetésen is el kell kezdeni. Az ellenzéki értékelések természetesen ettől eltérhetnek, a tényleges megtakarítás nagysága pedig attól függ, hogy a teljes állami vezetői rendszerben hány pozíciót és milyen mértékben érint a program.
Mit fog ebből észrevenni egy átlagos magyar?
A legtöbben mindenekelőtt a hivatalos megnevezéseken fogják érzékelni a változást. Októbertől például egy kormányhivatal dokumentumain már nem „vármegyei”, hanem ismét „megyei” szerepelhet, a főispán helyett pedig a kormánymegbízott aláírásával találkozhatunk.
A közúti és közigazgatási táblák, hivatalos honlapok, nyomtatványok, határozatok és elektronikus ügyintézési rendszerek megnevezéseit is fokozatosan át kell vezetni. Ettől azonban az ügyintézés lényegi szabályai nem változnak meg, és az állampolgároknak nem kell kizárólag a névváltoztatás miatt új eljárásokat indítaniuk.
Nem szabad összekeverni a megyei önkormányzatok ügyével
Különösen fontos, hogy a most megszavazott törvény nem azonos a megyei önkormányzatok esetleges megszüntetésének kérdésével. Magyar Péter szeptember 8-án arról is beszélt, hogy a kormány dolgozik a szerinte kiüresített megyei közgyűlések rendszerének teljes átalakításán, akár megszüntetésén.
Ez azonban egy másik ügy. A most elfogadott törvény a vármegye–megye és főispán–kormánymegbízott elnevezések cseréjét hajtja végre, és kifejezetten nem alakítja át a közigazgatási szervek feladat- és hatásköreit.
Ha később a megyei önkormányzatok szerkezetéhez is hozzányúl a kormány, ahhoz további jogszabályokra és újabb parlamenti döntésre lesz szükség.
Néhány év alatt kétszer változott meg ugyanaz az elnevezés
A mostani döntés különlegessége, hogy alig néhány év alatt másodszor változik meg ugyanannak a közigazgatási egységnek a neve. A magyarok évtizedeken keresztül „megyét” használtak, majd 2023-tól hivatalosan visszatért a „vármegye”, 2026. október 1-jétől pedig ismét a „megye” lesz a hivatalos megnevezés.
Hasonló utat járt be a kormányhivatalok vezetőinek címe is: kormánymegbízottból főispán lett, most pedig ismét kormánymegbízott lesz.
A hétköznapi beszédben ugyanakkor sokan a 2023-as átnevezés után is egyszerűen megyének nevezték ezeket a területi egységeket, így a lakosság számára valószínűleg ez lesz az egyik legkönnyebben megszokható közigazgatási változás.
Már nem terv: az Országgyűlés meghozta a döntést
A legfontosabb különbség a korábbi hírekhez képest, hogy most már nem törvényjavaslatról vagy kormányzati szándékról beszélünk. Az Országgyűlés elfogadta a csomagot, így a szükséges kihirdetést követően a rendelkezések a törvényben meghatározott időpontokban hatályba lépnek.
A magyarok számára a legfontosabb dátum 2026. október 1. Ettől kezdve a közigazgatás döntő részében ismét a „megye” és a „kormánymegbízott” elnevezéssel kell számolni.
A változás nem alakítja át a megyék határait, nem érinti a lakosság alapvető jogait, és nem változtatja meg önmagában a hatósági ügyintézés menetét. Szimbolikus és jogtechnikai szempontból azonban jelentős fordulat: három és fél év után hivatalosan is véget ér a vármegye és a főispán elnevezések jelenlegi korszaka.
