Újabb hőhullám kezdődik Magyarországon: július 30-án, csütörtökön országszerte tovább erősödik a felmelegedés, miközben az ország nagy részén túlnyomóan derült, száraz időre lehet számítani. A nappali csúcshőmérséklet többfelé meghaladhatja a 35 Celsius-fokot, a legforróbb területeken pedig akár 37 fokot is mérhetnek.
A forróság nem csupán egyetlen napig tart. A HungaroMet előrejelzése alapján péntektől még tovább emelkedhet a hőmérséklet, a hétvégén és a jövő hét elején pedig helyenként már a 40 fokot is elérheti a maximum. A meleg éjszakák miatt a szervezet regenerálódása is egyre nehezebbé válhat.
Az országos tisztifőorvos a várható tartós hőterhelés miatt július 30-án 0 órától augusztus 4-én, kedden 24 óráig harmadfokú hőségriasztást rendelt el Magyarország teljes területére. Ez a hőségriasztási rendszer legmagasabb fokozata.
Csütörtökön 32 és 37 fok közé melegszik a levegő
A HungaroMet országos előrejelzése szerint július 30-án túlnyomóan derült, csapadékmentes idő várható. A hajnali 12 és 21 fok közötti hőmérsékletről délutánra általában 32 és 37 fok közé melegszik fel a levegő.
A légmozgás többnyire mérsékelt marad, ezért sokfelé a szél sem enyhíti számottevően a hőérzetet. A napsütötte, szélvédett utcákban, udvarokon és városi tereken a tényleges hőterhelés még erősebbnek érződhet.
A száraz, napos idő miatt számottevő csapadékra nem lehet számítani. Ez azt jelenti, hogy egy átmeneti zápor sem frissíti fel a levegőt, miközben az épületek, az aszfalt és a betonfelületek órákon keresztül nyelik el a napsugárzás hőjét.
Az esti órákban csak lassan csökkenhet a hőmérséklet. A nagyobb városok sűrűn beépített részein még késő este is igen meleg maradhat, ami megnehezítheti az elalvást és a pihentető alvást.
Szinte az egész országot érinti a magas középhőmérséklet
A veszélyjelzések alapján az ország jelentős részén 25 Celsius-fok fölött alakulhat a napi középhőmérséklet. A legmelegebb területeken a 27 fokot is meghaladhatja az egész napra számított átlag.
A napi középhőmérséklet nem ugyanaz, mint a délutáni csúcshőmérséklet. Ez az érték a nappali és az éjszakai hőmérsékleteket együttesen mutatja meg. Ha a napi átlag 27 fok fölé emelkedik, az általában arra utal, hogy nemcsak a délután lesz rendkívül forró, hanem az éjszaka sem hoz valódi lehűlést.
A korábban kiadott figyelmeztetések szerint a felmelegedés elsőként a Dunántúlon és a Dél-Alföldön vált kiterjedtté, majd egyre nagyobb területet érintett.
A felhasználó által idézett veszélyjelző térkép szerint Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye maradt ki a magas középhőmérséklet miatt kiadott figyelmeztetésekből, miközben a Dunántúl jelentős részén és a Duna–Tisza közén másodfokú, több más vármegyében pedig elsőfokú figyelmeztetés szerepelt.
A veszélyjelzési térképek azonban folyamatosan frissülhetnek, ezért mindig a HungaroMet legutóbbi kiadását érdemes ellenőrizni.
Ez még csak az újabb hőhullám kezdete
A csütörtöki 32–37 fok a jelenlegi előrejelzések szerint nem a hőhullám tetőpontja lesz.
Pénteken már 34 és 39 fok közötti maximumot jelez a HungaroMet. Szombaton szintén 34–39 fok várható, vasárnap pedig a legforróbb területeken akár 40 fokig emelkedhet a hőmérséklet.
A jövő hét elején sem látszik jelentős lehűlés. Hétfőn és kedden 35–40 fok közötti csúcshőmérsékletek szerepelnek az országos előrejelzésben.
Az éjszakák is egyre melegebbé válhatnak. Míg csütörtök hajnalban még többfelé 12–21 fok közötti minimum várható, a hétvégén és a jövő hét elején már 17–26 fok között alakulhatnak a legalacsonyabb értékek.
Ez különösen a nagyvárosokban jelent komoly problémát. A falak, tetők és burkolatok napközben annyira átmelegedhetnek, hogy éjszaka is folyamatosan visszasugározzák a hőt.
Harmadfokú hőségriasztás lépett életbe
Az országos tisztifőorvos a HungaroMet előrejelzése alapján július 30-án, csütörtökön 0 órától augusztus 4-én, kedden 24 óráig harmadfokú hőségriasztást rendelt el az ország egész területére.
A harmadfokú hőségriasztás közegészségügyi intézkedés, amely nem azonos a meteorológiai figyelmeztetésekkel. A hőségriasztás elsősorban a tartós meleg egészségügyi következményeire hívja fel a figyelmet, míg a meteorológiai veszélyjelzés vármegyénként mutatja a várható hőterhelés fokozatát.
A legmagasabb fokozat elrendelése azt jelzi, hogy a hőség már nem csupán a különösen érzékeny emberekre jelent veszélyt. Az egészséges szervezetet is erősen megterhelheti, különösen akkor, ha több napon keresztül nincs lehetőség megfelelő lehűlésre.
A hatóságok kiemelték, hogy a tartós kánikula rontja a fizikai és a szellemi teljesítőképességet, növeli a fáradékonyságot és a balesetek kockázatát. Kedvezőtlenül hathat a szív- és érrendszeri, légzőszervi és vesebetegséggel élők állapotára is.
Az éjszakai meleg teszi igazán megterhelővé a hőhullámot
A szervezet nem kizárólag a délutáni 35–40 fokban kerül terhelés alá. Legalább ilyen fontos, hogy éjszaka mennyire képes lehűlni a levegő.
Ha hajnalban is 20 fok körüli vagy annál magasabb a hőmérséklet, a test nehezebben adja le a napközben felhalmozott hőt. A pihenés felszínesebbé válhat, gyakoribb lehet az éjszakai felébredés, másnap pedig fáradtság, fejfájás és koncentrációs zavar jelentkezhet.
A helyzet több egymást követő meleg éjszaka után súlyosbodhat. Az első forró napot sokan még viszonylag könnyen viselik, a harmadik vagy negyedik napon azonban már felhalmozódhat a folyadékhiány és az alváshiány.
A nagyvárosi hőszigethatás miatt Budapest, a vármegyeszékhelyek és más sűrűn beépített települések belső részei különösen nehezen hűlhetnek le.
Ezek az emberek vannak a legnagyobb veszélyben
A tartós kánikula mindenkit megviselhet, de bizonyos csoportoknál nagyobb a rosszullét és a hőártalom veszélye.
Kiemelten kell figyelni a csecsemőkre, a kisgyermekekre, a 65 év felettiekre, a várandósokra és a mozgásukban korlátozott emberekre.
Nagyobb kockázatnak vannak kitéve a szív- és érrendszeri, légzőszervi, vese- és anyagcsere-betegséggel élők, valamint azok, akiknek az állapotát a hőség vagy a folyadékvesztés gyorsan ronthatja.
Az egyedül élő időseket naponta többször is érdemes felhívni vagy személyesen ellenőrizni. Nem elég azt megkérdezni, hogy jól vannak-e. Fontos arra is rákérdezni, ittak-e elegendő vizet, szédülnek-e, jelentkezett-e fejfájás, gyengeség vagy zavartság.
A szabadban dolgozók szintén fokozott veszélynek vannak kitéve. A tűző napon végzett fizikai munka gyors folyadékvesztéssel és túlmelegedéssel járhat, miközben a koncentráció romlása növeli a munkahelyi balesetek kockázatát.
A kiszáradás első jelei könnyen észrevétlenek maradhatnak
A nagy melegben a szervezet izzadással próbálja csökkenteni a testhőmérsékletet. Ezzel azonban nemcsak vizet, hanem ásványi anyagokat is veszít.
A folyadékhiány kezdeti jele lehet a szomjúság, a szájszárazság, a fejfájás, a szokatlan fáradtság, a gyengeség és a sötétebb vizelet.
Később szédülés, vérnyomásesés, szapora szívverés, hányinger, bizonytalan járás vagy ájulás is jelentkezhet. A hatóságok figyelmeztetése szerint a fokozott verejtékezésből eredő folyadék- és elektrolitvesztés a krónikus betegségek rosszabbodásához is vezethet.
Időseknél a kiszáradás gyakran nem erős szomjúsággal kezdődik. Figyelmeztető jel lehet a zavartság, a szokatlan álmosság vagy az, ha valaki hirtelen nehezebben mozog.
A hőguta életveszélyes állapot
A hőség legsúlyosabb következménye a hőguta, amely azonnali segítséget igényel.
Hőgutára utalhat a nagyon magas testhőmérséklet, az erős fejfájás, a zavartság, a szokatlan viselkedés, a bizonytalan mozgás, a görcsroham vagy az eszméletvesztés.
Ilyen esetben azonnal hívni kell a 112-es segélyhívót. Az érintettet hűvös vagy árnyékos helyre kell vinni, felesleges ruházatát el kell távolítani, és meg kell kezdeni a test hűtését.
Zavart vagy eszméletlen embert nem szabad itatni, mert félrenyelhet.
Nem kell megvárni, hogy valaki teljesen elveszítse az eszméletét. Ha a hőségben jelentkező rosszullét hűvös helyen és folyadékpótlás mellett sem javul gyorsan, orvosi segítséget kell kérni.
11 és 16 óra között érdemes elkerülni a tűző napot
A korábbi hivatalos hőségriasztási közlemények szerint a legforróbb időszakban, 11 és 16 óra között lehetőség szerint kerülni kell a tűző napot és a megerőltető fizikai munkát.
A bevásárlást, a sportolást, a kerti munkát és a hosszabb sétát célszerű a kora reggeli vagy késő esti órákra időzíteni.
Akinek mégis napközben kell kint tartózkodnia, viseljen világos, szellős ruházatot, fejfedőt és UV-szűrős napszemüveget.
A fényvédő használata fontos, de önmagában nem teszi biztonságossá a többórás napon tartózkodást. Árnyékban is számolni kell az UV-sugárzással és a magas hőmérséklettel.
Folyamatosan inni kell, nem csak akkor, amikor megszomjazunk
A hőségben érdemes rendszeresen, kisebb mennyiségű vizet fogyasztani. Nem ajánlott megvárni az erős szomjúság kialakulását, mert az már a folyadékhiány egyik jele lehet.
A víz mellett könnyű, folyadékban gazdag ételek is segíthetnek. Ugyanakkor a túlzottan cukros italok, az alkohol és a nagy mennyiségű koffein nem megfelelő választás folyadékpótlásra.
Akinek szív- vagy vesebetegség miatt az orvosa folyadék- vagy sókorlátozást írt elő, ne változtasson önállóan az előírt mennyiségen. Ilyen esetben a kezelőorvos tanácsa az irányadó.
A szabadban dolgozóknak és sportolóknak különösen gyakori folyadékpótlásra és rendszeres pihenőre van szükségük.
Így tarthatjuk hűvösebben a lakást
A lakást a kora reggeli órákban vagy éjszaka érdemes intenzíven átszellőztetni, amikor a kinti levegő még hűvösebb.
Napközben az ablakokat célszerű becsukni, a redőnyöket, spalettákat és sötétítőket pedig lehúzni. A déli és nyugati ablakok árnyékolása különösen sokat számíthat.
A sütő és a hosszú ideig működő főzőlap tovább melegíti a lakást, ezért a legforróbb napokon érdemes egyszerűbb, kevesebb főzést igénylő ételeket választani.
A ventilátor javíthatja a hőérzetet, de nem hűti le ténylegesen a helyiséget. Rendkívül meleg szobában önmagában nem feltétlenül nyújt megfelelő védelmet.
Klímaberendezés használatakor nem célszerű túl nagy különbséget beállítani a külső és a belső hőmérséklet között. A fokozatos hűtés általában kevésbé terheli meg a szervezetet.
Az autó percek alatt életveszélyesen felforrósodhat
Gyermeket vagy háziállatot még rövid időre sem szabad parkoló autóban hagyni.
Az utastér hőmérséklete rendkívül gyorsan emelkedik, és a részben lehúzott ablak sem biztosít megfelelő védelmet. Árnyékos helyen parkolva is változhat a nap állása, az autó pedig rövid idő alatt közvetlen napsütésbe kerülhet.
Ha valaki bezárt autóban magára hagyott gyermeket vagy láthatóan rosszul lévő állatot észlel, azonnal értesítse a 112-es segélyhívót.
A járműbe beszállás előtt érdemes néhány percig nyitott ajtókkal vagy ablakokkal kiszellőztetni az utasteret, majd csak ezután bekapcsolni a klímaberendezést.
A gyógyszerek tárolására is figyelni kell
A magas hőmérséklet egyes gyógyszerek állagát és hatásosságát is befolyásolhatja.
A készítményeket mindig a csomagoláson vagy a betegtájékoztatóban megadott hőmérsékleten kell tárolni. Nem szabad őket autóban, napsütötte ablakpárkányon vagy más gyorsan felmelegedő helyen hagyni.
Nem minden gyógyszert kell hűtőben tartani. A túl alacsony hőmérséklet vagy a fagyás ugyancsak károsíthatja a készítményt, ezért mindig az előírás szerint kell eljárni.
Ha a gyógyszer megolvadt, elszíneződött vagy megváltozott az állaga, használat előtt érdemes gyógyszerészt megkérdezni.
A hétvégén tetőzhet igazán a kánikula
A jelenlegi előrejelzés szerint a csütörtöki felmelegedést pénteken és a hétvégén további erősödés követi.
Pénteken és szombaton 39 fokig, vasárnaptól keddig pedig több napon keresztül 40 fokig emelkedhet a hőmérséklet.
A legmagasabb értékek pontos helye és a hőhullám időtartama még változhat. Egy hidegfront érkezési idejének néhány órás vagy egynapos módosulása jelentősen befolyásolhatja a napi maximumokat.
A jelenlegi adatok alapján azonban tartós, országos hőségre kell készülni. A harmadfokú hőségriasztás kedd éjfélig tart, de annak időtartamát az újabb előrejelzések alapján módosíthatják.
Most erre érdemes a legjobban figyelni
Július 30-án 32–37 fok közötti csúcshőmérséklet várható, túlnyomóan derült, csapadékmentes idővel.
A következő napokban tovább fokozódik a forróság, és vasárnaptól helyenként már 40 fokot is mérhetnek.
Az egész országban harmadfokú hőségriasztás van érvényben augusztus 4-én éjfélig.
A legfontosabb a rendszeres vízfogyasztás, a lakások árnyékolása, a déli órákban végzett fizikai munka kerülése, valamint az idősek, a kisgyermekek és a krónikus betegek fokozott ellenőrzése.
A hőhullám első napján sokan még nem érzik súlyosnak a terhelést, de a több napon át tartó forróság hatása összeadódik. Éppen ezért nemcsak a hétvégén, hanem már most érdemes felkészülni a tartós kánikulára.
