Fehér karácsony, januári kemény hidegbetörések, majd egy szélsőségesen forró nyár – izgalmas képet fest a 2026–2027-es időszakról egy évszázados görög időjóslási hagyomány.
A jóslat szerint a következő tél nem feltétlenül egyenletesen hideg lesz. Sokkal inkább gyors váltások, enyhébb időszakok és rövid, de erőteljes hidegbetörések követhetik egymást.
A legnagyobb figyelmet természetesen a karácsony környéke kapta. A görög „Merominia” alapján készített becslés szerint december második felében jelentős lehűlés jöhet, és a havazás esélye is növekedhet.
A görög források december 21. és 27. közötti időszakot emelik ki. A hagyományos előrejelzés szerint ekkor több térségben télies fordulat következhet, és akár alacsonyabban fekvő vidékeken is megjelenhet a hó.
Mielőtt azonban előkerülne a szánkó és megkezdődne a fehér karácsony tervezése, van egy nagyon fontos részlet: ez nem Magyarországra készített meteorológiai előrejelzés. A becslés görög megfigyeléseken alapul, és elsősorban Görögország időjárására vonatkozik.
Egy régi görög hagyomány alapján készült a jóslat
A módszer neve Merominia.
Ez egy régi görög népi időjárás-megfigyelési hagyomány, amelynek lényege, hogy augusztus meghatározott tizenkét napjának időjárásából próbálnak következtetni a következő tizenkét hónap jellegére.
A különböző helyi hagyományok nem mindenhol ugyanazokat a napokat használják. Van, ahol augusztus első tizenkét napját, máshol augusztus 14. és 25. közötti időszakot figyelik.
Minden egyes megfigyelt napot egy következő hónaphoz rendelnek.
A hőmérsékletet, a felhőzetet, a szelet, a páratartalmat és más időjárási jelenségeket figyelve próbálnak képet alkotni arról, milyen lehet a következő év.
Az idei becslés mögött a görög források Φάνης Χατζηγρίβας, vagyis Fanis Hatzigrivas nevét említik. A görög beszámolók larisszai időjárás-megfigyelőként hivatkoznak rá, aki több, egymástól eltérő görögországi terület adatait használta fel.
A magyar forrásban szereplő „Fanny Hadjigriva” névalak tehát eltér az eredeti görög forrásokban található névtől.
A Merominia érdekessége éppen az, hogy nem modern számítógépes modellről beszélünk. Nem műholdas mérésekből és légköri modellekből számol hónapokkal előre, hanem egy több generáción át öröklődő népi megfigyelési módszert követ.
Ez kulturális szempontból izgalmas, meteorológiai előrejelzésként azonban egészen másképpen kell kezelni, mint például az ECMWF modelljeit.
December végén jöhet az első komolyabb téli fordulat
A görög jóslat alapján a december első fele még változékony lehet, a hónap második felében azonban erőteljesebb lehűlés körvonalazódik.
Különösen december 21–27. környékét emelik ki.
A becslés szerint ekkor nőhet meg igazán a havas idő valószínűsége, és a görögországi hegyvidéki, valamint félig hegyvidéki térségek mellett időszakosan alacsonyabban fekvő területeken is téliesre fordulhat az idő.
Innen ered a „fehér karácsony” lehetősége is.
Fontos azonban még egyszer hangsúlyozni: abból, hogy egy görög népi időjóslás december végére havazást jelez Görögországban, nem következik automatikusan, hogy Magyarországon is fehér lesz a karácsony.
Ehhez Európa és a Kárpát-medence decemberi légköri helyzetét kell majd látni.
Januárban két hidegebb időszakot is kiemel a jóslat
A becslés szerint 2027 januárja csapadékosabb kezdettel indulhat.
A görögországi nyugati és déli térségekben több esőt, északon pedig tartósabb hideget feltételeznek.
Ezután átmeneti enyhülés következhet.
A következő érdekes időablak január 17–20. lehet. A Merominia értelmezése szerint ekkor újabb hidegebb légtömeg jelenhet meg, és az alacsonyabb térségekben is nőhet a havas idő valószínűsége.
A hónap legerősebb téli időszakát azonban nem erre a néhány napra teszik.
Január 23–25. lehet a tél egyik legkeményebb szakasza
A hagyományos becslés egyik legmarkánsabb jelzése január utolsó harmadára vonatkozik.
Január 23–25. környékére újabb, jóval erőteljesebb hidegbetörést feltételeznek.
A görög források szerint ebben az időszakban komoly hőmérséklet-csökkenés, valamint akár alacsonyan fekvő és síkvidéki területeket is érintő havazás jöhet.
A hideg azonban a jóslat szerint nem feltétlenül maradna hosszú ideig.
Január végére viszonylag gyors hőmérséklet-emelkedést feltételeznek.
Ez jól illik a teljes téli jóslat fő motívumához: nem egy végig rendkívül hideg télről beszélnek, hanem nagy hőmérsékleti hullámzásokról.
Február végén még egyszer visszatérhet a tél
Aki január végén már a tavaszt várná, annak a népi jóslat szerint még lehet oka óvatosságra.
Február utolsó tíz napjára újabb erőteljes lehűlést jeleznek, elsősorban Görögország északi és keleti térségeiben.
Ez ismét havazást hozhatna magasabban fekvő térségekben, és megfelelő helyzet esetén alacsonyabb szinteken is megjelenhetne a hó.
Márciusról a most idézett magyar forrás jóval kevesebb konkrétumot közöl, ezért abból nem lehet megbízhatóan részletes magyarországi tavaszi előrejelzést készíteni.
Ami viszont különösen érdekes, hogy ugyanaz a népi megfigyelés, amely hideg téli epizódokat jelez, néhány hónappal későbbre egészen más szélsőséget vetít előre.
2027 nyarára két hosszabb hőhullámot is kiemel.
Júliusban akár három hétig is tarthat a forró időszak
Az első komoly nyári hőhullámot júliusra teszi a görög becslés.
Az előrejelzésben július 5. és 25. közötti időszak szerepel olyan periódusként, amikor tartósan magas hőmérsékletek alakulhatnak ki.
Ez természetesen nem azt jelenti, hogy három héten keresztül minden egyes nap azonos erejű hőség lenne.
A hagyományos jóslat inkább egy hosszabb, az átlagosnál melegebb időszakot feltételez, amelyen belül kialakulhat a nyár első jelentős hőhulláma.
A görög források is ezt a júliusi időszakot nevezik az első komoly 2027-es forró periódusnak.
Augusztusban még erősebb hőhullám következhet
A második nagy forró időszakot augusztusra teszik.
A jóslat szerint augusztus 7–8. környékén kezdődhet, és nagyjából augusztus 18-ig tarthat.
A görög előrejelzés ezt az időszakot még intenzívebbnek írja le, különösen Görögország belső és nyugati területein.
Ezután viszont ismét hirtelen fordulatot feltételeznek.
Augusztus 18–19. után erősebb időjárási események, zivatarok és jelentősebb lehűlés is megjelenhet a becslés szerint.
Vagyis ugyanaz a minta tér vissza, amelyet télre is jósolnak: tartósabb időszakok után gyors és éles váltások.
De mit jelent ebből bármi Magyarország számára?
Ez a legfontosabb kérdés egy magyar olvasó számára.
Közvetlenül: semmit sem lehet biztosan átemelni.
A Merominia megfigyelése Görögország időjárási viszonyaira készült. Magyarország több száz kilométerrel északabbra található, teljesen más földrajzi környezetben.
Ugyanakkor Európa időjárási rendszerei természetesen összefüggnek.
Egy nagy hidegbetörés vagy kiterjedt délkelet-európai melegadvekció több országot is érinthet. Ebből azonban hónapokkal előre nem lehet arra következtetni, hogy ugyanazon a napon Magyarországon is hó vagy 40 fokos hőség lesz.
Ha decemberben például olyan észak–déli áramlási helyzet alakul ki, amely hideg levegőt juttat Délkelet-Európába, annak Magyarországra is lehet hatása.
De az is előfordulhat, hogy nálunk teljesen másképpen alakul a ciklonok és anticiklonok helyzete.
Tudományosan működik a Merominia?
Ezzel kapcsolatban már konkrét kutatás is készült.
Egy tudományos vizsgálat 42 év hőmérsékleti és csapadékadatait elemezte Ioannina és Thesszaloniki térségében. A kutatók azt vizsgálták, található-e kapcsolat az augusztusi megfigyelési napok és az azt követő hónapok időjárása között.
Az eredmény nem igazolta a módszert.
A vizsgálat szerint egy adott augusztusi nap időjárása nem alkalmas arra, hogy megbízhatóan előre jelezze egy későbbi hónap átlagos időjárását.
Egy másik, oktatási-meteorológiai projekt szintén arra jutott, hogy a Merominia előrejelzései nem mutattak megfelelő egyezést a tényleges meteorológiai adatokkal.
Vagyis érdekes hagyományról beszélünk, nem bizonyított hosszú távú időjárás-előrejelzési módszerről.
Ez nem teszi érdektelenné a hagyományt. A népi időjárási megfigyelések fontos részei annak, ahogyan az emberek évszázadokon át próbálták megérteni a természet változásait.
A különbség csak az, hogy egy ilyen jóslatot nem szabad ugyanúgy kezelni, mint egy modern meteorológiai előrejelzést.
Még a modern modellek sem mondják meg szeptemberben, hogy esik-e hó karácsonykor
Ez jól mutatja, mekkora időtávról beszélünk.
Az ECMWF – Európa egyik vezető meteorológiai központja – valóban készít akár hét hónapra előre szezonális előrejelzéseket.
Csakhogy ezek sem mondják meg, hogy december 24-én délután havazik-e egy adott településen.
A szezonális modellek azt vizsgálják, hogy egy hónap vagy évszak összességében az átlagosnál valószínűbben lesz-e melegebb, hidegebb, szárazabb vagy csapadékosabb.
Az ECMWF külön hangsúlyozza: a légkör kaotikus működése miatt hónapokkal előre nem lehet egy meghatározott hely konkrét napi időjárását pontosan megjósolni.
Ezért bármilyen szeptemberi cikk, amely már most biztos fehér karácsonyt ígér Magyarországra, jóval többet állítana annál, amit a meteorológia jelenlegi tudása lehetővé tesz.
Mikor tudhatjuk meg, lesz-e fehér karácsony Magyarországon?
A valóban használható kép csak jóval később kezd összeállni.
A decemberi hosszabb távú tendenciák november végén és december elején már érdekesebbé válhatnak.
A karácsony konkrét időjárásáról azonban az ünnep előtti egy-két hétben lehet majd először érdemben beszélni, és néhány nappal előtte válhat sokkal pontosabbá a helyzet.
Ugyanez igaz a január 23–25-re vagy a február végi hidegbetörésre vonatkozó jóslatra is.
Most ezeket érdekes dátumokként lehet feljegyezni.
Ha decemberben és januárban a modern modellek is hasonló légköri helyzetet kezdenek mutatni, akkor már sokkal izgalmasabb lesz visszanézni arra, mit jelzett hónapokkal korábban a görög hagyomány.
Havas tél és forró nyár – ezt érdemes most eltenni
A Merominia 2026–2027-es értelmezésének legfontosabb üzenete tehát egy változékony év.
Karácsony környékére havas, hideg időszakot jelez.
Január második felére két újabb téli epizódot emel ki, amelyek közül a január 23–25. körüli lehet a legerősebb.
Február végére ismét visszatérő hideget feltételez.
2027 nyarán viszont teljes fordulat jöhet a jóslat szerint: júliusban és augusztusban is hosszabb hőhullám alakulhat ki.
Mindez izgalmas előretekintés, de nem hivatalos meteorológiai prognózis, és nem közvetlen magyarországi előrejelzés.
Éppen ezért most még nem lehet kijelenteni, hogy fehér lesz a karácsony Magyarországon, ahogy azt sem, hogy biztosan két rendkívüli hőhullám érkezik hozzánk 2027 nyarán.
A következő hónapokban a modern szezonális modellek, majd az ünnepekhez közeledve a közép- és rövid távú előrejelzések mutatják meg, mennyi valósulhat meg ebből a több évszázados görög időjóslásból.
Te örülnél egy igazi havas, fehér karácsonynak, vagy inkább az enyhébb telet választanád? Írd meg kommentben!
