Újabb jelentős névváltoztatás jöhet a magyar közigazgatásban. A kormány benyújtotta azt a törvényjavaslatot, amely a „vármegye” elnevezést ismét „megyére”, a „főispán” tisztségnevet pedig „kormánymegbízottra” cserélné vissza. A benyújtott szöveg alapján a módosítás összesen 181 törvényt érintene. A rendelkezések többsége 2026. október 1-jén lépne hatályba, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a javaslatot. A változás nem járna a kormányhivatalok, önkormányzatok és más érintett szervek feladatainak átalakításával. A javaslat alapvetően terminológiai módosítás: a jelenleg használt történelmi elnevezéseket cserélné vissza a korábban megszokott kifejezésekre – írja az Infostart.
A kormány már a társadalmi egyeztetés megindításakor jelezte, hogy meg kívánja szüntetni a 2022 óta jogszabályok által előírt „vármegye” és „főispán” elnevezések mindennapos használatát, és visszatérne a „megye”, illetve a „kormánymegbízott” megjelöléshez.
Nem azonnali átnevezésről, hanem törvényjavaslatról van szó
Fontos, hogy a változás egyelőre nem tekinthető véglegesnek. A kormány benyújtotta a törvényjavaslatot, de annak hatálybalépéséhez előbb az Országgyűlésnek is el kell fogadnia.
A parlamenti tárgyalás során a képviselők módosító indítványokat nyújthatnak be, majd szavazás következik. Az elfogadott törvényt ezután ki kell hirdetni a Magyar Közlönyben.
A javaslat szerint a legtöbb rendelkezés 2026. október 1-jén lépne hatályba. Addig a hivatalos dokumentumokban, intézménynevekben és jogszabályokban továbbra is a „vármegye”, a „vármegyei” és a „főispán” kifejezéseket kell alkalmazni.
Ismét megye lehet a vármegye neve
A törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, hogy az érintett jogszabályokban a „vármegye” kifejezés helyére ismét a „megye” kerülne.
A kapcsolódó szóalakokat is átvezetnék. A „vármegyei” megjelölésből „megyei”, a „vármegyék” kifejezésből pedig ismét „megyék” lenne.
Ez várhatóan számos állami és önkormányzati intézmény nevében megjelenne. A jelenlegi vármegyei kormányhivatalok elnevezése például ismét megyei kormányhivatalra változhatna.
Hasonló átvezetésre lenne szükség a megyei önkormányzatok, hivatalok, hatóságok, bizottságok, nyilvántartások és különböző területi szervek esetében is.
A főispán helyett újra kormánymegbízott jöhet
A másik jelentős változás a kormányhivatalokat vezető tisztség elnevezését érinti. A javaslat alapján a „főispán” megnevezést ismét a „kormánymegbízott” váltaná fel.
A változás nem jelentené a tisztség megszüntetését. Ugyanazok a vezetők láthatnák el a feladatokat, csak a hivatalos megnevezésük változna meg.
A főispánok jelenleg a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokat vezetik. A módosítás után a szervek vezetőit ismét fővárosi, illetve megyei kormánymegbízottként nevezhetnék meg.
A javaslat indoklása szerint a változás nem érinti az érintett szervek hatásköreit, az eljárások feltételeit vagy a közigazgatási jogviszonyok tartalmát.
Mit jelent a terminológiai módosítás?
A terminológiai módosítás azt jelenti, hogy egy jogszabályban használt elnevezést cserélnek le, miközben az adott intézmény, tisztség vagy eljárás tartalma alapvetően változatlan marad.
Ebben az esetben tehát nem új közigazgatási rendszert alakítanának ki. Nem szűnnének meg a területi kormányhivatalok, nem változnának meg automatikusan a megyehatárok, és nem kapnának új feladatokat az önkormányzatok.
A vármegye helyett egyszerűen a megye elnevezés kerülne vissza a törvényekbe, a főispánokat pedig ismét kormánymegbízottként említenék.
Ez a lakossági ügyintézést várhatóan érdemben nem változtatná meg. Ugyanazokon a helyeken, ugyanazoknál a szerveknél és jellemzően ugyanazon szabályok szerint lehetne ügyeket intézni.
Miért kell ehhez 181 törvényt módosítani?
A „vármegye” és a „főispán” kifejezések nem egyetlen jogszabályban szerepelnek. A területi közigazgatásra vonatkozó elnevezések a magyar jogrendszer számos területén megjelennek.
Érinthetnek önkormányzati, közigazgatási, egészségügyi, oktatási, rendészeti, választási, szociális, környezetvédelmi, közlekedési és nyilvántartási szabályokat is.
Ha például egy törvény egy vármegyei hatóság feladatáról rendelkezik, a szöveget hozzá kell igazítani az új megnevezéshez. Ugyanez igaz minden olyan rendelkezésre, amely főispánt, vármegyei közgyűlést, vármegyei önkormányzatot vagy más hasonló intézményt említ.
A 181 törvény módosítása ezért nem feltétlenül jelent 181 különálló tartalmi reformot. Sok esetben csupán egy-egy szó vagy szókapcsolat átvezetéséről lehet szó.
A jogviszonyok tartalma nem változna
A törvényjavaslat indoklása külön hangsúlyozza, hogy a módosítás nem irányul az érintett szervek feladat- és hatásköreinek érdemi átalakítására.
Ez azt jelenti, hogy a kormányhivatalok továbbra is ugyanazokat a hatósági, igazgatási és koordinációs feladatokat végeznék. Az önkormányzatok jogállása sem változna meg pusztán az átnevezés miatt.
A folyamatban lévő ügyeket sem kellene újrakezdeni. Egy korábban benyújtott kérelem, hatósági eljárás vagy önkormányzati döntés érvényességét nem érintené az, hogy az eljáró szerv nevében megváltozik a „vármegyei” szó.
Az anyagi jogi és eljárásjogi feltételek szintén változatlanok maradnának. Az embereknek tehát az átnevezés miatt nem keletkezne új jogosultságuk vagy kötelezettségük.
A kormány egységes szóhasználatot szeretne
A törvényjavaslat hivatalos indoklása szerint a cél a terminológiai egység megteremtése a területi közigazgatás és az ahhoz kapcsolódó szabályozási területek között.
Ez azért fontos, mert egy névváltoztatást nem elegendő néhány központi törvényben átvezetni. Ha az egyik jogszabály már „megyét”, egy másik pedig továbbra is „vármegyét” használna ugyanarra a területi egységre, az értelmezési bizonytalanságot okozhatna.
A javaslat ezért egyszerre módosítaná a kapcsolódó állami, önkormányzati, hatósági, igazgatási, közszolgáltatási és nyilvántartási szabályokat.
A tervezett egységesítés arra is szolgálhat, hogy az új elnevezések minden hivatalos dokumentumban azonos időponttól jelenjenek meg.
2022-ben éppen az ellenkező irányú változás történt
A jelenlegi „vármegye” és „főispán” elnevezéseket a 2022-ben elfogadott jogszabály-módosítások vezették vissza a magyar közigazgatásba.
Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása alapján 2023. január 1-jétől a megyék hivatalos neve vármegyére változott. Az ehhez szükséges törvénymódosításokat a 2022. évi XXII. törvény tartalmazta.
A 2022-es előterjesztés indoklása szerint a történelmi elnevezések visszaállítása a magyar államisághoz és alkotmányos hagyományokhoz kapcsolódott. A korabeli javaslat akkor szintén hangsúlyozta, hogy a változás terminológiai jellegű, és nem módosítja a hatásköröket.
Most ennek az ellenkezője történhet: a történelmi kifejezések helyére ismét azok az elnevezések kerülnének, amelyeket 2023 előtt használtak.
Miért döntött a kormány a visszaállítás mellett?
A kormány társadalmi egyeztetésről szóló tájékoztatása szerint a „megye” és a „kormánymegbízott” elnevezés használatához szélesebb közmegegyezés kapcsolódik.
A hivatalos közlés úgy fogalmazott, hogy a kormány ehhez a közmegegyezéshez tér vissza, amikor megszünteti a „vármegye” és „főispán” elnevezések mindennapos használatát.
A változtatás mögött tehát részben az állhat, hogy a lakosság a hétköznapi beszédben továbbra is gyakran a „megye” kifejezést használja. A „kormánymegbízott” megnevezés pedig közvetlenebbül utalhat arra, hogy az adott vezető a kormány területi képviselőjeként irányítja a hivatalt.
A törvényjavaslat indoklása ugyanakkor nem politikai vagy történeti vitaként kezeli a kérdést, hanem a jogrendszer egységes szóhasználatának megteremtésére helyezi a hangsúlyt.
Október 1-jétől jelenhetnek meg az új nevek
A benyújtott javaslat szerint a rendelkezések többsége 2026. október 1-jén lépne hatályba.
Ez időt adhat az állami és önkormányzati szerveknek arra, hogy felkészüljenek az átállásra. Módosítani kellhet a hivatalos honlapokat, elektronikus űrlapokat, tájékoztatókat, levélpapírokat, bélyegzőket és különböző ügyviteli rendszereket.
A digitális felületeken a változtatások viszonylag gyorsan elvégezhetők. A nyomtatott táblák, dokumentumok és arculati elemek lecserélése azonban hosszabb folyamatot igényelhet.
A pontos átmeneti rendelkezésekből derülhet majd ki, meddig használhatók fel a korábbi elnevezést tartalmazó nyomtatványok, táblák és egyéb eszközök.
Le kell majd cserélni minden táblát és nyomtatványt?
A névváltoztatás gyakorlati megvalósítása várhatóan fokozatos lehet. Nem feltétlenül szükséges egyik napról a másikra megsemmisíteni minden olyan iratot vagy eszközt, amelyen még a „vármegye” szó szerepel.
A 2022-es átálláskor is létezett olyan szabályozási megközelítés, amely lehetővé tette a korábbi elnevezések használatát addig, amíg az új megnevezésre való átállás a felelős gazdálkodás elvei szerint megvalósíthatóvá vált.
Hasonló átmeneti szabály most is csökkenthetné a költségeket. A még használható nyomtatványokat például készletük elfogyásáig alkalmazhatnák, miközben az újonnan gyártott dokumentumokon már a „megye” megnevezés jelenne meg.
A végleges részleteket azonban csak az elfogadott és kihirdetett törvény, valamint az esetleges végrehajtási szabályok alapján lehet majd pontosan megállapítani.
A személyes okmányokat várhatóan nem kell lecserélni
A névváltoztatás önmagában várhatóan nem teszi szükségessé a személyi igazolványok, lakcímkártyák, vezetői engedélyek vagy útlevelek tömeges cseréjét.
A lakcímekben általában nem a területi közigazgatási egység hivatalos neve szerepel meghatározó adatként, hanem a település, a közterület és a házszám.
Az ingatlanok helyrajzi száma, a települések neve és a postai címek sem változnának meg. A „Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye” megjelölésből például „Szabolcs-Szatmár-Bereg megye” lenne, de ettől Kisvárda vagy Nyíregyháza neve és címei változatlanok maradnának.
A korábban kiállított hatósági határozatok, bizonyítványok és igazolások sem válnának érvénytelenné csak azért, mert még a régi megnevezést tartalmazzák.
Az önkormányzatokat is érintheti az átállás
A változtatás a területi önkormányzatok hivatalos nevét is érintheti. A jelenlegi vármegyei önkormányzatok ismét megyei önkormányzatként működhetnének tovább.
A közgyűlések neve szintén változhatna: a vármegyei közgyűlésből ismét megyei közgyűlés lehetne.
Az átnevezés miatt módosítani kellhet a szervezeti és működési szabályzatokat, rendeleteket, bizottsági elnevezéseket, hivatali fejléceket és internetes felületeket.
Ez azonban nem jelentené a közgyűlések újraválasztását, a mandátumok megszűnését vagy az önkormányzati feladatok átszervezését.
A kormányhivatalok neve ismét megváltozhat
A lakosság a változást leginkább a kormányhivatalok elnevezésében érzékelheti.
A jelenlegi vármegyei kormányhivatalokból ismét megyei kormányhivatalok lehetnek. A járási hivatalok megnevezése várhatóan nem változna, hiszen azok nevében jelenleg sem feltétlenül szerepel a „vármegye” szó.
A hivatalok által kiadott dokumentumokon és elektronikus értesítésekben viszont az új elnevezés jelenne meg. A vezető aláírásánál a „főispán” helyett ismét a „kormánymegbízott” tisztségnevet használhatnák.
Az ügyfelek számára ugyanakkor az ügyintézés helye és módja várhatóan változatlan maradna.
Nem lesznek újra kijelölve a megyehatárok
Az átnevezés nem érinti Magyarország területi beosztását. Nem változnának meg a megyék határai, a települések nem kerülnének át másik területi egységbe, és a járások rendszere is megmaradna.
A módosítás tehát nem közigazgatási térképreform. Hajdú-Bihar vármegye ugyanazon településekből állna Hajdú-Bihar megye néven, mint korábban.
Ugyanez igaz az összes többi területi egységre. Nem változna a megyeszékhelyek helyzete, az önkormányzati vagyon vagy a területi intézmények illetékessége sem.
Az eljáró hatóságok továbbra is ugyanahhoz a földrajzi területhez tartoznának.
A választási szabályokban is át kell vezetni az új neveket
A megye és a vármegye kifejezés számos választási jogszabályban is szerepelhet, ezért az új névhasználatot ezeken a területeken is egységesíteni kell.
Az átvezetés érintheti a területi választási bizottságok, választókerületek, listák és önkormányzati választások megnevezéseit.
Ez azonban önmagában nem jelentené a választókerületi határok vagy a választási rendszer módosítását. A törvényjavaslat közölt célja szerint csak a szóhasználat változna.
A választópolgárok jogai, a jelöltállítás feltételei és a mandátumok elosztásának szabályai tehát nem alakulnának át emiatt.
A nyilvántartásokat is hozzá kell igazítani
Számos állami nyilvántartás tartalmaz területi adatokat. Ezekben a „vármegye” vagy „vármegyei” elnevezést technikailag is át kell vezetni.
Érintettek lehetnek többek között az ingatlanügyi, gazdasági, egészségügyi, oktatási, szociális, közlekedési és hatósági adatbázisok.
Az átállás azonban nem jelenti az adatok újrarögzítését vagy a nyilvántartási azonosítók megváltoztatását. Többnyire a megjelenített elnevezések és a kapcsolódó sablonok cseréjére lehet szükség.
A változtatások jelentős része informatikai frissítéssel megoldható, de a 181 törvény módosítása mutatja, hogy a jogrendszer szinte minden területén előfordulhat a két érintett kifejezés.
Mennyibe kerülhet az újabb átnevezés?
A benyújtott összefoglaló alapján egyelőre nem ismert, hogy az átállás pontosan mekkora közvetlen költséggel járhat.
A kiadások között megjelenhet a hivatali táblák, nyomtatványok, internetes felületek, arculati elemek, bélyegzők és informatikai rendszerek módosítása.
A tényleges összeg attól függhet, hogy a korábbi eszközöket azonnal lecserélik-e, vagy fokozatos átmenetet alkalmaznak. A digitális átírások általában kisebb, a fizikai táblák és nyomtatott anyagok cseréje nagyobb költséget jelenthet.
A gazdaságos átállást segítheti, ha a még felhasználható készleteket nem kell megsemmisíteni, és csak az újonnan készülő dokumentumokon alkalmazzák kötelezően az új elnevezést.
Mit fognak érzékelni ebből az emberek?
A legtöbb ember számára a változás elsősorban a hivatalos kommunikációban jelenik majd meg.
A leveleken, határozatokon és elektronikus értesítéseken ismét „megyei kormányhivatal” szerepelhet. A hírekben és közleményekben a „főispán” helyett ismét „kormánymegbízottról” lehet olvasni.
A közúti és intézményi táblákon fokozatosan visszatérhet a „megye” elnevezés. Az önkormányzatok, kormányhivatalok és más szervek honlapjain szintén módosulhatnak a nevek.
Az ügyintézési jogosultságok, határidők, illetékek és eljárások azonban a törvényjavaslat szerint nem változnának.
A korábbi dokumentumok továbbra is érvényesek maradhatnak
A névváltoztatás nem teszi semmissé a korábbi hivatalos iratokat. Egy „vármegyei kormányhivatal” által kiállított, hatályos engedély vagy határozat várhatóan ugyanúgy érvényes maradna az átnevezés után.
Ugyanez vonatkozhat az önkormányzati rendeletekre, szerződésekre, igazolásokra és más dokumentumokra is.
A jogfolytonosság azt jelenti, hogy az intézmény nem szűnik meg, hanem az új néven folytatja működését. Emiatt a korábban vállalt kötelezettségeket és meghozott döntéseket sem kell újra kiadni.
A pontos átmeneti rendelkezések várhatóan egyértelművé teszik majd, hogy a korábbi elnevezések alatt keletkezett iratok új megnevezésre is érvényesnek tekintendők.
Nem minden elnevezés változik automatikusan
A törvényjavaslat 181 törvényt módosítana, de emellett számos alacsonyabb szintű jogszabályban, miniszteri rendeletben, kormányrendeletben és önkormányzati szabályban is szerepelhetnek a jelenlegi kifejezések.
Ezeket külön jogalkotási lépésekben vagy technikai módosításokkal kellhet hozzáigazítani az új terminológiához.
Az intézmények saját szabályzatai és belső dokumentumai szintén frissítésre szorulhatnak.
Ezért elképzelhető, hogy az átállás után rövid ideig még mindkét elnevezéssel találkoznak az emberek. A jogszabályi értelmezést azonban a hatálybalépő rendelkezések határozzák majd meg.
A köznyelvben valójában végig megmaradt a megye
A „vármegye” hivatalos visszavezetése után is sokan továbbra is a „megye” kifejezést használták a hétköznapi beszédben.
Ez nem feltétlenül okozott félreértést, hiszen mindkét kifejezés ugyanarra a területi egységre utalt. A hivatalos dokumentumokban azonban a jogszabály szerinti „vármegye” alakot kellett alkalmazni.
A mostani javaslat a köznyelvben széles körben használt megnevezést emelné vissza a hivatalos szóhasználatba.
A „kormánymegbízott” elnevezés ugyancsak ismerős lehet, mivel ezt a tisztségnevet a főispán megjelölésének 2022-es visszaállítása előtt használták.
Mi történik a történelmi vármegye fogalmával?
A jogszabályi átnevezés nem törli ki a „vármegye” szót a magyar nyelvből vagy a történelmi megnevezésekből.
Történelmi, kulturális és földrajzi összefüggésben továbbra is használható lesz. A történelmi vármegyék, régi közigazgatási egységek és hagyományok megnevezése nem válik tiltottá.
A változás csak azt határozná meg, hogy a jelenlegi közigazgatási rendszerben mi legyen a hivatalos megjelölés.
Hasonlóképpen a „főispán” kifejezés történelmi tisztségként továbbra is része marad a magyar történelemnek, még akkor is, ha a mai kormányhivatalok vezetőit kormánymegbízottnak nevezik.
2026. október 1-je lehet a fordulópont
Ha a parlament változatlan formában elfogadja a benyújtott törvényjavaslatot, 2026. október 1-jétől a magyar jogszabályok döntő részében visszatér a „megye” és a „kormánymegbízott” elnevezés.
Addig több hónap állhat rendelkezésre a szükséges jogi, informatikai és adminisztratív átállásra.
A változtatás nem igényel új ügyintézést a lakosságtól, és nem alakítja át a területi közigazgatás szerkezetét. A legfontosabb következménye a hivatalos szóhasználat módosulása lesz.
A végleges részleteket az elfogadott törvényből lehet majd megismerni. Addig továbbra is törvényjavaslatról beszélhetünk, így a hatálybalépési dátum és egyes átmeneti szabályok még változhatnak.
Három év után ismét visszafordulhat a névváltoztatás
A 2023-ban hatályba lépett változtatás a megyéket vármegyékre, a kormánymegbízottakat főispánokra nevezte át. Most, alig néhány évvel később ismét az előző elnevezések térhetnek vissza.
A folyamat jól mutatja, hogy bár a módosítás jogilag terminológiai jellegű, mégis széles körű jogalkotási és adminisztratív munkát igényel. Az érintett kifejezések ugyanis több száz jogi rendelkezésben és számtalan hivatalos felületen jelennek meg.
A lakosság szempontjából a legfontosabb üzenet, hogy a változás nem jár új megyerendszerrel, nem módosítja a hatóságok működését, és nem teszi szükségessé a személyes okmányok cseréjét.
Októbertől azonban – a törvény elfogadása esetén – ismét megyei kormányhivatalokról és az azokat vezető kormánymegbízottakról beszélhetünk.
