Jelentősen emelkedik az ajánlott építőipari rezsióradíj Magyarországon. A korábbi nettó 6764 forintos óránkénti összeget július 15-től nettó 7830 forint váltja fel. Ez csaknem 16 százalékos növekedést jelent, a 27 százalékos áfával számolva pedig a hivatalos irányadó összeg már megközelíti a bruttó 10 ezer forintot óránként. A változás idővel a lakásfelújítások, építkezések és szakipari munkák árajánlataiban is megjelenhet.
Újabb költségnövekedéssel szembesülhetnek azok, akik lakásfelújítást, családi ház építését vagy nagyobb építőipari munkát terveznek. A Magyar Közlöny 2026. évi 88. számában megjelent az ajánlott építőipari rezsióradíj új mértékét meghatározó miniszteri rendelet.
A közlekedési és beruházási miniszter 4/2026. (VII. 10.) KBM rendelete alapján az építőipari rezsióradíj általános forgalmi adó nélküli legkisebb mértéke óránként 7830 forintra emelkedik. A jogszabály 2026. július 15-én lép hatályba, és ezzel egyidejűleg hatályát veszti a korábbi, nettó 6764 forintos összeget meghatározó rendelet.
A változás nem azt jelenti, hogy július 15-től minden villanyszerelőnek, burkolónak, festőnek vagy kőművesnek pontosan ennyit kell kérnie. A rezsióradíj egy összetett költségmutató, amelyet a kivitelezők a munkadíjak kiszámításakor használnak, és amely fontos viszonyítási pontot jelent a kivitelezési szerződéseknél.
Július 15-től lép életbe az új összeg
Az új szabályozást július 10-én hirdették ki, a rendelet pedig a kihirdetését követő ötödik napon, vagyis július 15-én lép hatályba.
Ettől a naptól az építőipari rezsióradíj áfa nélküli legkisebb mértéke:
7830 forint óránként.
A korábbi összeg:
6764 forint óránként.
A különbség nettó 1066 forint minden elszámolt munkaóra után. Ez körülbelül 15,76 százalékos emelkedésnek felel meg.
A változás tehát nem néhány százalékos technikai korrekció, hanem olyan mértékű emelés, amely egy többnapos vagy több szakembert igénylő munkánál már érzékelhető összeget jelenthet.
Áfával már csaknem 10 ezer forintra jön ki
A rendeletben szereplő 7830 forintos összeg nettó érték, vagyis nem tartalmazza az általános forgalmi adót.
Ha egy áfafizetésre kötelezett vállalkozás a lakossági ügyfélnek 27 százalékos áfával számláz, akkor a nettó 7830 forintos összeg bruttó értéke:
9944 forint 10 fillér óránként.
A korábbi nettó 6764 forintos rezsióradíj bruttó értéke körülbelül 8590 forint volt. Az irányadó bruttó összeg így óránként mintegy 1354 forinttal emelkedik.
Ez azonban még nem feltétlenül egyezik meg azzal az összeggel, amely egy mesterember végleges árajánlatában szerepel. A vállalkozó további költségeket is felszámíthat, például kiszállási díjat, anyagköltséget, géphasználatot vagy speciális eszközök díját.
Egy teljes munkanapnál már közel 80 ezer forint lehet
A változás hatása jobban látható, ha nem egyetlen órával, hanem egy teljes munkanappal számolunk.
Nyolc munkaóra esetén az új rezsióradíj alapján számított összeg:
- nettó 62 640 forint;
- bruttó 79 553 forint.
Ha két dolgozó egy teljes, nyolcórás napot tölt a munkaterületen, összesen 16 munkaórával kell számolni. Ez:
- nettó 125 280 forint;
- bruttó körülbelül 159 106 forint.
Negyven elszámolt munkaóra, vagyis például egy szakember ötnapos munkája esetén az összeg:
- nettó 313 200 forint;
- bruttó 397 764 forint.
Ezek az összegek kizárólag a rendeletben szereplő irányadó rezsióradíjból készített példaszámítások. Nem tartalmazzák automatikusan a beépített anyagokat, a fuvarozást, az esetleges bontási költséget és más külön felszámított tételeket.
Nem a munkás nettó órabéréről van szó
Az építőipari rezsióradíjat nem szabad összekeverni a szakember fizetésével.
A nettó 7830 forint nem az az összeg, amelyet a munkás minden ledolgozott óra után kézhez kap. A rezsióradíj annak a teljes vállalkozási költségnek az egy munkaórára jutó része, amely lehetővé teszi, hogy a kivitelező jogszerűen foglalkoztassa a dolgozót és működtesse a vállalkozását.
A munkavállaló alapbére csak az egyik összetevő. A rendelet költségszámítása tartalmazza a pótlékokat, a munkáltatói közterheket, az ügyviteli kiadásokat, a munkavédelmet, a munkaruhát, az utaztatást, az energiafelhasználást, a szerszámok költségét és a vállalkozás elvárt eredményét is.
Ezért téves lenne azt gondolni, hogy egy napi nyolc órát dolgozó szakember a rezsióradíj nyolcszorosát viszi haza fizetésként.
Ebből áll össze a 7830 forintos összeg
A rendelet melléklete részletesen felsorolja, milyen költségelemekből áll össze az új építőipari rezsióradíj.
A számítás a 2026-ra figyelembe vett 373 200 forintos garantált bérminimumból és havi 174 munkaórából indul ki. Az egy munkaórára jutó alapbér így 2145 forint.
Ehhez többek között a következő tételek társulnak:
- pótlékok és kiegészítő fizetések: 738 forint;
- foglalkoztatói közteher: 393 forint;
- csoportos személyszállítás: 500 forint;
- ügyvitel és munkahelyi irányítás: 1849 forint;
- munkaegészségügyi szolgáltatás: 128 forint;
- rezsianyag és munkahelyi energia: 110 forint;
- védőruha és védőfelszerelés: 30 forint;
- szerszámhasználat: 32 forint;
- értékcsökkenési leírás: 93 forint;
- iparűzési adó: 113 forint;
- biztosítások: 20 forint.
A rendelet számol az úgynevezett improduktív órák és a veszteségidő költségével is. Ilyen idő lehet például az, amikor a munkavállaló foglalkoztatásával kapcsolatban költség merül fel, de az adott időszak nem számlázható ki közvetlenül egy konkrét munkafolyamatra.
Az elvárt vállalkozói eredmény a számításban 2 százalék, ennek óránkénti értéke 154 forint. A felsorolt tételek végösszege adja ki a nettó 7830 forintos óradíjat.
Miért kellett megemelni a rezsióradíjat?
A rendelethez készült hivatalos indokolás szerint az emelés fő oka az építőipari vállalkozások költségeinek növekedése.
Az energiaköltségek emelkedése megdrágította a munkahelyi energiafelhasználást és a rezsianyagokat. Az infláció miatt többe kerülnek a munkahelyi szociális szolgáltatások és a munkaegészségügyi feladatok is.
A számítás emellett a legfrissebb béradatokat, közterheket és ágazati költségeket veszi alapul. A szakmai szervezetek álláspontja szerint az építőipari szolgáltatások megfelelő színvonala a korábbinál magasabb rezsióradíj mellett tartható fenn.
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége és az építőipari dolgozók érdekképviselete már tavasszal a nettó 7830 forintos összeg bevezetését javasolta.
A szervezetek szerint az emelkedéshez elsősorban a garantált bérminimum növekedése, a pótlékok, a munkáltatói járulékok, az ügyviteli költségek, a munkavédelem, a szállítás, a szállás és a kötelező felelősségbiztosítás drágulása járult hozzá.
Mit jelent az, hogy „ajánlott” rezsióradíj?
A rendelet hivatalos elnevezése ajánlott építőipari rezsióradíjról szól. Ez sok lakossági megrendelő számára azt sugallhatja, hogy az összeg csupán egy kötetlen tájékoztató adat.
A helyzet ennél összetettebb.
A magyar építészetről szóló törvény szerint a kivitelezőnek a szerződésben fel kell tüntetnie, hogy a számításainál milyen építőipari rezsióradíjat vett figyelembe. A miniszteri rendelet pedig meghatározza azt az irányadó legalacsonyabb összeget, amelyet az ágazati bér- és költségadatok alapján fenntarthatónak tartanak.
Az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet szerint aránytalanul alacsony árajánlatnak minősülhet, ha egy kivitelező a miniszteri rendeletben meghatározottnál alacsonyabb rezsióradíjjal számol.
Ez tehát nem klasszikus hatósági ár, amely fölé vagy alá egyáltalán nem lehetne menni, de nem is jelentéktelen ajánlás. A szerződések és árajánlatok megítélésénél komoly viszonyítási alap.
A vállalkozó kérhet ennél magasabb óradíjat
A 7830 forintos összeg nem felső árhatár.
A kivitelező ennél magasabb rezsióradíjat is meghatározhat, ha a saját költségei, az alkalmazott technológia, a munkavégzés helye vagy a feladat nehézsége ezt indokolja.
Magasabb óradíjat eredményezhet például:
- a különleges szaktudás;
- a sürgősségi munkavégzés;
- a hétvégi vagy éjszakai munka;
- a nehezen megközelíthető munkaterület;
- a magasabb bérű szakember alkalmazása;
- a speciális védőfelszerelés;
- a nagy értékű szerszámok és gépek használata;
- a jelentős utazási vagy szállásköltség;
- a kis volumenű, de hosszú előkészítést igénylő munka.
Egy tapasztalt villanyszerelő, gázszerelő vagy speciális gépészeti szakember piaci óradíja ezért jóval magasabb is lehet az ajánlott rezsióradíjnál.
Nem biztos, hogy minden felújítás azonnal 16 százalékkal drágul
A rendeletből nem következik automatikusan, hogy minden építőipari munka ára egyik napról a másikra pontosan 15,76 százalékkal emelkedik.
Sok kivitelező eddig is a korábbi hivatalos rezsióradíjnál magasabb összeggel dolgozott. Náluk elképzelhető, hogy a rendeletváltozás nem okoz azonnali áremelést, mert a piaci ár már korábban is fedezte a megemelkedett költségeket.
Az is számít, mekkora részt képvisel a teljes árból az élőmunka. Egy anyagigényes munkánál, például nyílászárócserénél vagy tetőfedésnél a teljes költség jelentős részét az anyagok adhatják. Egy festési, bontási vagy kézi burkolási munkánál viszont nagyobb lehet a munkadíj aránya.
Az új rezsióradíj ezért várhatóan nem egyforma mértékben jelenik meg minden ajánlatban.
A már megkötött szerződések nem feltétlenül változnak
A július 15-i hatálybalépés önmagában nem jelenti azt, hogy a korábban megkötött, rögzített vállalkozói díjat a kivitelező automatikusan megemelheti.
A már aláírt szerződés módosításának lehetőségét elsősorban a szerződés tartalma határozza meg. Ha a felek rögzített átalánydíjban állapodtak meg, a vállalkozó rendszerint nem emelheti meg egyoldalúan az árat pusztán azért, mert megváltozott az ajánlott rezsióradíj.
Más lehet a helyzet, ha a szerződés külön árkorrekciós rendelkezést tartalmaz, vagy a munkadíjat ténylegesen ledolgozott órák alapján, az aktuális rezsióradíjhoz kötve számolják el.
Ezért a korábban megkötött szerződésnél először azt kell ellenőrizni, hogyan állapodtak meg a felek a vállalkozói díjról és annak esetleges módosításáról.
Az új ajánlatoknál már megjelenhet a magasabb költség
A július 15. után készülő költségvetéseknél és kivitelezési ajánlatoknál már az új rezsióradíj lehet az egyik számítási alap.
Ez különösen azokat érintheti, akik most kérnek árajánlatot:
- lakás teljes felújítására;
- fürdőszoba vagy konyha átépítésére;
- családi ház építésére;
- tetőfelújításra;
- hőszigetelésre;
- villamos hálózat cseréjére;
- gépészeti korszerűsítésre;
- burkolásra vagy festésre.
Egy összetettebb felújítás során több szakma dolgozói is megfordulhatnak az ingatlanban. Ha minden munkafolyamatnál magasabb élőmunka-költséggel számolnak, a teljes ajánlatban már jelentősebb drágulás jelenhet meg.
Közbeszerzéseknél különösen fontos viszonyítási pont
Az építési beruházásokra kiírt közbeszerzésekben külön szabályok vonatkoznak az aránytalanul alacsony ajánlatok vizsgálatára.
Ha az ajánlatban alkalmazott rezsióradíj alacsonyabb a miniszteri rendeletben meghatározott értéknél, az ajánlatkérőnek különös figyelemmel kell megvizsgálnia, hogy a vállalkozó valóban képes-e jogszerűen és megfelelő minőségben teljesíteni a munkát.
A túl alacsony ár ugyanis arra utalhat, hogy az ajánlattevő nem számolt megfelelően a munkabérekkel, a közterhekkel, a munkavédelemmel vagy más szükséges költséggel.
Ez nem jelenti azt, hogy minden, 7830 forint alatti rezsióradíjat tartalmazó ajánlat automatikusan érvénytelen. A vállalkozónak azonban részletesen meg kell indokolnia, hogyan tudja az alacsonyabb összegből szabályosan és megfelelő minőségben elvégezni a munkát.
Otthonfelújítási támogatásnál is számíthat
Az állami támogatást vagy kedvezményes hitelt igénybe vevő felújításoknál a munkadíjak és anyagköltségek dokumentálása különösen fontos.
A támogatási programok saját szabályai határozzák meg, milyen szerződés, számla és költségvetés fogadható el. Az építőipari rezsióradíj változása közvetetten az ilyen programok költségvetéseiben is megjelenhet, mivel a kivitelezők az új ágazati költségszinthez igazíthatják az ajánlataikat.
A megrendelőnek ezért már a támogatási kérelem beadása előtt érdemes ellenőriznie, hogy a tervezett munkadíjak beleférnek-e a program költségkorlátaiba, és az ajánlat megfelelően elkülöníti-e az anyag- és munkadíjat.
A rezsióradíj nem tartalmaz minden költséget
A hivatalos összeg magasnak tűnhet, de nem feltétlenül tartalmazza a teljes beruházás valamennyi tételét.
A vállalkozói díjban külön szerepelhet például:
- a beépített anyagok ára;
- az anyagok fuvarozása és rakodása;
- a munkagépek közvetlen használati díja;
- a hulladék elszállítása;
- az állványozás;
- a konténer vagy mobil illemhely;
- a különleges tervezési feladat;
- a hatósági eljárás díja;
- a műszaki ellenőr vagy tervező költsége.
Az építőipari kivitelezési szabályok szerint a vállalkozói díjnak magában kell foglalnia az anyagköltséget, a közvetlen gépköltséget, a fuvarozást, a rezsióradíj alapján számított munkadíjat, az általános költségeket és a tervezett nyereséget.
Ezért az árajánlat értékelésekor nem elegendő csak az óradíjat megnézni. A teljes költségvetést és valamennyi felszámított tételt együtt kell összehasonlítani.
Nem minden szakember óradíjban dolgozik
A lakossági építőipari munkáknál gyakori, hogy a kivitelező nem óradíjat, hanem négyzetméterárat, folyóméterárat vagy egyösszegű vállalkozói díjat ad meg.
A burkoló például négyzetméterenként számolhat, a festő a festendő falfelület alapján, a tetőfedő pedig a tető területe és szerkezete szerint készítheti el az ajánlatát.
Ezekben az árakban azonban közvetetten szintén megjelenik a rezsióradíj. A vállalkozó megbecsüli, hogy egy adott munkához hány munkaóra szükséges, majd ezt beépíti az egységárba vagy a teljes vállalkozói díjba.
Az új összeg ezért akkor is hatással lehet az ajánlatokra, ha a megrendelő a számlán nem lát külön 7830 forintos óradíjat.
Több részletes árajánlatot érdemes kérni
A rezsióradíj emelkedése után még fontosabbá válik, hogy a megrendelő ne az első szóban elhangzó árat fogadja el.
Nagyobb munka előtt ajánlott legalább két-három részletes, írásos ajánlatot kérni. Ezekben külön szerepeljen:
- a pontos munkatartalom;
- a munkadíj;
- az anyagköltség;
- a kiszállási és szállítási díj;
- a munkavégzés kezdete és befejezése;
- a fizetés ütemezése;
- a garanciális feltételek;
- az esetleges pótmunka elszámolása.
Az ajánlatok összehasonlításakor nem feltétlenül a legalacsonyabb végösszeg a legjobb. A kirívóan olcsó ajánlat arra is utalhat, hogy valamely szükséges munkafolyamat, anyag vagy közteher kimaradt a számításból.
A túl alacsony ár is figyelmeztető jel lehet
Sokan elsősorban a túlárazástól tartanak, pedig a feltűnően alacsony ajánlat is komoly kockázatot jelezhet.
Ha egy kivitelező jóval az ágazati költségszint alatt vállal munkát, felmerülhet, hogy:
- nem jelenti be szabályosan a dolgozókat;
- nem fizeti meg a szükséges közterheket;
- gyengébb minőségű anyagot használ;
- nem rendelkezik megfelelő biztosítással;
- a munka közben további költségeket számít fel;
- nem tudja határidőre befejezni a vállalását;
- a hibák javítására már nem lesz elérhető.
A 7830 forintos rezsióradíj ezért nemcsak a kivitelezők számára jelent költségalapot, hanem a megrendelőknek is segíthet felismerni a gyanúsan olcsó ajánlatokat.
Írásos szerződés nélkül nem érdemes belevágni
A magyar építészeti szabályok szerint az üzletszerűen végzett építőipari kivitelezésre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni.
A szerződésben érdemes pontosan rögzíteni:
- a felek adatait;
- a munkaterület címét;
- az elvégzendő feladatokat;
- a vállalkozói díjat;
- az alkalmazott rezsióradíjat;
- az anyagbeszerzés felelősét;
- a kezdési és befejezési határidőt;
- a fizetési ütemezést;
- a pót- és többletmunka szabályait;
- a hibás teljesítés rendezését.
A kizárólag szóban megbeszélt megállapodás később nehezen bizonyítható. Egy részletes szerződés mind a megrendelőt, mind a kivitelezőt védi.
A számlán nem érdemes spórolni
A magasabb munkadíj miatt csábítónak tűnhet a számla nélküli, olcsóbb megoldás, ez azonban jelentős kockázatot jelent.
Számla és megfelelő írásos dokumentáció nélkül nehezebb bizonyítani, hogy pontosan ki, mikor, milyen munkát és milyen összegért végzett el. Egy később jelentkező beázás, elektromos hiba vagy felváló burkolat esetén a megrendelőnek jóval nehezebb lehet érvényesíteni az igényét.
A számla nélküli teljesítés emellett adójogi problémákat is felvet. Támogatott felújításnál pedig a számla rendszerint az elszámolhatóság egyik alapfeltétele.
A régi rendelet július 15-én hatályát veszti
Az új szabályozás életbelépésével megszűnik a 44/2024. (XII. 20.) ÉKM rendelet hatálya.
A korábbi jogszabály a nettó 6764 forintos óradíjat állapította meg, és a költségszámítást még 326 ezer forintos garantált bérminimummal végezte. Az új rendelet már 373 200 forintos alapbérrel számol.
A két összeg közötti változás tehát jelentős részben a bérek és az azokhoz kapcsolódó járulékok növekedéséből ered.
A dolgozók bére nem automatikusan nő ugyanennyivel
A rezsióradíj emelkedése nem jelent automatikusan 15,76 százalékos fizetésemelést minden építőipari dolgozónak.
Az összeg vállalkozási költségmutató, nem pedig kötelező bértábla. A munkavállaló tényleges fizetését a munkaszerződése, a végzettsége, a tapasztalata, a munkaköre és a munkáltató bérpolitikája határozza meg.
Az új számítás ugyan magasabb garantált bérminimummal és bérköltségekkel számol, de ebből nem következik, hogy minden munkás bére a rezsióradíjjal azonos arányban emelkedik.
Hosszabb távon a lakásárakra is hatással lehet
Az építőipari munkadíjak növekedése nemcsak a kisebb lakásfelújításokat érintheti.
Az új lakások építési költségének jelentős része munkadíjból áll. Ha a vállalkozók magasabb bér-, energia-, biztosítási és működési költségekkel számolnak, az az új lakások kivitelezési költségében és később az értékesítési árban is megjelenhet.
A hatás ugyanakkor függ az építőanyagáraktól, a lakáspiaci kereslettől, a hitelkamatoktól és a kivitelezők közötti versenytől is. Egyetlen rezsióradíj-emelés önmagában nem határozza meg a lakások árát, de tovább növelheti az építési költségszintet.
Ezekre figyeljen, aki most kezdene felújításba
A július 15-től életbe lépő változás miatt a felújítást tervezőknek érdemes tudatosabban előkészíteniük a munkát.
Még a szerződés aláírása előtt tisztázni kell:
- nettó vagy bruttó árat tartalmaz-e az ajánlat;
- szerepel-e benne az áfa;
- az anyagköltséget ki fizeti;
- óradíj vagy átalánydíj alapján történik-e az elszámolás;
- hány szakemberrel és hány munkaórával számolnak;
- külön felszámítják-e a kiszállást;
- milyen feltételekkel módosítható az ár;
- hogyan számolják el az előre nem látható pótmunkát.
Egy nettó ajánlat a lakossági megrendelő számára félrevezető lehet, ha csak később derül ki, hogy még 27 százalékos áfa is hozzáadódik.
Komoly fordulat jön az építőipari áraknál
Az ajánlott építőipari rezsióradíj nettó 6764 forintról 7830 forintra történő emelése a teljes ágazat számára fontos változás.
Az új érték július 15-től lép hatályba, és áfával számítva már csaknem 10 ezer forintos óránkénti összeget jelent. Egy többnapos, több szakember részvételével végzett munka esetén ez önmagában is több tíz- vagy akár több százezer forintos munkadíjat eredményezhet.
A lakossági felújítások azonban nem feltétlenül pontosan 16 százalékkal drágulnak. A tényleges hatás attól függ, hogy a kivitelező eddig milyen rezsióradíjjal dolgozott, mekkora az élőmunka aránya, és milyen további költségeket tartalmaz az ajánlat.
A legfontosabb, hogy a megrendelők minden esetben részletes, írásos és lehetőleg bruttó összegeket tartalmazó ajánlatot kérjenek. Így már a munka megkezdése előtt láthatóvá válik, mennyibe kerül az anyag, a munkadíj és a kivitelezéshez kapcsolódó valamennyi további tétel.
