Újabb fontos fejlemény történt a Sulyok Tamás köztársasági elnök körül kialakult alkotmányos konfliktusban. A Velencei Bizottság közölte az államfővel, hogy a korábban jelzett sürgős eljárás helyett rendes eljárásban vizsgálja tovább az Alaptörvény tizenhetedik módosításának Sulyok Tamást érintő részét. A testület várhatóan csak októberben foglal állást, miközben az Országgyűlés már elfogadta az államfő megbízatásának megszüntetését is tartalmazó alkotmánymódosítást – írja az infostart.hu
A Sándor-palota 2026. július 13-án, hétfőn jelentette be, hogy a Velencei Bizottság megváltoztatta az eljárás menetét. Az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete eredetileg sürgős eljárásban kezdte vizsgálni a magyar köztársasági elnök által feltett kérdéseket, most azonban úgy döntött, hogy a rendes eljárási szabályokat követi.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy nem születik gyorsított vélemény a magyarországi közjogi vita legkritikusabb időszakában. Sulyok Tamás beadványait a Velencei Bizottság következő, októberi plenáris ülésén, összevontan tárgyalják majd. A testület hivatalos ülésterve szerint a 148. plenáris ülést 2026. október 9-én és 10-én rendezik Velencében.
Már nem sürgős eljárásban vizsgálják az ügyet
A sürgős és a rendes eljárás közötti különbség elsősorban az időzítésben és az előkészítés módjában jelentős.
Sürgős ügyben a Velencei Bizottság még a következő plenáris ülés előtt elkészítheti és nyilvánosságra hozhatja előzetes véleményét. Erre akkor kerülhet sor, ha a tagállami jogalkotási folyamat vagy egy különösen gyorsan változó alkotmányos helyzet miatt nem lehet megvárni a testület évi négy rendes plenáris ülésének egyikét.
A rendes eljárás ezzel szemben hosszabb előkészítést tesz lehetővé. A kijelölt jelentéstevők megvizsgálják a szabályozás szövegét, a tagállami alkotmányos környezetet, a korábbi nemzetközi gyakorlatot, valamint az érintett intézmények álláspontját. A tervezetet ezt követően a plenáris ülésen vitatják meg és fogadják el.
A Sándor-palota közleménye nem részletezte, hogy a Velencei Bizottság pontosan miért tért át a sürgős eljárásról a rendes menetre. Emiatt nem lehet biztosan kijelenteni, hogy a döntés tartalmi állásfoglalást jelentene Sulyok Tamás érvei mellett vagy azokkal szemben.
Októberig nem várható végleges nemzetközi szakvélemény
A döntés legfontosabb következménye, hogy a Velencei Bizottság véleménye nem készül el a magyarországi alkotmányos folyamat jelenlegi, döntő szakaszában.
Az Országgyűlés 2026. július 13-án 139 igen és 6 nem szavazattal, tartózkodás nélkül elfogadta az Alaptörvény tizenhetedik módosítását. A Fidesz és a KDNP képviselői tiltakozásul nem vettek részt az ülésen, a hat nem szavazatot pedig a Mi Hazánk képviselői adták le.
Az elfogadott szöveg szerint a módosítás hatálybalépését követő napon megszűnik a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása. Ezután az Országgyűlésnek új államfőt kell választania az új alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évre.
Mivel a Velencei Bizottság csak október 9–10-én tárgyalja az ügyet, a vélemény már nem előzheti meg sem a parlamenti szavazást, sem az alkotmánymódosítás kihirdetéséhez kapcsolódó közvetlen államfői döntést.
Sulyok Tamás szerint előbb kellett volna kikérni a véleményt
A Sándor-palota közleménye szerint Sulyok Tamás álláspontja nem változott. Az államfő továbbra is úgy véli, hogy a Velencei Bizottság véleményét még az Alaptörvény módosításának benyújtása előtt meg kellett volna várni.
A köztársasági elnök szerint a kialakult konfliktus európai viszonylatban is rendkívülinek számít, ezért különösen fontos lett volna, hogy a parlamenti döntés előtt nemzetközi alkotmányjogi szakértők is megvizsgálják a javaslatot.
Sulyok Tamás úgy látja, hogy a Velencei Bizottság előzetes állásfoglalása garanciát jelenthetett volna arra, hogy az államfő helyzetét érintő változtatást a jogállamiság, a hatalommegosztás és a jogbiztonság alapelveivel összhangban rendezzék.
Május végén fordult a Velencei Bizottsághoz
A köztársasági elnök 2026. május 29-én kereste meg a Velencei Bizottságot, majd június 4-én további szempontokkal egészítette ki a beadványát.
A megkeresés középpontjában az a kérdés áll, hogy egy parlamentáris demokráciában politikailag felelősségre vonható-e egy olyan köztársasági elnök, akit nem közvetlenül a választók, hanem az Országgyűlés választott meg.
Sulyok azt is kérte a testülettől, vizsgálja meg, hogy eltávolítható-e egy hivatalban lévő államfő anélkül, hogy megállapítanák az Alaptörvény vagy más jogszabály szándékos megsértését.
A magyar szabályok alapján a köztársasági elnök politikailag nem felelős a parlamentnek. Megfosztási eljárás akkor kezdeményezhető vele szemben, ha tisztségének gyakorlásával összefüggésben szándékosan megsérti az Alaptörvényt vagy valamely törvényt, illetve szándékos bűncselekményt követ el.
A felelősség megállapítása ebben a hagyományos eljárásban az Alkotmánybíróság feladata. Az elfogadott alkotmánymódosítás azonban nem egy ilyen egyedi felelősségi eljárást visz végig, hanem közvetlenül kimondja a jelenlegi államfő megbízatásának megszűnését.
A személyre szabott alkotmánymódosítás is a vizsgálat része
A köztársasági elnök beadványának egyik legfontosabb eleme az úgynevezett személyre szabott, vagyis ad hominem jogalkotás kérdése.
Sulyok Tamás szerint az Alaptörvény módosítása nem általános, a jövő valamennyi köztársasági elnökére alkalmazandó szabályt vezet be. Ehelyett kifejezetten a jelenlegi tisztségviselő megbízatásának megszüntetéséről rendelkezik.
Az államfő azt kérte a Velencei Bizottságtól, értékelje, összhangban áll-e az európai alkotmányos normákkal egy olyan alkotmánymódosítás, amelynek felismerhető és közvetlen célja egy jogszerűen megválasztott, hivatalban lévő személy eltávolítása.
A beadvány szerint az ilyen megoldás érintheti a jogbiztonságot, a kiszámíthatóságot és a legitim elvárások védelmét. Egy meghatározott időre megválasztott közjogi tisztségviselő ugyanis fő szabály szerint számíthat arra, hogy megbízatását a törvényben előre rögzített feltételek mellett töltheti ki.
Az államfő a hatalommegosztás sérelmétől tart
Sulyok Tamás érvelése szerint a köztársasági elnök megbízatási idejének védelme nem kizárólag az adott személy érdeke.
A parlamenti ciklusnál hosszabb, előre rögzített államfői mandátum azt is szolgálja, hogy a köztársasági elnök bizonyos mértékben független maradjon az aktuális parlamenti többségtől. Ez az úgynevezett időbeli hatalommegosztás egyik eszköze.
Ha egy kétharmados többség bármikor alkotmánymódosítással megszüntethetné a hivatalban lévő államfő megbízatását, az a Sándor-palota álláspontja szerint gyengíthetné a köztársasági elnök ellensúlyi szerepét.
Az államfő beadványa arra is figyelmeztet, hogy egy jövőbeli köztársasági elnök kevésbé merne élni politikai vagy alkotmányossági vétójával, ha attól kellene tartania, hogy a parlamenti többség válaszul idő előtt megszünteti a megbízatását.
A miniszterelnöki nyilatkozatokat is értékelhetik
A Velencei Bizottsághoz eljuttatott dokumentum nemcsak az alkotmánymódosítás szövegét, hanem annak politikai előzményeit is a vizsgálat részévé tenné.
Sulyok Tamás szerint figyelembe kell venni azokat a kormányzati nyilatkozatokat, amelyekben előre jelezték, hogy az Alaptörvény módosításával oldják meg az államfő eltávolítását.
A beadvány azt a kérdést is felveti, milyen alkotmányjogi jelentősége van annak, ha a kormány azért akar lecserélni egy államfőt, mert az alkotmányos jogköreit gyakorolva lassíthatja vagy ellenőrizheti a jogalkotási folyamatot.
A Sándor-palota álláspontja szerint az előzetes alkotmányossági kontroll kezdeményezésének joga nem akadály, hanem a fékek és ellensúlyok rendszerének része.
A kormány szerint a jogállamiság helyreállítását szolgálja a módosítás
A kormány és a Tisza Párt ezzel szemben azzal indokolta az alkotmányos átalakítást, hogy a 2026-os választás után meg kell teremteni a demokratikus intézményrendszer átalakításának feltételeit.
Az elfogadott módosítás indokolása szerint a cél az új alkotmány megszületéséig szükséges intézményi keretek kialakítása, valamint a jogállamiság, a népszuverenitás, a hatalommegosztás és az alapvető jogok védelmének megerősítése.
Magyar Péter miniszterelnök többször azzal érvelt, hogy Sulyok Tamás nem lépett fel megfelelően az előző kormány idején történt visszaélésekkel és alkotmányos problémákkal szemben. A kormányoldal szerint ezért az államfő nem tudja hitelesen képviselni a választások után megkezdett politikai és közjogi átalakulást.
A két fél tehát alapvetően eltérően értelmezi a helyzetet. A kormány demokratikus felhatalmazásra és rendszerszintű megújulásra hivatkozik, míg Sulyok Tamás szerint a választási győzelem sem teszi lehetővé független közjogi tisztségviselők személyre szabott alkotmánymódosítással történő eltávolítását.
Júliusban Budapestre is ellátogatott a bizottság küldöttsége
A Velencei Bizottság magas szintű delegációja 2026. július 2-án Budapestre érkezett, és a Sándor-palotában tárgyalt a köztársasági elnökkel.
A küldöttség tagja volt Marta Cartabia, a Velencei Bizottság elnöke, Simona Granata-Menghini igazgató és titkár, valamint Christoph Grabenwarter, a testület Ausztria által delegált tagja.
A találkozón Sulyok Tamás ismertette az álláspontját a magyar közjogi intézmények között kialakult konfliktusról és az Alaptörvény tervezett módosításáról. A bizottság ekkor még azt jelezte, hogy kész sürgősséggel foglalkozni a kérdésekkel.
Néhány nappal később a Sándor-palota azt közölte, hogy a vizsgálat sürgős eljárásban zajlik. Július 13-án azonban már arról érkezett tájékoztatás, hogy a testület visszatér a rendes eljáráshoz.
Nem ismert, miért változott meg az eljárás
A nyilvánosságra hozott közleményből nem derül ki, mi indokolta a Velencei Bizottság döntését.
Elképzelhető, hogy a testület részletesebb vizsgálatot, szélesebb körű konzultációt vagy több időt tart szükségesnek, de erre vonatkozó hivatalos indoklást nem hoztak nyilvánosságra.
Az sem állítható biztosan, hogy a sürgős eljárás elmaradása a magyar kormány vagy az államfő álláspontjának erősödését jelentené. A Velencei Bizottság egyelőre nem tett közzé tartalmi következtetést az Alaptörvény módosításáról.
A döntés jelenleg csupán az eljárás menetének és időpontjának megváltoztatását jelenti.
Mit jelent, hogy összevontan tárgyalják az indítványokat?
A Sándor-palota közlése szerint a Velencei Bizottság októberben összevontan tárgyalja a köztársasági elnök indítványait.
Sulyok Tamás eredeti megkeresése május 29-én született, amelyet június 4-én további kérdésekkel és érvekkel egészített ki. Azóta az Alaptörvény módosításának konkrét szövege is nyilvánossá vált, majd a parlament el is fogadta a javaslatot.
A bizottság így várhatóan nemcsak egy elméleti alkotmányjogi kérdést vizsgál majd. Az októberi elemzés során már figyelembe veheti a végleges jogszabályszöveget, az elfogadás körülményeit, a parlamenti eljárást, a magyar intézmények álláspontját és az addig bekövetkező közjogi fejleményeket is.
A Velencei Bizottság nem bíróság
Fontos hangsúlyozni, hogy a Velencei Bizottság véleménye nem bírósági ítélet, és jogilag nem kötelező Magyarországra nézve.
A testület az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó szerve. Feladata, hogy a tagállamok kérésére megvizsgálja, megfelelnek-e az alkotmányok, törvények és intézményi átalakítások a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság európai normáinak.
A bizottság tehát nem semmisítheti meg az Alaptörvény módosítását, nem akadályozhatja meg annak kihirdetését, és nem kötelezheti az Országgyűlést a rendelkezések visszavonására.
A véleményének azonban jelentős politikai és jogi súlya lehet. Megállapításaira később hivatkozhatnak az Európa Tanács szervei, más nemzetközi intézmények, hazai jogászok és akár európai bíróságok is.
Az októberi állásfoglalás később is fontos lehet
Bár a vélemény várhatóan már nem befolyásolja a mostani aláírási és kihirdetési folyamatot, az októberi állásfoglalásnak továbbra is komoly jelentősége lehet.
A bizottság vizsgálhatja, hogy egy alkotmánymódosítás alkalmazható-e közvetlenül egy hivatalban lévő tisztségviselő eltávolítására, és milyen garanciákat kell biztosítani egy köztársasági elnök mandátumának idő előtti megszüntetésekor.
Állást foglalhat arról is, hogy a parlamenti kétharmad demokratikus felhatalmazása meddig terjed, illetve milyen korlátokat jelentenek számára a jogállamiság, a jogbiztonság és a hatalommegosztás követelményei.
A vélemény a készülő új magyar alkotmány szempontjából is iránymutató lehet. A kormány ugyanis jelezte, hogy a most elfogadott módosítás átmeneti szabályozás, amelyet később egy teljesen új alkotmány válthat fel.
Az államfőnek most a hazai szabályok alapján kell döntenie
Sulyok Tamás számára a közvetlen kérdés jelenleg az, hogyan jár el a parlament által elfogadott Alaptörvény-módosítással kapcsolatban.
A köztársasági elnök korábban jelezte, hogy az Alaptörvény módosításának tartalmát csak korlátozottan vizsgálhatja. A magyar szabályok alapján elsősorban azt ellenőrizheti, hogy a módosítás elfogadásakor betartották-e az Alaptörvényben meghatározott eljárási követelményeket.
Ha eljárási alkotmányossági problémát lát, előzetes vizsgálatot kezdeményezhet az Alkotmánybíróságnál. Ha ilyen kifogást nem talál, el kell rendelnie a módosítás kihirdetését.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Sulyok Tamás korábbi, az alkotmánymódosító hatalom korlátainak értelmezésére irányuló indítványában az Alkotmánybíróság nem tudott döntést hozni, mert hét alkotmánybíró személyes érintettségre hivatkozva kizárási okot jelentett be, így a testület nem maradt határozatképes.
Ősszel születhet meg a nemzetközi értékelés
A Velencei Bizottság következő plenáris ülését október 9–10-én tartják. A Sándor-palota tájékoztatása alapján ezen az ülésen kerülhet napirendre a magyar köztársasági elnök beadványa.
A testület addig kijelölheti a jelentéstevőket, további dokumentumokat kérhet be, és újabb egyeztetéseket folytathat a magyar állami intézményekkel, a kormánnyal, a parlamenti szereplőkkel és más érintettekkel.
Az állásfoglalás pontos tartalma egyelőre nem jósolható meg. Az azonban biztos, hogy a bizottság nem sürgős, ideiglenes véleményt, hanem a rendes plenáris eljárásban elfogadott, átfogó elemzést készít.
A közjogi konfliktus addigra akár le is zárulhat
Az októberi időpont különös helyzetet teremt. Mire a Velencei Bizottság elfogadja a véleményét, Sulyok Tamás jelenlegi megbízatásának sorsa valószínűleg már eldől.
Ha az alkotmánymódosítást kihirdetik és hatályba lép, a szöveg alapján a következő napon megszűnik az államfő mandátuma. Az Országgyűlés ezt követően új köztársasági elnököt választhat.
Ebben az esetben a Velencei Bizottság már egy megtörtént alkotmányos változtatást értékel majd. A vélemény azonban így is választ adhat arra, hogy a magyar eljárás megfelelt-e a közös európai alkotmányos követelményeknek, és milyen garanciákat kellene beépíteni a jövőbeni szabályozásba.
Nem ért véget a vita Sulyok Tamás körül
A sürgős eljárás megszüntetése nem zárja le a magyar államfő eltávolításáról szóló vitát. Inkább azt jelenti, hogy a nemzetközi alkotmányjogi értékelés időben elválik a magyar parlament és a köztársasági elnök előtt álló azonnali döntésektől.
A kormányoldal szerint a kétharmados választói felhatalmazás lehetővé teszi az előző rendszerhez kötődő közjogi intézmények átalakítását. Sulyok Tamás ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy még egy alkotmányozó többség sem kerülheti meg a jogállamiság és a hatalommegosztás alapelveit.
A kérdés végül jóval túlmutat Sulyok Tamás személyén. Arról szól, hogy egy parlamenti többség milyen feltételekkel szakíthatja meg egy független közjogi tisztségviselő előre meghatározott mandátumát, és megteheti-e ezt egy kifejezetten az adott személyre szabott alkotmányos rendelkezéssel.
A Velencei Bizottság válaszára októberig várni kell. Addig azonban a magyarországi alkotmányos folyamat nem áll meg, így a nemzetközi szakvélemény már csak utólag értékelheti a most meghozott, történelmi jelentőségű döntéseket.
