Komoly fordulat jöhet a magyar kisvállalkozók életében: Kármán András pénzügyminiszter parlamenti válaszában arról beszélt, hogy a kormány tervei szerint már 2027-től ismét szélesebb körben elérhetővé válhat a kata, vagyis a kisadózó vállalkozások tételes adója. A bejelentés azért kapott kiemelt figyelmet, mert a kata 2022-es szűkítése több százezer vállalkozó életét forgatta fel, sokaknak egyik hónapról a másikra kellett új adózási formát keresniük, miközben számos szektorban éppen ez az egyszerű, átlátható rendszer jelentette a működés alapját.
A pénzügyminisztert Apáti István, a Mi Hazánk képviselője kérdezte a parlamentben arról, hogy a kormány mikor és milyen formában tervezi visszahozni a kata szélesebb elérhetőségét. Kármán András válaszában egyértelművé tette: a Tisza-kormány nemcsak kampányígéretként kezelte a kérdést, hanem ténylegesen dolgozik azon, hogy a kisvállalkozók újra egy egyszerű, kiszámítható és könnyen adminisztrálható adózási lehetőséghez jussanak. A cél ugyanakkor nem az, hogy minden korábbi problémát változatlanul visszahozzanak, hanem az, hogy a kata eredeti előnyeit megőrizzék, miközben kizárják a tömeges visszaéléseket.
A vita középpontjában az áll, hogy a kata eredetileg a legkisebb vállalkozások, egyéni vállalkozók, szabadúszók, szolgáltatók és mikrovállalkozások életét könnyítette meg. A rendszer egyszerűsége miatt sokan tudtak legálisan, átláthatóan, alacsony adminisztráció mellett vállalkozni. A 2022-es szigorítás után azonban rengetegen kényszerültek át más adózási formákba, sokan pedig úgy érezték, hogy a korábbi kormány nem különítette el egymástól a valódi kisvállalkozókat és azokat a szereplőket, akik a katát burkolt foglalkoztatásra használták.
Kármán András szerint a korábbi átalakítás igazságtalanul sújtotta a valódi kisvállalkozókat
A pénzügyminiszter parlamenti válaszának egyik legfontosabb eleme az volt, hogy szerinte az Orbán-kormány 2022-ben nem tett megfelelő különbséget az adónem eredeti célcsoportja és a visszaélésekért felelős szereplők között. Ez a mondat sok vállalkozó számára ismerős problémát nevez meg. A kata szigorításának egyik legnagyobb kritikája ugyanis éppen az volt, hogy a szabályozás nem finomhangolt megoldást választott, hanem egy széles körű, sokakat váratlanul érintő korlátozást.
A kata körüli vita soha nem arról szólt, hogy léteztek-e visszaélések. Léteztek. Sok esetben munkaviszonyokat szerveztek ki katás szerződések mögé, hogy a munkaadók csökkentsék a közterheket, miközben a dolgozók valójában alkalmazottként működtek, de vállalkozói jogviszonyba kényszerültek. Ez torzította a munkaerőpiacot, csökkenthette a költségvetési bevételeket, és sok ember hosszú távú társadalombiztosítási, nyugdíj- és munkajogi biztonságát is gyengíthette.
A probléma az volt, hogy a visszaélések elleni fellépés sokak szerint aránytalanul érintette azokat is, akik valóban kisvállalkozóként, saját ügyfélkörrel, saját kockázattal, önálló tevékenységgel dolgoztak. Fodrászok, kozmetikusok, szerelők, oktatók, grafikusok, újságírók, informatikusok, tanácsadók, kézművesek, kis szolgáltatók és számos más területen dolgozó vállalkozó került nehéz helyzetbe. Ők nem feltétlenül adóelkerülésre használták a katát, hanem egyszerűen ez volt az a forma, amely mellett adminisztrációs szempontból kezelhetően, kiszámíthatóan tudtak dolgozni.
Kármán András mostani nyilatkozata ezért sokak számára azt üzenheti: az új kormány végre különválasztaná a valódi kisvállalkozói igényeket a visszaélések elleni jogos állami fellépéstől. Ez lehet a kata visszaépítésének kulcsa.
A Tisza már a kampányban ígérte a kata visszahozását
A Tisza Párt a kampányban világosan jelezte, hogy újra szélesebb körben elérhetővé tenné a katát. Ez az ígéret különösen erős üzenet volt azoknak a vállalkozóknak, akik a 2022-es változások után csalódottak, dühösek vagy bizonytalanok lettek. A kata ugyanis nem csupán adótechnikai kérdés volt, hanem bizalmi ügy is: sok vállalkozó úgy érezte, egyik napról a másikra húzták ki alóla azt a rendszert, amelyre éveken át építette a megélhetését.
A Tisza-kormány számára a kata kérdése ezért politikailag is fontos. A rendszerváltást ígérő kormány egyik hitelességi próbája az, hogy képes-e olyan szabályozást alkotni, amely nem bünteti kollektíven a tisztességesen működő kisvállalkozókat, de közben nem engedi visszatérni a korábbi rendszer torzulásait sem. A kata visszaállítása önmagában népszerű lépés lehet, de csak akkor lesz hosszú távon működőképes, ha a szabályok világosak, igazságosak és ellenőrizhetők.
Kármán András válasza alapján a kormány nem egyszerűen a régi kata változatlan visszahozásában gondolkodik. A pénzügyminiszter szerint az új rendszert széles körű társadalmi egyeztetés után alakítanák ki, és úgy szabnák meg a feltételeket, hogy ne lehessen munkaviszonyok tömegeit katás foglalkoztatássá átalakítani. Ez a mondat a készülő szabályozás egyik legfontosabb előzetes alapelve.
Miért volt ennyire népszerű a kata?
A kata sikerének titka az egyszerűség volt. A magyar adórendszer sok kisvállalkozó számára bonyolult, adminisztratív terhekkel teli, kiszámíthatatlan és időigényes. Egy mikrovállalkozónak gyakran nincs külön pénzügyi osztálya, könyvelői csapata, adótanácsadója. Sokszor maga végzi a munkát, ő szerzi az ügyfeleket, ő számláz, ő tartja a kapcsolatot, ő vásárol eszközöket, ő intézi az ügyeket. Ebben a helyzetben egy egyszerű, fix összegű adózási forma hatalmas segítséget jelentett.
A kata azért is volt vonzó, mert kiszámíthatóvá tette a havi terheket. A vállalkozó tudta, mennyit kell befizetnie, nem kellett minden hónapban bonyolult adó- és járulékszámításokkal bajlódnia, és könnyebben tervezhette a bevételeit. Ez különösen azoknak volt fontos, akik változó jövedelemmel dolgoztak, szezonális tevékenységet végeztek, vagy éppen vállalkozásuk induló szakaszában voltak.
A kata sok ember számára belépőkapu volt a legális vállalkozói létbe. Olyanok is ki mertek lépni a piacra, akik egy bonyolultabb, drágább adózási forma mellett talán el sem indították volna a vállalkozásukat. Ez a gazdaság fehérítését is segíthette, hiszen az egyszerű szabályok mellett többen választották a számlázást és a legális működést.
A kisadózás lényege tehát nem az volt, hogy mindenki kevesebbet fizessen, hanem az, hogy a legkisebb szereplők számára kezelhető legyen a rendszer. Ez különösen fontos egy olyan gazdaságban, ahol a mikrovállalkozások és egyéni vállalkozók jelentős szerepet játszanak a szolgáltatásokban, helyi gazdaságban és önfoglalkoztatásban.
A 2022-es szigorítás sok vállalkozót nehéz helyzetbe hozott
Az Orbán-kormány 2022-ben jelentősen visszavágta a kata elérhetőségét. A döntés rendkívül gyorsan, nagy társadalmi vita mellett született, és sok vállalkozó számára hirtelen alkalmazkodási kényszert jelentett. A változás után sokan már nem használhatták a korábbi formában a katát, különösen azok, akik cégeknek is számláztak. A rendszer lényegében szűkebb körre, főként lakossági ügyfeleknek dolgozó egyéni vállalkozókra korlátozódott.
Ez több területen komoly problémát okozott. Voltak, akik átalányadózásra tértek át, mások társas vállalkozást alapítottak, megint mások megszüntették vállalkozásukat, vagy részben feketén, féllegálisan próbálták továbbvinni tevékenységüket. Sokaknak nőtt az adminisztrációs terhe, könyvelőre lett szükségük, bizonytalanabbá vált a havi adóteher, és nehezebben tudtak árat kalkulálni.
A legnagyobb gondot az jelentette, hogy a kata szigorítása nemcsak azokat érintette, akik visszaélésszerűen használták a rendszert, hanem azokat is, akik teljesen valós vállalkozói kockázatot viseltek. Egy grafikus, fordító, tanácsadó vagy informatikus például könnyen dolgozhat több cégnek is úgy, hogy nem burkolt alkalmazott, hanem valódi vállalkozó. A szigorítás mégis sok ilyen élethelyzetet ellehetetlenített vagy jelentősen megdrágított.
Ezért vált a kata ügye a vállalkozói bizalom egyik szimbólumává. Nem pusztán arról szólt, mennyi adót kell fizetni, hanem arról is, hogy az állam kiszámítható partner-e, vagy egyik napról a másikra alapjaiban változtatja meg a játékszabályokat.
Az új kata egyik kulcskérdése: hogyan szűrik ki a burkolt foglalkoztatást?
Kármán András egyértelművé tette, hogy a visszaállítás mellett a kormány nem akarja újranyitni az utat a munkaviszonyok tömeges katás kiszervezése előtt. Ez lesz a szabályozás legnehezebb pontja. Olyan rendszert kell alkotni, amely elég nyitott ahhoz, hogy a valódi kisvállalkozók széles köre használhassa, de elég szigorú ahhoz, hogy a munkáltatók ne tudják tömegesen alkalmazotti jogviszony helyett katás szerződésekbe kényszeríteni a dolgozókat.
A burkolt foglalkoztatás kiszűrésére többféle eszköz képzelhető el. Lehet vizsgálni, hogy a vállalkozónak hány ügyfele van, bevétele mekkora arányban származik egyetlen megbízótól, ki határozza meg a munkavégzés helyét és idejét, ki biztosítja az eszközöket, van-e alá-fölérendeltség, rendszeres munkavégzés történik-e, illetve a vállalkozó visel-e tényleges üzleti kockázatot. Ezek mind olyan szempontok, amelyek segíthetnek elkülöníteni a valódi vállalkozói tevékenységet a leplezett munkaviszonytól.
A kihívás az, hogy a szabályok ne legyenek túl bonyolultak. A kata egyik legnagyobb előnye éppen az egyszerűsége volt. Ha az új rendszer annyi feltételt, kivételt, igazolást és adminisztratív kötelezettséget tartalmaz, hogy a kisvállalkozók elvesznek benne, akkor a kata lényege sérül. A jó szabályozásnak egyszerre kell egyszerűnek és visszaélésállónak lennie.
Ez nem könnyű feladat, de nem lehetetlen. A kulcs az lehet, hogy a kormány valóban bevonja az érintett vállalkozói csoportokat, könyvelőket, adószakértőket, érdekképviseleteket és munkaügyi szakembereket. A széles körű társadalmi egyeztetés itt nem udvariassági kör, hanem a működőképes szabályozás feltétele.
Kik járhatnak jól az újra szélesebb körben elérhető katával?
Ha a kata valóban visszatér szélesebb körben, az számos területnek adhat új lendületet. Jól járhatnak az egyéni szolgáltatók, akik saját ügyfélkörrel dolgoznak, például fodrászok, kozmetikusok, masszőrök, edzők, oktatók, kisiparosok, szerelők, kézművesek, grafikusok, szövegírók, fordítók, tanácsadók, informatikusok, kreatív szakemberek és más szabadúszók. Sok olyan emberről van szó, aki nem nagy vállalkozást akar építeni, hanem tisztességesen megélni a saját munkájából.
A kata visszanyitása a vidéki gazdaságban is fontos lehet. Kisebb településeken sok szolgáltatás csak akkor működik rentábilisan, ha az adminisztráció és adóteher nem nyomja agyon a vállalkozót. Egy helyi fodrász, villanyszerelő, kertész, takarító, oktató vagy javító szakember számára az egyszerű adózás életben tarthatja a tevékenységet. Ha ezek a szolgáltatások eltűnnek, a helyi közösségek is szegényebbek lesznek.
A fiatal vállalkozók és pályakezdők számára szintén fontos lehet az új kata. Egy induló vállalkozás elején a legnagyobb akadály gyakran nem is maga az adó összege, hanem a bizonytalanság. Ha valaki nem tudja, mennyi lesz a havi terhe, hogyan kell adminisztrálnia, milyen bevallásokat kell beadnia, könnyen el sem indul. Egy kiszámítható adózási forma csökkentheti a belépési küszöböt.
A visszaállítás ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy minden vállalkozási helyzetre a kata a legjobb megoldás. Lesznek, akiknek továbbra is az átalányadózás, a társas vállalkozási forma vagy más adózási megoldás lesz kedvezőbb. A lényeg az, hogy a kisvállalkozók kapjanak valódi választási lehetőséget.
Miért fontos a kiszámítható adórendszer?
Kármán András már korábbi parlamenti meghallgatásán is jelezte, hogy a hazai vállalkozóknak elengedhetetlenül szükségük van kiszámítható és könnyen adminisztrálható adózási formára. Ez a mondat a magyar gazdaság egyik alapvető problémájára mutat rá. A vállalkozások nemcsak az adókulcsok alapján döntenek, hanem az alapján is, mennyire stabil és érthető a szabályozási környezet.
Egy kisvállalkozó nem tud minden évben teljesen új működési modellt építeni. Árat kell képeznie, ügyfelekkel kell szerződnie, eszközöket kell vásárolnia, szolgáltatást kell fejlesztenie, és gyakran családi megélhetést is a vállalkozására alapoz. Ha az állam hirtelen változtatja a szabályokat, az nemcsak papírmunkát okoz, hanem életstratégiákat borít fel.
A kiszámíthatóság ezért versenyképességi kérdés is. Egy egyszerűbb adórendszer csökkentheti a vállalkozások adminisztratív terheit, fehérítheti a gazdaságot, növelheti a vállalkozási kedvet, és segíthet abban, hogy többen dolgozzanak legális, számlaképes formában. Ez hosszabb távon az államnak is érdeke lehet, mert a túl bonyolult vagy túl szigorú rendszer sokakat a szürkezóna felé tol.
A Tisza-kormány számára a kata visszaállítása ezért nem pusztán gesztus, hanem gazdaságpolitikai üzenet is: az államnak nem ellenségként kell tekintenie a kisvállalkozókra, hanem partnerként. A vállalkozók többsége nem kiskaput keres, hanem működő, érthető és arányos szabályokat.
Milyen lehet az új kata?
A pontos részletek egyelőre nem ismertek, de Kármán András szavaiból több irány kirajzolódik. Az új kata szélesebb körben lenne elérhető, mint a jelenlegi, de nem feltétlenül azonos formában térne vissza a 2022 előtti rendszerrel. Várható, hogy a kormány igyekszik majd meghatározni azokat a korlátokat, amelyek mellett a valódi kisvállalkozói tevékenység támogatható, a burkolt foglalkoztatás viszont kiszűrhető.
Elképzelhető, hogy külön szabályok vonatkoznának a cégeknek és magánszemélyeknek számlázó vállalkozókra. Lehet, hogy bevételi határokat, ügyfélkoncentrációs szabályokat vagy bizonyos tevékenységi feltételeket vezetnek be. Az is lehetséges, hogy a kata mellett erősebb adatszolgáltatási vagy ellenőrzési mechanizmus működne, de az adminisztrációt igyekeznének minimális szinten tartani.
A legfontosabb kérdés az adó mértéke lesz. A régi kata fix havi összege sokáig rendkívül kedvező volt, de időközben az infláció, bérek, költségvetési helyzet és társadalombiztosítási elvárások is változtak. Elképzelhető, hogy az új rendszerben több sáv, magasabb tételes adó vagy bevételhez igazított elem jelenik meg. Ez önmagában nem feltétlenül baj, ha a rendszer továbbra is egyszerű marad, és a vállalkozók pontosan tudják, mire számíthatnak.
Az új kata nyugdíj- és társadalombiztosítási hatásait is tisztázni kell. A régi rendszer egyik kritikája az volt, hogy az alacsony tételes befizetés később alacsony nyugdíjalapot eredményezhetett. Sok katás vállalkozó csak később szembesült azzal, hogy a kedvező havi adó hosszú távon szerényebb társadalombiztosítási jogosultságot jelenthet. Egy felelős új szabályozásnak ezt is világosan kommunikálnia kell.
A társadalmi egyeztetés döntő lesz
A pénzügyminiszter külön kiemelte a széles körű társadalmi egyeztetés szükségességét. Ez azért fontos, mert a kata 2022-es átalakításánál sokak szerint éppen ez hiányzott. Az érintettek úgy érezték, hogy a döntés gyorsan, felülről, kellő átmenet és érdemi párbeszéd nélkül született meg. Ha az új kormány valóban más működési kultúrát akar, akkor a kata újraszabályozása jó alkalom lehet ennek bizonyítására.
A társadalmi egyeztetésnek nem szabad formális kipipálandó feladatnak lennie. Valódi adatokat, modelleket, hatástanulmányokat, vállalkozói visszajelzéseket, könyvelői tapasztalatokat és szektorális különbségeket kell figyelembe venni. Nem ugyanaz a helyzet egy lakossági fodrásznál, egy cégeknek dolgozó informatikusnál, egy vidéki szerelőnél, egy oktatónál vagy egy kreatív szabadúszónál. A szabályozásnak elég egyszerűnek kell lennie ahhoz, hogy érthető legyen, de elég rugalmasnak ahhoz, hogy ne vágjon el indokolatlanul működő élethelyzeteket.
A Tisza-kormány számára ez a folyamat politikailag is kulcsfontosságú. A vállalkozói réteg érzékeny a kiszámíthatóságra és az állami beavatkozásokra. Ha a kormány jól kezeli a kata ügyét, az erős bizalmi tőkét teremthet a kisvállalkozók körében. Ha viszont a szabályozás zavaros, túl bonyolult vagy késlekedik, az csalódást okozhat azoknak, akik a kampányígéret alapján gyorsabb változást vártak.
2027 reális céldátum lehet, de sok részlet nyitott
A pénzügyminiszter szerint a tervek alapján 2027-től térhet vissza a kata szélesebb elérhetősége. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem azonnali, évközi adózási fordulatban gondolkodik, hanem egy előkészített, következő adóévtől működő rendszerben. Adózási szempontból ez életszerűbb is lehet, hiszen a vállalkozóknak, könyvelőknek, adóhatóságnak és gazdasági szereplőknek időre van szükségük az átálláshoz.
A 2027-es indulás lehetőséget ad arra, hogy a szabályokat még 2026-ban kidolgozzák, egyeztessék, elfogadják, majd a vállalkozók időben felkészülhessenek. Ez különösen fontos, mert sokan csak akkor tudnak felelős döntést hozni adózási formájukról, ha pontosan látják a bevételi határokat, jogosultsági feltételeket, adminisztrációt, társadalombiztosítási következményeket és esetleges korlátozásokat.
A vállalkozóknak ugyanakkor egyelőre óvatosan kell kezelniük a hírt. A politikai irány világosnak tűnik, de a konkrét szabályok még nem ismertek. Nem tudni, kik lesznek pontosan jogosultak, mennyi lesz a tételes adó, milyen bevételi plafonok jönnek, lehet-e cégeknek számlázni, milyen ellenőrzési szabályok lesznek, és hogyan különítik el a valódi vállalkozókat a burkolt alkalmazotti helyzetektől.
A bejelentés tehát reménykeltő, de a tényleges hatás majd a részleteken múlik. A kata visszatérése akkor lesz valódi segítség, ha nemcsak papíron szélesebb, hanem a gyakorlatban is használható, kiszámítható és biztonságos adózási forma lesz.
A kata visszahozása gazdaságfehérítő lépés is lehet
Sokan hajlamosak a katát kizárólag adókedvezményként értelmezni, pedig a rendszernek gazdaságfehérítő szerepe is lehet. Minél egyszerűbb és arányosabb egy adózási forma, annál nagyobb az esélye, hogy a legkisebb vállalkozók legális keretek között működjenek. Ha az adminisztráció túl bonyolult, a közteher túl kiszámíthatatlan, vagy a szabályok nehezen értelmezhetők, akkor nő a kísértés a számla nélküli munkavégzésre.
A kata korábbi népszerűsége részben abból fakadt, hogy sok kisvállalkozónak megérte legálisan számlázni. A havi fix teher mellett nem kellett minden bevételi forint után bonyolult számítást végezni, így a vállalkozó könnyebben vállalta a nyílt működést. Ez az államnak is kedvező lehet, mert a kis összegű, de tömeges és rendszeres befizetések stabilabb bevételt jelenthetnek, mint egy olyan rendszer, amely sokakat a szürkegazdaságba tol.
Persze a gazdaságfehérítés csak akkor működik, ha a rendszer nem válik tömeges adóoptimalizálási eszközzé nagyobb cégek számára. Éppen ezért kell megtalálni az egyensúlyt. A valódi kisvállalkozóknak egyszerű, vonzó és legális utat kell adni, a munkáltatói visszaéléseket viszont határozottan meg kell akadályozni.
A vállalkozói bizalom helyreállítása lehet a legnagyobb nyereség
A kata visszaállításának talán legfontosabb hozadéka nem is csak az adótechnikai könnyítés, hanem a vállalkozói bizalom helyreállítása lehet. A 2022-es változások után sok kisvállalkozó úgy érezte, hogy az állam nem partnerként, hanem problémaként tekint rá. A gyors és drasztikus szigorítás azt az üzenetet közvetítette, hogy a tisztességesen működők is könnyen áldozatai lehetnek egy általános büntető logikának.
Egy jól előkészített új kata ennek az ellenkezőjét üzenhetné: az állam érti a kisvállalkozók működését, megkülönbözteti a visszaélőket a tisztességesektől, és olyan rendszert kínál, amelyben érdemes legálisan dolgozni. Ez a szemléletváltás illeszkedne ahhoz a rendszerváltó gazdaságpolitikai igényhez, amelyben az állam nem elnyomja a kis szereplőket, hanem kiszámítható kereteket ad nekik.
A bizalom azonban törékeny. A vállalkozók nemcsak ígéreteket, hanem pontos szabályokat és stabilitást várnak. Ha 2027-től valóban újra széles körben elérhetővé válik a kata, fontos lesz, hogy a szabályok ne változzanak évente, ne legyenek utólagos csapdák, és a rendszer hosszabb távra tervezhető legyen.
Mit tehetnek addig a vállalkozók?
Mivel a szélesebb kata visszatérése legkorábban 2027-től várható a pénzügyminiszteri nyilatkozat alapján, a vállalkozóknak 2026-ban még a jelenlegi szabályok szerint kell működniük. Érdemes azonban már most figyelni a kormányzati egyeztetéseket, szakmai javaslatokat és tervezeteket. Aki korábban katás volt, vagy 2027-től újra az lenne, annak célszerű átgondolnia, milyen bevételi szerkezettel dolgozik, kik az ügyfelei, cégeknek vagy magánszemélyeknek számláz-e, és mennyire lehet érintett a burkolt foglalkoztatás kiszűrését célzó szabályokban.
Könyvelővel is érdemes időben egyeztetni. Az új kata részletei még nem ismertek, de amint megjelennek a tervezetek, fontos lesz kiszámolni, hogy kinek éri meg az új rendszer, és kinek marad kedvezőbb más adózási forma. A vállalkozóknak nemcsak az adó összegét kell nézniük, hanem a társadalombiztosítási következményeket, nyugdíjalapot, adminisztrációt, ügyfélkört és hosszú távú üzleti terveket is.
A kata visszatérése nagy lehetőség lehet, de nem mindenki számára automatikusan a legjobb választás. A jó döntéshez pontos számok és tiszta szabályok kellenek.
Összegzés
Kármán András pénzügyminiszter parlamenti válasza alapján a Tisza-kormány tervei szerint 2027-től ismét szélesebb körben elérhetővé válhat a kata. A kisadózó vállalkozások tételes adója korábban az egyik legnépszerűbb adózási forma volt a kisvállalkozók körében, de az Orbán-kormány 2022-ben jelentősen leszűkítette az elérhetőségét. A döntés sok valódi kisvállalkozót is nehéz helyzetbe hozott, miközben a kormányzati indoklás elsősorban a visszaélések felszámolására hivatkozott.
Az új pénzügyminiszteri nyilatkozat szerint a kormány nemcsak visszaállítaná, hanem ki is bővítené az adózási formát, de úgy, hogy közben ne lehessen munkaviszonyokat tömegesen katás foglalkoztatássá alakítani. Ez lesz az új szabályozás legfontosabb kihívása: egyszerű, kiszámítható és vállalkozóbarát rendszert kell alkotni, amely védi a tisztességes kisvállalkozókat, de kizárja a burkolt foglalkoztatást.
A részletek egyelőre nem ismertek, ezért a vállalkozóknak még várniuk kell a konkrét szabályokra. A politikai irány azonban világos: a Tisza-kormány a kisvállalkozói bizalom helyreállítását és egy könnyebben adminisztrálható adózási forma visszahozását ígéri. Ha a 2027-es kata valóban jól előkészített, társadalmi egyeztetésen alapuló, stabil és igazságos rendszer lesz, az komoly segítséget jelenthet a magyar mikrovállalkozásoknak, szabadúszóknak és önfoglalkoztatóknak.
