Magyarországon a nyugdíjak világa sokkal szélsőségesebb, mint azt elsőre gondolnánk. Miközben százezrek küzdenek hónapról hónapra a megélhetéssel, egy szűk réteg kiemelkedően magas, akár milliós nagyságrendű ellátásban részesül. A számok mögé nézve egy olyan rendszer rajzolódik ki, ahol az átlag sokszor elfedi a valóságot: a különbségek ugyanis óriásiak.
A friss statisztikák szerint az öregségi nyugdíj átlaga 2025-ben 242–252 ezer forint között alakult, a medián pedig 214–221 ezer forint volt. Ez elsőre kiegyensúlyozottnak tűnhet, azonban a részletes adatok már egészen más képet mutatnak.
A valóság: tömegek élnek 100–200 ezer forintból
Magyarországon közel 2,3 millió ember kap saját jogon nyugdíjat, és közülük jelentős rész kifejezetten alacsony összegből kénytelen gazdálkodni.
A nyugdíjasok 8 százaléka havi 100 ezer forintnál is kevesebből él. Ez az összeg a mai árak mellett rendkívül szűkös megélhetést jelent, különösen a növekvő élelmiszer- és rezsiköltségek mellett.
A legnagyobb csoportot azonban azok alkotják, akik 100 és 200 ezer forint közötti ellátást kapnak – ők a teljes nyugdíjas társadalom 39 százalékát teszik ki. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb magyar idős ember ebben a sávban él, amely szintén komoly anyagi kompromisszumokat követel meg – írja a hvg.hu,
Az „átlag” mögött húzódó tömeg
A statisztikák szerint a nyugdíjasok további 31 százaléka 200–300 ezer forint közötti összeget kap. Ez már stabilabb megélhetést jelenthet, de még ebben a kategóriában is sokan érzik úgy, hogy a mindennapi kiadások egyre nehezebben tarthatók.
A 300 ezer forint feletti nyugdíj már jóval ritkább: ebbe a sávba a nyugdíjasok mindössze 21 százaléka tartozik. Ez a réteg már viszonylag kedvezőbb helyzetben van, de még itt sem beszélhetünk feltétlenül luxusról – különösen a mai gazdasági környezetben.
A felső kategória: amikor már milliókról van szó
A nyugdíjrendszer felső rétege azonban egészen más világot képvisel. Több mint 12 ezer magyar nyugdíjas havi 700 ezer és 1 millió forint közötti ellátásban részesül – írja a Dívány.
A milliós nyugdíjak sem példátlanok:
– mintegy 2000 fő kap 1–1,5 millió forintot
– 188 ember 1,5–2 millió forint közötti összeget
– és 69 nyugdíjas havi ellátása meghaladja a 2 millió forintot
Ez a legfelső kategória rendkívül szűk, de jól mutatja, hogy a rendszerben nincsen felső korlát.
Miért alakulhatnak ki ekkora különbségek?
A háttérben több tényező is áll. Magyarországon 2013 óta nincs járulékplafon, ami azt jelenti, hogy a magas keresetek után fizetett járulékok teljes mértékben beszámítanak a későbbi nyugdíjba.
Farkas András szerint a kiemelkedően magas nyugdíjakhoz két dolog szükséges: hosszú szolgálati idő és tartósan magas jövedelem. Ez a kombináció viszonylag ritka, ezért is alacsony a milliós nyugdíjasok száma.
Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy a rendszer erősen „széthúz”: aki alacsonyabb bérek mellett dolgozott, annak nyugdíja is jelentősen alacsonyabb lesz.
Egyre nagyobb szakadék az idősek között
A számok alapján egyértelműen kirajzolódik, hogy a magyar nyugdíjrendszerben jelentős jövedelmi különbségek vannak. Miközben sokan a létminimum közelében élnek, egy szűk réteg kiemelkedően magas ellátást kap.
Ez a különbség nemcsak gazdasági kérdés, hanem társadalmi feszültségeket is okozhat. Az idősek közötti egyenlőtlenség egyre láthatóbbá válik, különösen egy olyan időszakban, amikor az infláció és a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek.
Mit jelent ez a jövőre nézve?
A jelenlegi trendek alapján a különbségek fennmaradhatnak, sőt akár tovább is nőhetnek. A rendszer alapvetően a korábbi jövedelmeket tükrözi vissza, így a mai kereseti különbségek a jövő nyugdíjaiban is meg fognak jelenni.
Ez azt jelenti, hogy a most aktív dolgozóknak érdemes tudatosan készülniük az időskorra, hiszen az állami nyugdíj önmagában sok esetben nem biztosít majd megfelelő életszínvonalat.
