Sokan azt gondolják, hogy amikor egyszer megállapítják a nyugdíjat, azon már nem lehet változtatni. Pedig a szabályozás több olyan helyzetet is ismer, amikor a nyugdíj újraszámítása kérhető – vagy éppen érdemes mérlegelni. Farkas András nyugdíjszakértő friss hírlevelében részletesen bemutatta, milyen esetekben van erre lehetőség, és mire kell figyelniük az érintetteknek.
Az elmúlt hetekben már szó volt arról, hogy azok, akik korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy hasonló ellátásban részesültek, a nyugdíjkorhatár betöltésekor automatikusan öregségi nyugdíjassá váltak. Számukra adott a lehetőség, hogy kérjék a nyugdíjuk újraszámítását, amennyiben az ellátás mellett legalább 365 nap szolgálati időt szereztek munkavégzéssel. A szakértő azonban ennél jóval több alternatívát ismertetett.
Rögzített nyugdíj vagy új megállapítás? Nem mindegy, mit választunk
Az egyik legfontosabb kérdés a rögzített nyugdíj intézménye. Ez azt jelenti, hogy valaki a nyugdíjkorhatár betöltésekor kérte a nyugdíja megállapítását, de a folyósítást nem kezdte meg, hanem tovább dolgozott.
Ilyenkor két lehetőség közül lehet választani a tényleges nyugdíjba vonuláskor:
-
A korhatár betöltésének napjára kiszámított, rögzített nyugdíjat – az azóta történt évenkénti emelésekkel növelve.
-
Az aktuális, tényleges nyugdíjba vonulás napjára újraszámított összeget.
Fontos feltétel, hogy a rögzített nyugdíj választásához a korhatár betöltése után legalább 365 nap további szolgálati időt kell szerezni.
Farkas András szerint az elmúlt években jellemzően kedvezőbbnek bizonyult az újraszámított nyugdíj választása. Ennek oka a valorizáció: a nyugdíj-megállapítás során figyelembe vett országos nettó átlagkereset nominális növekedési üteme meghaladta az infláció mértékét. Mivel a rögzített nyugdíj emelése inflációkövető, míg az új megállapítás a magasabb kereseti szinteket is tükrözi, sok esetben az utóbbi eredményez nagyobb összeget.
A versenyszférában dolgozók számára különösen kedvező lehet a tényleges nyugdíj megállapítása, hiszen így a nyugdíj mellett járulék- és szocho-mentes keresethez is juthatnak – vagyis kettős jövedelemforrásuk lehet.
A közszférában azonban eltérő a helyzet. Itt több területen továbbra is érvényes a nyugdíj melletti munkavégzés korlátozása, bár hat ágazatban – például az egészségügyben, köznevelésben vagy szociális területen – már feloldották a szüneteltetési szabályokat.
Rokkantsági ellátás vagy öregségi nyugdíj?
Külön figyelmet érdemelnek azok, akik rokkantsági ellátásban részesülnek, és betöltik a nyugdíjkorhatárukat.
Ők dönthetnek úgy, hogy nem igénylik az öregségi nyugdíjat, és továbbra is a rokkantsági ellátást kapják. A szakértő azonban azt javasolja, hogy minden esetben kérjék az öregségi nyugdíj megállapítását.
Miért?
Mert lehetőség van egy biztonsági nyilatkozat csatolására: az érintett kijelentheti, hogy amennyiben az újonnan megállapított öregségi nyugdíj összege alacsonyabb lenne a rokkantsági ellátásánál, akkor az igénylését visszavonja. Így nem érheti hátrány.
Ha ilyen nyilatkozat nem történt, de az új nyugdíj összege mégis alacsonyabb, akkor a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül le lehet mondani a megállapított nyugdíjról.
A tapasztalatok szerint azonban a legtöbb esetben az öregségi nyugdíj magasabb összegű, így az igénylés kedvező döntés lehet.
Speciális esetek: járuléktartozás rendezése
Kevesebben tudják, de a nyugdíj összege akkor is módosulhat, ha valaki utólag rendezi korábbi vállalkozói járuléktartozását.
Amennyiben a vállalkozói tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelem után tartozás maradt fenn, annak utólagos befizetése meghosszabbíthatja a szolgálati időt, ami magasabb nyugdíjat eredményezhet.
Fontos azonban, hogy az így elismert többlet szolgálati időt nem lehet visszamenőleg figyelembe venni. A nyugdíj összege legkorábban a befizetést magában foglaló hónap első napjától változhat – írja a 24.hu.
Új tények, jogszabálysértés: jogorvoslati lehetőségek
A nyugdíj újraszámítása akkor is kérhető, ha:
-
a nyugdíj-megállapító hatóság jogszabálysértően járt el,
-
vagy olyan új tény, adat, bizonyíték merül fel, amely a korábbi döntést érdemben befolyásolhatja.
Például előkerülhet egy korábban nem ismert szolgálati idő, vagy olyan kereseti adat, amely növelheti az ellátás alapját.
Ilyen esetekben azonban az érintett nyugdíjasnak kell bizonyítania az új körülmények fennállását. Ha nem kerül elő új, releváns adat, és a határozat jogszerű volt, akkor megalapozottan nem kérhető felülvizsgálat.
Mit jelent mindez a gyakorlatban?
A nyugdíjrendszer első ránézésre merevnek tűnhet, de valójában több ponton is biztosít korrekciós lehetőségeket. A legfontosabb tanulság, hogy:
-
érdemes nyomon követni a megszerzett szolgálati időt,
-
megfontoltan kell dönteni a rögzített és az újraszámított nyugdíj között,
-
rokkantsági ellátás esetén célszerű élni az igénylési lehetőséggel,
-
és nem szabad megfeledkezni az esetleges járuléktartozások rendezéséről.
Egy-egy döntés havi szinten több tízezer forintos különbséget is jelenthet hosszú éveken keresztül. Éppen ezért a szakértők szerint minden érintettnek ajánlott alaposan átgondolnia a lehetőségeit, és szükség esetén szakember segítségét kérnie.
A nyugdíj nem végleges pecsét – bizonyos helyzetekben igenis újraszámolható. A kérdés csak az, hogy ki él a lehetőséggel.
