Május végéig kapott időt: Sulyok Tamás megtörte a csendet, és elárulta, hajlandó-e lemondani
Sokan még nem tudják pontosan, hogyan dőlnek el a legfontosabb kérdések a háttérben. De ami igazán számít: egy ország stabilitása mindannyiunk mindennapjait befolyásolja — és most megmutatjuk, mit lépett az államfő a nyílt nyomásgyakorlásra.
Gondolj bele, milyen érzés lehet az, amikor a munkahelyeden a legfelsőbb szintről, teljesen nyíltan a távozásodat kérik. Az elmúlt hetekben az egész ország azt találgatta, vajon enged-e a köztársasági elnök az új miniszterelnök nyomásának. Sulyok Tamás egy nemrégiben az Indexnek adott, átfogó interjúban tiszta vizet öntött a pohárba. Nemcsak az esetleges lemondásáról beszélt, hanem arról is, milyen viszonyt ápol Magyar Péterrel és Orbán Viktorral, illetve hogyan éli meg a körülötte zajló botrányokat.
Nincs megbánás: a stabilitás a legfontosabb
Amikor valakit folyamatosan támadnak, hajlamos elbizonytalanodni. Sulyok Tamás azonban elmondta, hogy nem bánta meg a döntéseit. Jogi szakemberként az államfői tisztséget is úgy fogta fel, mint egy eszközt az alkotmányos stabilitás megőrzésére. Kifejtette, hogy egy köztársasági elnöknek nem lehet önálló politikai programja. Az ő feladata az, hogy a nemzetet építse és egységesítse.
Persze felmerül a kérdés, hogyan lehet egységet teremteni ott, ahol mindenki mást gondol. A köztársasági elnök így fogalmazott erről:
„A nemzet egységének kifejezése rendkívül nehéz feladat. Különösen egy plurális társadalomban, amilyenben mi is élünk Európában. De ez így van jól, mert egy plurális társadalomban a nemzeten belül különböző politikai, gazdasági, kulturális és vallási törésvonalak mentén eltérő elképzelések léteznek. Az egységet ebben a sokszínűségben valójában az alkotmány és a jog tudja megteremteni. A jog ugyanis mindenkire egyformán vonatkozik, és alapelve, hogy a jog nem ismerete nem mentesít a betartása alól.”
Azt is tisztázta, hogyan indult a pályája az állam élén. Orbán Viktor kérte fel a feladatra, de a korábbi miniszterelnök nem látta el kéretlen tanácsokkal. Később a munkakapcsolatuk abban merült ki, hogy külföldi utak előtt konzultáltak, hiszen az államfői diplomácia nem mehet szembe a mindenkori kormány külpolitikájával.
A találkozó Magyar Péterrel: tisztelet és ultimátum
Biztosan te is érezted már egy beszélgetésben, hogy bár a felek udvariasak, a feszültség szinte tapintható. Április 12-én a Sándor-palotában pontosan egy ilyen találkozó zajlott le Sulyok Tamás és a parlamentbe bejutó pártok vezetői között.
Az elnök elárulta: Orbán Viktort előzetesen tájékoztatta arról, hogy Magyar Pétert fogja felkérni kormányalakításra. Ezt követően leült Magyarral, hogy előkészítsék a parlament alakuló ülését. Bár a légkör tárgyszerű volt, a téma gyorsan a lemondásra terelődött. A köztársasági elnök szavai szerint a vitájuk udvarias mederben zajlott:
„Természetesen hangsúlyozta az álláspontját, hogy miért kellene lemondanom, és elmondta az érveit is. Én erre annyit válaszoltam, hogy másképp látom ezt a kérdést. Jeleztem, hogy most nem az a feladatunk, hogy ezt megvitassuk, hanem hogy előkészítsük az alakuló ülést.”
De mi a helyzet azokkal a kemény szavakkal, amelyeket az új kormányfő vágott az államfőhöz? Magyar Péter korábban alkalmatlannak és méltatlannak nevezte őt. Sulyok Tamás jogászként reagált, kerülve az érzelmi drámát:
„Az alkalmatlanság és a méltatlanság kategóriáját a magyar alkotmány nem tartalmazza. Ezek politikai értékítéletek, és mint ilyenekhez, nem szeretnék hozzászólni, mert politikai véleményekkel nem dolgom foglalkozni. Az alkotmány nem ismer ilyen kategóriákat.”
Miért hallgatott az elnök a legnehezebb időkben?
Mindannyian emlékszünk, milyen elkeseredett és durva volt a kampányidőszak. Sokan várták, hogy a nemzet első embere felemeli a szavát. A jogi alapelvek azonban mást diktálnak. Sulyok Tamás Sólyom László egykori államfőt idézte, miszerint a köztársasági elnöknek „mozdulatlannak” kell lennie, és csak a legnagyobb válságok idején szabad beavatkoznia.
„A választási kampány különösen olyan időszak, amikor a köztársasági elnöknek egyáltalán nem, vagy csak nagyon szélsőséges esetben kell megszólalnia. Ez általánosságban is igaz.”
A társadalmat mélyen megrázó gyermekvédelmi botrányok kapcsán azonban nem maradt teljesen tétlen. Bár sokan kevesellték a reakciót, ő közleményben állt ki az áldozatok mellett. Ahogy mondta, bízik a magyar intézményrendszerben:
„Rámutattam, hogy Magyarországon közmegegyezés van abban: a gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekményeket a társadalom elítéli és az elkövetők szigorú megbüntetését szükségesnek tartja. […] Amíg az intézmények és hatóságok éppen végzik a munkájukat, addig a köztársasági elnöknek nem kell további szerepet vállalnia ezekben az ügyekben.”
A nagy kérdés: Lesz-e lemondás május 31-én?
Magyar Péter székfoglaló beszéde alatt a Tisza Párt képviselői megtapsolták az elnököt érő kritikákat. Sulyok Tamást ez emberileg nem zökkentette ki. Megértette, hogy új politikai szelek fújnak, és felmerült az igény az elnöki szerepkör átalakítására.
„Ebből a beszédből számomra alapvetően az kristályosodott ki, hogy megindult a köztársasági elnök alkotmányos státuszának és hatásköreinek politikai újraértelmezése.”
De vajon enged-e a május 31-i ultimátumnak? A válasza határozott, és egyértelmű üzenet mindenkinek:
„Ahogy az előzőekből is kiderült, jelenleg nincs olyan jogi ok vagy alkotmányos indok, amely megalapozhatná a lemondásomat. Felesküdtem az Alaptörvényre és az alkotmányos rend védelmére, és ez az eskü köt engem a mindenkori többséghez, a kisebbséghez és az egész politikai nemzethez egyaránt. […] Az eskümhöz hű maradok, és ameddig a hivatalom gyakorlása nem lehetetlenül el, addig eleget kívánok tenni a vállalt megbízásomnak.”
A fotók, amikről mindenki beszél
A politika sokszor az apró gesztusokon múlik. Magyar Péter kifejezetten kérte, hogy ne készüljenek közös fotók az elnökkel a miniszterek kinevezésekor. A hivatalos állami protokoll miatt azonban a kézfogások és a kinevezések megörökítése elkerülhetetlen volt.
Az igazi felháborodást sokaknál az váltotta ki, amikor a hivatalos MTI hírügynökségi fotóról – amelyen Bóna Szabolcs és Magyar Péter is rajta volt – Sulyok Tamást egyszerűen levágták. Gondolj bele, milyen megalázó lehet ez egy munkahelyi szituációban. Az elnök azonban a legmagasabb eleganciával lépett túl ezen a kicsinyes lépésen:
„Ahogy mondtam, nem szoktam olyan kérdésekkel foglalkozni, rajta vagyok-e egy fotón vagy sem”.
A helyzet egyelőre pattanásig feszült maradt az Országházban. Azt nem tudni, mit hoz a jövő héten lejáró határidő, de egy biztos: a köztársasági elnök a jogszabályok védelme mögé bújva állja a sarat.
Te mit gondolsz erről a feszült politikai helyzetről? Szerinted meddig tartható fenn ez a nyílt küzdelem a miniszterelnök és a köztársasági elnök között? Írd meg nekünk a véleményedet kommentben! Ha pedig nem akarsz lemaradni a legfontosabb hazai fejleményekről, kövess minket továbbra is a Facebookon!
