A kormány befagyasztja a villanyszámla egy részét 2026-ra: mit jelent ez a gyakorlatban a családoknak?
Sokakban felmerült az utóbbi időben a kérdés: vajon meddig tartható a rezsicsökkentés, és mikor kell újabb emelkedésre készülni a villanyszámlákon? A kedd este megjelent Magyar Közlöny most egy fontos döntést rögzít: a kormány a veszélyhelyzetre hivatkozva 2026-ra befagyasztja a lakossági villamos energia rendszerhasználati díját.
Ez elsőre talán technikai, jogi szövegnek hangzik, a mindennapi élet szintjén azonban nagyon is egyszerű a lényege:
a villanyszámla egy jelentős része 2026-ban nem emelkedhet.
Mit is fagyaszt be pontosan a kormány?
A rendelet a villamos energiáról szóló törvény díjmegállapítási szabályait módosítja, és kimondja, hogy a 2026-os lakossági rendszerhasználati díjakat változatlan szinten kell megállapítani.
Magyarul:
-
amit most rendszerhasználati díjként fizetünk,
-
azt 2026-ban is ugyanezen a szinten kell tartani,
-
hiába változnának közben a költségek vagy a piaci viszonyok.
Fontos részlet: az új szabály már a folyamatban lévő díjmegállapítási eljárásokra is vonatkozik, vagyis nem lehet úgy „előreszaladni”, hogy még most megemelik a 2026-os tarifákat. A rendelet szerdán lép hatályba, de automatikusan hatályát veszti 2026. január 1-jén, vagyis kifejezetten a 2026-os évre szóló díjszabások befagyasztására készült.
Mi az a rendszerhasználati díj, és miért fontos?
Sokan csak annyit látnak a villanyszámlán, hogy „összesen ennyit kell fizetni”, de valójában több részből áll az ár. Az egyik ilyen nagyobb tétel a rendszerhasználati díj (RHD). Ez nem magáért az áramért fizetett ár, hanem a hálózat fenntartásának és használatának költségeit fedezi.
A rendszerhasználati díj több elemre bontható, például:
-
átviteli díj – nagyjából 5 Ft/kWh körül,
-
elosztói forgalmi díj – körülbelül 17 Ft/kWh,
-
elosztói alapdíj – ez jellemzően havi fix összeg, szolgáltatótól függően.
Ezek együtt adják a számlának azt a részét, amiért cserébe
– működik a hálózat,
– karbantartják a vezetékeket,
– helyreállítják a hibákat,
– és eljut az áram a lakásunkig, házunkig.
A kormány mostani döntése azt jelenti, hogy ezek a tételek 2026-ban sem emelkedhetnek a lakossági fogyasztók számára.
És mi van magával az áram árával?
A rezsicsökkentés egyik kulcseleme, hogy a lakosság számára egy meghatározott fogyasztási szintig kedvezményes, úgynevezett „rezsicsökkentett” áron érhető el a villamos energia.
Jelenleg ez az ár kb. 37 forint kilowattóránként (Ft/kWh) az érintett mennyiségre. Ehhez jönnek hozzá a már említett rendszerhasználati díjak, így áll össze a végső, kézhez kapott számla.
Vagyis nagyon leegyszerűsítve:
-
rezsicsökkentett áramár: kb. 37 Ft/kWh
-
erre rakódó rendszerhasználati díjak: több, különböző tétel formájában
A mostani döntés a rendszerhasználati részt fagyasztja be, tehát a számla egyik fontos lába garantáltan nem nő 2026-ban, akkor sem, ha a piaci árak, a működési költségek vagy egyéb tényezők változnának.
Miért pont most és miért pont így?
A rendelet a veszélyhelyzetre hivatkozva született, ami jogi szempontból lehetőséget ad a kormánynak arra, hogy gyorsan, külön törvénymódosítás nélkül hozzon döntéseket a lakosságot érintő közüzemi árakról.
Az indoklás lényege:
-
a kormány a rezsicsökkentés eredményeit szeretné megőrizni,
-
és árstabilitást ígér a háztartásoknak a következő évre,
-
még akkor is, ha a piaci energiaárak időközben változnak.
A napi megélhetési költségek emelkedése, az infláció és a bizonytalan nemzetközi gazdasági környezet miatt a villanyszámla sok családnál kiemelt figyelmet kap. Egy ilyen lépés – legalábbis papíron – egy évre kiszámíthatóbbá teszi az egyik legfontosabb rezsitételt.
Több korábbi rendelet is kikerült a rendszerből
Nem csak új szabály született, néhány korábbi is „eltűnt” a jogrendszerből. A kormány ugyanis tizenkét korábbi energetikai és hulladékgazdálkodási rendeletet helyezett hatályon kívül, amelyek szintén a veszélyhelyzetre hivatkozva születtek.
Ennek oka, hogy – a hivatalos indoklás szerint – ezen rendeletek szabályozási tárgykörei időközben törvényi szintre kerültek. Vagyis nem attól szűnnek meg az adott előírások, hogy most „kidobták” őket, hanem azért, mert már magasabb, törvényi szinten szabályozzák ugyanazt a területet. Ezt az Index is kiemelte beszámolójában.
Mit érez ebből a hétköznapi fogyasztó?
Ha valaki nem szeret a jogszabályok mélyére ásni, számára a legfontosabb kérdés mindig ugyanaz:
„Én most akkor kevesebbet, ugyanannyit vagy többet fogok fizetni?”
A rendelet üzenete a lakosság felé egyértelműen az, hogy a villanyszámla egyik fő eleme 2026-ban sem emelkedik, vagyis
-
aki átlagos fogyasztást produkál,
-
és a rezsicsökkentett sávon belül marad,
annak a rendszerhasználati díj oldaláról nem kell áremelkedésre számítania a következő évben.
Természetesen a villanyszámlát nem csak ez az egy tényező határozza meg, de egy olyan összetevőről van szó, amely minden háztartást érint, így a befagyasztás sokaknak jelent némi megnyugvást.
Összegzés: rezsicsökkentés „finomhangolása”
A kormány legújabb lépése tulajdonképpen a rezsicsökkentés egyik finomhangolása:
-
nem egy új árképzési rendszert vezet be,
-
hanem megfogja, „befagyasztja” a rendszerhasználati díjakat a lakosság számára a 2026-os évre.
A döntés üzenete egyszerű:
a háztartások villanyszámlája a díj ezen része miatt jövőre nem fog nőni, függetlenül attól, hogy a piaci viszonyok mit diktálnának. Hogy hosszabb távon milyen irányt vesz a hazai energiapolitika, és fennmarad-e ez a fajta árstabilitás, az már a következő évek kérdése lesz – a mostani rendelet egyelőre egy évnyi levegőt ad a családi kasszáknak.
