A Gondosóra sok idős ember és családtag számára megnyugtató biztonsági kapaszkodó. Egy apró eszköz, amely baj esetén kapcsolatot teremthet a diszpécserközponttal, és segíthet abban, hogy az idős ember ne maradjon teljesen egyedül egy váratlan rosszullét, elesés, bizonytalanság vagy segítségkérés idején. Mégis fontos kimondani: a Gondosóra önmagában nem varázseszköz. Akkor működik igazán jól, ha az idős ember tudja, mikor és hogyan kell használni, ha rendszeresen tölti, ha mindig magánál tartja, ha a hozzátartozók adatai naprakészek, és ha a család is érti, mire való, illetve mire nem való ez a szolgáltatás.
A Gondosóra program hivatalos tájékoztatása szerint segítségkéréskor a felhasználónak hosszan meg kell nyomnia a készüléken található segélyhívó gombot, ezután az eszköz jelzést küld a diszpécserközpont felé, ahol felveszik a kapcsolatot a felhasználóval és értékelik a helyzetet. A szolgáltatás ingyenes, havidíjmentes, és országosan, a hét minden napján, a nap 24 órájában hozzáférhető.
A legfontosabb szabály: a Gondosórát ne a fiókban tartsák
A Gondosóra csak akkor tud segíteni, ha az idős ember közelében van. Ez egyszerűnek tűnik, mégis nagyon gyakori hiba, hogy a készülék az éjjeliszekrényen, a konyhapulton, a táskában vagy a fiókban marad. Baj esetén azonban éppen az a probléma, hogy az ember nem biztos, hogy el tud jutni a másik szobába, nem biztos, hogy fel tud állni a földről, és nem biztos, hogy lesz ereje keresgélni az eszközt.
Ezért annak, akinek Gondosórája van, érdemes úgy tekintenie rá, mint egy mindennapi biztonsági eszközre. Nem alkalmi tárgy, nem csak kiránduláshoz vagy rosszullét esetére kell elővenni, hanem lehetőség szerint napközben mindig legyen kéznél, hordható állapotban. Különösen fontos ez azoknál az időseknél, akik egyedül élnek, gyakran szédülnek, bizonytalan a járásuk, szív- és érrendszeri betegségük van, cukorbetegek, elesésveszélyesek, vagy már előfordult náluk rosszullét.
Az egyik legveszélyesebb helyzet az, amikor az idős ember azt mondja: „csak kimegyek egy percre”, „csak lezuhanyzom”, „csak lemegyek a postaládához”, „csak kimegyek az udvarra”. A balesetek jelentős része pontosan ilyen hétköznapi mozdulatok közben történik. Egy megcsúszás a fürdőszobában, egy rossz lépés a lépcsőn, egy hirtelen megszédülés a kertben vagy egy elesés a kapunál már elég ahhoz, hogy az ember bajba kerüljön.
Tudni kell, mikor kell megnyomni a gombot
Sok idős ember azért nem használja időben a Gondosórát, mert nem akar „zavarni”, nem akar „feleslegesen telefonálni”, vagy attól fél, hogy túl nagy ügyet csinál valamiből. Pedig a rendszer lényege éppen az, hogy segítséget lehessen kérni akkor is, amikor az ember bizonytalan, megijedt, rosszul van, elesett, vagy nem tudja, mit tegyen.
Fontos, hogy az idősek ne csak akkor nyomják meg a gombot, amikor már nagyon nagy a baj. Érdemes segítséget kérni akkor is, ha elesnek és nem tudnak felkelni, ha hirtelen rosszul lesznek, ha erős szédülést, gyengeséget, zavartságot éreznek, ha mellkasi fájdalom, légszomj vagy erős fejfájás jelentkezik, ha hirtelen féloldali gyengeség, beszédzavar vagy látászavar lép fel, illetve akkor is, ha megijednek, eltévednek, vagy nem tudják elérni a családtagot.
A Gondosóra nem arra való, hogy az idős ember hősködjön mellette. Nem szégyen megnyomni a gombot. Inkább legyen egy olyan jelzés, amelyről később kiderül, hogy nem volt nagy baj, mint egy olyan helyzet, amelyben az idős ember órákig segítség nélkül marad.
Vészhelyzetben továbbra is a 112 az első
Nagyon fontos különbség, hogy a Gondosóra nem helyettesíti minden helyzetben a sürgősségi segélyhívást. A hivatalos tájékoztatás szerint vészhelyzetben továbbra is a 112-t kell hívni; a készülék nem riaszt közvetlenül orvost vagy hatóságot, és nem minősül klasszikus sürgősségi segélyhívónak, bár indokolt esetben a diszpécserközpont segíthet a megfelelő segítség elérésében.
Ez azért fontos, mert ha az idős ember mellett van valaki, és egyértelműen súlyos állapotot lát, például eszméletvesztést, erős mellkasi fájdalmat, fulladást, stroke-gyanús tüneteket, súlyos vérzést vagy életveszélyesnek tűnő rosszullétet, akkor nem szabad várakozni: azonnal a 112-t kell hívni. A Gondosóra nagy segítség lehet, különösen egyedül élőknél, de a családtagoknak tudniuk kell, hogy életveszélyesnek tűnő helyzetben a sürgősségi ellátás közvetlen hívása a leggyorsabb lépés.
Az idős embernek ezt egyszerűen kell elmagyarázni: ha egyedül van és bajt érez, nyomja meg a Gondosóra gombját. Ha mellette van valaki és nagy a baj, a hozzátartozó hívja a 112-t. A kettő nem egymás ellensége, hanem különböző helyzetekre való biztonsági út.
A készüléket rendszeresen tölteni kell
A Gondosóra egyik legfontosabb gyakorlati kérdése a töltés. Ha a készülék lemerül, éppen akkor nem biztos, hogy segíteni tud, amikor szükség lenne rá. Egy korábbi hivatalos tájékoztató szerint a jelzőeszköz átlagos használat mellett egy feltöltéssel körülbelül 3–4 napig üzemképes, ezért a mindig elérhető használat érdekében 2–3 naponta szükséges tölteni.
Érdemes kialakítani egy állandó rutint. Például minden második este vacsora után, televíziózás közben vagy lefekvés előtt töltőre lehet tenni. Az a legjobb, ha a töltés nem véletlenszerűen történik, hanem a napirend része lesz. A családtagok is segíthetnek ebben: telefonon rákérdezhetnek, hogy fel van-e töltve, vagy látogatáskor ellenőrizhetik, működik-e, nincs-e megsérülve, megfelelően csatlakozik-e a töltőhöz.
Az időseknek különösen fontos elmondani, hogy a töltő legyen mindig ugyanazon a helyen. Ne kelljen keresni, ne kerüljön át egyik szobából a másikba, ne keveredjen össze más eszközök töltőivel. A legjobb, ha a készüléknek van egy állandó „otthona”, ahol töltéskor biztosan megtalálható.
A hozzátartozók adatai legyenek naprakészek
A Gondosóra akkor tud jól működni, ha a rendszerben szereplő adatok pontosak. Ha megváltozik a hozzátartozó telefonszáma, ha új kontaktszemélyt kell megadni, ha valaki már nem elérhető, vagy ha az idős ember lakcíme, tartózkodási helye megváltozik, azt érdemes mielőbb rendezni. Baj esetén minden perc számíthat, és nagyon kellemetlen, ha a diszpécser olyan telefonszámot próbál hívni, amely már nem él, vagy olyan hozzátartozót keres, aki külföldön van, dolgozik, esetleg már nem tud segíteni.
A Gondosóra mobilalkalmazást a hivatalos tájékoztatás szerint a Gondosóra-felhasználó és a hozzátartozó, kontaktszemély is letöltheti, használata pedig ingyenes. A mobilalkalmazással kapcsolatos ügyekben a szolgáltató ügyfélszolgálata is elérhető munkanapokon.
A családnak érdemes közösen átgondolni, kik legyenek a kontaktszemélyek. Nem mindig az a legjobb megoldás, ha csak egy ember van megadva. Praktikus lehet olyan hozzátartozót is beállítani, aki közel lakik, gyorsan oda tud menni, és olyan személyt is, aki telefonon könnyen elérhető. Az idős embernek is tudnia kell, kiket értesíthetnek baj esetén, mert ez biztonságérzetet adhat neki.
Ki kell próbálni, hogy az idős ember tényleg tudja-e használni
Nem elég átadni a Gondosórát az idős embernek azzal, hogy „itt van, majd baj esetén nyomd meg”. Sok idős ember bizonytalan a technikai eszközökkel, vagy fél attól, hogy elront valamit. Érdemes nyugodt körülmények között, türelmesen elmagyarázni neki, hol van a gomb, hogyan kell hosszan megnyomni, mit fog hallani vagy tapasztalni, és mit kell mondania, ha jelentkezik a diszpécser.
A családtagoknak nem szabad sürgetniük vagy kinevetniük az időst, ha lassabban érti meg. Egy 75–85 éves ember számára egy új eszköz akkor is lehet idegen, ha nekünk egyszerűnek tűnik. A cél nem az, hogy egyszer gyorsan elmagyarázzuk, hanem az, hogy valóban rögzüljön benne a használat. Akár többször is át lehet beszélni, szituációkkal együtt: „Mit csinálsz, ha elesel a fürdőben?”, „Mit csinálsz, ha megszédülsz a konyhában?”, „Mit csinálsz, ha nem tudod elérni telefonon a gyerekeket?”
A legjobb, ha az idős ember nem fél a gombtól. Tudnia kell, hogy nem baj, ha segítséget kér. Nem fogják megszidni, nem kell szégyenkeznie, és nem kell előre eldöntenie, hogy „elég nagy-e” a baj. Ha bizonytalan, inkább jelezzen.
Fürdés, alvás, kert, lépcső: ezek a legkockázatosabb helyzetek
A Gondosórát különösen azokban a helyzetekben kell komolyan venni, amikor az elesés vagy rosszullét kockázata magasabb. Ilyen a fürdés, zuhanyzás, éjszakai felkelés, lépcsőzés, udvari munka, téli csúszós járda, pince vagy padlás használata, valamint a hosszabb egyedüllét.
A fürdőszoba az egyik legveszélyesebb hely az idősek számára. A vizes padló, a kádperem, a zuhanyzó, a csúszós papucs és a hirtelen testhelyzet-változás mind növelik az elesés kockázatát. Érdemes csúszásgátlót, kapaszkodót, stabil fürdőszobai széket használni, és lehetőség szerint úgy szervezni a fürdést, hogy a Gondosóra elérhető közelségben legyen.
Az éjszakai felkelés szintén kockázatos. Sok idős ember ilyenkor félálomban, sötétben indul el a mosdóba, gyakran megszédül, megbotlik, vagy nem kapcsol lámpát. Érdemes éjszakai fényt használni, a szőnyegeket rögzíteni vagy eltávolítani, a papucs legyen stabil, és az útvonalon ne legyenek kábelek, küszöbök, dobozok vagy más akadályok.
A Gondosóra nem helyettesíti a rendszeres kapcsolattartást
Nagyon fontos, hogy a családtagok ne gondolják azt: ha van Gondosóra, akkor az idős hozzátartozó „le van tudva”. Az eszköz biztonsági segítség, de nem helyettesíti a figyelmet, a beszélgetést, a rendszeres látogatást és az emberi kapcsolatot. Egy idős embernek nemcsak baj esetén van szüksége segítségre, hanem a mindennapokban is: gyógyszerek rendezése, bevásárlás, orvosi időpontok, lelki támogatás, magány csökkentése, lakásbiztonság ellenőrzése.
A Gondosóra akkor adja a legtöbbet, ha egy nagyobb gondoskodási rendszer része. A családtagoknak érdemes időnként rákérdezniük: hordja-e az eszközt, tölti-e rendszeresen, tudja-e használni, volt-e olyan helyzet, amikor megijedt, de nem mert jelezni. Ezekből a beszélgetésekből sok minden kiderülhet. Lehet, hogy az idős ember nem merte megnyomni a gombot, mert „nem akart bajt csinálni”. Lehet, hogy nem tudta, meddig kell nyomni. Lehet, hogy lemerült a készülék, de nem szólt róla. Ezek apróságnak tűnnek, de baj esetén döntőek lehetnek.
Nem szabad visszaélni vele, de félni sem kell tőle
A Gondosóra nem játék, nem beszélgetővonal, és nem arra való, hogy valaki minden apró, nem sürgős ügyben ezzel intézzen el hétköznapi dolgokat. Ugyanakkor az sem jó, ha az idős ember annyira fél a használatától, hogy még rosszullét esetén sem meri megnyomni. A helyes hozzáállás a kettő között van: felelősen, de bátran kell használni.
Érdemes elmagyarázni: ha valódi segítségre van szüksége, ha elesett, rosszul van, megijedt, elbizonytalanodott, nem tud felkelni, nem tud telefonálni, vagy olyan helyzetben van, amelyet egyedül nem tud biztonságosan megoldani, akkor nyomja meg. Nem kell orvosi diagnózist felállítania magáról. Nem kell eldöntenie, hogy stroke, szívprobléma, vércukoresés vagy egyszerű rosszullét áll-e a háttérben. Az a fontos, hogy ne maradjon egyedül.
A lakást is hozzá kell igazítani az időskori biztonsághoz
A Gondosóra nagyon hasznos eszköz lehet, de a megelőzés legalább ennyire fontos. Ha az idős ember lakása tele van csúszós szőnyegekkel, rosszul megvilágított folyosóval, magas küszöbökkel, billegő székkel, nehezen elérhető telefonokkal és zsúfolt közlekedőkkel, akkor nagyobb az esélye annak, hogy baj történik.
Érdemes egyszer családilag végignézni a lakást. Van-e kapaszkodó a fürdőben? Elég világos-e az út a hálószobától a mosdóig? Nem csúszik-e a szőnyeg? Könnyen elérhető-e a gyógyszer, a víz, a telefon, a szemüveg? Biztonságos-e a lépcső? Van-e olyan bútor, amelyben könnyű megbotlani? Ezek nem látványos dolgok, mégis sok balesetet előzhetnek meg.
A Gondosóra akkor tud igazán biztonságot adni, ha mellette a környezet is biztonságosabbá válik. Nemcsak az a cél, hogy baj esetén legyen segítség, hanem az is, hogy minél kevesebb baj történjen.
Betegségek esetén különösen fontos a tudatos használat
Azoknak az időseknek, akik szívbetegséggel, magas vérnyomással, cukorbetegséggel, Parkinson-kórral, demenciával, korábbi stroke-kal, epilepsziával, szédüléssel, egyensúlyzavarral vagy csontritkulással élnek, különösen fontos, hogy a Gondosóra mindig kéznél legyen. Ezeknél az állapotoknál nagyobb lehet a rosszullét, elesés vagy zavartság kockázata.
Cukorbetegeknél például a vércukorszint leesése hirtelen gyengeséget, zavartságot, remegést, izzadást, beszédzavart vagy akár eszméletvesztést is okozhat. Szívbetegeknél a mellkasi fájdalom, légszomj, szapora szívverés vagy ájulásérzés lehet figyelmeztető jel. Korábbi stroke után minden új beszédzavar, féloldali gyengeség vagy arcferdülés sürgős ellátást igényelhet.
Ilyen esetekben a családnak érdemes előre megbeszélni, milyen tüneteknél kell azonnal segítséget kérni. Az idős ember ne akkor halljon először erről, amikor már rosszul van. Egyszerű, rövid szabályok kellenek: ha elesel és nem tudsz felkelni, nyomd meg. Ha mellkasi fájdalmat érzel, nyomd meg vagy hívj segítséget. Ha nagyon szédülsz, nyomd meg. Ha nem tudsz beszélni vagy furcsán érzed magad, jelezz.
A pacemakerrel élők kérdezzenek rá a biztonságos viselésre
A korábbi hivatalos tájékoztató szerint a jelzőeszköz pacemakerrel élő felhasználók számára is használható, de ebben az esetben a Gondosórát a pacemakerrel ellentétes oldalon javasolt hordani, és beszélgetéskor a pacemakerrel ellentétes fülhöz szükséges tenni.
Akinek pacemakere vagy más beültetett szívritmus-szabályozó eszköze van, annak mindenképpen érdemes erről külön rákérdeznie kezelőorvosánál vagy a szolgáltatónál. Nem azért, mert pánikolni kell, hanem azért, mert az ilyen eszközök esetén mindig jó, ha a használat módja egyértelmű és biztonságos. Az idős embernek pedig egyszerűen kell elmondani: melyik oldalon hordja, hogyan tartsa, mire figyeljen.
A hozzátartozóknak is meg kell tanulniuk a rendszert
Nem csak az idős embernek kell tudnia, hogyan működik a Gondosóra. A családtagoknak is érdemes megismerniük az alapokat. Tudniuk kell, hogyan lehet adatot módosítani, hogyan működik a mobilalkalmazás, mikor értesíthetik őket, és mi a teendő, ha a készülék elromlik, elveszik, nem tölt, vagy az idős ember nem tudja használni.
A hivatalos tájékoztatás szerint a Gondosórával összeköttetésben álló digitális felületek a felhasználók és a kontaktszemélyek számára is elérhetők, a mobilplatform pedig ingyenesen letölthető az App Store és a Google Play áruházakból.
A családi szerepek tisztázása is fontos. Ki az elsődleges kontaktszemély? Ki tud gyorsan odamenni? Ki intézi az adminisztrációt? Ki ellenőrzi, hogy az eszköz fel van-e töltve? Ki beszél az idős emberrel hetente arról, hogy minden rendben van-e? Ha ezek nincsenek megbeszélve, baj esetén kapkodás lehet belőle.
Nem elég megkapni: használni is meg kell tanulni
A Gondosóra program jelentősége abban áll, hogy sok idős ember számára adhat nagyobb biztonságot, különösen azoknak, akik egyedül élnek vagy gyakran maradnak egyedül. De a biztonság nem a doboz kibontásával kezdődik, hanem a tudatos használattal. Az eszközt fel kell tölteni, hordani kell, ismerni kell a gomb működését, és tudni kell, milyen helyzetben érdemes jelezni.
Ez különösen igaz azokra, akik 80 év felettiek, hiszen a hivatalos tájékoztatás szerint április 1-től azok a 80 év feletti magyar állampolgárok, akik még nem rendelkeznek Gondosórával, előzetes igénylés nélkül is megkaphatják az ingyenes jelzőkészüléket.
A családnak ilyenkor nem az a dolga, hogy csak örüljön az eszköznek, hanem az, hogy segítsen beépíteni a mindennapokba. Egy idős embernél az új szokás kialakítása időbe telik. Lehet, hogy eleinte elfelejti felvenni. Lehet, hogy nem tölti. Lehet, hogy fél megnyomni. Ezért türelem, ismétlés és nyugodt magyarázat kell.
Összegzés: a Gondosóra akkor véd igazán, ha jól használják
A Gondosóra nagy segítség lehet az időseknek és megnyugvást adhat a családtagoknak, de csak akkor, ha nem dísztárgyként, hanem valódi biztonsági eszközként használják. Mindig legyen kéznél, legyen feltöltve, az idős ember tudja, hogyan kell segítséget kérni, a hozzátartozói adatok legyenek naprakészek, és a család is értse, milyen helyzetben mit kell tenni.
A legfontosabb üzenet egyszerű: a Gondosóra nem a fiókba való. Nem szabad félni a használatától, de felelősen kell bánni vele. Baj esetén egyetlen gombnyomás is sokat jelenthet, különösen akkor, ha az idős ember egyedül van, elesett, rosszul lett, megijedt vagy nem tud telefonálni. Ugyanakkor életveszélyesnek tűnő helyzetben továbbra is a 112 hívása a legfontosabb.
Az idős emberek biztonsága nem egyetlen eszközön múlik, hanem figyelmen, megszokáson, családi együttműködésen és józan elővigyázatosságon. A Gondosóra ebben nagyon hasznos társ lehet, ha valóban a mindennapok része lesz.
